Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-30 / 280. szám
1998. november 30., hétfő Európa-krónikA 15 A schengeni határon innen és túl A külföldről beáramló munkaerő nincs jó hatással az életminőségre Néha álomvilágnak, voltaire-i Eldorádónak festik le előttünk EU-s csatlakozásunkat. Ha belépünk — kezdik a szakemberek előadásaikat —, nem lesz ilyen nagy a munka- nélküliség, több lehetőség nyílik meg előttünk, reálisabb béreket fizetnek a munkáltatók. Vélemények innen és onnan. S a tények: amit itthon, a keleti végeken érzékelhetünk, a rendszerváltás óta több a feketemunka, a vendégmunkás. Tehet ez valami jót is a gazdaságnak? Hogyan oldják meg mindezt a schengeni határ másik oldalán? Hogyan kezeljük majd e kérdést, ha mi is e határon belül leszünk? A munkahelyek — még inkább azok hiánya — az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozó óta uralják az EU vitáit. Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy radikális cselekvésre van szükség ahhoz, hogy Európát ismét munkába állítsák. Minden tagállam kormánya egyetért abban, hogy a munka- nélküliség szerkezeti, nem pedig ciklikus jelenség. A munkahelyek és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat helyreállítása azonban égető feladat volt már a csúcstalálkozó idején is. Delors ekkor készítette el a „Fehér könyv a növekedésről, a foglalkoztatottságról és a versenyképességről” című tanulmányát, amely elkötelezi magát, hogy 2000-re a munkanélküliséget a felére csökkentik, és ötmillió új munkahelyet teremtenek. Éles bírálattal fordul Európa felé, hiszen a kontinens nem tudta megismételni az USA és Japán munkahelyteremtésben elért sikereit. (1970 és 1990 között az USA és Japán nettó 29, illetve 12 millió munkahelyen hozott létre — a szerző.) Az EU vezetői szintén egyetértenek a kérdéskör rugalmas kezelésében. Sürgetik a kutatásra, oktatásra, illetve a szakképzésre fordított összegek növekedését. Az EGK az 1957-es Római Szerződésben fogalmazta meg a munkaerő szabad áramlását. A folyamatosságának és legalitásának azonban lényeges feltétele a szakképzettség, az azonos tartalmú szaktudás. Ennek hiánya, illetve hiányosságai negatív irányba is építhetik az adott ország munkaerőpiacait. Elindulhat egy fokozott vándorlás. A munkaerő-vándorlás regionális, Békés megye szempontjából határmenti problémává nőtte, s nőheti ki magát a későbbiekben. Arra, hogy a schengeni határ keletre tolódásával növekszik-e a vendégmunkások száma, ha igen, lehetnek-e élet- minőségbeli vagy egyéb következményei, dr. Hárs Agnes tudományos kutató világított rá élesebben. — Nyilvánvaló, hogy a határmenti régiók fokozottan érintettek a munkaerő szabad vándorlásában. Nagyobb a feketemunka konkuráló hatása is. Az a kérdés azonban, hogy a beáramló — esetünkben a román — munkaerő hatékony vagy kártékony hatással bír-e, nézőpont kérdése. Életminőség szempontjából nem kedvező. A kérdés továbbra is az marad, hogy kinek és milyen szempontból lehet káros vagy hasznos az, hogy külföldi munkaerő dolgozik a magyar gazdaságban. Figyelemmel kell kísérni a munkalehetőséget is, hiszen azokat a munkákat, amelyeket a beérkező külföldi munkások elvállalnak, sok esetben a magyar polgárok rangon alulinak éreznek. A munkáltatói oldalról ezt több területen ki lehet használni. Itt mindenképpen egyfajta haszonnal számolhatunk. Gondoljunk csak a mezőgazdasági, állattenyésztési munkákra. A tanyákon dolgozó kisegítőktől az aratásokon segédkező dolgozókig mindenki idénymunkás. Nagy hányaduk nem bejelentett, ha úgy tetszik, feketemunkás. Ok nem kívánnak szervesen beépülni a munkaerőpiacba, így ezzel a réteggel, mint kapacitásképes kiszorító erővel nem számolhatunk. Ugyanakkor lényeges pont, hogy a természetes határok nem szelhetők ketté gazdasági-politikai határokkal. Gazdasági, kereskedelmi szempontból egy régiónak tekintendő az említett terület. — Fontos végiggondolni mindezt a gazdaság szemszögéből is. Számolhatunk-e jelentős munkahely-kiszorítással? — A keleti határrészről nem ismerünk pontos adatokat e témában, de Kelet-Ausztriában végeztek vizsgálatokat. Az eredmények e tekintetben nem mutatnak jelentős arányokat annak ellenére, hogy Németország és Ausztria a határok megnyitása után jelentős számú vendégmunkást foglalkoztat. Az EU-csatlakozás után hazánk is bekapcsolódik a tagországok vérkeringésébe. Nyilván ez magával hoz különböző elvárási szinteket. Ahhoz, hogy hazánk a migrációs politika helyes útjait járhassa, hasznos lenne valamiféle szelekciós kritériumrendszert kiépíteni. Ha számolunk a jó szakképzési lehetőségekkel, a szakmai gyakorlatok, továbbképzések támogatásával, a szakemberek, a kvalifikált munkaerő értékképző erő lehet egy gazdaság hátterében. Tartósan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok- Kiáramlás- Állomány- Beáramlás Tartósan Magyarországon tartózkodó román állampolgárok