Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-21-22 / 273. szám
6 Hétvégi magazin 1998. november 21-22., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten Vá- radi Krisztina, lapunk sarkadi szerkesztője mutatja be legkedvesebb versét. Dsida Jenőre, a 31 éves korában meghalt erdélyi költőre kollégái úgy emlékeztek, mint csodagyerekre, hiszen fiatal kora ellenére versei meglepő érettségről, kifinomultságról tanúskodtak. Az 1933-ban megjelent második kötetének címadó verse a Nagycsütörtök. Bibliai kép és hétköznapi történés, Jézussal való azonosulás párhuzama villan fel a sorokban: a magára maradt ember kapaszkodni próbál a körülötte lévőkbe, de szorongását nem tudja kivel megosztani, mert mindenki „alszik”. Némán verejtékezik Krisztus is, a költő is a fullasztó nagycsütörtöki éjszakában. Az Olajfák hegyén és a kocsárdi váróteremben „leselkedik a magány”. ________Dsida Jenő________ Na gycsütörtök Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon. \ telefonszáma: (66) 446-552, | telefaxszáma: (66) 441-311.1 __________________Nem hisz abban, hogy holnap felhívják: rád vártunk, gyere dolgozni__________________ Há trányos helyzetben, három gyerekkel A VÍZIVADSZÁLLÓN 10 EZER DARU PIHEN Hátrányos helyzetben érzi magát egy békéscsabai fiatalasszony, Papp Károlyné. A rossz közérzet oka, hogy három kiskorú gyermeke van, és ebben a helyzetben nem talál munkát. Hat éve nincs munkahelye. — Nem voltunk mi mindig csabaiak, 1990-ben költöztünk ide Battonyáról — kezdi a bemutatkozást a szőke fiatalasszony. — Miért jöttek el? — Mert ott se volt munkaalkalom számunkra. A férjem először a MOM battonyai gyáregységében dolgozott, majd egy gyulai bt.-ben mint galvanizáló, míg én szintén Battonyán a BHG-ben. Ez utóbbi a MOM-mal együtt 1990-ben megszűnt. Nem találtunk helyben munkát, ezért jobbnak láttuk eladni a házat. Három évig aztán albérletben laktunk, mert a kapott összegből itt még egy házrészt sem tudtunk venni. — Csabán sem talált munkát? — De igen, a Trófea Szállodában voltam takarítónő. De csak hatórás munkaidőre vettek fel. Másfél évig tartott a munkaviszonyom, utána elmentem gyesre, mert megszületett a harmadik gyerekünk, Éva. —A gyes után visszament a Trófeába? — Nem, mert a szállodának közben új tulajdonosa lett, aki nem vett vissza, ezért főállású anya lettem.-—Mennyi pénzt kap havonta? — Valamivel több, mint tizenkétezer forintot. — A férje dolgozik? — Igen, 1992 óta szerződéses katona, törzsőrmester a fürjesi légtérellenőrző századnál. Lakáshoz is az ő révén jutottunk. — Önnek milyen végzettsége van? — Híradásipari szerelő, de sehol nem tudok vele elhelyezkedni. Jelenleg a közgazdasági szakközépiskola negyedik évfolyamára járok, levelezőn.-—Mikor keresett utoljára munkát? Milyenek a tapasztalatai? — Egy hónapja. A munkaerőközpontban is jártam, meg jó pár helyet felhívtam, de szinte mindenütt ugyanazt kérdezték: mi a nevem, hol lakom és hány gyerekem van. Amikor mondtam, hogy háromgyerekes anya vagyok, már köszönték is a beszélgetést. Legjobb esetben azzal ráztak le, hogy hívjam őket vissza pár nap múlva vagy majd értesítenek. Akkor meg közölték, hogy az állást betöltötték. — Hirdetéseket nem böngészett? — Dehogynem. Azzal kezdem a napot, de a kínálatok zöme ügynöki munka vagy az úgynevezett „dolgozzon otthon” munka, amire negyven-ötvenez- res heti jövedelmek ígéretével csábítják a jelentkezőket. Aki már kipróbálta, tudja, ez átverés, mert elkérnek egy tájékoztatóért kétezer forintot, majd megvetetik az alapanyagot, aminek a fele hibás, végül a kész munkát a selejtes anyag miatt nem veszik át. Panaszt tenni sehol nem lehet, mert a cégek pár hónapos működés után felszívódnak. — Mit vár ettől a cikktől? — Hogy a hozzám hasonló hátrányos helyzetűek- re felhívja a figyelmet. Igazából csak ennyit. Több olyan hirdetést láttam, melyek csak gyermektelenek számára szólnak. Azt nem hiszem, hogy holnap valaki megkeres: gyere dolgozni, rád vártunk. Pánics Szabó Ferenc Három gyerekkel még az úton átkelni is nehéz, nemhogy elhelyezkedni (képünk illusztráció) A KARDOSKÚTI FEHÉR-TÓ TÉLI VENDÉGEI Forró teát osztogattak a vendéglátók a hajnali arckarcoló hideg ellen. Az északi vendégek — Orosháza finn testvérvárosának, Kuusankos- kinak a lakói — viszont jól viselték a klímát. Az évekkel ezelőtti madárlesen