Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-18 / 41. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. ferbuár 18., csütörtök Körös-vidéki Zsaru Közúti összjátékban nap mint nap Nem támaszthatjuk fel azt a 70 embert, akik az elmúlt esztendőben Békés megye útjain lelték halálukat, mégis kell, hogy emlékezzünk... archív felvétel: kovács Erzsébet Nézem a televíziót. Elindul egy asszony. Feláll, lép, kerékpár pedálját tapossa. Orvosok, tudósok, technikusok közös sikere. Mert ez az asszony béna! Bénaságát, elnyomorodottsá- gát nem születésekor örökölte, mint Esmeralda a vakságát. Közlekedési balesetet szenvedett. De most boldog, nem kell már élete végéig mozdulatlannak maradnia. Meggyászoltuk az elhunytakat. Egy egész napot szenteltünk rájuk. Es persze a gyásznapig a csatornák, a hullámhosszok, a hasábok mélyen vájkáltak a tragédiában. Most hogyan legyen tovább? Felejtsünk minél gyorsabban? Borítsunk fátylat a megtörténtekre? Ne hasogassuk fel a hozzátartozók, az ismerősök, vagy akár csak az együttérzők sajgó sebeit? Mit várnának el tőlünk ők, tizennyolcán? Megold-e valamit a felejtés? Feltámaszt- ja-e például azt a 70 embert, akik a múlt évben Békés megye útjain lelték halálukat? Nyilvánvalóan nem! Nagyon is kell, hogy emlékezzünk. Nagyon is kell, hogy ne feledjünk! Mert a 70 elhalton kívül további ezren sérülést szenvedtek, s közülük jónéhányan maradandót, egész további életüket megkeserítőt. Ez volna hát a közlekedés? Halál és sérülés, anyagi károk, kellemetlenség és zűrzavar? Hol marad az a felszabadult- ság, az az öröm, amit a mozgás, esetenként a száguldás kiválthat az emberből? Ide vezetnének a nagyszerű technikai újítások? Az a jó szándék, amely a gépjárműveket megalkotta, a pokolhoz egyengetné az utat? Azt mondja a közmondás: „Jobb félni, mint megijedni.” Kell-e félni a közlekedéstől? Kell-e félni baleset bekövetkeztétől? Ahogyan a mára polgárjogot nyert magatartás- formákat, az elharapódzó szokásokat látom, bizony nem árt. Ebben a helyzetben nehezen cáfolható az az álláspont, amely szerint a baleset a közúti közlekedés természetes velejárója. De hát mitől kellene félni? Magától a közlekedéstől? Sokaktól hallottam: már nem érvényesül a közlekedésben a bizalmi elv. Ha tényleg így volna, ez elfogadhatatlan, ebbe nem lehet beletörődni. A gépjárművek számát tekintve már motorizált országnak tekinthetjük hazánkat. A motorizáltság szintje — jóindulattal szólva — fejlődő. A használatban lévő gépjárművek átlagos életkora tíz év feletti,. s még öregedő. Tudatilag is legalább hasonló a távolságunk a fejlettebbektől — vagy az elvárttól. Nem kellene, hogy így legyen. Egyik oldalról már igen erős sáncokat emeltünk a közlekedők védelmére. Már több, mint 10 éves a közlekedési törvény. Szabályozott a közúti közlekedés rendje; az utak és létesítményeik, a gépjárművek tervezése; az utak és a gépjárművek forgalomba helyezése és fenntartása; a közúti járművezetők pályaalkalmassági, egészségügyi alkalmassági vizsgálata, képzése, vizsgáztatása, utánképzése és továbbképzése; a mindezeket felügyelő hatóságok feladatai stb. Rengeteg a szabály, s mind jó célt szolgál. Javíthatók, finomíthatok persze, ez időnként meg is történik. De mennyit érnek az írott szabályok? Annyit, amennyi megvalósul belőlük. Annyit, amennyit az alkalmazóik hajlandók végrehajtani, amennyit az ellenőrzőik az alkalmazókból ki tudnak kényszeríteni. Nem vitás, ma még kényszeríteni kell. Szankciókkal, börtönnel, bírságokkal, rendőri jelenléttel. Mindannyiunknak tudatosabban, önmérséklettel kell részt vennünk a közúti összjátékban. El kell fogadnunk a ránk háruló kötelezettségeket, s egyúttal el kell fogadnunk a közlekedő partnereink jogait is. Részesüljünk mindnyájan egyenlően a jogokból. Kárpáti Béla rendőr alezredes, a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság titkára Megkérdeztük olvasóinkat Hódol-e téli sportoknak? Szilágyi Ferenc, gyulai fotós: — Régebben síeltem, de most már se időm, se pénzem nincsen rá. Gyulán a várra néz a kertünk, a jég pedig mindössze 50 méterre van a telekhatártól, úgyhogy oda gyakran kijárunk a gyerekekkel. Két jó szánkódombról is tudok. Az egyik a Fehér-Körös partján van, a másik úgy száz méterre a lakóhelyünktől fekszik. A gyerekek mindig boldogok, ha kimegyek velük játszani. És persze a legklasszikusabb téli sportot, a hólapátolást is űzöm. Pozsár Gábor 17 éves, békéscsabai tanuló: — Külön téli sportokat nem űzök, té- len-nyáron focizok. A csabai