Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-23 / 223. szám

Szépítészet. (d) Eddigi híradásunkkal ellentétben a Szépítészet című színes mellékletünk technikai okok miatt nem lapunk mai, ha­nem csütörtöki számában je­lenik meg. Már hívható, (tm) Tá­jékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Hungarotel Rt. pél­dás gyorsasággal kijavította a 90-es hívásszámoknál ta­pasztalt hibát, így a 68-as körzetszámról is hívhatók az általunk naponta közölt, emelt díjas szolgáltatások. Ötszáz ér zenéje, (n) Jótékonysági koncertet ren­dez az eleki Mezőgazdasági és Ipari Középiskola ,,A korszerű és hagyományokat is ápoló mezőgazdasági szakoktatásért” alapítvány kuratóriuma szeptember 24- én 19 órától a helyi római katolikus templomban. A békéscsabai Szendrey- Karper Láázló Gitárzenekar Varga Zsolt vezényletével J. S. Bach, Vivaldi, Papp Lajos, Gomez és Telemann műveiből ad elő. Virág-kiállítás, (b) A mezőmegyeri Arany János Művelődési Házban Virág Éva festőművész munkáiból rendeznek kiállítást. A tárla­tot ma 16 órakor dr. Szemenyei Sándor középis­kolai igazgató nyitja meg. Sárréti Nyár ’99. (i) Kulturális intézményveze­tők találkoznak ma 14 óra­kor a füzesgyarmati könyv­tárban. A tanácskozás részt­vevői a térség jövő évi kul­turális programjait készítik elő, s közös pályázatot ter­veznek Sárréti Nyár ’99 címmel. Őrizetben, (y) Őrizetbe vették a közelmúltban Újkí­gyóson elkövetett rablás gya­núsítottjait. A bűntettben egy idó's nénit bántalmaztak és fosztottak ki lakásában az el­követőit. Baleset, (d) Körösladány belterületén tegnap reggel egy tehergépkocsi nem adta meg az elsőbbséget egy szabályo­san közlekedő kerékpárosnak, elütötte, s a kerékpáros súlyo­san megsérült. Tűzeset, (d) Tegnap dél­után Békéscsabán, a Szent László utcában egy építkezés alatt álló ház tetőtere kigyul­ladt, a kár 100 ezer forint. „AMIT NEM ISME­RÜNK, NEM IS KÍVÁN­HATJUK.” (Ovidius) MEGYEI KÖRKÉP 1998. szeptember 23., szerda Önzetlen segítség, (fm) Munkatársuk életmentő műtétjéhez nyújtottak vérükkel segítsé­get Békéscsabán a MÁV dolgozói. A cél érdekében többen éjszakai műszak után jelentkeztek a Megyei Vértranszfúziós Intézetben, sokan félelmüket legyőzve most először adtak vért (10-en). A 40 jelentkező közül 35-en bizonyultak véradásra alkalmasnak az előzetes laborvizsgálatok alapján. Akiknek a vércsoportja nem egyezik a műtétre váró hölgyével, annak vérét más bete­gek gyógyítására használják fel — mondta el Csáki Katalin megyei véradó szervező. Képünkön Kovalcsikné Bakucz Mária szervező és Asztalos Zoltánné, a beteg leánya látható a véradók kö­rében, akik derűsen viselték el a pár perces megpróbáltatást. fotó: lehoczky Péter Gyulán a Háború emléke Új kiállítás Kohán György műveiből A gyulai Kohán Képtárban Kohán György képeiből új ál­landó kiállítás nyílik pénteken. A képtárban 665 festményét és 2370 grafikáját őrzik, az alkotá­sok Gyula városának tulajdoná­ban vannak. A ‘70-es évek vé­ge, a képtár megnyitása óta fo­lyamatosan kerültek újabb és újabb művek a látogatók elé, vannak azonban olyanok, ame­lyek eddig homályban marad­tak, így Kohán legkorábbi és élete végefelé született képeit itt még nem állították ki. Az új állandó kiállításon vál­tozatlanul láthatók azok a ké­pek, melyeket Kohán György alapműveiként tartanak szá­mon, de