Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-23 / 223. szám

1998. szeptember 23., szerda KÖRKÉP Táplálkozási tanfolyam diákoknak Mentőállomások épülnek Elsődleges célul a sürgősségi ellátás megoldását tűztük ki - jelentette ki Gógl Árpád egészségügyi miniszter teg­napi sajtótájékoztatóján. Két éven belül olyan országos hálózat épül ki, amely minden magyar állampolgárnak esély- egyenlőséget teremt az egész­ségügyi ellátásban, függetlenül attól, hol lakik. Ennek érdeké­ben 40 új mentőállomással gazdagodik a most meglévő 196 egységből álló hálózat, de később további bővítésre is sor kerül. A mentőállomásokon a betegszállításon kívül felké­szülnek a sürgősségi ellátásra, sőt, katasztrófahelyzetek meg­oldására is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bőví­tésére és reformjára is szükség van, mondta a miniszter. Tart­hatatlan az a helyzet, hogy a közegészségi ellátás nem azo­nos színvonalon működik or­szágszerte. Az egészség meg­őrzése érdekében azonban - véli a tárca vezetője - a lakos­ságnak is vannak tennivalói. A Táplálkozási Fórum elnevezésű civil szervezet az ÁNTSZ-szel karöltve indított programot. Kockázatszűrésre berendezett autóbuszuk 6 ezer embert kere­sett fel, látott el tanácsokkal, irányított orvoshoz. A program második része­ként az 1998-’99-es tanévben az iskolákba is eljutnak: négy órából álló táplálkozási „tanfo­lyamot” tartanak a gyerekek­nek. Ebben a tájékoztató mun­kában védőnők és tanárok egy­aránt részt vesznek. Révész Renáta Ügyletek a püspök áldása nélkül „Mi nagyon megbíztunk az egyházban. Úgy tudtuk olyan szervezet mint az OTP. Job­ban megbíztunk benne, mint bármi másban.” így fogalma­zott az egyik felperes a Guliga-ügy tárgyalásán teg­nap délután a békéscsabai vá­rosi bíróságon. A tárgyalást Szilvássyné dr. Futó Rózsa vezette. A felperesek fél-, és egymillió forint közötti összegeket adtak kölcsön a katolikus egyháznak, évi 36 százalékos kamatra, 1994 és 1997 között ahogy a bírósá­gon mondták. Fel sem merült bennük, hogy annak miért van szüksége ennyi pénzre. A Guliga György által vezetett bé­késcsabai plébánián a tetemes összegeket, a plébánia munka­társai vették át. Az ügyletekről kölcsönszerződések készültek. Ám egy év elteltével a munka­társak, különböző indokokat ke­resve megtagadták a kifizetést. A bíróság tanúként hallgatta meg Guliga György plébánost, aki elmondta, az említett pénz­összegek átvételéről jegyző­könyv nem készült, ám az ese­ménynaptárból közvetve tudja bizonyítani, mi, hova került. El­mondása szerint gazdasági kényszerből nem vezetett köny­velést. A hiány harminc millió forint, ha a lelkipásztor hivata­lában marad, nemzetközi pro­jektekből három év alatt ren­dezte volna. Az alperes, a római katolikus plébánia képviselője Gyulay Endre püspök levelét idézte, mely szerint Guliga atya a püs­pök tudomása és engedélye nél­kül végezte az ügyleteket. Püs­pöki engedély nélkül, az egyhá­zi szabályzat szerint már 50 000 forintot sem lehet felvenni, ítélet az ügyben nem született. Az alperes képviselője elfogult­ságot jelentett be a városi bíró­ság ellen, mely után Szilvássyné dr. Futó Rózsa az ügyet a megyei bíróságra ter­jesztette fel, hogy döntsön az elfogultság kérdésében. Pánics Szabó Ferenc PÁLYAKEZDŐK, MUNKANÉLKÜLIEK, VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Nincs szakképesítése? Vállalkozni akar? Jelentkezzen a KISOSZ által szervezett, szeptemberben induló, államilag elismert szakképesítést nyújtó tanfolyamokra, melyeket kelló' létszám esetén vidéken is beindítjuk! • Kereskedő-boltvezető • Vendéglátóüzlet-vezető • Becsüs (ékszer-műtárgy) • Gyorsétkeztetési vendéglátó-eladó • ABC-áruházi eladó • Virágkötő • Szakács • Cukrász • Felszolgáló RÉSZLETFIZETÉS LEHETSÉGES! Jelentkezni lehet: KISOSZ, Békéscsaba, Dr. Becsey O. u. 411. Telefon: 325-997, 327-193, 06 (30) 354-371. Szigorúbb behajtás, viruló cégek A tavalyi hasonló időszakban befolyt összegnél 26,7 száza­lékkal többet, összesen 925 milliárd forint adót szedett be az első félév végéig az APEH - jelentette be Vámosi-Nagy Sza­bolcs, a hivatal elnökhelyettese. A jobb eredmény nemcsak a behajtás szigorodásának, hanem a vállalkozások árbevétel­növekedésének is köszönhető. Az APEH június végéig a ki­emelt fontosságú adók és járu­lékok éves szinten megállapí­tott összegének 49,4 százalé­kát kasszírozta be. Áfá-ból 383,1 milliárd, társasági adó­ból 116 milliárd, személyi jö­vedelemadóból 309,7 milliárd, munkaadói és munkavállalói járulékból összesen 63,2 mil­liárd gyarapítja az államkasz- szát. A korábbi kintlevőségei­ből is sikerült mintegy 35 mil­liárdhoz hozzájutni, 10,8 mil­liárd - jogtalannak ítélt - áfa­visszaigénylést pedig eleve ki sem fizettek. A hivatal közel 26 ezer végrehajtási- és 803 felszámolási eljárást indított jelentős tartozást felhalmozó ügyfelei ellen, ám „megértő­nek” bizonyult a fizetési könnyítést kérők iránt. A társasági adóbevallások­ból kiderült, hogy 1997-ben a vállalkozások az előző évihez képest 26 százalékkal növel­ték nettó árbevételüket, adózás előtti nyereségük viszont 54,5 százalékkal ugrott meg. Az egyházak és a civil szer­vezetek számára az adózók körülbelül 30 százaléka aján­lotta fel adója 1+1 százalékát 3 milliárd 620 millió forint ér­tékben. A kedvezményezett 55 egyháznak összesen 1 milli­árd, a 13 ezer társadalmi szer­vezetnek, alapítványnak 2 mil­liárd 215 millió forint jutott. Az elnökhelyettes el­mondta: a tb-járulék beszedé­sével járó többletfeladatoknak akkor tudnak eleget tenni, ha az erre szakosodott szakembe­rekkel együtt bizonyos „tech­nikai hátteret” is átvesznek a tb-től. Vámosi-Nagy mindad­dig nem kíván részleteket el­árulni arról, mit jelent majd a hivatal nyomozati jogkörrel való ellátása, amíg az általuk kidolgozott javaslatcsomagot a pénzügyminiszter alá nem írja. Takács Mariann Kölcsönkenyér visszajár: „Torgyán mondjon le!” Törvényesen késhet a költségvetés Az Országgyűlés elfogadta az államháztartási törvény módo­sítását, ennek értelmében a választások évében - így már az idén is - a kormány egy hónap haladékot kap a költségvetés elkészítésére. A képviselők szavazatai nyomán a kincstári vagyonért ezentúl a Miniszterelnöki Hivatal élén álló minisz­ter viseli a felelősséget. A hadigondozásról szóló 1994. évi törvény tegnap tár­gyalni kezdett módosításának elfogadása esetén egyösszegű térítés folyósítását rendelnék el a volt hadigyámoltak és a volt hadigondozott családta­gok részére is. A búzabomba még nincs hatástalanítva, állapította meg Orosz Sándor szocialista kép­viselő. Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesz­tési minisztert hozzá nem ér­téssel, felelőtlenséggel, hibás intézkedései nyomán a búza­árak leverésével vádolta és lemondásra szólította fel. A miniszter a gazdák kifogásai közül egyedül a minősítési el­járással kapcsolatosat ítélte jogosnak, hozzátéve, hogy e szabályokat az előző kormány alkotta. Bejelentette, hogy jö­vőre húszezer hektárig 15 ezer forint, 50 hektárig 12 ezer fo­rint, 50 hektár fölött pedig 8 ezer forint hektáronkénti tá­mogatást adnak a gazdáknak, ez utóbbit