Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-30 / 280. szám
Másfél millióan élnek Koppenhágában, a Dán Királyság fővárosában Hazai áruból csak a legjobbat a válogatós dán piacra A Baltikum után jövünk mi? Ötmilliós lakosságával a kis Dánia ma az Európai Unió egyik legfejlettebb országa, különösen magas színvonalú mezó'gaz- daságáról és élelmiszeriparáról híres. A nagyvilág legősibb királysága, Andersen és Hamlet hazája 1973 óta tagja az uniónak. Nekünk még azért is fontos ez a skandináv állam, mert 1993 júniusában itt fogalmazták meg a közép- és kelet-európai országok EU-csatlakozásának elvi feltételeit, követelményeit. Ennek jegyében a dán külügyminisztérium évek óta rendszeresen szervez továbbképzéseket, amelyekkel segíti a közös Európába igyekvő országok felkészítését, a közvélemény tájékoztatását. Hazánk és Dánia kapcsolatai mindig is hagyományosan jók, kiegyensúlyozottak voltak, de a magyarországi rendszerváltás után további jelentős minőségi előrelépés következett be a két állam együttműködésében. A dán politikai vezetés nagyra- becsüli a magyar társadalmi, politikai váltás békés jellegét, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépítésében elért eredményeket. Mindezek alapján hazánkat a térség meghatározó, vezető országai, a legesélyesebb tagjelöltek közé sorolják. Dr. Hajdú András, hazánk dániai nagykövete Koppenhágában, amikor az október végi szemináriumon részt vevő újságírókat az Európai Intézetben üdvözölte, rövid áttekintést adott a két állam kapcsolatáról. Elmondta: tény, hogy Magyar- országon túl sokat nem tudnak Dániáról, és ez a megállapítás fordítva is igaz. A két nemzetet egymáshoz közelebb vinni és bemutatni leginkább kulturális értékein át lehet, vélekedett a nagykövet, s jó alkalomnak ítélte A magyar kultúra napjai rendezvénysorozatot, ami október 18-ától 23-áig zajlott a dán fővárosban. — Viszonylag keveset tudnak hazánkban Dánia EU- politikájáról, sajátos NATO-ál- láspontjáról is. A skandináv ország biztonságpolitikai megfontolásból és a stabilitás érdekében támogatja az egységes európai redszert. A Dán Királysággal kapcsolatban gyakran hallható a vád, hogy csak a Baltikumra figyel, távolabbi országokra már nem jut ideje, ereje, ám ez csak részben igaz — hangsúlyozta Hajdú András. — Ami a földrajzi helyzetet, a történelmet és a hagyományt illeti; valamint a nagyobb piacot és a rövid távon gyorsabban kihasználható lehetőséget, a baltikumi érdeklődés és kötődés valóban elvitathatatlan, akárcsak a széles körű együttműködés Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal. De a legutóbbi időkben lezajlott fejlődést követően a dán—magyar kapcsolatok a ’90-es évektől új lendületet kaptak, és egyre erősödik az érdeklődés a kelet-európai országok felé. A magyar napokon Koppenhágában fellépő kétszáz művész segítségével szeretnénk a dán polgár figyelmét felhívni arra, hogy milyen értékeink vannak, amik méltóak a megbecsülésre, a megismertetésre. Arra törekedtünk a program kiválasztásakor, hogy csak a legrangosabb kultúrát hozzuk el, mert csak azt érdemes, a legjobbakat a legjobb helyszínekre. A kultúra közvetítésekor tehát a minőség áll a középpontban. Meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk megjelenni az igényes és válogatós dán kulturális piacon — a gazdasági és a mezőgazda- sági mellett. Hajdú András nagykövet arról is szólt, hogy a magyar gazdaság eredményeit egyre inkább elismerik a skandináv országban, és ennek alapján hazánkat Kelet és Dél centrumaként emlegetik. Majd arra figyelmeztetett, hogy nem elég a tagságot elnyerni, az unióba bekerülni, ennek a ténynek, törekvésnek a közvéleményben is kellőképp kell megjelenni. Ami a gazdasági, a kereskedelmi kapcsolatokat illeti, bőven van még kiaknázatlan lehetőség; Dánia a tavalyi mutatók szerint külkereskedelmi partnereink sorában az összforgalmat tekintve a 27. helyen áll. Hazánkban a dán befektetések többsége kereskedelmi jellegű, és a dán termékek behozatalának segítése céljából jött létre. A becslések szerint 60 millió USD értékű dán tőke van jelenleg hazánkban, az árucsere majdnem felét a közös vállalkozások, termelési együttműködések bonyolítják. Körülbelül negyven azoknak a vállalatoknak a száma, melyek dán tőkerészesedéssel működnek, és 160 dán érdekeltségű, egyszemélyes cég folytat nálunk kereskedelmi tevékenységet. A dán cégek befektetéseihez járó állami garanciával, exporthitellel a dán vállalatok nem éltek eléggé. Az új demokráciákat segítő dán támogátási alapból. Magyarország eddig nem sokat látott. A Dán Királyság kormánya támogatja hazánk euro-atlanti csatlakozását, az Európai Közösséghez társulási szerződést a parlament 1992 decemberében, elsők között hagyta jóvá és támogatták OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) és elsőként ratifikálta NATO-csatlakozásunk jegyzőkönyvét is. A pénzügyi kapcsolatok terén is gondot okoz, hogy Magyarország nem élvez elsőbbséget. Mindkét országban meghatározó a mező- gazdaság és az élelmiszeripar, egyes ágazatokban még versenytársak is lehetünk majd. S van még egy szempont, amely nehezen sorolható akár a gazdasági, akár a diplomáciai kategóriák közé, mégis fontos számunkra. Dánia is kis ország, de sikeresen bizonyítja, hogy az eredményesség és szavának súlya a nemzetközi porondon nem feltétlenül az ország területének és lakossága számának függvénye. Niedzielsky Katalin Magyarország: a jogi szabályozásunk szigorúbb az uniósnál A természetvédelemben sincs pardon Magyarországon nem alkottak jogszabályt az Antarktisz védelméről — az Európai Unió szemszögéből mindössze ez hibádzik hazánk természetvédelmi törvényéből. Lévén ez EU-direktíva, minden tagállam köteles belevenni a maga jogrendszerébe. Ezt az apró szépséghibát kivéve hazánk a természetvédelem jogi szabályozásában előrébb tart, mint az unió által megfogalmazott egységes elvárások. Annak igazolására, hogy milyen szigorúan veszi az EU a természetvédelem szabályozását, álljon itt a rendbontó franciák példája. Az Európai Unió bizottsága szabálysértési eljárást indított a francia kormány ellen. Párizs azzal vonta magára az EU haragját, hogy a közösség egységes kalendáriumához képest meghosszabbította a vonuló és a vízimadarak vadászati évadját. A tagországok az 1979-ben elfogadott madárvédelmi jogszabály alapján nagyjából azonos időtartamra engedélyezik a vadászatot. A brüsszeli bizottság napi 155 ezer ECU, azaz mintegy 37 millió forint bírságot mért ki Párizsra. Ezt Franciaország addig fizeti, amíg nem hozza összhangba törvényét az egységes európai jogszabállyal. — A nemzeti parkok, a területi védelem és az egyéb védett értékek tekintetében a nyugat-európai országok és hazánk természetvédelmi szemléletmódja különböző. A legszembeötlőbb különbség, hogy nyugaton a védett területeken az idegenforgalom hangsúlyosabb szerepet kap. Kifejezetten turisztikai célú nemzeti parkok is léteznek — tudtuk