a mintegy 60 alkotás között eleddig ismeretleneket is bemutatnak. A tárlat új ékessé­ge a 2,35 x 9,50 méteres monu­mentális szénrajz, a Háború emléke, amelyen kollázs tech­nikát is alkalmaz az alkotó. A súlyos mondanivalójú művet 1941-ben, 31 évesen készítette. A Magyar Nemzeti Galéria tu­lajdona, Gyulának öt évre köl­csönözték. Korábban a Galériá­ban állították ki Kohán György halála előtt, nagy gyűjteményes kiállításán. A műnek Székesfe­hérváron, a szakszervezetek há­za dísztermében látható kőmo­zaik változata, melyet sokan szívesen fogadnának Gyulán. Újdonság a tárlaton az eddig a városi képtárban látható, Bene- hagyatékból származó Lóhűség című grafika is. Az új állandó kiállítást Gyarmati Gabriella, a Kohán Képtár művészettörtésze rendezi Lakatos J. Péternek, a Magyar Nemzeti Galéria resta­urátorának közreműködésével. A tárlatot szeptember 25-én 16.30 órakor nyitja meg dr. Supka Magdolna kandidátus, művészettörténész. Sz. M. Véleményezik a leendő főkapitányt Dr. Orbán Péter országos rendőr- főkapitányt is meghívták a me­gyegyűlés szeptember 25-ei, 9 órakor kezdődő ülésére. A képvi­selők a leendő Békés megyei rendőrfőkapitány kinevezése előtti véleményezést készítik el. A megye egészségügyi ellátá­sának struktúrájáról, annak finan­szírozásáról, a gyógyszerellátás­ról és orvosszakmai ellenőrzésé­ről hangzik el tájékoztatás az egészségbiztosítási pénztár igaz­gatójának előadásában. A testület ezután dönt a Békés Megyéért ki­tüntető díjakról. Ugyancsak fon­tos témáról, a holtágak helyzeté­ről tájékoztatja a képviselőket a Kövizig igazgatója. Az elöljárók elé kerül a Kömyezetegész- ségügyi Akcióprogram II. straté­giai terve, majd döntés várható a megyei múzeumi szervezet struktúrájának átalakításáról, (e) Közös akciók a környezetszennyezők ellen A Körös-vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság együttműködését 1995 óta szer­ződés erősíti. Dr. Fórján Mihály, a felügyelet igazgatója és dr. Ábrahám Béla ezredes, a főkapi­tányság közbiztonsági igazgató­ja a napokban értékelte a szerző­déskötés óta eltelt időszakot. Az eddigi tapasztalatokra ala­pozva a jövőben elsősorban a veszélyes hulladékokkal kapcso­latos visszaélésekre helyezik a hangsúlyt, ezen belül a szállítá­suk és az ártalmatlanításuk során keletkező jogszabálysértések felderítésére, illetve a tettenérés­re fordítanak nagyobb figyelmet. A felügyelőség szakértőinek be­vonásával speciális rendőri akci­ókat és közös ellenőrzéseket szerveznek. Gyakori jelenség a megyében az illegális hulladék­lerakóhely, illetve bizonyos gaz­dasági tevékenységek gyakorlá­sa közben a környezetszennye­zés. Feltárásukban egymást kí­vánja segíteni a két szervezet, melyek egymás dolgozóit köl­csönösen oktatják majd. A környezetvédelem körében világszerte terjedő bűncselek­mények — amelyeket 1996 óta hazánkban is tartalmaz a Bünte­tő Törvénykönyv — megyénk­ben is megjelentek. Nem vélet­len, hogy ezek között is a veszé­lyes hulladékok kerültek az ér­deklődés homlokterébe, ezt ugyanis nem csak veszélyessé­gük, hanem a kezelésükben rejlő rendkívüli üzleti lehetőségek is indokolják. (e) VÉLEMÉNYEK Ez a kapitalizmus? — Ennyi pénz nincs is! — kiáltottam fel akarat­lanul, amikor a televízió egyik adásából megtud­tam, hogy Princz Gábor, a Postabank fenéken billentett vezére havi, jól