Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

1998. november 26., csütörtök HAZAI TÜKÖR Nyugalmat ad-e a nyugdíj? A nyugdíjemelés új szabályairól folyó parlamenti vitában Erkel Tibor volt a Magyar Igazság és Élet pártjának vezérszónoka. Elég idős ahhoz, kezdte, hogy még emlékezzék nagyszüleinek a nyugellátással biztosított nyu­galmára és békés derűjére, pe­dig kettőjüknek egy kis jövede­lemből származott az ellátása. A cél ma az lenne, hogy kisza­baduljunk a közben eltelt fél év­század bilincseiből, és mai nyugdíjasaink élete visszatér­hessen a békéhez, a derűhöz és a nyugalomhoz. De most pont azok fáradoznak azon, hogy ne­hogy nyugalom legyen a nyug­díjasok lelkében, akik az óriási külső és belső adósságot felhal­mozták, a felvett hiteleket pedig rég elköltötték. A kormány most a fogyasztói árszínvonal változásához (11 szá­zalék) köti a nyugdíjemelést, a Hom-kormány által hozott tör­vény pedig a nettó keresetek nö­vekedéséhez (19 százalék). Erkel Tibor a középarányos 15 százalé­kot ajánlotta. Véleménye szerint a minimálnyugdíjnak egyenlőnek kellene lennie a mindenkori mi­nimálbérrel. Beszéde végén a képviselő a döntéshozók figyel­mébe ajánlotta a rokkantnyugdí­jakat és a kiemelkedő művészpá­lyákhoz kötődő nyugdíjakat is. Hegyi Gyula (MSZP) a vita során dicsérte az 1999-re 20 százalékos nyugdíjemelést tar­talmazó, 1997-ben meghozott törvényt, és kérte, hogy a mosta­ni parlamenti többség legalább ezt az egy törvényt ne változtas­sa meg. Hanó Miklós (FKGP) röviden válaszolt, de vaskosan: ha ilyen jó törvényt tudott hozni az előző kormány, miért nem hozták meg 1996-ban, hogy már 97-ben növelni tudtuk volna a nyugdíjakat! S. A. Meddig jár a családi pótlék? Ha a parlament elfogadja az új családtámogatási rend­szert, akkor jelentős változá­sok várhatók a családi pótlék folyósításában - értesültünk Hermányi Pálnétól, a Szociá­lis és Családvédelmi minisz­térium főtanácsosától. Fontos tudnivaló, hogy a csa­ládi pótlék január elsejétől ala­nyi jogon illetné meg a szülőket a gyermekek tanköteles, hat­éves korának kezdetéig. Az általános iskola megkez­dése után a családi pótlék he­lyébe egy azonos összegű isko­láztatási támogatás lép. A beis­kolázottak esetében a tanév kezdetén, szeptember 30-ig kell a tanulói jogviszonyt igazolni a családi pótlékot folyósító szervnél. így a támogatást fo­lyamatosan megkapják a csalá­dok egészen a gyermek 16 éves, tanköteles koráig, illetve ha valaki alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali ta­gozatán tanul, akkor 20 éves koráig részesülhet az iskolázta­tási támogatásban. Tartósan beteg vagy fogya­tékos gyermekeknél a családi pótlék életkorra való tekintet nélkül megilleti a szülőket. Sokan nehezményezik, hogy a felsőfokon tanulók után miért nem kapnak támogatást a csa­ládok? Hermányi Pálné el­mondta: állami támogatásként ezek a fiatalok ösztöndíjat kap­nak, ám ez nem zárja ki azt, hogy a családok a települési önkormányzatoktól szociális támogatást kérjenek. Januártól eltartott gyermekként a felső­fokú tanintézetekben tanulókat is figyelembe veszik, szüleik a kisebb testvérek után magasabb családi pótlékot kapnak. N. Zs. Áldozatvédelem 2000-től A Belügyminisztérium ma­gára vállalja az áldozat­védelmi törvény kidolgozását és a szükséges intézmény- rendszer kiépítését. A jog­rendszer ezen hiányosságára a civil szervezetek hívták fel a figyelmet - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az „Áldozatvédelem az emberi jogok tükrében” elnevezésű nemzetközi konferencián. A rendőrség értékrendje átala­kulóban