Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-19 / 271. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. november 19., csütörtök OTP-tanácskozás. (i) Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Békéscsabai Igazgatósága ma délelőtt 10 órától Vész­tőn, a Sinka István Művelő­dési Központban önkor­mányzati vezetők részére ta­nácskozást rendez. Előadást tart dr. Szekeres István, az OTP csabai igazgatója, Szász János, az OTP Dél-Alföldi Régiójának igazgatója, Kusztosné Nyitrai Edit, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője és dr. Várfalvi István, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője. Gólyabál, (ö) A DOTE egészségügyi főiskolai kar gyulai tagozata ma 19 órától gólyaavatót, majd bálát ren­dez a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház konferen­ciatermében. A Körös Főiskolán, (s) Ma délután 3 órakor Vörös Győző egyiptológus dediká­lással egybekötött előadást tart a nagy visszhangot ki­váltó egyiptomi kutatásairól írt könyvéről. A rendez­vénynek a Körös Főiskola klubterme ad otthont a Turul Könyvesbolt és a Merre Ma­gyarország Alapítvány szer­vezésében. Lakberendezés, (o) Gyulán, az Erkel Ferenc Ál­talános Művelődési Köz­pontban lakberendezési ki­állítók mutatkoznak be no­vember 21-ig. Hétfőn nyílt kiállítás, amelyen bútorok, dísztárgyak, szárazvirág­kompozíciók, gyapjútaka­rók láthatók. Magányosoknak, (x) Békéscsabán, a Jaminai ma­gányosok klubja november 20-án 20 órától tartja élőze­nés összejövetelét az Oros­házi út 114. szám alatt. Halálos ütközés, (f) Teg­nap este 18 órakor súlyos közúti baleset történt Csabaszabadi és Csanádapáca között. Két teher­autó ütközött össze és az egyik­nek a vezetője a helyszínen éle­tét vesztette. Butiktőz. (f) Tegnap kora dél­után, a békéscsabai autóbuszállo­más alagsorában lévő butiksor­ban kiégett egy butik, annak elle­nére, hogy a tűz az eladó ottléte­kor keletkezett. A százezer forin­tos kárt valószínűleg a Szieszta kályha kisugárzása okozta. „EGY PERNYESZÁL TŰZVÉSZT CSINÁL.” (Ulrich von Hutten) Lerohanták a csabai piacot Többen túl szigorúnak érezték az ellenőrzést A meglepetés erejével hatottak tegnap reggel a békéscsabai pi­acon a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az adóhatóság, valamint a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet munkatársai. A kö­zös razzián az érintettek szerint néha túl szigorúak voltak az el­lenőrök, és a placcon több külföldi állampolgár elgondolkozott: vajon kipakolja-e portékáját. Tegnap azonban nemcsak a pia­cosokra járt rá a rúd. A Békés­csabai Rendőrkapitányság szer­vezésében megtartott átfogó ak­cióban több kereskedelmi és vendéglátóipari egységet is el­lenőriztek a hatóságok. Az ak­ció során 8 esetben helyszíni bírságot róttak ki, 26 alkalom­mal pedig szabálysértési eljá­rást — az APEH 2, a vám- és pénzügyőrség 5, az ÁNTSZ 7, a munkaügyi felügyelet 12 vállal­kozó ellen — kezdeményeztek. A tűzoltóság 4 helyütt élt kifo­gással. Információnk szerint el­lenőrzések nem csak Békéscsa­bán folytak szerdán. Igazán nagy fogást egyik szerv sem könyvelhetett el. Az ÁNTSZ-nél az első tapasztala­tok alapján a lejárt szavatossági idejű és a nem megfelelő tárolá­si körülmények között tartott élelmiszerek jelentették a leg­több problémát. Az adóhatóság elsősorban a számla- és nyugta­adási kötelezettséget ellenőriz­te. A kifogásolt vállalkozók té­teles adóvizsgálattal számolhat­nak. A piaci ellenőrzés mellett találkoztak olyan lakástulajdo­nosokkal is, akik a bérbe adott ingatlanból befolyt bevételekről felejtettek el beszámolni. A ka­rácsonyi nagybevásárlások előtt a kereskedők és a vendéglátó­sok számíthatnak még hasonló — ha nem is ilyen nagyszabású — ellenőrzésekre. Bár a tegnapi razziából kimaradt a fogyasztó- védelmi felügyelőség, az ünne­pek előtt fokozottan ellenőriz­nek majd, nemcsak Békéscsa­bán, hanem a megye egész terü­letén. Kovács Attila Kárpátaljai gyerekek Békésen és Gyulán Az árvíz sújtotta Kárpátaljáról, Kovászo községből ma mint­egy száz, 6-14 éves korú magyar gyermek érkezik hazánkba, s közülük negyvenen Békés megyébe, egészen pontosan Békésre és Gyulára. A gyermekeket és kísérőiket szállító három autó­busz Nemessuránynál lépi át a határt, s este már vendéglátóik­nál hajthatják álomra fejüket az érkezők. Katona Gyula, a békési egyház- község lelkésze elmondta: a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat megkereste a reformá­tus iskolákat, hogy tudnának-e fogadni gyermekeket a kataszt­rófa sújtotta vidékről úgy, hogy a nebulók délelőtt oktatáson ve­gyenek részt, a tanórán kívüli Ma mindössze két piramis tölgy árválkodik a gyoma- endrődi városháza templom felőli oldalán. A hat másikat a közelmúltban kivágták, s le­het, hogy a megmaradt két fa is társai sorsára jut. Több gyomaendrődi nem tud napi­rendre térni az ügy felett. Mi­ért kellett kivágni a tölgyeket? — kérdeztük mi is Rau Józse­fet, a polgármesteri hivatal műszaki csoportvezetőjét. A tölgyeket annak idején túl kö­zel ültették az épülethez. Az ágak ártottak a homlokzatnak, a falevelek eldugították az esőcsa­tornát, a gyökerek pedig alánőt­tek a városháza alapjának és megemelték a járdát. Á város új­ravakolta, külsőleg felújította a polgármesteri hivatal épületét. A homlokzat védelmében a nagy ágakat le kellett volna vágni. Á megcsonkított fák látványa is rosszul érintette volna az embe­reket. Ráadásul a járda újraépíté­sekor 15-20 centiméter átmérőjű időt pedig családoknál vagy kollégiumban töltsék, s lehető­leg maradjanak együtt. A gyer­mekek érkezéséről szóló hír fu­tótűzként terjedt Békésen, s dé­lig más településekből is két­szer annyi család jelentkezett a gyerekek fogadására, mint amennyien jönnek. gyökereket kellett volna elvágni, amit ugyancsak megsínylettek volna a növények — válaszolta a csoportvezető, hozzátéve, a vá­rosházának gondja lesz a fák pót­lására. A jövő héten hétfőre vár­ják a nyolc, egyenként 3,5 méter magas piramis tölgyet, amelye­ket három méter távolra ültetnek el a járdától, ahol kedvükre nö­vekedhetnek majd. Ugyanerre a zöld területre egy sor oszlopos borókát is telepítenek. — Magam is sajnálom a töl­gyeket, ám azt is látni kell, hogy a megújulás része a halál — mondta dr. Dávid Imre pol­gármester, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kivágott fák közül négy beteg volt. Hozzá­tette: bízik benne, hogy a faki­vágás miatt szomorúakat kárpó­tolja, hogy a felújított városhá­zával Gyomaendrőd magáénak tudhatja a térség legszebb köz­épületét. A tölgyeket pótolják. A városháza északi homlokzata felújításakor az ott díszlő fák