felnőtt csapatban játszom és ez komoly erőpróba számomra. Ráadásul az érettségire is készülnöm kell, úgyhogy a tanulásra és a focira megy el minden időm. Pár éve még eljártam síelni, de mostanában kevés a lehetőség, és nagyon megdrágultak a téli túrák is. A hólapátolás mostanában a szüléimre marad, a pályán vezetem le az energiámat. Kőszegi Lászlóné 38 éves, békéscsabai fodrász: — A gyerekek nagyon várták már ezt a havat, ha a közlekedés szempontjából nem is a legszerencsésebb. A két fiam ugyan már felnőtt, de még kisebbek voltak, sokat szánkóztak velünk. A síelést nem próbáltuk ki, a közelben sajnos nincs alkalmas hely ennek a sportnak a gyakorlására. A korcsolyázást is csak „szerényen” űzték a gyerekeim. Mikor befagyott az Élővíz-csatorna, kijár-! tak csúszkálni az osztálytársaikkal. Liszkai Katalin 50 éves, békéscsabai szervező: — Nem szeretem se a havat, se a telet, bár ha nem járna ilyen hideggel, akkor lehet, hogy kipróbálnám a síelést. A fiamék csaltak egyszer már síelni, de nem nekem való órákon át fagyoskodni egy pálya szélén, aztán nagyokat esni a hóba. A melegebb évszakokat jobban kedvelem, bár a fűtött szobából szemlélve a hóval bontott táj is nagyon szép. Csak ne kelljen kimenni! F. M. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat Az FVM Területfejlesztési PHARE Programirányító Iroda pályázatot hirdet a PHARE CBC Magyarország—Románia Program 1997. évi keretében levő „Kis Projektek Alapja” (HU9705-04-11) támogatásának elnyerésére. A közép-kelet-európai országok reformfolyamatait segítő Phare-program új eleme a határon átnyúló együttműködést támogató Phare CBC (Cross Border Co-operation) Program. A Phare CBC Magyarország—Románia Program Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Békés megye és Csongrád megye fejlődését szolgálja, mely az 1997. programévben 4 millió eurót jelent. Ennek a programnak része az ún. „Kis Projektek Alapja”, az alapból 1000—10 000 euró közötti projektek támogathatók. A rendelkezésre álló keret nagysága: 200 000 euró. A pályázat célja a határmenti térségek helyi és regionális szereplői között kialakuló együttműködési hálózatok támogatása, a helyi együttműködési kezdeményezések, rendezvények támogatása, projektek előkészítésére és végrehajtására való képesség növelése, s az ehhez szükséges tapasztalatok és szaktudás megszerzésének támogatása. A Phare CBC „Kis Projektek Alapja" 1997. évi program támogatására jogosultak mindazok a kezdeményezések, amelyek a fenti célok megvalósítására törekednek a következő területeken: regionális fejlesztés és tervezés, gazdaságfejlesztés és együttműködés, emberi erőforrás fejlesztése, természet- és környezet- védelem. Pályázatot nyújthatnak be a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében helyi, térségi és határon átnyúló hatású tevékenységet végző, Magyarországon bejegyzett nonprofit közjogi és közérdekű szervezetek, így pl.: helyi önkormányzatok, megyei önkormányzatok, megyei szervezetek, önkormányzati költségvetési intézmények, önkormányzati társulások, gazdasági és szakmai kamarák, térségi vállalkozásfejlesztési szervezetek, alapítványok, egyesületek. A részletes pályázati dokumentáció átvehető a megjelenés napjától az alábbi címen: FVM PHARE Regionális Iroda. 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., megyeháza, 318—320. sz. Telefon: (66) 441-716, (66) 520-250, fax: (66) 441-716, (66) 520-253. E-mail: bcsaba@pharecbc.hu . Beadási határidő: 1999. március 18. (csütörtök) 12 óra. 6«rtC.i *ejüfc utót] tel® iordulncr/{ v# es ° ter*éSe ki a PioneeVv<vV^ önnek Natil (korai):Kiváló termőképessége mellett kiugró olajtartalma emeli versenytársai elé. Koraisága miatt elmaradhat a deszikkálás. Trentil (korai): Versenyképes termő- és olajtermőképessége mellett kórtanilag figyelemre méltó a Phomopsis gomba elleni toleranciája. Lympil (középérésű): Az éréscsoport vezető teljesítményű napraforgója mind a termést, mind az olajtartalmat illetően. Ufil (középérésű): Alacsony növésű, toleráns a Phomopsis fertőzéssel szemben, valamint jól ellenáll a tányér Sclerotinia fertőzésnek. ^PIONEER Járjon a napos oldalon! Pioneer. KITE Rt. (Telekgerendás) tel. 66/482-789 • Oláh Géza (Békésszentandrás) tel. 60/486-378 • BOTI Bt.(Békés) tel. 66/341-836 SZEGÁNA Kft. (Orosháza) tel. 30/9282-730 • GITR RT (Orosháza) Tel :68 /473 - 343 • További információkért forduljanak munkatársainkhoz: Varga Ernő (Tel.: 30/9326-246, 66/449-150) • Duba Péter ( Tel.: 30/9650-529, 68/381-314)