Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-26 / 277. szám
CSALÁDI OLDAL 1998. november 26., csütörtök Kinek, mihez van joga az egészségügyben? I. A beteg és az orvos jogait is védi az egészségügyi törvény Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a jelenleg érvényben lévő egészségügyi törvényt. Az új szabályozást a tudományos, technikai, etikai és társadalmi változások tették szükségessé, ugyanis a gyakorlat során kiderült, hogy a korábbi törvény bizonyos pontjai nem megfelelően igazodnak a mindennapokhoz. Egyes részei további módosításokat igényelnek, ezeket szakmai bizottságok tárgyalják újra. Prof. dr. Várkonyi Tiborral, a békéscsabai Réthy Pál Kórház III-as belgyógyászati osztályának vezetőjével az elmélet és a gyakorlat találkozásáról beszélgettünk. A jövőben szeretnénk visszatérni és ismertetni a betegjogokhoz kapcsolódó témákat és lehetőségeket. — Melyek az egészségügyi törvény legfontosabb alapelvei? — Az orvos és beteg kapcsolatát szabályozza úgy, hogy közben egyik oldal érdekei se sérüljenek. A törvényben foglaltak megvalósításával a beteg emberi méltósága, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan marad. Ezzel egy időben az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást végzők (családorvosi hálózat, szakrendelők, járó- és fekvőbeteg-intézmények) védelmét is szolgálják a szabályozások. Például az egészségügyi ellátáshoz való jog kimondja, hogy a betegek számára biztosítani kell a folyamatosan hozzáférhető ellátást. Ezt néhányan úgy értelmezik — sajnos ez gyakori eset —, hogy hajnalban vagy diszkóból hazamenet térnek be az ügyeletre krónikus, több napja fennálló panaszokkal azért, hogy a nap közi várakozást megspórolják. — Az egészségügyi ellátáshoz való jog kimondja, hogy a beteg megválaszthatja az ellátását végző szakorvost. Ez azt jelenti, hogy a családorvostól függetlenül bárkihez fordulhat? — Amikor valaki leadja a kártyáját valamelyik családorvoshoz, nyilván bízik annak szaktudásában. A vele történt megbeszélés alapján a beteg kiválaszthatja az őt kezelő személyt vagy intézményt, ha nem kívánja a területi elvet követni. Ebben az esetben szintén a családorvos az, aki kérheti a kiválasztott kórházat, hogy fogadja páciensét. Fekvőbeteg-gyógyintézeteken belül a működési rendnek megfelelően gyakorolható a szabad orvosválasztás joga, például egyik osztályról a másikra kerülni csak mindkét egység vezetőjének beleegyezésével lehet. — Mit tehet a beteg, ha másik családorvoshoz akar tartozni? — Elkéri a hozzá korábban leadott társadalombiztosítási kártyáját és leadja az általa újonnan választott családorvosnak, aki eldönti, hogy fo- gadja-e. — A törvény bizonyos pontjait csak úgy lehetne maradéktalanul betartani, ha ehhez minden intézményben megteremtődnének a technikai feltételek. Hogyan érvényesülhet a beteg személyiségi joga a több ágyas, zsúfolt kórtermekben? — A törvény szerint a súlyos betegnek joga van ahhoz, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Ugyanez érvényes a szülő nőkre és a kisgyermekek hozzátartozóira. Csakhogy amíg valaki gyakorolja a saját személyiségi jogait, addig a másikét sértheti. Az ágy mellett tartózkodó rokonok zavarhatják a szobában fekvő többi beteget, például az infarktusból gyógyulókat. Amíg az intézmények nem rendelkeznek a kellő minimális technikai feltételekkel, addig a betegjogok sem érvényesülhetnek hiánytalanul. Baracsi Magdolna A gyermekosztály dolgozói kedvességgel is „gyógyítanak”, ha szükséges a szülő bent tartózkodását biztosítják Ha most cipőről lenne szó, Ön cipőszaküzletet keresne. Nem is akármilyet: megbízhatót, minőségit, ahol az áru nemcsak tetszetős, de tartós is, és ahol szakemberekkel konzultálhat arról, mi felel meg igényeinek. Az üzletnek múltja, neve van, garanciát ad, és Ön tudja, hogy bármikor visszatér, ugyanazt a színvonalat kapja. Most pénzről van szó, és Ön bankot keres. Az IEB 1981 óta stabil tagja a magyar bankéletnek. Tíz éve a legnagyobb olasz bank, a földkerekség talán legpatinásabb pénzintézete, az 1563-ban alapított San Paolo áll mögötte. A tőkeerő, a szaktudás az IEB további sikereinek alapja, a siker mércéje pedig nálunk ősidők óta az ügyfelek elégedettsége. Válassza az Inter-Európa Bankot kiegészítőnek pénzügyeihez! Mindennapi életéhez. Inter-Európa Bank ($) 0640373333 • www.lob.hu SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata „Durcas” jeligés levelében egy asszony a következőket írja: 11 éve élek házasságban, egy 10 és egy 8 éves gyerekünk van. Problémám az, hogy férjemmel óriási ideig nem beszélünk. Van úgy, hogy hetekig, sőt előfordult már, hogy hónapokig nem szólt hozzám és amikor én közelítettem hozzá, akkor elkezdett velem kiabálni. A gyerekekkel beszél, bár azokkal is keveset. Ilyenkor természetesen szexuálisan sem vagyunk együtt, ami nekem hiányzik és előfordul, hogy kielégítem magam. Még igen fiatalok vagyunk, ha arra gondolok, hogy így kell leélnem az életemet, akkor mindjárt elsírom magam. Mit tanácsol? Van esély arra, hogy a féljem megváltozzon, esetleg kihez fordulhatok? Asszonyom, az Ön levelét olvasva a következő történet jutott az eszembe: Egy ember lakásában fel akar akasztani egy képet. Megvan hozzá a szög, de nincsen kalapácsa. A szomszédnak van, ezért ő elhatározza, hogy átmegy kölcsönkérni. Ekkor kétségei támadnak, mi lesz, ha a szomszéd nem akaija kölcsönadni a kalapácsot. Már tegnap is csak úgy futólag köszönt. Talán sietett. De a sietség esetleg csak ürügy volt, és velem van valami baja. Mi lehet az? Nem tettem ellene semmit, ez képzelődik. Ha tőlem kérne valaki kölcsön egy szerszámot, én habozás nélkül odaadnám. Vajon ő miért nem? Hogy lehet egy ilyen egyszerű kérést elutasítani? Az ilyenek, mint ez a fickó, megkeserítik az ember életét. És még azt képzeli, rá vagyok utalva. Pusztán azért, mert kalapácsa van. Most már igazán elegem van. Átrohan, becsenget, a szomszéd ajtót nyit, de még mielőtt köszönhetne, emberünk rákiált: Tartsa meg magának a kalapácsát, maga senkiházi. Ehhez a történethez hasonlóan a házasságokban: a bezárkózás, a durcáskodás, a kommunikáció beszűkülése miatt számtalan félreértés, veszekedés, sőt, válás alakulhat ki. A családban kialakult kommunikációs zavarok a gyermekek nevelésében is komoly gondot jelentenek. Asszonyom, a férje befelé fordulása mögött számtalan vélt és valós probléma húzódhat meg, melyeket legjobban egy pszichológus tudna feltárni, ezért ajánlom, hogy keressenek fel egy pszichológiai tanácsadó központot. Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány Az alapítványt 1995 januárjában egy olyan szülő hozta létre, akinek koraszülött gyermeke született és meghalt. Az alapítványt a cégbíróság 1995. január 19-én vette nyilvántartásba az 5317. sorszám alatt. Célja a koraszülött gyermekek orvosi ellátásának támogatása. Ezt elsősorban a műszerezettség színvonalának emelésével lehet elérni. Segítséget kíván nyújtani országosan a koraszülöttekkel foglalkozó intézmények számára, hogy műszerezettségük növelésével, korszerűsítésével, munkakörülményeik javításával a koraszülött gyermekek részére megadhassák ugyanazokat az életben maradási esélyeket, mint más fejlett országokban. Az alapítvány támogatja a koraszülött gyermekek rehabilitációját, perinatológiai intenzív centrumokban dolgozó nővérek továbbképzését, szakképzettségének megszerzését (1995. szeptember óta rendszeres anyagi segítséget nyújtanak egy beteg koraszülöttet nevelő családnak). Az alapítvány fennállásának három éve alatt 45 alkalommal osztott szét országosan adományokat koraszülöttekkel foglalkozó kórházak, intézmények között, összesen 74 millió forint értékben. Az alapítvány 1999. február 10-én a Békés megyei képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza koraszülött intenzív osztályát (PIC) szeretné támogatni 2—2,5 millió forint értékben vásárolt műszerek átadásával. A műszerek megvásárlása a kórházzal való előzetes egyeztetés után történik. Az Inkubátor a Koraszülött Gyermekekért Alapítvány ez év július 29-én már tartott műszerátadást a kórházban. A jövő évi műszerátadási tervek között inkubátorház, pulseoxyméter, non invasiv sárgaságmérő készülék szerepelnek. Ha valaki az alapítványnak adományozni kíván, bankszámlaszám: 10200902- 32712195-00000000.