megmaradnak. Cs. R. Az érkezők egyéb segítséget is kapnak: egy békési, magát megnevezni nem kívánó család 50 ezer forintot ajánlott fel arra, hogy a gyermekeknek új ruha­neműt vásároljanak. Katona Gyula elmondta még, hogy má­sok is ajánlottak fel pénzbeli se­gítséget. A gyermekek érkezé­sét követően tájékozódnak majd arról, hogy milyen körülménye­ket hagytak otthon, s ennek megfelelően indítják be segély­gyűjtési akciójukat. A kárpátal­jai gyerekek december 19-én utaznak haza. — sz — Nagylelkű ajánlat mások zsebéből Gyulán a hétfői testületi ülésen egymillió forintot különítettek el bérmegtakarításból az árvíz- károsultak megsegítésére. A döntés kisebb zúgolódást váltott ki a polgármesteri hivatalban: — Könnyű más pénzét oszto­gatni. A képviselő urak miért nem a saját tiszteletdíjuk bizo­nyos hányada felett rendelkez­tek? Gyulán nem lehet a kétegyházi mintára megoldani a problémát, ahol a képviselők sa­ját egyhavi fizetésüket ajánlot­ták fel? Igaz mi már hozzászok­tunk, hogy évek óta nem kapunk jutalmat, amit a bérmegtakarí­tásból lehetne fedezni. Nem ar­ról van szó, hogy mi sajnáljuk a pénzt az árvízkárosultaktól, szó sincs ilyesmiről. Nekünk az el­járás nem tetszik, hogy bennün­ket senki nem kérdezett meg. Danes Lászlónak, Gyula vá­ros polgármesterének továbbí­tottuk a kérdést: — Nem merült fel javaslatként, hogy a testületi tagok saját tiszteletdíjukat bo­csássák szavazásra — nyilat­kozta a polgármester. (s) Gyomaendrőd gondoskodik a pótlásról Miért vágták ki a tölgyeket? VÉLEMÉNYEK T. J. és a családpolitika Sokan kutatják a napokban családfájukat, hátha valahol — lehetőleg minél közelebbi rokonsági fokon — rábukkannak egy leágazásra a Torgyán- famíliához. A legtöbb helyen nem jönne rosszul egy igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tag­ság, de beérnék egy vezérigazgatói poszttal is. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által „lesajnált” és ldoktatott sajtó felvette a kesz­tyűt, és naponta bedob egy nevet a Torgyán család­ból, aki feltűnően hirtelen csinált karriert, és került a „tűzhöz” kö­zeli pozícióba. Persze, ha jobban utánanézünk, hogy a kormány­pártok már a választás előtt is új családpolitikát ígértek... Lehet, hogy Torgyán doktor csak élharcosa kíván lenni ezen családmodellnek. A miniszter megható vallomása hallatán so­kaknak szökött könny a szemébe. Miért kellene feltétlenül hát­rányt szenvedni azért, mert valaki a Torgyán családba tartozik. A Torgyán-pártiak megtoldották azzal: hát nem ezt csinálták a kommunisták is, csak fű alatt? A visszamutogatás hatásos műfaj, bár kétlem, hogy ezzel még mindig megetethető a többség. Akik talán éppen azért sza­vaztak a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártokra, mert gyö­keresen mást vártak. Erre mostanság a legtöbbet bizonyos csa­ládi gyökerekről hallják. A legnagyobb kormánypárt, a Fidesz részéről még Kövér Lász­ló fogalmazott legélesebben. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben nem marad gyakorlat, hogy egy miniszter rokonait állami vállala­tok tisztségviselőivé nevezik ki. Bár azt ő is hozzátette: nem új­donság a magyar demokráciában, hogy hasonló döntések szület­nek. A kisgazdák érthetően még eddig sem merészkedtek, mert ott egy pártelnököt érintő kritika könnyen kizáráshoz vezethetne. Marad újfent a bevált szlogen: a liberálszocialista sajtó az oka mindennek. Nem azt veszi észre és emeli ki, hogy mit tesz az új kormány, a szaktárca a mezőgazdaság és vidék fejleszté­séért, hanem az oldalvizet kavarja. Hát van mit... Nyemcsok László Csapvízexport Jobb memóriájú állandó olvasóink emlékezhet­nek rá, hogy valamikor tavaly beszámoltam e lap hasábjain egy meglehetősen talányosnak tetsző vámbűncselekményről. A sztorit készen kaptam, megbízható forrásból. Aradi újságíró kollégám, Sorin Trocan telefaxon értesített arról, hogy a ro­mán rendőrség merő kíváncsiságból beleszagolt egy Aradra tartó magyar benzinszállító teherau­tónak a tartályába. Szó, ami szó, jó helyen szag­lásztak a zsaruk: a sofőr — remélem, pontosan emlékszem a mennyiségre — tízezer liter valódi mágyar csapvizet benzinként vámoltatott a határon. Miközben a román szöveg fordításával bajlódtam, próbáltam megfejteni a rejtélyt. Abban biztos vol­tam, hogy a tartálykocsiból még Magyarországon leeresztették a benzint. Az is nyilvánvaló volt, hogy a vizet is itthon töltötték a helyére. De mi lett a sorsa ennek a víznek Romániában? És ho­gyan pótolták a hiányzó üzemanyagot a romániai kutaknál? Lé­vén meglehetősen földhözragadt gondolkodású ember, arra a következtetésre jutottam, hogy a vizet Nagyvárad és Arad kö­zött valami félreeső helyen kieresztették a tartályból, majd a tan­kért feltöltötték olcsó román benzinnel, s azt kapta meg odakinn valamelyik magyar érdekeltségű töltőállomás. Nos, jó, hogy tu­dósításomban nem hozakodtam elő ezzel az elképzeléssel! A „haszon” nem a kétfajta benzin árkülönbözetéből származott, és főleg nem Romániában keletkezett, hanem idehaza. A csak pa­píron kivitt benzin literje — adótartam nélkül — 32-34 forintba került. Itthon viszont „rendes”, azaz literenként 100-100 forin­tos haszonnal lehetett feketén értékesíteni. A „zseniális” ötlet mintegy 110 millió forintot hozott tisztán e kétes ügy szereplői­nek. (A sofőrök fuvaronként 100 ezret kaptak!) A huszonnégy gyanúsított ügyében most fejeződött be a rendőrségi vizsgálat Szolnokon. Miközben hallgatom Lengyel György sajtószóvivő szakszerű tájékoztatóját, fellélegzem: mi­csoda szerencse, hogy jelenkori közéletünkben elvétve sem akad ilyen „zseniális” családi vállalkozás! Ha valaki mégis tud­na ilyenről, kérem, faxoljon! Ménesi György A tűzoltók kopogtattak rájuk Hulladéklerakó a téglagyár helyén Ott álltak pizsamában, s féltek a mérgezéstől... Újrahasznosítást, -feldolgozást is terveznek Konferencia a veszélyes anyagokról A hazai szabályozás megalapozott (Folytatás az 1. oldalról) A kitörésnél az okozta a problémát, hogy a levegővel érintkezve a szén-dioxid gáz le­csapódik, jéggé válik, a környé­ket szinte lefagyasztja. Mint ami­kor a szódásüveg patronjához odafagy a kezünk, de itt nagyban játszódott le... Csak úgy oldható meg az ilyen helyzet, hogy a kör­nyező földet felmelegítik, kiol­vasztják. Közben a kiáramló szén-dioxid olyan párát hozott létre, hogy nem lehetett látni. A MOL-szakembereknek először látniuk kellett a kutat. A tűzoltó­ságnak Szegeden van két turboreaktív oltógépe, ezzel biz­tosítottuk, hogy valamit látni le­hessen: elfújta a gázfelhőt a kút közvetlen közeléből. A MOL- nak is van hasonló rendeltetésű gépe, melyet Szolnokról hoztak, de később ért oda, mert lánctal­pas, s vasúton kellett szállítani. Mi keréken gurultunk, a rend­őrök megyéről megyére adtak bennünket, úgy vonultunk át a fél országon. A három gép együttes működése biztosította, hogy a molosok a kitörést elfojthassák. —Lehet számítani ilyen kitö­résekre? — Erre sem lehetett. Ma­gyarországon igen sok kút van, dolgozó kutak, a lefojtottakat karbantartják, s a karbantartás során keletkezett ez a technikai meghibásodás. Nem tudjuk még, mi okozta. A lakosság na­gyon nagy megértéssel viselt mindent, a társadalmi összefo­gás jó példája volt az emberies­ségnek. Tűzoltóink gáz védő ru­hákba öltözve készenlétben áll­tak, bármikor mentettük volna az embereket. Szőke Margit Az elképzelések szerint mint­egy ötvenezer ember — húsz­ezer háztartás — hulladék­elhelyezési gondját oldja meg a Gyomaendrődön felépülő térségi kommunális hulla­déklerakó telep. A tervezett beruházásról tanácskoztak tegnap a gyomaendrődi vá­rosházán Hunya, Csárda- szállás, Kondoros, Kardos, Örménykút, Csabacsüd, Szarvas és Kétsoprony veze­tői. A polgármesterek, illetve a képviseletükben megjelentek abban maradtak, hogy a képvi­selő-testületek állásfoglalását követően a csatlakozó telepü­lések Körös Térségi Kommu­nális Hulladékfeldolgozó Tár­sulást alakítanak — tudtuk meg a házigazda polgármester­től, dr. Dávid Imrétől. Gyomaendrőd egy esztendeje kezdeményezte a hulladék­elhelyezés térségi megoldását. Az érdeklődő önkormányza­tokkal tanulmányutat is szer­veztek a korszerű technológiák megismerésére. A gyoma­endrődi volt téglagyár terüle­tén megépítendő háromszor két hektáros hulladéklerakó mint­egy 550 millió forintból épülne meg. A társuló önkormányza­tok a vállalt saját erő mellé pá­lyázati úton gyűjtenek támoga­tást. Az önkormányzatok a hul­ladék újrahasznosításában, il­letve újrafeldolgozásában is gondolkodnak, ezzel csökken­tenék a hulladéklerakó telep működtetési költségeit. (r) A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetei­nek és a veszélyes anyagok­hoz kapcsolódó országos, s megyei szervezetek, hatósá­gok rendezésében, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság támogatásával há­romnapos konferencia kezdő­dött tegnap Gyulán, az Erkel Hotelben. A témakörben első országos konferenciáról dr. Bánky Ta­más, a GTE főtitkára lapunknak elmondta: a sok szakterülethez, biztonságtechnikához kapcso­lódó veszélyes anyagok össze­hangolt munkát kívánnak. A konferencia az országos véle­mények, a kutatási eredmények megismertetésére nyújt alkal­mat. Kiadvány készül vala­mennyi előadásról, amely a gyakorlat számára majdhogy­nem tankönyvként szolgál majd. A veszélyes anyagok ma­gyarországi szabályozása meg­alapozott, jó, ezt igazolja példá­ul a zalai gázkitörésnél az együttműködés. Ugyanakkor az európai szabályoktól sok terüle­ten eltérés van, erre, az új sza­bályozási módosítások kijelölé­sére is alkalmat ad a konferen­cia. A nyitóelőadást Főcze La­jos, az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága munkavállalói oldal ügyvivő­je, az Autonóm Szakszerveze­tek Szövetsége és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete el­nöke tartotta az egészségügyi kockázatok között foglalkoz­tatottak munkaügyi helyzeté­ről. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents