Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-27-28 / 72. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 27-28., szombat-vasárnap „Minden bajom elmúlik, ha kerékpárra ülök” Napi negyven kilométer A gyulai Szilágyi György 9 éve minden nap kerékpárral megy munkahelyére. Reggel negyed hatkor indul a Botond utcából és legkésólbb egy óra múlva megérkezik a békéscsabai kórház nőgyógyászati osztályára. A napi bő negyven kilométert télen- nyáron megteszi, nincs az a mostoha időjárás, ami elvenné kedvét a biciklizéstől. Foszforeszkáló anorákját már jól isme­rik a rendszeresen Csabára autózók, és ma már nem mondják rá ujjal mutogatva: Nézd azt az őrültet, vajon hová biciklizik?! — A csabai út a megye egyik legforgalmasabb útja, nem biz­tonságos a kerékpárosoknak. Mit szoktak kiabálni az autó­sok, amikor kikerülik? — Nem kiabálnak semmit. Egészen az út szélére húzó­dom, nem zavarom őket. A ka- mionosok óvatosak, dudálnak, ha előzni készülnek. Kilenc év alatt még soha nem kerültem bajba, de sajnos láttam néhány csúnya autóbalesetet. — Szokott-e találkozni út közben kerékpárossal? — Két-három hetente rend­szerint találkozom egy férfival. Valahol éjszakai műszakban dolgozhat, mert ő már reggel Gyula felé teker. Más ismerős arcot nem látok, a kerékpáro­zás magányos sport. — Gyakran hallunk arról, hogy külterületen kutyák tá­madnak emberekre. Nem fél ilyesmitek? — A tanyák messzebb fek­szenek az úttól, de engem nem érnek utol a kutyák. — Műtőssegédként kemény fizikai munkát végez. Hogyan van még energiá­ja kerékpárra ül­ni a fárasztó mű­szak után? — Amikor ha­zajövök a munká­ból, iszom egy ká­vét, és ha nincs tennivaló a ház körül, akkor mountainbike bi­ciklimet versenyre cserélem és teke­rek még néhány kilométert. Édes­anyám tavaly kór­házba került Szegedre, úgy döntöttem, meglá­togatom. Reggel ötkor indultam, kilenckor már nála voltam. A nászomék innen nyolcvan kilo­méterre, Romániában laknak. Egyet gondolok, elmegyek hoz­zájuk és este jövök vissza. — Munkatársai között sok az orvos. Feltehetően dicsérik egészséges életmódjáért. — A főnököm sem akarta el­hinni, hogy 56 éves vagyok. Sőt, harminchét alkalommal adtam már vért és utána is ugyanúgy kerékpárral mentem haza, mint más napokon. Soha nem érzem magam fáradtnak, minden ba­jom elmúlik, ha biciklire ülök. — Könnyű annak — mond­hatnánk —, aki fiatal kora óta edzi magát. — 1958 óta kerékpározom versenyszerűen. A békéscsabai Pamutszövőben kezdtem, ahol Kucsera János volt az edzőm. O aztán tudta, hogy mi a kerékpáro­zás! A 70-es években már az Előrében dolgoztam edzőként. Ezt a munkát nagyon szerettem. A versenyszerű kerékpározás ki­tartásra és önállóságra neveli a gyerekeket. Ahhoz, hogy napi harminc kilométert időre megte­gyenek nagy akaraterő szüksé­ges. A kisebbeket motorral kísér­tem, de az aranyjelvényes sporto­lók gyakran mondták: Könnyű a motorról dirigálni! Másnap bi­ciklire pattantam velük és jól meghajtottam őket. Sajnos ma­napság nagyon nehéz a gyereke­ket sportolásra bírni. A városban még csak elbiciklizgetnek, de amikor komolyan kell dolgozni az eredményért, azt már nem vál­lalják. Hiányzik belőlük az el­szántság és az akaraterő. — Mely eredményeire a leg­büszkébb? Szilágyi Györgyöt fény­visszaverő anorákjában felis­merik a Békéscsaba—Gyula közt rendszeresen autózók — Versenyzőként a legjobb eredményeket senior kategóri­ában értem el. 1979-ben első lettem Székesfehérváron, ahol hetven kilométeres távot telje­sítettem. Az utóbbi években rendszeresen indultam a gyulai Vár Kupán, ahol legtöbbször első helyezést értem el. Nagy vágyam, hogy elindulhassak a tiroli senior világbajnokságon. Úgy érzem, megfelelő kondíci­óban vagyok a táv teljesítésé­hez, de sajnos az utazás és a kinn tartózkodás költségeit nem tudom fedezni. Baracsi Magdolna Hazánk 2000-ben a gyerekek szemével A békéscsabai ITEM Könyvki­adó, a Magyar Nemzeti Múze­um és a Honismeret Szövetség pályázatot hirdet „Hazám Ma­gyarország 2000” címmel az or­szág valamennyi általános isko­lájának. Az államalapítás 1000. évfordulóján olyan reprezenta­tív kordokumentumot jelentet­nének meg a pályázat kiírói, amelyben hazánk településne­veinek története és színes il­lusztrációja szerepelne. Minden helységről egy nyertes munka kerülhet be az 1600 oldalas, kétkötetes könyvbe. Iskolán­ként egy pályázatot fogadnak el, melynek tartalmaznia kell a település nevének hiteles törté­netét vagy a név keletkezéséhez fűződő legendát, maximum 20 gépelt sor terjedelemben, to­vábbá színes, rajzos illusztráci­ót A/4-es méretben. Ha egy helység több iskolájából érke­zik versenymunka, a könyvbe kerülő legjobbat szakmai zsűri választja ki. Valamennyi pályá­zó emléklapot kap, a legjobbak különdíjban részesülnek. A pályázatokat április 30- áig, felbélyegzett válaszboríték­kal lehet eljuttatni az ITEM Könyvkiadó címére, 5601 Bé­késcsaba, Pf.: 377. (a) Prózamondók A körösladányi könyvtár próza­mondó versenyt rendezett a Tüköry Lajos Általános Iskola felsős tanulói számára. Az 5-6. osztályosok versenyében Doro­gi Ramóna, Sánta Tamás és Mikó Edit kapott megosztott el­ső helyezést. A 7-8. osztályosok megmérettetéséből Rakovics Renáta és Komróczki Szilvia került ki győztesen. Elismerést kapott még Sánta Anita és Szabó Szabina. (i) Vállalkozása D inamikus R acionális F ejlodését szeretné? Forduljon hozzánk! Szolgáltatásaink: • vállalkozói tőkebefektetés • pénzügyi szolgáltatások (lízing, faktoring) • gazdasági-pénzügyi tanácsadás • területfejlesztés • ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások • mérnöki-műszaki szolgáltatások. Fejlesszen velünk, hogy fejlődjön! Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Részvénytársaság, 5600 Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. Tel.: (66) 447-468, 448-261, 445-362. Tel./fax: (66) 444-695. E-mail: drfrt@elender.hu Strapabíró GAZellák a Kertész Autónál A GAZella haszongépjármű-csa­lád eddig is közkedvelt volt a vá­sárlók körében, elsősorban ala­csony árfekvése és nagy strapabí­rása miatt. A gyár azonban kor­szerűsített, és a GAZellák 1999- es modellei — megőrizve az em­lített jellemzőket — küllemben, műszaki tartalomban, biztonság­ban és megbízhatóságban is megfelelnek a kor elvárásainak. Hogy csak néhányat említ­sünk: a festési technológia hosszú távon is korrózióállóságot bizto­sít, a modellek gyári alvázvéde­lemmel ellátottak. Erősebb és mutatósabb a belső kárpit, az uta­zókényelem pedig sokkal kom­fortosabb. Az előző modellekhez képest lényegesen kisebb zajhatás kerül az utastérbe, a motor egyéb­ként is csendesebb. Kétkörös fék­rendszer biztosítja a terhelhető­ségnek megfelelő fékhatást. Mondhatni, szinte csak az ár maradt a régi, de természetesen ez is a GAZellák, és főként a vá­sárlók előnyére válik. Az alaptí­pus már 1 millió 469 ezer forint plusz áfáért elvihető. Az sem el­hanyagolandó, hogy a GAZellák a személy- és árufuvarozás szá­mos lehetőségét kínálják, hiszen számtalan felépítménnyel — egyedi igények szerint is — ren­delhetők meg. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a típuscsalád mindegyike vezethető B kategó­riás jogosítvánnyal is... Szóval, itt egy igaz GAZ, amit érdemes megnézni, kipróbálni, megvenni, aztán strapáim, terhel­ni. A GAZella haszongépjármű­család márkaképviselete me­gyénkben a békéscsabai Kertész Autó Kft. (Széna u. 1., telefon: /66/ 326-100). Az érdeklődők itt bővebb információkat is kaphat­nak arról, hogy mitől csábító egy idei GAZ. (PR) Megkérdeztük méhkeréki olvasóinkat A határátkelőhely közelségéről Goron Sán- dorné, 58 éves nyugdíjas: — Hiába van átkelő a településün­kön, nem ér­zem előnyét, mert nekünk nincs személygépkocsink, csak kisteherautónk, azzal pedig itt nem lehet átlépni a határt. Saj­náljuk ezt, mert a Romániában élő rokonokhoz egy-egy vasár­nap délután szívesen átszalad­nánk, nyáron kirándulnánk a hegyekben, ahol friss a levegő. Ezért jó lenne, ha a teherforga­lom beindulna. Jováné Cséjfán Erika, 24 éves boltve­zető: — Én büsz­ke vagyok ar­ra, hogy a ha­tárátkelőhely Méhkerék ne­vét viseli. Rövidebb is az út er­re, mint Gyulán keresztül. Vá­sárolni gyakran átmegyünk, az edények, háztartási cikkek oda­át olcsóbbak. Örülnénk, ha a kisteherforgalom számára is megnyitnák az átkelőt. Itt, a pi­ac melletti boltomban is érzéke­lem, hogy a határátkelő beindu­lásával nőtt a forgalom. Jova Mi­hály, 39 éves gázelőkészítő: — Az biz­tos, hogy gyorsabban át­érünk a szom­szédba, nem kell Gyula felé kerülni. Nagyváradon és Nagy­szalontán élnek rokonaink, őket szoktuk meglátogatni. Azt, hogy a falunak milyen előnye származik ebből, én nem érzé­kelem. Esetleg annyiból jó, hogy a település neve többször elhangzik különböző műsorok­ban, ha a határátkelőhelyeket emlegetik. Czirle Csa­ba, 26 éves kertész: — Termé­szetesen érzem az előnyét. Rengeteget já­rok túrázni Ro­mániába. Sza­badidőmben ornitológiával fog­lalkozom, barátaimmal nyaranta sokszor megyünk a Duna-deltá- hoz, hogy megfigyelhessük a ma­darakat. A román nyelvtudáso­mat is tudom hasznosítani a határ túloldalán. Akik pedig síelni sze­retnek, azok télen itt a közelben is találnak hegyeket. V. K. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Dunán innen, Dunán túl... Pályázat általános iskolák számára A Stollwerck pályázatot hirdet általános iskolások számára, melynek célja a gyerekek Duná­val kapcsolatos műveltségének és tudásának fejlesztése. Felada­tuk egy tesztláp kitöltése, mely irodalmi, történelmi és földrajz­zal kapcsolatos kérdéseken túl mese- és versírásra, környezet­védelemre buzdítja a diákokat. A helyesen válaszoló iskolák közül tíz részt vehet a Duna-ve- télkedőn, ahol ismét összemér­hetik tudásukat. A Stollwerck a legjobban szereplő iskoláknak 50—150 ezer forintos pénztá­mogatást ad, melyet könyvtár- és szoftverfejlesztésre fordít­hatnak. A gyerekek pedig több kilónyi csokoládéval térhetnek majd haza a vetélkedőről. A feladatlapokat a Stoll­werck minden általános iskolá­hoz levélben küldi el, de igé­nyelhetők a 1425 Budapest, pf.: 815 címen is. Beküldési határidő: 1999. április 30. A Stollwerck célkitűzéseiben már második éve szerepel a ma­gyarországi általános iskolák támogatása. Tavaly a Tibi cso­koládé 60. évfordulójával kap­csolatban írt ki kreatív pályáza­tot. Az idei műveltségi verseny témája azért lett a Duna, mert a Stollwerck egyik népszerű ter­méke viseli a nevét. Újkígyósi diáksikerek Több tanulmányi versenyen is kiemelkedően szerepeltek az újkígyósi Széchenyi István Ál­talános Iskola diákjai a közel­múltban. Az országos Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny területi döntőjében a harmadik osztályosok közül Mucsi György első, míg Balázs Erika második lett. A negyedikesek versenyét Krizsán Andrea nyer­te. A hatodik osztályosoknál Dankó Fruzsina Stefánia első, Csatlós Enikő harmadik lett, míg Békési Edit a nyolcadiko­sok között ért el első helyezést. A Zrínyi Ilona Matematikaver­seny megyei fordulójában az is­kola hatodik osztályos csapata — Dankó Fruzsina Stefánia, Csatlós Enikő, Pelyhe Tibor — második lett. (y) ((( HYDRO HYDRO Hungary Kft 4. sz. régió (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyék) Békéscsaba, Kereki út 2. Telefon: (66) 435-388, fax: (66) 435-375. Termeltetési és felvásárlási szerződéseket köt 1999-es termésű takarmánykukoricára 45 000 Ft/ha finanszírozással. Tevékenységek: *>► vetőmag növényvédőszer > kereskedelem ^ műtrágya J <-► műtrágyakeverés, -szórás. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megye: Szaszák János területi képviselő tel.: (30) 9862-747. Varga Gábor területi képviselő tel.: (20) 9163-302. HYDRO GONDOSKODUNK.

Next

/
Thumbnails
Contents