tetszenek olvasni, havi 8 millió 600 ezer forint fizetést vitt haza fiatal és bájos feleségének... Pontosan nem tudom, ez a fizetés bruttóban, vagy nettóban értendő-e, de tulajdonképpen nincs is jelentősége. Ha így, ha úgy, akkor is megközelítette az évi egy milliárdot, amiből, ugye, a bankvezér és családja már egészen jól, gondtalanul eléldegélhetett. Mielőtt azt hinnék, az irigység beszél belőlem, közlöm: ez csak a látszat. Ami, ugye, csalhat. Hiszen egy csöppet sem irigylem Princz Gábor milli- árdjait. Csak irritál a gondolat, hogy ehhez képest professzorok, tudósok, gimnáziumi tanárok és általános iskolai nevelők, szö­vőnők és bányászok egy életen át megkeresett jövedelme nem haladja meg a bankvezér egy, maximum két havi fizetését. Az „okosok”, a mindenttudók most azt állítják: ez a kapitalizmus! Vannak, akik milliárdokat, vannak, akik a bagóra valót sem ke­resik, mert ilyen az élet! Ha tetszik, ha nem! bevallom — s azt hiszem, nem vagyok egyedül —, ha ez így van, akkor nagyon nincs jól! Mert ha „pazar bankot” vezet, tán megbocsátható len­ne a toronymagas fizetés. De így? Ott van például főorvos is­merősöm, aki negyven évi kemény munka után pár évvel ez­előtt ment nyugdíjba. Akkor — ha jól emlékszem — nyugdíj­ként huszonezer forintot számoltak ki neki. Több évi emelgetés után még most is csak negyvenezer forinttal csönget be hozzá a postás a „nyugdíjosztáskor”. Aktív korában nagyon félre sem tehetett, mert sebész volt. Magánrendelése nem lévén, csak a fi­zetésére számíthatott. De hallottam, mennyit koplal, amióta nyugdíjba ment az a híres gimnáziumi angol tanár, akinek tanít­ványai minden lehetséges tanulmányi versenyt megnyertek. Ta­lán telne annyi a nyugdíjából, hogy megszokott szerény élet- színvonalát tartsa. Talán, ha nem lenne kénytelen unokái tanít­tatásához hozzájárulni. Mert a szülők — szintén pedagógusok — képtelenek három fiúkat egyetemre járatni. Hát ilyen gondjai nem lesznek Princz Gábornak. O, azt hi­szem, banki tevékenységével, a „jó munkája jutalmaként” már az ükunokái életszínvonalát is megalapozta. Béla Vali A kőbaltától az internetig Manapság természetesnek vesszük a pontos me­teorológiai előrejelzést, a biztonságos repülést, vagy a megbízható orvostechnológiai eljáráso­kat, amelyek alkalmazása közben aligha jut eszünkbe, hogy ha számítógép nem volna, akkor nem is álmodhatnánk ezekről. Az elmúlt évtize­dekben hihetetlenül gyors léptekben fejlődött a világ — beszélgettünk ismerőseimmel a mezőkovácsházi gimnázium multimédiás szá­mítástechnikai laborjának átadásakor. Szerencsére eljutottunk oda, hogy a kisebb falvakban is — például Magyarbánhegyesen, Medgyesbodzáson, Végegyházán — tapasztalhatjuk, amint a számítástechnikai oktatás beépül az általános iskola alapismereteibe. Gyermekeink természetes munkaeszköznek tekinthetik a számítógépet, amely a világháló keretében új távlatokat nyit a jövő generációjának. Eközben csodálatos belegondolni, hogy mi minden történt az ősember egyszerű kőbaltájának kifaragásától, a kihegyezett pálcával agyagdarabra karcolt jeleken át a folyamatos írás kialakulásáig. A beszéd és az írás fejlődésével párhuzamosan hódított teret a tudomány, amely az emberek, a tudósok sok évtizedes kitartó munkájával formálódott arra a szintre, amelyben élünk. A táv­közlés, a műholdak, az eletromágneses hullámok, az internet segítségével nagy távolságokat, akár földrészeket tudunk meg­tenni anélkül, hogy utaznunk kellene. A telefon, a távíró, a rá­dió, a televízió, a számítógépes játékok, filmek mondhatnánk úgy is: mind-mind az „emberi szoftver” gyümölcsei. A számí­tógép nélkülözhetetlen a bankéletben, az építészetben, az ipar­ban, sőt az újabb eszközök kifejlesztésében is főszerephez jut. Igaz, az emberiség jövőjének alapvető meghatározója az elekt­ronika — értettünk egyet többen —, de sajnos még nem min­denütt tudják megvásárolni a fejlettebb országokban már álta­lánossá vált eszközöket. Talán éppen az internetes kommuniká­ció révén reménykedhetünk, hogy a fejlődés ezen árnyoldalai is felszámolásra kerülnek egyszer. Halasi Mária Segély helyett esélyt kérnek (Folytatás az 1. oldalról) Ez azt jelenti, hogy az egészséges emberek befo­gadták a sérülteket... Az „akadálymentesített” épületek és tömegközlekedési eszközök nem csak a sérült emberek számára jók, hanem példá­ul a babakocsit toló kismamáknak és a szállító- munkásnak is. A MEOSZ elnökének beszédét követően Robotka Mária egyesületi elnök átadta az idei Együtt Egymásért díjakat. Emlékeztetett rá, hogy a mezőhegyesi egyesület minden évben két olyan személynek a munkáját ismeri el ezzel a díjjal, akik az egyesületet megalakulásától fogva támo­gatták erkölcsileg és anyagilag. Eddig Kassai Bé­la polgármester, dr. Megyeri Zsolt, a Ménesbirtok Rt. vezérigazgatója, Tóth Sándor országgyűlési képviselő és Bihari László, a bezá­rásra ítéltetett cukorgyár volt igazgatója érdemel­te ki a mezőhegyesi mozgáskorlátozottak elisme­rését. Most Csanádi István, a helyi szakképző is­kola igazgatója és Sebők Antal, a családsegítő központ munkatársa vehette át az Együtt Egymá­sért díjat. Ménesi György Kiállítás a 2-es iskolában, (y) Lehoczky Mihály (1908—1982) rajztanár képeiből nyűt tegnap kiállítás Békéscsabán, a 2. Számú Általános Iskola aulájában. — Akvarell és pasztell ké­peit fúrom, harmonikus színvilág jellemzi, és legtöbbjük Békéscsabához és a környező tanyavi­lághoz kötődik — méltatta az iskola egykori tanárát a hajdani tanítvány, Fischer Katalin igazga­tónő, hozzátéve: erre az első kiállításra hamarabb, még a művész életében sort kellett volna ke­ríteni. A kiállítás után egy képet a család az iskolának ajándékoz fotó: lehoczky Péter Multimédiás labor a Mikes középiskolában Idegen nyelvek, számítástechnika, gépírás és egyéb ismeretek elsajátítására használható okta­tó rendszert vettek birtokba a battonyai Mikes Kelemen Középiskola tanárai, diákjai szeptem­ber 22-én. A berendezést szállító WIRECO Kft. szakem­berei bemutatták a tanári vezérlőpult kezelését, ötféle funkció alkalmazását. A 20 tanulói asztal mellett először tanárok próbálták ki a szinkron- és a másolási üzemmódot, a konferenciabeszél­getést, a páros kapcsolást. A technikai berende­zés 4 különálló csoport önálló foglalkoztatására, egyéni számonkérésre, gyakorlásra alkalmas anélkül, hogy a tanulók egymást zavarnák, hát­ráltatnák. Az internet-labor és a számítástechnikai szak- tanterem szomszédságában elhelyezkedő leg­újabb „tanműhely” alapberendezéséhez szüksé­ges 2 millió forintot a Békés Megyei Munkaügyi Központ biztosította a decentralizált szakképzé­si alapból. M. Gy

Next

/
Thumbnails
Contents