van. Pintér szerint az emberi jogok különösen nagy hangsúlyt kaptak az utóbbi években a szervezet életében. Ennek is köszönhető, hogy már gondoskodott a jogalkotó az el­követők védelméről (az ártat­lanság vélelme), és már előké­születben van a tanúvédelem­mel foglalkozó törvény is. A 2000. január elsején ha­tályba lépő új büntetés-végre­hajtási törvényről, amelynek része a tanúvédelem is, néhány hete elismerően nyilatkozott az Európa Tanács. Ez fontos lépés volt az uniós csatlakozás előtt - tette hozzá a belügyminiszter. A tegnap kezdődött konfe­renciának éppen az a célja, hogy az Európa Tanács minden tagállamában valamennyi rendőr ismerje és alkalmazza az európai emberi jogi normákat. Ugyanakkor elhangzott az is: az áldozatoknak a jövőben leg­alább olyan mértékű jogi védelmet kell élvezniük, mint a sérelmeket és károkat oko­zóknak. (sts) Nemzetbiztonsági ellenőrzésnek vetnék alá a kiemelt ügyek bíróit, ügyészeit A drog, a prostik és „fogyasztóik” A szervezett bűnözés elleni törvénycsomag újabb darabjáról kezdett tárgyalni a parlament. Kövér László, a nemzetbiz­tonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ter­jesztette elő a szolgálatokról szóló törvény módosítását. A kormány szeretné kiterjesz­teni a nemzetbiztonsági ellen­őrzést a bíráknak és az ügyé­szeknek arra a csoportjára, amelyik kiemelt súlyú bünte­tőügyekben jár el. Az ellenőr­zés kiterjesztésének indokolá­saként a miniszter rámutatott arra, hogy a szervezett bűnö­zés nemcsak a gazdasági hata­lom jogellenes megszerzésére, valamint a politikában, az ál­lami életben, az államigazga­tásban törekszik pozíciók el­foglalására, hanem a döntések jogellenes befolyásolására is irányul, ideértve az igazság­szolgáltatás döntéseit is. Min­den eszközzel vissza kell szo­rítani a maffia befolyásolási törekvéseit, s ezek egyike le­het, ha védik és ellenőrzik a szervezett bűnözéssel össze­függő büntetőügyekben eljá­rókat. A felszólaló képviselők álta­lában egyetértettek a célokkal: a szilárd társadalmi rend kiépí­tésével, az átlátható, tiszta köz­élet megteremtésével. Az el­lenzéki képviselők aggodal­mukat fejezték ki az egységes bírói kar megosztása miatt, tar­tanak a rossz emlékű külön bí­róságok felélesztésétől. Folytatódott az úgynevezett maffiaellenes törvény vitája is, amelyben a legtöbb szó a kábí­tószer-fogyasztásról és a pros­titúcióról esett. Érdekes el­lentmondás volt megfigyel­hető: amíg a kábítószer-prob­lémák esetében éppen most szigorítják a fogyasztás bünte­tését, addig a prostitúcióról vé­leményüket kifejtő képviselők csak a „lányokról” és a védett, illetve türelmi zónákról be­széltek. A „fogyasztókról” egy szó sem hangzott el. S. A. Terítéken az étkek és az italok Az idei bordeaux-i nemzet­közi borverseny aranyér­mese, az 1994-es évjáratú Kékoportó, és a Magyar Bo­rok Háza által kiírt verseny ezüstérmese, az 1997-es Ca­bernet Sauvignon is bemu­tatkozott a Foodapest élel­miszer-ipari szakvásáron. A hagyományos villányi fajtá­kat sikerült az elmúlt években ismét az élvonalba emelnie a Vylyan Pincészet Rt.