meg Kalivoda Bélától, a Körös—Maros Nemzeti Park élővilágvédelmi osztály- vezetőjétől. A magántulajdonban lévő védett területek értékeinek megóvására szolgál a természetvédelmi szempontú mezőgazdasági támogatás. Az érintett gazdálkodók szabadon dönthetnek, hogy igényt tartanak-e erre a támogatásra, amelyért cserébe vállalják az előírt korlátozásokat. Amennyiben például a vegyszerhasználatot csökkentik, úgy a hivatal megbecsüli az ebből adódó terméskiesést, s a támogatást ezt kompenzálva állapítják meg. A nyugaton már jól bevált természetvédelmi szempontú mezőgazdasági támogatást a magyar természetvédelmi törvény is tartalmazza. Érdekesség, hogy hazánkban bővebb a védett természeti értékek köre. Oltalmat élveznek többek között a barlangok, az ásványok és az ősmaradványok. A nyugatihoz képest konkrétabbak és részletesebbek a régi háziállatfajtákkal, továbbá az állat- és növénygyűjteményekkel kapcsolatos jogszabályaink. Szigorúbb előírásoknak kell megfelelni a magyar arborétumoknak, állatkerteknek és vadasparkoknak. Utóbbiaknál a szabályozás a tartás körülményeibe is beleszól. A törvényi háttér adott. De hogyan érvényesül mindez a gyakorlatban? Kalivoda Béla szerint ezen a téren még van mit fejlődnünk. Az állampolgárok jogkövető magatartása az EU-tagországokban fejlettebb. Ennek köszönhető, hogy az ott ténykedő természetvédelmi őröknek kevésbé a látogatók regulázásával kell foglalkozniuk, mint inkább a vendégekkel, az információ- adással. Cs. R. Magyarországon bővebb a védett természeti értékek köre, mint az Európai Unióban. Archív felvételünkön a gyulai Csigakert részlete Európa figyelme a nyomorgó gyerekekre A kiskorúak elleni, közelmúltban elkövetett bűncselekmények újabb ösztönzést adtak az Európai Unió számára, hogy reagáljon, és felmérje a gyerekek, fiatalkorúak elleni erőszak, valamint más kártékony cselekedettel szembeni küzdelem lehetőségeit. Az Európai Dialógus legfrissebb száma részletekbe menően megvizsgálja, hogy mi történik az Európai Unióban és a jelölt országokban a kiskorúak védelme érdekében. Az ENSZ Gyermekalap (Unicef) egyik tanulmánya a Kelet- és Közép-Európában élő kiskorúakat fenyegető veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek a nyomortól és környezeti ártalmaktól a háborúig és az otthon elvesztéséig széles skálán mozognak. Az Unicef szerint néhány kivételtől eltekintve a térségben élő gyerekeket a többi, hagyományosan sebezhető csoportnál — például az öregeknél — drámaibb mértékben érinti a növekvő elnyomorodás. „Az érintett országok számának növekedése arra utal, hogy bővülő mértékű a gyerekekkel szembeni kártékony bánásmód, beleértve ebbe a kiskorú munkaerő alkalmazását. E jelenségek nyilván összefüggnek a társadalmi kontroll lazulásával, és a napi megélhetési nehézségekből fakadó feszültségekkel” — állapítja meg az Unicef jelentése. Az EU fokozatosan olyan intézkedések sorát dolgozza ki, amelyek biztonságos környezetet igyekeznek teremteni a kiskorúak számára. Különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fokozottan veszélyeztetett — például hontalan — gyerekek ne váljanak kizsákmányolás áldozataivá. Mindez képzési programokat, bizonyos egészségügyi ellátást, szexuális viselkedésre vonatkozó oktatást, különböző kutatási projekteket egyaránt magában foglal, csakúgy, mint annak elérését, hogy kizárják az erőszakot az iskolákból, vagy hogy a helyzet alakulását figyelemmel követő hálózatokat hozzanak létre. (e)
