Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19-20 / 220. szám
1998. szeptember 19-20., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 __________________Szenzációs iratokra bukkantak a Békés Megyei Tűzoltó-parancsnokságon _________________ Ré mületnapi krónika Békéscsabáról Aznap ismét megmozdult a föld Békéscsabán. Rengett, remegett, de nem a Föld méhében született görcsök oldásaként: kemény csizmáival végigtaposott rajta a háború. Angol gépek szálltak a város fölé 1944. szeptember 21-én, s bombáikat a vasútállomás elpusztítására ürítették. Küszöbön állt a szövetségesek Magyarországot is átkaroló offenzí- vája, a német hadigépezet megbénítására szánták a halálos csapást. Sok mindent tudtunk már eddig is erről a napról, nemrégen csodák csodájára új épült az elbitangolt bombától porba rogyott jaminai templom helyett is. S néhány hete újabb csodálatos fejlemény hírét vehettük: a Békés Megyei Tűzoltó-parancsnokság dolgozói irattárrendezés közben rábukkantak a békéscsabai tűzoltóság e nap eseményeit hitelesen és krónikaszerű hűséggel megörökítő Napi működési naplójára, valamint Tűzkárjelentési naplójára. Hogy a közepébe vágjunk: nem minden előzmény nélkül szakadt a csabaiakra az ég. Példának okáért Harmati Mihály telefonügyeletes 1944. július 3-áról 4-ére virradóan két és fél óra alatt 22 zavaró repülést rögzített a könyvben. Bácska, Baja, Szeged, Földvár, Békés, Karcag, Budapest, Eger, Miskolc, Kolozs, Szamos, Nyírség, Ungvár, Rahó, Sárad, Pécs, Veszprém, Szolnok feletti szövetséges légitevékenységet jelzett a rádió. Mint a derék krónikás írja: műsorát megszakítva. De lehet, hogy ...és a bombatámadás után a műsor szakította meg időnként a légijelentéseket... Ezen az éjjelen valamennyi veszélyjelzését a „Légoltalom pihenj!” utasítással zárta a bemondó. Nem így 1944. szeptember ^ békéscsabai állomás egy 1943-ban kiadott 21-én. Az előző hetek az állandósult légiriadók jegyében teltek. Csak oltóság a városháza Élővíz-csatomá- érdekességként: szeptember 7-én pél- hoz legközelebb fekvő udvarábán ka- dául a tűzoltók az egyik Békéscsaba- pott helyet.) környéki tanyából ....ellenséges repü- Szeptember 21-én Vince András l őből ledobott...” benzintankot vittek a csővezető volt a híradós, illetve a ma is tűzoltóság udvarára. (Akkoriban a tűz- köztünk élő Molnár György csővezető a telefonügyeletes. A városban aznap 20 hivatásos és 112 tartalékos tűzoltó látott el szolgálatot. A hivatásosok reggel hétkor álltak munkába. Egyben ők voltak a légó- szolgálatosok is. Tették a dolgukat békésen, egészen 11.15-ig. A tűzoltók 12.05- kor indultak a pályaudvarra: életet mentettek, tüzet oltottak minden erejükkel, eszközükkel. A városban ez idő tájt a tűzoltók látták el a mentőszolgálatot is. A bejegyzés szerint a tűzoltók számára szigorú A tűzkármentési napló bejegyzése 1944. szeptember 21-én: }yAngol bombázástól meggyulladt vagonok és gyapot oltása, ezen a napon angol bombázók 607 bombát dobtak a városra” képeslapon... készültséget rendeltek el. Olyasmi ez, mintha a pokolban arra kellene készülni, hogy még rosszabb napok jöhetnek... Zalánfi Mihály csővezető piros ceruzával, nagy ákom-bákom betűivel beleszabálytalankodta a naplóba: „1944. IX. 21-én 11.15 h-kor Angol szőnyegbombázást kaptunk.” Tudta, hogy az ünnep, a kétségbeesés, az iszonyat színével a történelem lapjaira jegyez. A másnapi feljegyzések sem érdektelenek. Reggel Orosházáról, Békésről, Dobozról 320-an érkeztek romeltakarításra. Rendbe rakták a felszereléseket, majd egy sejtelmes bejegyzés: „...a kocsik rendbehozása, nagyobb útra előkészület”. Aztán 21.57-kor: „Felső parancs folytán elvonulás laktanyából Szarvasra”. Nyugatra. Sikoltó kék ceruzanyom a következő mondat alatt: „Majemyik Mátyás visszamaradt város megmentésére”. Egy szeptember 23-ai. bejegyzés: „...v. Lehel Mihály tűzmester és Lehel Andor t. gyakornok salyát elhatározásával város megmentésére visszajött”. Másnap „felső parancs folytán” újabb tűzoltók tértek haza. A tűzoltókocsik nagy részével a vezetés akkor már hősiesen Németországba indult. Rugalmasan elszakadtak Békéscsabától... Vajon mit gyújtottak fel a bombák a vasútállomáson? A jelentés a vagonok, s nyilván nagy mennyiségű gyapot tü- zét rögzíti. A helyszín leírása során a szeptember 21-ei jelentés említi: 607 angol bomba hullott a városra. Ne kérdezzék, hogyan tudhatták ennyire pontosan számba venni. Ahogy mondani szokás: jó okuk lehetett rá. Ha nem is akarunk az események elébe vágni, annyit azért elárulhatunk: a megpróbáltatásoknak ezzel korántsem szakadt vége: közeledett az orosz front. Szóljunk még egy mélyen emberi megnyilvánulásról is. A németekkel tartó városi tűzoltóparancsnok nevét 1944. szeptember 21-től visszamenőleg lesatírozták a naplóban... Még arra sem tartották érdemesnek, hogy leírva maradjon, például csupa kisbetűvel. Kiss A. János Olvastuk Az új elnökségben nem királyokra, nem potenciális miniszterelnök-, és miniszterjelöltekre, hanem király- csinálókra van szükség, akik ezt a munkát el tudják végezni, s időben megtalálják azokat a politikai személyiségeket, akiket a frontvonalba lehet állítani. (Jánosi György, az MSZP elnökségi tagja) Arra gondoltam, ha egy embernek 20 év kell ahhoz, hogy felnőtté váljon, az új társadalmi berendezkedésnek is időt kell adni, hogy olyan lehessen, amilyennek meghirdette magát. Olyan ez így utólag, mint amikor az ember bemegy az alagútba, s addig megy, amíg meg nem látja a kijáratot. (Horváth József tábornok, az egykori llltlll-as ügyosztály csoportfőnöke) Áz elmúlt tíz év arra is megtanított bennünket, hogy minden személycsere érdekeket sért, s áz érintettek minden követ megmozgatnak, hogy megakadályozzanak bizonyos kinevezéseket és felmentéseket. Ä személyi döntésekért, amelyeket csak utólag igazol az idő, a kormány felel. (Osztovits Ágnes újságíró) Könyv Hadnagyok... Akinek semmit nem jelent az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc, az ne olvassa el ezt a könyvajánlót! Mert mai kötetünk a fényes napokban helytállókról szól. Dr. Bona Gábor hadtörténész könyve, a Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban — amint a címből is kitűnik — a hazáért harcolók középszintű parancsnoki karának állít emléket. A szerzőnek e témában már ez a harmadik kötete, az előző kettő a tábornokokat és főtiszteket, illetve a kapitányokat vette „lajstromba”. Huszonöt éves kutató eredménye a mostani könyv, amely nem csak száraz életrajzi adatokat közöl a hadnagyokról és főhadnagyokról, a hadseregben betöltött beosztásuk szerint, hanem a fegyverletétel után is követi életútjukat. Az életrajzokat böngészve szembetűnik, hogy tizenhat-tizenhét éves fiatalok sokasága állt a haza hívó szavára harcba, vonult a csatamezőre. Szívet melengető lehet számunkra még, hogy sok Békés megyében született hadnagy és főhadnagy nevével találkozunk Bona Gábor munkájában.--íj ■ m Színes sztárvilág Még csak néhány hete vetítik az amerikai mozikban a Zorro álarca című kalandfilmet, de már biztosra vehető, hogy ezúttal is nagy sikere lesz a múlt századbeli kaliforniai igazságosztónak, Don Diego de la Vegának. Zorro fekete ruhás, álarcos figuráját, akinek természetesen lova is éjszínű, 1919-ben alkotta meg Johnston McCulley újságíró. Fred Niblo, a Ben Húr néma változatának alkotója volt az első, aki filmre vitte már 1920-ban, és a főszerepet szerencsés kézzel Douglas Fairbanks-nek adta, aki szinte az összes nagy kalandhőst megszemélyesítette D’Artagnantól a Bagdadi tolvajig. Fairbanks Zorrója akrobatikus képességeivel, rokonszenves, férfias megjelenésével, kiváló emberábrázoló tehetségével belopta magát a közönség és a hölgyek szívébe. 1940-ben Ruben Mamoulian, a Krisztina királynő rendezője a nem kevésbé vonzó Tyrone Powert öltöztette Zorro híres jelmezébe. Több kisebb sorozat után találtak rá az 50-es évek végén Guy Williams-re, akit a magyar nézők is jól ismernek a Walt AZ ÉVSZÁZAD UTOLSÓ ZORRÓJA Disney-féle tv-szériából. Milliók számára ma is ő testesíti meg a Fekete Lovast. A siker azonban az ő pályáját tönkretette, szó szerint belehalt Zorróba. Játszotta az álarcos nemest az inkább Winnetouként ismert Pierre Brice vagy Gordon Scott, aki a 60-as évek Tarzanjaként írta be magát a mozi történetébe, de beöltözött a fényes, fekete jelmezbe az NDK-ba emigrált amerikai polbeat-énekes, Dean Reed, majd Alain Delon is. Az új Zorro-film producere Steven Spielberg, rendezője Martin Campbell. A főszerepet napjaink latin maoho-ideálja, Antonio Banderas kapta meg. A kritikák szerint erre a szerepre született. A Washington Post így ír róla: „Eddig bajszos gringók játszották el Zorrót. Most pedig egy olyan lovag, aki autentikusan spanyol és autentikusan bajuszta- lan.” További terveit illetően a színész, mint annyi más kollégája, szintén kipróbálja rendezői képességeit. Készülő filmjében, az Őrült Álabamában hitvese, Melanie Griffith lesz a főszereplő. Nem került le még a napirendről az az elképzelés sem, hogy Musztafa Kemal Atatürk-ként jelenjen meg a vásznon. De még a közeljövőben is vár rá egy fontos esemény: az új Zorro-film bemutatása a szeptember 17. és 26. között zajló San Sebastian-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Ferenczy Europress