-nek. Debreczeni Pál, a társaság elnöke szerint a siker titka a jó fajtában, a technológia betar­tásában és a türelemben rejlik, mert a speciális barroque hor­dóban legalább 11 hónapig kell érlelni a hegy levét. (U) Minden, mi szem-szájnak ingere fotó: feb/kallus györgy Válságstáb a SZEF-mél. A Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma kezdeményezi ^ a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsa munkavál­lalói oldalának sürgős összehívá­sát és válságbizottság felállítását. Tegnapi közleményük szerint így akarják kényszeríteni a kormányt érdemi tárgyalásokra a költségve­tésről és a közszféra bérügyeiről. Felsőoktatási kölcsön. Pokomi Zoltán oktatási minisz­ter egy konferencián bejelentet­te: a Világbank 50 milliárd forint kölcsönt nyújt Magyarország­nak, amelyet 1999-től hat éven keresztül fejlesztést szolgáló új beruházásokra, építkezésekre, hallgatói hitelekre fordítanak. Kevesebben munka nélkül. Az év első tíz hónapjában a munkanélküliségi ráta 8 száza­lékos volt — közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Ugyanebben a periódusban 3,682 millió volt a foglalkozta­tottak, és 319 ezer a munkanél­küliek átlagos száma. A tanárok taníthatnak. A pedagógusokra nem vonatko­zik a közalkalmazotti szférában előirányzott 3 százalékos leépí­tés — jelentette be Endre Sán­dor fideszes képviselő. El­mondta azt is: a pedagógusok átlagkeresete a jövő év közepé­re eléri a 76 300 forintot. „Nem” az adónyomozókra. Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnap nem találta általános vitára al­kalmasnak az APEH egyes fel­adatairól szóló törvényjavasla­tot, amely nyomozati jogkörrel ruházná fel az állami adóható­ságot. Ellenérzést keltett, hogy a javaslat kényszerintézkedések alkalmazását is lehetővé tenné az adónyomozók számára. 1999-ben felülről befagyasztják a gyógyszertámogatás kasszáját Kinek nem jut majd pirula? A pazarlást kívánjuk visszaszorítani és nem a rászoruló be­tegek ellátását korlátozni a gyógyszerkassza jövő évre terve­zett lezárásával - hangsúlyozta dr. Mikó Tivadar, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. A szakember elmondta: min­dent elkövetnek, hogy tartani tudják a költségvetés adta kor­látokat, hiszen az elmúlt évek­ben rendre átszakadt a gyógy­szertámogatásra fordítható központi keret. A felmérések szerint egyes családorvosok kétszer annyi gyógyszert írnak fel, mint a kollégáik. Különö­sen a gyermekorvosok antibio­tikum-rendelése mutat feltűnő aránytalanságokat. Feltehetően a kórházakban is akadnak még tartalékok, éppen ezért a jövőben alapo­sabban megvizsgálják a pati­kaszerek felhasználásának szakmai indokoltságát. Dr. Mikó Tivadar szerint véget kell vetni annak a gyakorlat­nak, hogy az orvosok, illetve a kórházak egy része - gyakran gyógyszergyári sugallatra - drágább készítményt rendel betegeinek akkor is, ha azonos hatóanyaggal olcsóbban is megoldható lenne a kúra. 1999-re 122,9 milliárd fo­rintot szán gyógyszertámoga­tásra a tb, 20 százalékkal töb­bet az 1998-ra tervezettnél, ám csak 2 százalékkal többet a tényleges összegnél. A fő­igazgató szerint a jövő évtől számítógépes kontroll alá ve­szik valamennyi orvos vény­írási szokásait, valamint a be­tegek - s különösen a közgyógyellátottak - gyógy­szer fogyasztását. A gyógy­szerár-támogatási rendszer tel­jes átalakításán még dolgoz­nak, de a 100 százalékos tb- támogatás várhatóan megszű­nik és az önkormányzatok kapják meg a betegek segé­lyezésére fordítható pénzt. A gyógyszergyártók és a -nagykereskedők már sürgetik a kormányzatot a jövő évi ár­tárgyalások megkezdésére. Ha ugyanis nem születik néhány napon belül megállapodás, akkor január elsejétől kényte­lenek végrehajtani az áreme­lést. Fontosnak tartanák a ha­zai gyógyszerek arányának növelését is, hiszen míg azok­ból átlagosan 200 forintba ke­rül egy doboz, addig az import négyszer annyiba, (németh) Rajz- és fotópályázat eredményhirdetése A Vásárhelyi Pál Műszaki Szak- középiskolában szerdán délután került sor az iskola által meghir­detett „Műszaki alkotások — épít­mények környezetünkben” című pályázat eredményhirdetésére. A térség közel száz általános is­kolája nevezett be a versenybe és küldte el tehetséges diákjainak rajzait, fotóit, makettjeit, kerámi­áit. Az egyéni versenyben győztes Vámos Zoltán, az Ószőlői Általá­nos vára vitte el a fődíjat. A máso­dik helyezésért járó díj Simon Zsolt a Szentesi Szent Erzsébet Ál­talános Iskola diákjáé lett, a har­madik helyen holtversenyben vég­zett Németh Judit zsadányi és Márta Dóra tiszaföldvári pályázó. A zsűri különdíjban részesítette Zsibrita András csanádapácai di­ák épületegyüttes makettjét és gyufaszál-hajóját. Az iskolák kö­zötti versenyt a Toldi Miklós Álta­lános Iskola rajz szakköre nyerte Berettyóújfaluból, ahonnan hu­szonöt válgatott pályamű érkezett. A díjakat kis ünnepi műsor kere­tében Török Árpád igazgató adta át a legjobb alkotások készítőinek. Szívátültetés rendőri segítséggel Összesen négy óra áll rendelkezésre egy kioperált szív beülteté­sére annak első új dobbanásáig. így földrajzilag meglehetősen behatárolt, hogy kiből lehet donor. Tegnap éjjel több száz ki­lométeres távolság választotta el a két éve várakozó beteget a donortól: a műtét a készenléti rendőrség segítségével jött létre. Egy, a múlt hétvégén közleke­dési balesetet szenvedett pécsi fiatalembernél tegnap éjjel ál­lapította meg az orvosokból álló bizottság az agyhalál beáll­tát. Több fontos szerve azonban épségben maradt, s ezeket a baleset óta gépek működtették. A 27 éves fiatalember szülei hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekük halála után szerveit átültessék. A várólista alapján budapesti betegeknek jutott az elhunyt szíve és mája. Az Országos Mentőszolgálat azonban éj­szaka nem tudott helikoptert biztosítani az orvoscsoport és a szervek szállítására, mert piló­táik éjjel nem repülhetnek. Mi­vel reggel már késő lett volna a szívért indulni, a rendőrség ké­szenléti légirendészete adott he­likoptert és személyzetet a nem mindennapi feladathoz.-Pilótáinkat éjszakai repü­lésre is felkészítettük, így a fel­adat csak azért volt szokatlan, mert hasonló „bevetésen” még nem vettünk részt — mesélte la­punknak Roráriusz László ez­redes, a légirendészet parancs­noka. - Biztonságosan tudtunk felszállni Ferihegyen, és Pé­csett a kivilágítatlan reptéren sem okozott gondot a leszállás. Jó érzés, hogy segíthettünk. A szívműtétet végző dr. Sza­bolcs Zoltán komplikációmen­tesnek nyilvánította az operá­ciót, csak az idővel kellett megküzdeniük. A 24. magyar szívátültetést a 24. órában haj­tották végre. A várólistán egy negyvenes éveiben járó férfi következett, aki egyszer már közel került az új szívhez.- Két éve egyszer már meg­kezdték a műtétjét, de a bőr­metszéssel egy időben a klini­kára érkező szívről kiderült, hogy hepatitises donortól szár­mazik. A vágást össze kellett varrni - emlékszik a SOTE Ér­és Szívsebészeti Klinikájának orvosa.- Néhány tucat szerveltávolí- tási és -beültetési műtétet vég­zünk évente, ez mégis különle­gesnek számít, mert nagyon kevés időnk volt rá. A máj na­gyon érzékeny, 12 órán belül át kell ültetni - tudtuk meg dr. Al­földi Ferencied, a SOTE Transzplantációs Klinikájának sebészétől, aki szintén Pécsett járt, hogy részt vegyen a műtét­ben. A kioperált májjal reggel 8 órára érkeztek a klinikára, 9 órakor már elkezdődött a beül­tetés.- Négy emberen tudtunk se­gíteni, ez semmihez sem hason­lítható érzés - mondta a sebész. - A veséket és a hasnyálmiri- avet Pécsett ültették át. (sts) Az orvos, a beteg, s benne az áj szív fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents