Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-19-20 / 220. szám

Megbízás, (p) Dr. Tóth Miklós, kiadónk igazgatója lapunk főszerkesztőjének ja­vaslatára dr. László Erzsébet rovatszerkesztőt megbízta a felelős szerkesztői teendők ellátásával. Kiss János ro­vatszerkesztő ugyancsak fe­lelős szerkesztői megbízást kapott, a jövőben a Békés Megyei Hírlap—Vasárnap Reggelt szerkeszti. Kiállítás. (1) A végegy­házi művelődési ház klubter­mében a napokban az alkotó jelenlétében nyitották meg Krisztof György mező­kovácsházi amatőr festő ké­peinek kiállítását. A szerve­zők elmondták, hogy a falu­ban ez ideig hiányzó művé­szeti bemutatkozási forma a vártnál sokkal több látogatót vonzott. A kiállítás szeptem­ber 25-éig tart nyitva. Zsadányi találka, (b) Az Északkelet-Békés Me­gyei Kistérségfejlesztő Egyesület szeptember 28-án Zsadányban ülésezik. Az il­letékesek „felszolgálásá­ban” a rendőrség, az ügyész­ség és a bíróság munkája lesz a megbeszélés témája. Útlezárás. (e) A Samsung kupa sportrendezvényhez kötő­dik, hogy szeptember 19-én Bé­késcsabán, az Elektroház előtt a 10 óra 50 perc és 11 óra 30 perc közötti időszakban félpályás út­lezárás lesz. A futók rendőri biztosítás mellett teljesítik a tá­vot. Őrizetbe vették, (b) A bé­késcsabai rendőrök egy megye- székhelyi férfit lopás alapos gyanújával vettek őrizetbe. Az QrQ^házi kapitányság legénysé-, ge lopás bűntettéért marasztalt a rendőrségen egy férfit. Ütközött, borult, (b) Teg­nap a hajnali órákban Békés belterületén egy személygépko­csi fának ütközött, egy személy súlyosan sérült. Szeghalom kül­területén egy motorkerékpáros az árokban landolt. A „kormá­nyos” súlyosan sérült. „Randevúztak”. (b) Bé­késcsaba belterületén a Tompa utcában személygépkocsi kerék­párossal ütközött. A drótszamár tulajdonosa nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Szerdahelyi és Szabolcs utca kereszteződésében ugyancsak kerékpáros és személygépkocsi randevúzott. „LEGJOBB, HA AZ OBJEK­TÍV VALÓSÁGOT ÖSSZE­HAJTOGATJUK, MINT EGY LEPEDŐT, ÉS EGYSZER S MINDENKORRA ELZÁR­JUK A SZEKRÉNYBE.” (Picasso) Helyünk a világban Vajon az értelmi fogyatékos embereknek van-e helyük a vi­lágban? — tette fel a kérdést az Értelmi Sérültek és Szakdolgo­zók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉSZOSZ) felnőtt értelmi fogyatékosoknak. A Helyünk a világban címmel meghirdetett rajzpályázat olyan sikert aratott, hogy az ÉSZOSZ szeptemberben útjára indított havilapjának is ugyanezt a cí­met adták a szerkesztők. Az 1500 példányban megjelenő in­gyenes lap minden olyan ese­ményről be kíván számolni, mely az értelmi sérültekkel kap­csolatos. A lap terjesztését az ÉSZOSZ tagszervezetein, ön- kormányzatokon, értelmi sérül­teket ellátó intézményeken ke­resztül tervezi. A rajzpályázat­ból kiderült: az értelmi sérültek­nek mindenütt van helye a vi­lágban, mindez csak az „épek társadalmának” hozzáállásán múlik. (y) MEGYEI KÖRKÉP 1998. szeptember 19-20., szombat-vasárnap A szövetkezetek a pénzükre várnak (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik károsult szerint 1,6 millió forinttal tartozik a gyár. Télen pedig nem lehet kon- zervvel vagy üdítővel fizetni a gázszámlát — mondták elke­seredetten. Hasonló a problé­ma a mezőkovácsházi Új Al­kotmány Szövetkezetben is, ahol a csemegekukorica elma­radt részesedéséért dobozos morzsolt kukoricát, kechupot, vagy paradicsomlevet ajánlott a konzervgyár. — A keleti válság egy kicsit szemfényvesztésnek tűnik — mondta Nagy Béla medgyes- egyházi polgármester. A legér­zékenyebben az élelmiszer-fel­dolgozókat és hűtőházakat érin­ti, ám a valóság a részvénypia­con dől el. Tapasztaltuk, hogy közvetlen kereskedelemben (például a dinnyetermelők ese­tén) nem érződik gond, mint in­kább a szerződéses államközi tranzakcióknál. Medgyesegy- házán a múlt héten szállítottak dinnyét Litvániába és Észtor­szágba, ahol a legkorrektebb fi­zetési helyzettel találkoztak az emberek. Ugyancsak Med- gyesegyházán foglalkozik föl­dimogyoró, tökmag és más ola­jos magvak feldolgozásával egy helyi kft., ahol ukrán, észt, lett exportra adják el a terményeket. Mint azt Forgó Pál, a cég veze­tője elmondta, csak némi szállí­tási korlátozással kell meg­birkózniuk, de eddig sem Ro­mániával, sem a Baltikummal nem volt gondjuk, sőt a litván fél előre fizeti az olajos magva­kat. A kaszaperi „Mezősarok” Kft. zöldségfelvásárlója viszont a zöldségfronton máris óriási gondokat él át. Paradicsomból helyben és a környéken 10—15 hektáros területek gazdái várják a bizonytalan helyzet feloldá­sát. A konzervgyár részéről (igaz, kényszerből) egyoldalú szerződésbontás tapasztalható és csak nyomott árakon kell a termés. Hasonló gond várható a fűszerpaprikánál, uborkánál és más zöldségféléknél. Mindeb­ből következően a kölcsönző bankok bizalma is megrendül. Mint mondta, a válság feloldá­sát új partnerek keresésével próbálják ellensúlyozni, ám ke­vés sikerrel. A körkérdés során az is kiderült, hogy a cirokter­melőket és felvásárlókat, a tej­ipart, a belföldre termelő kisebb baromfivágodát közvetlenül nem érinti a keleti válság, vi­szont a magyarbánhegyesi, nagykamarási, medgyesegyházi téeszek elnökei elsősorban a még nyakukon levő vagy lehe­tetlen árért eladható gabona- mennyiséget említették. Egy­előre a „húsfronton”, a sertés- és szarvasmarha-értékesítéssel nincs különösebb probléma, de — mint mondták — nem mind­egy, hogy a nemzetközi piaci viszonyok és a tőzsdei árak a jövőben hogyan alakulnak. (Halasi) Veszteségesek, mégis szükség van rájuk... A vasúti mellékvonalak jövőjéről A világ nagy bankjai értenek a vasúthoz, csak Magyarország­hoz nem értenek. Nem tudják, hogy a vasút nálunk része a szo­ciális hálónak — hangzott el tegnap MezóTiegyesen, a vasúti mellékvonalak jövőjéről rendezett fórumon. A Centrálban megtartott tanács­kozáson Kassai Béla polgár- mester felidézte azokat a koráb­bi erőfeszítéseket, amelyek eredményeképpen sikerült elke­rülni Mezőhegyes és Vésztő térségében a mellékvonalak fel­számolását. A magyar vasutak történetének áttekintése után Nagy Béla, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um ,: .helyettes*. .államtitkára. at MÁV Rt. mellékvonali hálóza­tának üzemeltetésével kapcso­latos vizsgálatok eredményei­ről, az üzemeltetéssel kapcsola­tos lehetőségekről és feladatok­ról tájékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a mellékvonalak a vasúttársaság szintjén veszte­ségesek, nemzetgazdasági szin­ten azonban szükség van rájuk, hiszen általában hátrányos hely­zetű térségeket látnak el. A jö­vőről szólva utalt az üzemelte­tési költségek radikális csök­kentésére, az érintett önkor­mányzatokkal való összefogás szükségességére. A MÁV Rt. szegedi területi igazgatója, Szabó Gyula ismer­tette az Újszeged és Kétegyháza között épülő mellékvonali for­galomirányító rendszer, a 710 millió forintba kerülő „mefi” technológiai újdonságait. A résztvevők működés közben is megtekintették a rendszert, majd a várossal, illetve a ménesbirtokkal ismerkedtek. M. Gy. Röplapok füttykoncert helyett FTC- és Torgyán-barát demonstráció „Ne higgyetek Kársainak, ne higgyetek Győrfinek! Torgyán József jót akar nek­tek, ő az igaz ember.” Ilyen szövegű röplapok bukkantak fel a tegnapi, békéscsabai bú­zafórumon. Kiderült: a „szóróanyagok” mögött az FTC Békés Megyei Baráti Köre húzódik meg. A baráti kör a beígért füttykoncertet és a bekiabálásokat cserélte fel aknamunkára. A miértekről Botyánszki Györgyöt, a me­gyei baráti kör elnökét kér­deztük. — A Torgyán József és a kisemberek melletti „szim­pátiademonstrációnk” azért maradt el, mert előzetesen és a helyszínen is fenyegető rea­gálásokkal találkoztunk — kezdte. — Ugyanakkor to­vábbra is felháborítónak tart­juk, hogy Torgyán miniszter urat — aki az FTC társadalmi elnöke — és általa a Fradit olyan emberek kritizálják, akiktől ez etikailag elfogad­hatatlan. Gondolok itt első­sorban Karsai Józsefre, aki 300 hektárnyi földjével gaz­dag embernek számít, és csak médiasztár akar lenni akciói­val, például a búzaégetéssel. Megtéveszti a kisembereket, akik valóban nagy bajba ke­rültek, de nem Torgyán Jó­zsef miatt. A röplappal erre kívántuk ráirányítani a fi­gyelmet. Ny. L. Adósságkezelés Az önkormányzat jelenleg hat bérlője ellen rendelkezik jog­erős bírósági ítélettel az önkor­mányzati lakások kiürítésére — hangzott el Békéscsabán a leg­utóbbi közgyűlésen. A város alacsony komfortfokozatú laká­sok kialakítására alkalmas in­gatlanokat vásárolt, ahová vár­hatóan november elején az érin­tett bérlőknek át kell költözni­ük. Azok a bérlők, akiknek 1998-ban lejár a bérleti szerző­désük, nem vehetnek részt a város adósságkezelési prog­ramjában. Ezért ezen szerződé­seket a közgyűlés meghosszab­bította ez év december 31-éig, hogy a szociálisan rászorulók tartozásuk 30 százalékát törlesztve részesülhessenek a kedvezményekben. (y) VÉLEMÉNYEK Halak a törvény hálójában Úgy jártunk, mint az egyszeri gazda, aki egy akol- nyi malacot tartott. Becsülettel ellátta mindet, ám amikor pénzzé akarta tenni őket, reggel üres volt az ól. A munkájából nem látott viszont egy fillért sem — az egészséges jogérzékkel megáldott ön- kormányzati képviselő ezzel a tanmesével érzé­keltette, milyen csávába került Gyomaendrőd, amikor 1992-ben tizenegy holtág gazdája lett. — Csak idő kérdése és a tulajdonjoghoz az ál­lamtól a halászati jogot is megkapjuk. Ez másként nem is lehet — súgta a kilencvenes évek elején az elöljárók igazságérzete. Nos, lehetett. A halászati jogot az állam megtartotta és átadta a helyi halászszövetkezetnek. A furcsa szereposztásban, amíg a műtárgyak rendbentartása, az iszapkotrás és sok más feladat az önkormányzat kötelessége, addig a halászatból származó jöve­delem és a horgászengedélyekből való bevétel a szövetkezetei gazdagítja. Az önkormányzat a holtágak üzemeltetésére min­den esztendőben 3-5 millió forintot költ, amihez a múlt évig a vizek állapotát javítandó amurtelepítéssel járult hozzá a szövet­kezet. Ennek értéke tavaly négyszázezer forint volt. A halászati jogért vívott küzdelem a városházán vaskos aktacso­mót hizlalt. Az elöljárók kitartóan bombázták leveleikkel az illeté­kes minisztériumok éppen aktuális vezetőit. A korábbi halászati törvény egyik passzusa ugyan megengedte volna a változást akkor, ha