Romániai Összes Tartósan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok áramlása Román állampolgárok Kazuyuki úr szabadnak érezte magát Japán műszerekkel közös kutatás ,Jó napot kívánok, japán vagyok, dr. Inubushi Kazuyuki” — ezekkel a szavakkal üdvözölt — népére jellemző udvariassággal — magyarul Inubushi professzor, aki több, mint három hétig tartózkodott Békés megyében. A DATE szarvasi karán beszélgettünk a tudóssal, aki közös kutatási programban vett részt szarvasi kollégáival. Látogatása összefüggött azzal a nagy értékű műszerparkkal, amelyet a japán kormány nemrégiben ajándékozott az intézménynek. — Professzor úr, Ön rendkívül figyelemfelkeltően beszélt a hazájáról, és arról, hogy a japánok milyennek látnak bennünket és országunkat. Hogyan érzi magát nálunk, mit talált a legérdekesebbnek és a legszokatlanabbnak? — Szeretek itt lenni, mert szabadnak érzem magam. Roppantul tetszik Magyarország. Megragadott, hogy szinte tökéletesen sík a vidék. Japánnak több mint 60 százaléka hegység. Az emberek kedvesek, barátságosak, ám sajnos — úgy tapasztalom —, kevesen beszélnek még angolul. Könnyű itt élni, mert az emberek jóindulatú- ak, segítőkészek. — Mivel foglalkozik Japánban? — A Tokiótól 40 kilométerre fekvő Chibai Egyetemen dolgozom, talajmikrobiológiai és talajkémia-kutatásokkal foglalkozom. — Milyen céllal érkezett Szarvasra? — Elsősorban azért vagyok itt, mert a főiskola elnyerte a Japan Intemacional Cooperation Agency (JICA) műszerpályázatát, s ezeknek az eszközöknek az installálásában, beállításában segítek. A műszerekkel rögtön közös kutatási programot is elindítunk. — A kutatás milyen területet érint? — Mikrobiális ökológiai kutatást végzek Csizmarik Gábor tanár úrral, melynek lényege: a halastavi rendszerek tápanyagforgalmára, az üledék ásványosodására milyen hatást gyakorol a légkör változása. — Milyen kép alakult ki Japánban Magyarországról? Mit tudnak hazánkról? — Elsősorban a mindenki által ismert fogalmak jutnak az eszünkbe, mint „Budapest”, „puszta”, avagy a fontos turisztikai helyek, Eger, a Balaton, Kecskemét. Rengeteg szép vidéket, várost, amilyen például Szarvas, sajnos nem ismerünk. Persze, számon tartjuk a magyar tudományosságot, és megannyi magyar Nobel-díjasról tuInubushi Kazuyuki Szarvason mikrobiális ökológiai kutatást végzett dunk. Úgy gondoljuk, a magyar mezőgazdaságból is van egy-két tanulnivalónk. Olyan természeti adottságokban gazdag területről van szó, amely mindenképpen figyelmet érdemel. — Az elmúlt napokban Ón több egyetemre és főiskolára is ellátogatott. Hogyan értékeli a magyar kutatók felkészültségét? — Túlságosan nem látok bele az egyetemek világába, azt viszont észrevettem, hogy öregek, korszerűsítésre várók a műszereik. Fontos lenne a szakmai könyvtárak korszerűsítése. Dicséretes azonban, hogy a kutatók felkészültsége magas szintű, a japánokkal összemérhető. — Japánban mindenki az ősi hagyományok szerint él? Hogyan fér meg egymás mellett az ősi hagyomány és a csúcstechnológia ? — A napi életvitel az elmúlt évtizedekben nagyban modernizálódott, de az emberek gondolkodása lényegében nem változott. Napjainkban is igen nagy szerepe van a hagyományoknak, a különféle ceremóniáknak, de nincs konfliktus a kettő között. A japán társadalomban zártak a közösségek, erős azok összetartó ereje. Fontosak még a személyes kapcsolatok, a közvetlen érintkezés az Internet térhódítása ellenére is! — Hogyan ízlett a magyar konyha? — Hiányoltam a halételeket. Az a véleményem, hogy nem kéne olyan fűszeresen és zsírosán főzni. Amúgy minden nagyon ízlett. — Mit szeretett meg a legjobban? — A finom magyar bort! Gajdos Attila Ajándék Napkeletről Nemrégiben több nagy értékű műszerrel gazdagodott Szarvason a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karának műszerparkja. A főként környezetkémiai, mezőgazdasági (talajkémiai) mérésekre alkalmas eszközök értéke meghaladja a 70 millió jent (körülbelül 120 millió forintot). Ezzel a főiskola talajtani és kémia tanszéke a térség és a megye egyik legkorszerűbben felszerelt laboratóriumává vált. A műszerek érkezése a főiskolán működő japán-magyar tudományos együttműködésnek, a többéves sikeres munkakapcsolatnak köszönhető. Az ajándékkal a japán kormány a térség fejlődéséhez kíván hozzájárulni. Az eredményes munkakapcsolat révén tartózkodott itt dr. Inubushi Kazuyuki, aki szarvasi kollégáival végzett közös kutatást a mikrobiális ökológia témakörében. A DATE szarvasi karán véghezvitt mostani fejlesztés annak a hosszú távú stratégiának a része, amely jó előre gondol az EU-csatlakozással együttjáró környezetvédelmi szigorításokra, és felkészül a mezőgazdasági termékek minőségével szemben támasztott egyre magasabb követelményekre. Ezzel összhangban a laboratórium — a kutatási-oktatási feladatok ellátása mellett — felajánlja szolgáltatásait az igénylőknek. g. a. Tusjak Marianna