azonban csak a ve­tésterület tízszázalékos csök­kentése esetén. Varga Mihály pénzügymi­nisztériumi államtitkár egyik válaszában elmondta, hogy a kormány mindenképpen ki fogja fizetni az önkormányza­toknak a gázközművagyon magánkézbe adása után nekik járó összeget. A megvalósítás leginkább gördülékeny, pénzt és időt kímélő módját most keresik. Várólistára került Pokol Béla kisgazda képviselő önálló törvénymódosító javaslata az ellenvélemények médiumok­ban való kötelező megjelente­téséről, mert a Ház a Fidesz tartózkodásával nem szavazta meg a sürgős tárgyalást. Simonffy Ágnes Gyorsulni fog a mellékutak korszerűsítése A tömeges elvándorlás megakadályozásához, a munkanélkü­liség csökkentéséhez, a megye népességmegtartó erejének nö­veléséhez elengedhetetlen a korszerű úthálózat — érvelt teg­nap az országgyűlésben Varga István (MDF) orosházi képvi­selő. Ezzel szemben Békés megye útjai, főképpen mellékútjai katasztrofális helyzetben vannak. Mi várható az új évezred küszöbén a megye útjain? Az interpellációra Katona Kálmán közlekedési miniszter válaszolt, aki elismerte ugyan, hogy a közúti hálózat fejlesz­tése, fenntartása és üzemelte­tése állami feladat, a baj csu­pán az, hogy a szükséges pénznek csak a fele, harmada áll rendelkezésre. Ezért a köz­lekedési tárca kezdeményezte az útalap jövő évi bevételei­nek emelését, hogy lehetővé váljék az országosan meglévő elmaradások fokozatos felszá­molása. Ezen túlmenően idén megkezdték a mellékúthálózat felzárkóztatási programjának megvalósítását 500 millió fo­rintos keretből, pályázati rendszerben. Ezt a programot a jövőben is folytatni fogják, méghozzá emelt összeggel. Katona Kálmán elmondta, hogy Békés megye főúthálóza­tán a közelmúltban több jelen­tős fejlesztés kezdődött meg és folytatódik a jövőben. Meg­kezdődött a Békéscsaba— Gyula útszakasz négysávosra bővítésre, tervezik a további építést is. A Gyulát elkerülő út második ütemének építését 1999-ben befejezik. Még az idén befejeződik a 47-es út Orosházát elkerülő szakaszá­nak megépítése. A tervezett fejlesztésekkel és a mellékút­hálózat fenntartási munkáinak gyorsításával miden remény megvan arra, hogy néhány éven belül érzékelhetően ja­vuljon Békés megye közútjai­nak állapota — zárta szavait a miniszter. Varga István elfogadta a vá­laszt, de csak arra tekintettel, hogy kormánypárti képviselő. Jelezte, hogy vissza fog még térni erre a témára. S. Á. Kevés a polgármesterjelölt. Eddig 2173 polgármesterjelöl­tét vettek nyilvántartásba az or­szág 3153 településén, így még vannak olyan megyék, ahol ke­vesebb a polgármesterjelölt, mint ahány helység van. A ne­gatív rekordot eddig Vas me­gye tartja, amelynek 216 tele­pülésén egyelőre csak 64 pá­lyázó jelöltette magát. Hatékony munkavédelem. A statisztikái szerint évente 5 százalékkal csökken a munka­helyi balesetek száma, amely­ből tavaly csaknem 27 ezer for­dult elő. Egy tegnapi tájékozta­tón elhangzott, hogy a munka- védelmi képviselők intézmé­nyét egy 1993-ban hozott kor­mányrendelet hívta életre, s je­lenleg hozzávetőleg 2150 ter­melő, szolgáltató cégnél 9800-an tevékenykednek. Nő a taglétszámuk. Július óta 777 új belépővel bővült az MSZP tagsága és az új tagok egyharmada még nem töltötte be a 26. életévét - jelentette be Kovács László elnök tegnap a párt elnökségi ülését követően. Elmondta azt is, hogy a testület töretlen bizalommal van Ka­tona Béla budapesti főpolgár­mester-jelölt iránt. Gémes! az autópályadíjról. Gémesi György gödöllői pol­gármester előrelépésnek tekinti a javaslatot, amely szerint kombinálnák a matricás rend­szert a díjfizetéses módszerrel, de úgy véli, ez még nem oldja meg a problémákat. Ma az M3- as autópálya melletti települé­sek polgármesterei ismét ér­dekegyeztető fórumot tartanak. Fizetési mérleg. Júliusban a végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg 167 millió dol­láros hiánnyal zárt, míg a hónap végén a jegybanki tartalékok értéke elérte a 9,8 miíliíínl dol­lárt. Az MNB tájékoztatása sze­rint a mérleg egyenlege csak­nem 300 millió dollárral volt jobb, mint júniusban. Vizsgálat a Globes ellen. Vizsgálatot indít a rendőrség a számviteli fegyelem megsérté­sének gyanúja miatt a Globex Értékpapír-forgalmazó és Be­fektetési Rt. ellen, ehhez azon­ban a feljelentés kiegészítését kérte az Állami Pénz-és Tőke­piaci Felügyelettől. Az ÁPTF a múlt héten felügyeleti biztosi rendelt ki a céghez, és novem­ber 30-ig elrendelte a Globex Rt. számláinak zárolását is. Közúti ellenőrzések. A kör nyezetvédelmi tárca kezdemé­nyezte a közlekedési miniszté­riumnál, hogy az ellenőrzései során a jövőben a levegőt nagj mértékben szennyező gépko­csikról helyben szereltessék 1« a rendszámtáblát - jelentettél be tegnap Budapesten. A hét tárlata. Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében nyitották meg tegnap a bu­dapesti Városligetben lévő Olaf Palme-házban az idén díjazott képzőművészek kiállítását. Az első ilyen jellegű tárlaton 27 festő, szobrász, textiles, Kossuth-, Ferenczy- és Munkácsy-dí- jas, valamint Kiváló és Érdemes Művész alkotása látható. fotó: feb/diósi imre Zeneakadémián belül - de normatív támogatás nélkül Hangszerkészítés mesterfokon Egy-két évtizede még kihaló szakmának számított a hangszer- készítő, ma 180 található belőlük az országban, és nyomukban hatvan mesterokleveles fiatal iparkodik. Remekeik pedig Német-, Francia-, sőt Olaszországba is eljutnak.- Diákjaink a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola falain be­lül tanulnak, és kisiparos mes­terműhelyekben sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat - nyi­latkozta lapunknak Semmelweis Tibor, a Magyar Hangszerész Szövetség elnöke, akinek a ne­véhez kötődik az iskola kilenc évvel ezelőtti megalapítása. Emlékeztetett rá, hogy a ’70- ’80-as években már-már elpa- rentálták e valaha volt vonzó és híres szakmát, a ’90-es évek elején azonban mód nyílott új intézmény alapítására. Nem is akármilyenre! Lendvai Tamás, az iskola ve­zetője elmondta: tanulóik nem­csak a hangszerkészítéssel is­merkednek meg magas színvo­nalon, hanem maguk is megta­nulnak egy-egy hangszeren ját­szani. Azonkívül egy nyelv­vizsga letétele is kötelező szá­mukra, a tantárgyak között pe­dig ma már a vállalkozói ismeretek is szerepelnek. Az intézmény működéséhez pályázatok útján szinte minden évben jelentős támogatáshoz jut. Ilyen úton-módon kapták a Szakképzési Alapból azt a 12 millió forintot, amelyből a leg­korszerűbb technikával felsze relt hangszerkabinetet hoztál létre. Mindemellett az iskol; komoly nehézséggel küszkö dik: normatív támogatás nélkü próbálja fenntartani magát. Mivel ez a tanoda nem szá mit felsőfokú tanintézménynek nem is kapja meg a hallgató] után járó fejkvótát. Márpedi, az iskola vezetője úgy véli: normatív támogatás törvén szerint őket is megilletné. Ezért azt tervezik, hog gondjaikkal és igényeikkt mindenekelőtt az újonnan fel állt oktatási tárcához fordulnak és szeretnék, ha sorsukat mr gukénak éreznék a Nemze Kulturális Örökség Minisztér urnának vezetői is. Csernyánszki Jud

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents