Békés Megyei Hírlap, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-19 / 271. szám

1998. november 19., csütörtök

KÖRKÉP

Hogyan tovább, kamarák?

Több mint négy év telt el a kamarai törvény megalkotása óta, és alig kevesebb, mint négy év, amióta a kamarák működnek. Most négy ország- gyűlési képviselő, köztük Békés megyéből Sümeghy Csaba (Fidesz) és Varga István (MDF) úgy érezték, itt lenne az ideje, hogy a kormány áttekintse, minden rendben folyik- e a kamarák környékén, nem kell-e esetleg a törvényt megváltoztatni. Egy országgyűlési határozatban szeretnék felkérni a kormányt a gazdasági kamarák eddigi működésének és a rájuk vonatkozó törvénynek a felülvizsgálatára.

A javaslatról ezen a héten kezdett tárgyalni a parlament. Sümeghy Csaba az előteijesztők nevében megállapította, hogy a kamarák sem megalakulásukkor, sem az elmúlt négy év alatt nem kapták meg a megígért hatásköröket és jogköröket. Az igazsághoz tartozik, mondta, hogy a kamarai vezetők sem törték magukat a gazdaságszervező, irányító, ellenőrző feladatokért, beérték pótcselekvésekkel. Természetes következmény lett, hogy a magyar vállalkozói társadalom nem fogadta be a kamarákat. Különösen vonatkozott ez a kisvállalkozókra, közülük is elsősorban azokra az önfoglalkoztató őstermelőkre, kistermelőkre vagy mikrovállalkozá- sokra, amelyek alkalmazott nélkül, saját maguk fenntartásáért küzdöttek.

Sümeghy Csaba és társai a részleteket tekintve a következő kérdésekre keresik a választ: szükséges-e Magyarországon három — ipari-kereskedelmi, kézműves és agrár — kamarai rendszer, ráadásul 19 megyében és Budapesten külön-külön szervezetekkel, hiszen ez több mint hatvan kamara, megannyi hivatallal — székházzal —, átfedésekkel, felesleges pénzköltésekkel. Fenn maradjon-e a kötelező kamarai tagság? A külföldi példák nem adnak eligazítást, mert Európa sok országában kötelező a tagság, de sok országban nem az. Ha viszont fennmarad a kötelező tagság, akkor a közpénzek módjára tagdíjakat behajtó kamarákat ellenőrizze az Állami Számvevő- szék.

Az előteijesztők felvetik azt is, hogy a gazdajegyzőket nem kelle- ne-e esetleg a megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalok alá helyezni.

A szocialista képviselők nem támogatták ezt az indítványt. Ok is jónak lámák, ha napirendre kerülne a kamarák helyzete, de szerintük ezt a felülvizsgálatot elvégezhetné a kormány e határozat meghozatala nélkül is. Kifogásolták, hogy az előteijesztők máris sugallják politikai indíttatású megoldási javaslataikat. Megyénk képviselője, Tóth Károly ellenezte például, hogy a gazdajegyzőket „államosítani” akarják csak azért, mert a véleményük nem mindig tükrözte a kormány álláspontját. Megszellőztette azt az információját is, hogy az újsághírek szerint az egyik kezdeményező képviselőnek köztartozása van a kamaráknál.

Szalay Gábor (SZDSZ) mindenképpen fenntartaná a kötelező kamarai tagságot, mert ez kötelező regisztrációt is jelent, amiről kár lenne lemondani. Elképzelhetőnek tartotta azonban a kötelező tagdíj mérséklését, a legalsó kategóriában esetleges elengedését.

A vitát elnapolták, döntés egyelőre nincs, csak bizonytalanság.

Vastagh Pál (MSZP) az ítélőtáblák felállításának elhalasztásáról szóló vitában fejtette ki véleményét. Elutasította azt a megállapítást, amelyik az ítélőtáblák bevezetésének előkészítetlenségét rótta fel. Hangsúlyozta, hogy biztosítottak a személyi, a jogszabályi, valamint a tárgyi feltételek. Súlyosnak ítélte az alkotmányos- sági problémát, hiszen az Alkotmány rögzíti, hogy ezek az intézmények felállítandók. Vastagh szerint a jogbiztonság megköveteli azt, hogy a törvény szavának meglegyen a kellő súlya. Úgy vélte, hogy a kormány frontális támadást indított az igazságszolgáltatási reform ellen, tízéves szakmai előkészítő munka eredményét szándékozik elsöpörni egyetlen mozdulattal. S. A.

Kapcsolatok Jugoszláviával

Az idén közel 200 millió dollárnyi áruforgalom bonyolódott Jugoszlávia és Magyarország között. Ennek kétharmad részéből a magyar fél részesült — hangzott el tegnap Békéscsabán, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában, ahol Jugoszlávia magyar- országi nagykövetét, valamint a Szabadkai Kereskedelmi és Iparkamara elnökségét látták vendégül. A kapcsolat nem újkeletű, hiszen a nagykövet tavaly már vendégeskedett a kereskedelmi és iparkamara meghívására a megyében.

A két ország kapcsolatáról szólva dr. Balsa Spadijer nagykövet hangsúlyozta: bár a gazdasági kapcsolatok még nem érik el a 90-es évek elejének eredményeit — akkor 400 millió dolláros áruforgalmat bonyolított a két ország —, de már látszik egy lassú fejlődési folyamat. Slobodan Vojinovic, a szabadkai kamara elnöke elmondta: több területen már létezik magyar és jugoszláv cégek között együttműködés, így az autó-, a gép- és vegyiparban, melyek hosszú távon határozhatják meg a két ország kapcsolatát. A nagykövetet és a szabadkai kamara elnökségét Békéscsaba és Gyula vezetése is fogadta.

K. A.

Védnöki tábla az Erkel Hotelnek

Pontosabban a gyulai Hunguest Erkel Hotel Nosztalgia étterme részesült a magas szakmai elismerésben, hogy kedden, a budapesti Grand Hotel Hungáriában Prohászka Béla konyhafőnök, séf és Klock Imre étteremvezető átvehették a védnöki táblát. A svájci eredetű Védnöki Tábla Klub 20 éve alakult nálunk, ekkor csatlakozott a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség. Magyarországon 240 úgynevezett védnöki táblás ház működik. Az étel- és süteménykészítésben, felszolgálásban nyújtott minőségért adják, ezzel a szakmai szövetség garantálja, hogy az adott helyen a vendég a legjobbat kapja. Nem örökre, a címet rendre meg kell védeni a

színvonal tartásával. Ahol vállalkozni mernek a védnöki tábla elnyerésére, ott két alkalommal titkos ellenőrzésnek néznek elébe. Mindkét véleménynek egybehangzóan nagyon jónak kell lennie. A szakmai rangot jelzi, hogy a budapesti ünnepségen a táblát az European Catering Association (ECA) svájci elnöke és a Magyar Gasztronómiai Szövetség elnöke adta át az erkeleseknek.

Az Erkel Hotelre még egy jó hír várt ekkor: Hülvery István, a Hunguest Rt. vezérigazgatója arról tájékoztatta Lévárdi Jenőnét, a hotel ügyvezető igazgatóját, hogy a jövő év első felében elkészülnek a kiviteli tervek a D épület felújítására.

Sz, M.

Csárdaszállás: gyász és iszony az emberekben

A faluban megállt a lélek

A lenyugvó Nap sugarai vörösre festették az égboltot. A őszutói hidegben az ég felé nyúló kopasz faágak aszott öregasszony széttárt karjaira emlekéztettek. A fekete hátú, zsíros barázdák óriási gyászlepelként terültek szét a vidéken. A falu — Csárdaszállás — utcáin kevesen bolyongtak. A kéményekből égre kúszó füstcsíkok árulkodtak csak az életről.

Szomorú baleset történt tegnap. A halálkanyarban, Csárdaszállás és Mezőberény között négyen maradtak. Három hölgyet a még 600 lelket sem számláló Csárdaszállásra vártak volna haza.

A Sarok sörözőben két borostás férfi támasztja a sön- tést. Az ajtónyitást észlelve fél szemmel felém néznek, de folytatják is a beszélgetést.

— Nyakunkon rohad a termés, senki nem veszi meg — teszi hozzá valaki tele szájjal.

— Somogyi Gyuszi, a szomszédom már nyolc óra körül mondta, hogy mi történt. Juliska néni a közelemben lakott. Megyeimének két felnőtt lánya maradt, de Kovácsné meg Uhrinné mindketten fiatalok voltak. Kiskorú árvák maradtak utánuk. Pedig dolgos emberek voltak ám, és Juliska néni nagyon jó szomszéd volt — mondja a beszélgetésbe kapcsolódó Gulyás István.

— Én hétre járok dolgozni, a főnököm Mezőberényből érkezett, és ő már hozta a tragédia hírét. Az biztos, megállt a faluban a lélek, megrázta a népet a tragédia híre — toldja a történetet ifjabb Homok Imre.

— Tudja, az itt a baj, hogy

úgy mennek egyesek az autóval, mint az őrült. A múltkor is mentem Mezőberénybe — hát az anyja hétszentségit — úgy elhúzott mellettem egy nyugati autó, mintha álltam volna, pedig nyugdíjas tempóban, nyolcvannal haladtam — háborog Gulyás István.

— Ki gondolt volna ilyenre? Kovácsné apját, Mikó Istvánt jól ismerem, ’59-ben átment rajta a kombájn, a huszonéves lánya most meg halott. Fülöp Károly most kezdett építkezni, öt gyereket nevelnek ők is. Uram, én „Csárdán” nem emlékszem ilyen tragédiára. Azt tudom, hogy ők közülünk mentek el, itt éltek, ismertük őket és hiányozni fognak — teszi hozzá Győri László az utcaajtónak dőlve.

— Meghűlt bennem a vér, amikor meghallottam, hogy mi történt — kapcsolódik a beszélgetésbe az éppen hazaérkező Győriné.

— Az egyik kolléganőm a rádióból értesült a tragédia híréről. Pár perccel később megcsörrent a telefon, a rendőrségről hívtak. Andrási Jánost, majd Cs. Szabó István biztonságtechnikai munkatársamat küldtem a helyszínre tájékozódni. Délútán a kórházban — érdeklődésünkre — elmondták, hogy F. Károly élet- veszélyes állapotban van — foglalta össze érzelmeivel küzdve a történteket Mezei János, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. bakuczi kerületének vezetője.

— Megyeimé innen ment nyugdíjba, de egy örök tevékeny asszony volt. Nyugdíjasként is, időszaki munkaszerződéssel itt dolgozott. Az utolsó napjuk lett volna a hölgyeknek, a hibridkukorica-fosztás- ban dolgoztak valamennyien. F. Károly traktorosként dolgozott, Kovácsné és Uhrinné férje is nálunk dolgozik. Úgy volt, hogy ma — tekintettel a munka végeztére — csak hétre jönnek be dolgozni. Várt rájuk a műszak, és aggódtak. Tudták: a Juliska néni nagyon pontos asszony. A társai is igen jóravaló emberek voltak.

— Ma megkeressük a családokat és minden tőlünk telhetőt megteszünk a fájdalmaik enyhítése érdekében — egészítette ki Mezei János.

Csárdaszállásra komoran szállt alá az est. A mindent elrejtő sötétség sem bírt az emberi érzelmekkel. Az éj fekete bársonya sem takarhatta be a sebeket. Az biztos: három családban nem tér többé haza az édesanya. Tragédia, igen nagy tragédia történt. Gyász és iszony kavarodott az emberek lelkében. Both Imre

Sétálóutcái találós kérdés, (y) Mi lesz ebből? — kérdezték többen tegnap Békéscsaba sétálóutcáján. Új stílusú fasor? Vagy ennél sokkal morbidabb? Mielőtt többen megijednének eláruljuk: a sétálóutca lugasának tartószerkezetét csodálhatjuk a képen fotó: lehoczky Péter

Négyen maradtak ott a halálkanyarban

(Folytatás az 1. oldalról)

A Trabantban három csárdaszállási asszony, a már említett, 54 éves M. S.-né, a 27 éves K.

I.-né, a 34 éves U. I.-né, valamint egy férfi, a szintén csárdaszállási, 41 éves F. K. tartózkodott. A három hölgy, valamint az Opel Astra vezetője — aki egyedül tartózkodott a gépkocsiban — a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. F. K.-t a mentők súlyos, élet- veszélyes sérülésekkel szállították kórházba.

Információink szerint a három asszony időszaki munkásként dolgozott a Hidasháti Rt. bakuci kerületében a kukoricabetakarítás ideje alatt. Tegnap lett volna az utolsó munkanapjuk, mától szabadságukat töltötték volna. A súlyos, életveszélyes sérülésekkel kórházba került férfi ugyanebben a kerületben dolgozott traktorosként.

A baleset után a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat nagy erőkkel vonult ki. A helyszínelés alatt lezárták a 46-os főutat, Mezőberényben és Csárdaszálláson elterelték a forgalmat. A rendőrség a további balesetek megelőzése érdekében felhívja a gépkocsivezetők figyelmét az egyre romló út- és látási viszonyokra. Kérik, hogy a járművezetők figyeljék az orvosmeteorológiai előrejelzéseket, és fokozottan tartsák be a közlekedési szabályokat.

Nyemcsok László

Jutalmak. November havi illetményük hetven százalékának megfelelő összegű jutalomban részesülnek a hivatásos és szerződéses katonák, valamint a honvédségi köztisztviselők és közalkalmazottak - tájékoztatott Erdélyi Lajos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője.

Erős ellenőrök. Magyar- ország nemzetközi tekintélyét, elismertségét erősíti, hogy az állami ellenőrzés szilárd és erős az országban — mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Hiába egyeztettek. Nem

sikerült megegyezniük a közszféra jövő évi keresetemeléséről a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának szerdai ülésén a szociális partnereknek. A munkavállalók megvizsgálják, hogyan válaszoljanak az elutasító kormányzati álláspontra.

Apad a Tisza. Tiszafürednél négy, Kiskörénél pedig egy centiméterrel csökkent a Tisza vízszintje a tetőzéskor mérthez képest; a folyó csütörtökön vagy pénteken várhatóan Szolnoknál tetőzik — tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

Betiltották, mégis kapható

Az importtilalom ellenére nem szűnt meg az érvényes szakvéleménnyel már nem rendelkező energiaitalok forgalmazása - derült ki egy országos vizsgálat során.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az élelmezés-egészségügyi engedéllyel nem rendelkező import energiaitalok forgalmazásának tilalmát 473 üzletben ellenőrizte: benzinkutaknál, a nagykereskedelemben, vendéglátóhelyeken és élelmiszerboltokban. 35 üzletben találtak illegális eredetű koffeinkoktélt, főként Red Bulit, több mint 120 millió forint értékben.

A jelentés szerint a Red Bull Hungária Kft. kizárólagos joggal importálta és forgalmazta

ezt az energiaitalt az 1991. évi engedélyezést követően. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azonban 1997-ben határozatban tiltotta be a Red Bull árusítását. Ekkor az importőr és a csatlakozó nagykereskedők megszüntették a forgalmazást.

A vizsgálat során kiderült, hogy a korábbi kizárólagos importőr helyét Budapesten a Royal S Bt. vette át. Á fővárosi felügyelőség a cég raktárában több mint 427 ezer doboz Red Bulit talált, amit lefoglalt.

A fogyasztóvédők megállapították, hogy az energiaital importjának betiltásáról az ÁNTSZ hivatalosan nem tájékoztatta a vámszerveket. Ezért fordulhatott elő, hogy beengedték az országba a „vörös bikát”.