nyakunkat nyújtogatva próbáltuk kideríteni, merre lehetnek a darvak. Krúgatásuk adott némi támpontot a hatalmas ködben. Ilyen emlékekkel a tarsolyunkban indultunk útnak a minap is Kardoskútra. A vásárhelyi puszta a felületes szemlélődőnek unalmas, egyhangú táj. Valójában viszont sok természeti csodát, titkot rejt. A 488 hektár területből 100 hektár szikes tó és nádas, 152 hektár legelő, a többi erősen szikes talajú, hagyományosan művelt szántóföld. A Fehér-tó a sikeres természetvédelmi beavatkozás eredményeként a legnagyobb forgalmú hazai vízivadszállóvá vált és egyben európai jelentőségű rezervátum. A puszta arca évszakonként többször változik. Mélyvíz, mocsár, zátonyos iszapszőnyeg és félsivataghoz hasonló, sókivirágzásos száraz pusztaság kiszámíthatatlan egymásutánjában találja meg itt otthonát a jellegzetes élővilág. Októberben a darvak vonulása Kardoskút különleges adottsága. Valamikor hazánkban is költött még a daru, de a századforduló óta már csak vonul. Az északról érkező csapatok keskeny útvonalon haladnak át a keleti országhatár közelében. Aki az elmúlt héten nyitott füllel jött-ment a környéken, maga is hallhatta a madárcsapatok össze A daru — mely erős, messze hallható, trombitaszerű hangot ad — barátságos természetű, de rendkívül óvatos fotó: széll antal nem téveszthető krúgatását, s ha még szerencsésebb volt az illető, láthatta az azóta tízezerre tehető madárállomány vonulását is Kardoskút felé. Orosházán sokaknak megadatott az élmény. — A Fehér-tó fokozottan védett terület, ügyelünk arra, hogy a darvak pihenőjét senki és semmi ne zavarja — tájékoztatta lapunkat a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatója, Tirják László, aki beavatott bennünket a darvak titkába is. Hajdanán ez a madár költött is hazánkban, manapság már nem. Az óvilág északi részein él és délre vándorol Sziámig, Indiáig, Eszak-Afrikáig. Nagyobb csapatokba verődik és rendkívül magasan, háromszögben repül. Barátságos természetű, de rendkívül óvatos. Erős, messze hallható, trombitaszerű hangot ad. Tápláléka gabonaféleség, de füvet, békát, férget, gyümölcsöt is fogyaszt. — Kardoskúti pihenőhelyükre Skandináviából érkeztek a darvak, ez a vidék alkalmas táplálékforrás is. Ha kedvez az időjárás, akkor 2 hónapig is időznek a darucsapatok — tudtuk meg a szakembertől. A természetvédelmi őrök ilyenkor nem csak a vonuló szárnyasok nyugalmát vigyázzák, hanem a messzi országban felgyűrűzött állományt megfigyelik, leolvassák az azonosító jeleket is. A pusztában ilyenkor más téli vendégek is megpihennek — erről is vannak tapasztalataik a természetvédelmi szakembereknek. —- Aki a Pusztaközponti úton halad Hódmezővásárhely irányába, a fákon láthat fekete-fehér nagy őrgébicset, ez a madárfaj is októberi vendége ennek a vidéknek. Megérkeztek a kékes rétihéják. Ismertetőjelük, hogy bolyongva röpködnek a puszta fölött. S ha valaki figyelmesen körülnéz a Fehér-tó vidékén, láthat vonuló vízimadarakat, sirályokat és récefajokat is. A hajnali derengéskor először mindig a darvak kezdik a kihúzást, a libák csak utánuk indulnak a táplálkozó területre. Zöldellő vetéseken, kukoricatarlókon, 30-40 kilométeres körzetben szóródik szét a tavon éjjelező madársereg. Csete Ilona ;|f * i'" I I rí: Nagyjából félidőben vagyunk az 1848. márciusi forradalom és az 1849. augusztusi fegyverletétel, a szabadság- harc vérbefojtása közötti időben — másfél évszázaddal később. A dicső napokra emlékezve indítunk útjára egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják a for„Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” radalom és szabadságharc történetét. Ötvenkét héten át ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegy- vennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” sorsolást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy egy év múlva 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II . (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezemyolcszáz- negyvennyolcz. Magyar szabadság- harc 1848—49-ben. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 1. kérdés: Melyik Petőfi-versből idézzük? ,,Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk. Körülötted miljom s miljom fáklya, Meggyűlt szíveinknek lobogó lángja." a) Dicsőséges nagyurak b) A szabadsághoz c) Nemzeti dal Petőfi Sándor (1823—1849)
