Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

1999. március 10., szerda KÖRKÉP------------------------------------------------------------------( b£ki Nem árad tovább a Hortobágy-Berettyó Komoly veszélyben: Hunya, Kondoros, Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Ecsegfalva és Kertészsziget A Sebes-Körös bal oldali, felső szakaszának kivételével a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén mindenütt III. fo­kú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Fehér-Körös apad ugyan, de az átázott töltést egyes helyeken homokzsá­kokkal, illetve bordás megtámasztásokkal kell erősíteni. Ide vezényelték azt a száz hódmezővásárhelyi katonát is, aki a Bercsényi gépesített lövészdandártól érkezett. Mint tegnapi lapunkban meg­írtuk, az egyik kulcspontnak a Hortobágy-Berettyó folyón Ágota számít. Mivel itt ideig­lenesen elzárták a folyót, Ecsegfalvánál 437 centinél megállt az áradás, igaz azzal az intézkedéssel együtt, hogy Békés megye felől egy köbmé­ter belvíz sem kerülhet a fo­lyóba. A harmadik intézkedés, hogy a Mezőtúr közeli torko­latnál — Arvízkapunál — ez­zel egy időben megkezdték az ideiglenesen odatelepített 24 szivattyúval a Hortobágy-Be- rettyóból a víz átemelését a Hármas-Körösbe. Ami a belvízi helyzetet ille­ti, a réhelyi és a gyomai szaka­szon rendkívüli készültség van. A 38 ezer hektár belvízzel borított terület több, mint fele vetés vagy szántó. A 44 szi­vattyútelepen egy nap alatt 7,6 millió köbméter vizet emeltek át a befogadókba. Hunya, Kondoros, Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Ecsegfalva és Kertészsziget változatlanul harmadfokú készültség alatt áll. Salakot Dunaújvárosból Tegnap ismét ülésezett a me­gyei védelmi bizottság. Dön­töttek arról, hogy a Fehér-Kö­rös gyulai, jobb partjának jobb megközelítése érdekében megkezdik 300 köbméter ko­hósalak odaszállítását Dunaúj­városból. Domokos László megyei közgyűlési elnök, aki nem csak a megyei védelmi bizott­ság elnöke, hanem a polgári védelem irányítója is, közerő­ként jelölte meg bizonyos, he­lyi polgári védelmi szervek gé­peit a gátépítéshez, illetve egyéb védekezési feladatok el­látásához. Katonák a Fehér-Körösnél Reggel Gyulára érkezett a hódmezővásárhelyi 62-es Szá­mú Bercsényi Miklós Gépesí­tett Lövészdandár száz katoná­ja Pető János alezredes, törzs­főnök vezetésével — jelentet­te be tegnap sajtótájékoztatón Danes László polgármester. A katonai alakulat az 1995- ös árvíz idején is itt volt Gyu­lán, s nagy szerepük volt a vé­dekezésben. A katonák a Kövizig kérésére érkeztek a városba, s a vízügyi igazgató­ság kérte közhasznú munkások mozgósítását is. Hétfőn este 23-an, kedden reggel 30-an, estére várhatóan 60-an vesz­nek részt a védekezési munká­ban. A katonákat a Jókai utcai, használaton kívüli iskolaépü­letben szállásolják el. A város­ban továbbra is elsőfokú bel­vízvédelmi készültség van ér­vényben — mondta a polgár- mester. A Fehér-Körös sarkadi úti hiújánál, az itceéri gátőrháznál a helyszínen járó dr. Biri Ist­ván főjegyzőnek, a megyei vé­delmi bizottság alelnökének és Danes Lászlónak Pető János alezredes elmondta, egyelőre jó kilométeres az a szakasz, melyet meg kell erősíteniük a Fehér-Körös jobb oldalán, mintegy 18 ezer homokzsákot töltenek meg. Méterenként csorog át a víz a töltésen. Nagy Sándor, a mályvádi árvizes szakaszvédelem helyettes ve­zetője hozzátette, a katonák a 2300—2380 folyóméter kö­zötti töltésszakasz megtámasz­tását végzik négysoros borda­rakással. Az erős felázás távo­labb is tapasztalható. A katonák addig maradnak, amíg szükséges. A gyulai védel­mi bizottság készenlétben áll. Kedvezmény a helyreállításhoz A mezőberényi Téglaipari Kft.-nél a négyhetes tervezett felújítás és karbantartás után napjainkban ismét teljes ka­pacitással dolgoznak a gyár­tósorok. Tavaly 30,5 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiségű falazóanyagot gyártottak, vagyis közel nyolc százalékkal többet, mint egy esztendővel koráb­ban. Wagner Mártontól, a kft. ügyvezető igazgatójától meg­tudtuk, hogy az idei terveik szerint 31 millió kisméretű téglának megfelelő mennyi­ségű építőanyagot szeretné­nek gyártani. Az ügyvezető igazgató el­mondta: az elmúlt hetekben a teljes termékskálájuk iránt megélénkült a kereslet. A belvíz sújtotta családokat kedvezményes vásárlási le­hetőséggel segítik az építő­anyaghoz jutásban: a város belvízkárosultjainak vala­mennyi termékükből 10 szá­zalékkal, más települések károsultjainak öt százalék­kal olcsóbban értékesítik termékeiket bármilyen bel­vízkárt szenvedett épület helyreállításához. Mindeh­hez az illetékes önkormány­zat jegyzőjétől vagy műsza­ki osztályától egy igazolás szükségeltetik, melyre — akár hétvégeken is, termé­szetesen előre egyeztetve — kiszolgálják az igényelt épí­tőanyagot. Az akció május 31-éig tart. F. I. — Sz. A. — Sz, M. Csillag-jegyük: Víz(el)öntő Negyven millió forintot a sétálóutca felújítására költött a bé­késcsabai önkormányzat ahelyett, hogy folyamatosan tisztíta­ná, karbantartaná az árkokat, csatornákat, átereszeket a város­ban — zúdultak fel tegnap a megyeszékhelyen a Csillag és a Körösi utca lakói. A Csillag utca 11. számú házban vízmente­sítő tűzoltók is kaptak hideget-meleget a lakóktól, de aztán a szitok az önkormányzatra „áradt”. — Mindig csak akkor kapkod az önkormányzat, amikor már baj van — panaszkodott a Körösi utcában Bohus Györgyné és Kmács János. — Ha rendszeresen elvégeznék a szükséges munkálatokat, megelőzhető lenne a gond, és összességében ke­vesebbe is kerülne. így viszont úsznak az épületeink a vízben, és hiába szivattyúznak, a víz másnapra visszatér. Wágner Jó­zsef zászlós, a kirendelt tűzoltóegység szerparancsnoka a hely­színen kérdésünkre elmondta: ők a kiadott feladat szerint te­szik a dolgukat, vagyis szivattyúzzák a vizet. Bohus Györgyné mindehhez hozzátette: rendes, lelkes fiúk a tűzoltók, és nem is tőlük várja a búvárszivattyúja áramköltségének megtérítését. Sokkal inkább azoktól, akik fittyet hánynak több éve az ilyen áldatlan állapot megelőzésére. Ny. L. Kondoros, Hunya: Belvízszemlén a szocialisták Vastagh Pál úgy vélte, lé­nyegesen leszűkíti az önkor­mányzatok lehetőségeit, hogy a csapadékvíz-elvezetés nincs benne a céltámogatási rend­szerben. A jövőben jó lenne ezt is e támogatási rendszer ré­szévé tenni. A belvízproblé­mákhoz a határban lévő elha­nyagolt csatornák is hozzájá­rulnak. A földtulajdonviszo­nyok világossá válásával a te­rületek gazdáit kötelezni kelle­ne a csatornák karbantartá­sára. Mint mondta, a kataszt­rófaelhárítási törvényben is változást kellene kezdemé­nyezni, ám konkrétumot ezzel kapcsolatban nem említett. Délelőtt Békéscsabán a két po­litikus sajtóbeszélgetésre hívta az újságírókat, ahol megerősí­tették korábban tett kijelenté­seiket. Elmondták, hogy a helyszíni tapasztalatok összeg­zése után a párt konkrét javas­latokat terjeszt elő az ár- és belvízhelyzet rendezésére. Cs. R. — F. M. A belvízprogram kezelésére országos program kidolgozását javasolják a szocialisták. Fel­vételünkön jobbról Vastagh Pál és Kiss Péter FOTÓ: SUCH tamás Békés megyében csak Kondoroson meghaladja a százmillió forintot, Hunyán a hatvanmillió forintot a lakosság belvízká­ra, s az önkormányzati kár is tetemes. A megyei vis maior ke­ret 54 millió forint. A belvízprogram kezelése, ezen belül is a megelőzés túlnő' a területfejlesztési tanácsok erején, lehetősé­gein. Erre konkrét, átfogó országos programot kell kidolgoz­ni — nyilatkozta lapunknak Kiss Péter, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnöke azután, hogy Vastagh Pál szocialista párti megyei elnök társaságában tájékozódott tegnap Kondo­roson és Hunyán a belvízhelyzetről. A napokban további öt megyé­ben fordulnak meg hasonló céllal szocialista párti vezetők, hogy azután a tapasztalatukat összegezve tegyenek javasla­tot átfogó országos program kidolgozására, amely a gond tüneti kezelése helyett hosszú távú megoldást jelent. Az alelnök szerint Kondoros és Hunya esete jól példázza, ott, ahol a belvíznek összetett geológiai okai vannak, a baj nem orvosolható csupán csapa­dékvíz-elvezető rendszer meg­építésével. A problémát meg­oldó beruházásra központi ala­pot kell létrehozni. Legalább ilyen fontos a lakossági károk enyhítése. Jelenleg a biztosítás erre nem ad választ. Végig kell gondolni, hogy a biztosítókra vonatkozó kötelezettségek so­rában ezt miképpen lehetne szerepeltetni. Szolidaritási alap létrehozása is indokolt. Fájdalom és két­ségbeesés a belvíz által meggyötört asszony arcán Ma perbeszéd a Milkway-ügyben A bíróság elutasította a bizonyítási indítványokat A Békés Megyei Bíróságon dr. Domokos Jenő büntetőta­nácsa előtt tegnap folytató­dott az Agrobank—Milkway perként ismert ügy tárgyalá­sa. Lapunkban többször ír­tunk az Agrobank szarvasi fi­ókjának vezetőit, két gazdasá­gi társaság vezetőit, valamint az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium (IKIM) több volt magas rangú beosztottját érintő, másfél éve elhúzódó tárgyalássorozatról. A tegnapi tárgyaláson Menyhért István igazságügyi könyvszak­értő a tegnapelőtt elhangzottak­ra alapozva kiegészítette, rész­ben módosította ellenőrző véle­ményét. A védelem képviselői arról faggatták Menyhért Istvánt, hogy mennyiben különbözött egymástól a pénzintézeti hitel és a világbanki kölcsön. Menyhért István az elsőrendű vádlott K. Pál védőjének, dr. Varga István­nak válaszolva kifejtette: más a célja, forrása a hitelintézet által folyósított és a Világbank által nyújtott kölcsönnek. Az ügyben harmadrendű vádlottként szerep­lő dr. Cs. Lászlót védő dr. Számfira György illette a legéle­sebb kritikával a szakértői véle­ményt. A védelem egyéb bizo­nyítási indítványai mellett új szakértői vélemény elkészítését is kérte. Dr. Varga István hang­súlyozta: a körülmények tisztá­zása érdekében fontos lenne, hogy az ügyben tanúként kihall­gassák az akkori ipari minisztert, Bőd Péter Ákost. Ugyancsak bi­zonyítási indítványként fogalma­zódott meg annak megvizsgáltatá- sa is, hogy a minisztérium támo­gatási koncepciója során termelési célokat vagy termeléspolitikai irányzatokat lrívánt támogatni. — A bíróság elutasította a vádlottak és a védelem által in­dítványozott bizonyítási eljárást — ismertette a rövid tanácsko­zás után dr. Domokos Jenő. Ma folytatódik a tárgyalás. Az iratismertetést követően, amennyiben nem merül fel újabb bizonyítási indítvány, elő­ször a vádat képviselő dr. Faze­kas Géza főügyészségi ügyész tart perbeszédet. Both Imre A kormány a tartalékhoz nyúlt A kormány a minisztériumok pénzeszközeinek átcsoporto­sításával kíván nagyobb ösz- szegeket felszabadítani az ár- és belvízkárok elhárítására, ugyanakkor a Felső-Tisza gátjainak megerősítéséhez szükséges kétmilliárd forintot a költségvetés általános tarta­lékából fedezik — derült ki a kabinet tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Katona Kálmán kormánybiztos beszámolója után a tárcák veze­tői döntöttek a rendkívüli ké­szültségnek a bodrogközi szaka­szokra történő kiterjesztéséről, illetve arról is, hogy a víz elleni védekezést a lakott települések­re kell koncentrálni. A vízügyi társaságok újabb szivattyúkat bocsátanak a rászoruló önkor­mányzatok rendelkezésére, az elfogyott üzemanyagot pedig — a kormánydöntés értelmében — csempészett illetve elkobzott készletekből is pótolhatják. Mint megtudtuk, a kabinet a kárt szenvedett lakossággal, a helyhatóságokkal és a biztosítók­kal összefogva a víz levonulása után kész részt venni a károk enyhítésében is, ugyanakkor a Belügyminisztérium illetékesei megvizsgálják majd, hogy kik a felelősök például azért, hogy a vízelvezető árkok karbantartását sok helyütt elmulasztották. Bo­rókai Gábor kormányszóvivő ki­tért arra is, hogy a Felső-Tisza gátjainak megerősítésére a költ­ségvetés általános tartalékából a kabinet 2 milliárd forintot juttat a térségbe, a hiányzó munkaerőt pedig közmunkaprogram indítá­sával pótolják. Kérdésre vála­szolva a szóvivő cáfolta, hogy tartalékosokat is behívhatnak a gátak megerősítésére, ha a köze­li napokban súlyosbodik az ár- és belvízhelyzet. A januári ausztriai buszka­tasztrófa tanulságainak ismere­tében a kabinet egyetért a közle­kedési tárca javaslatával, amely­nek lényege az, hogy sürgősen meg kell szigorítani a nemzet­közi forgalomban részt vevő au­tóbuszokra vonatkozó előíráso­kat. Ezek szerint az idén szep­tembertől várhatóan már csak a 18 évesnél fiatalabb járműveket engedik át a határon, a felső kor­határ 2001-től 16, 2005-től pe­dig csupán 12 év lesz. Kötelező­vé teszik továbbá a sebességkor­látozó berendezés beszerelését, s előírják azt is, hogy bizonyos speciális munkálatokat, mint például a fékberendezés átvizs­gálása, csak szakműhelyekben végezhetik ezentúl. A kormány elfogadta a koalí­ciós pártoknak a NATO-csapat- mozgásokkal kapcsolatos komp­romisszumos javaslatát. Ennek az a lényege, hogy a magyar ka­tonák külföldi békemisszióban való részvételének engedélyezé­séhez a jövőben elegendő lenne az Országgyűlés plenáris ülésén jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazata, míg az Észak-atlanti Szövetség had­gyakorlatain és a humanitárius akciókban való részvételt a kabi­net is jóváhagyhatná. Takács Mariann Elégedetlen munkaadók Az Érdekegyeztető Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsá­gának munkaadói oldala nem kifogásolja a tételes egészség- ügyi hozzájárulás megfizeté­sével kapcsolatos támogatási rendelet megjelenését, noha nem ért egyet annak tartal­mával. A munkaadók képviselője el­mondta, hogy véleményük sze­rint a rossz rendeletnél is ked­vezőtlenebb helyzetbe hozná a munkaadókat az, ha továbbra is rendezetlen maradna e terület. A bizottság keddi ülésén vé­leményezte azt a rendeletterve­zetet, amelyik a tételes egész­ségügyi hozzájárulás kifizeté­séhez nyújtható támogatásról szól. Az ide vonatkozó törvény alapján bizonyos munkaadók, meghatározott feltételek sze­rint, támogatásban részesülnek a Munkaerő-piaci Alapból az általuk foglalkoztatott munka­vállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájá­rulás megfizetéséhez. A Mun­kaerő-piaci Alap Irányító Tes­tület 500 millió forintban hatá­rozta meg a kompenzáció ez évi mértékét. Ezt az összeget a munkaadói oldal elégtelennek minősítette, de kedvezőnek értékelte, hogy a kompenzációt egyéni vállal­kozók is igénye vehetik. A munkavállalók képviselői nem fejtették ki a témában vélemé­nyüket, de azt jelezték, hogy a munkaadókkal értenek egyet. A bizottság beszámolót hall­gatott meg a Munkaügyi Köz­vetítői és Döntőbírói Szolgálat 1997 óta végzett munkájáról. A szolgálat 1997. június 1-je és 1998. december 31-e között 78 alkalommal került kapcsolatba munkáltatóval, illetve munka- vállalóval. A felkért közvetítők, döntőbírók segítségével 15 munkahelyi vita rendeződött.

Next

/
Thumbnails
Contents