a kérés közérdek. Ám a minisztériumi elutasításban ott virított: a gyomaendrődiek óhaja nem közérdek. Valóban, miért is lenne az tizenhétezer lakos és sok száz vidéki telektulajdonos akarata? Idén januárban az új halászati törvény ismét felvillantotta a reményt az önkormányzat előtt, amely nem késlekedett, be­nyújtotta az igényét a halászati jogra. Á válasz azonban újfent elutasító volt. A város most perel, s igaz első fokon veszített, megy tovább, ha kell, az Alkotmánybíróságig. A képviselő-tes­tület meggyőződése: a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan ré­sze a halászati jog. „A jogérzet szívósságán meg kell törnie még a fátumnak is” — fogalmazott Kossuth. A jeles államfér­fi mondása száz év múltán is reményt adó. Csak a hal ne csúsz­na ki folyton a gyomaendrődiek markából! Csath Róza Gázerővel a közművagyonért Megcsillant a remény az önkormányzatok gáz- közművagyonának a visszaszerzésére. Mint ol­vasom, az Alkotmánybíróság az elmúlt napok­ban hozott döntésével alkotmányellenesnek mi­nősítette az 1995-ben született törvényi rendel­kezést, mely szerint a gázszolgáltató cégek álla­mi tulajdonú részvényeinek csupán 40 százaléka illette meg az önkormányzatokat. Zúgolódtak is a települések, majd nébányan gyorsan túladtak a papírokon, mások pedig bírósághoz fordultak. Ha jól emlékszem, az 1980-as évek elején kezdődött Mező- kovácsháza térségében is az úgynevezett gázprogram. Az akko­ri tanácsi vezetők összefogtak a nagyobb gazdálkodókkal, in­tézményekkel a pályázatok érdekében, amely sikeresen zárult. A céltámogatáson nyert pénzek segítségével a nagyobb köz­ségekben hamarosan kiépültek a gerincvezetékek, amely mun­kálatokhoz a helyi vállalatok is jelentős mértékben hozzájárul­tak. Ezután utcáról utcára haladva megalakultak a lakossági tár­sulások és a településen élők is hozzátették a maguk több-keve­sebb részét a korszerűbb életvitel érdekében. Mindaddig nem is volt gond, amíg a rendszerváltáskor fel nem merült a kérdés: mi tekinthető önkormányzati vagyonnak? A kormány különböző „variációi” után végül — az elvárásokkal ellentétben — a na­gyobb részt a gázszolgáltatóknak juttatták. Nem csoda tehát, hogy a mostani döntést örömmel fogadták az érintettek, hisz — úgy érzik — jogosan igénylik a privatizá­cióból való részesedést. Mivel közel 100 milliárd forintról van szó, ezért a jelenlegi kormány leghatásosabban egy új törvény megalkotásával tehetné tisztába az ügyet. Az így kapott rész­vénycsomagot vagy pénzt a települések a jobbítás, szépítés, esetleg éppen a túlélés érdekében tudnák a jövőben felhasznál­ni. Az önkormányzatok abban bíznak, hogy a kormány tudo­másul veszi a döntést és ezzel is lehetőséget biztosít az elmara­dott térségeknek is továbbfejlődésre. Reméljük a most felcsil­lant remény nem változik ismét gázneművé. Halasi Mária A kormány taktikája A támogatásokról csak ráolvasás lemaradt a város A gabonaválság kezelésére alkalmazott ráolvasá- sos kormánytaktika — azaz annak folyamatos is­mételgetése, hogy a válságot megoldották — nem vált be — hangzott el Tóth Sándor és Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselők csütörtöki, békéscsabai sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s hon­atyák szerint mind a gabonaválság, mind az oroszországi gazdasági csőd miatt nehéz helyzet­be került élelmiszeripar problémája azonnali kor­mányzati beavatkozást kíván. Tóth Sándor elmondta: szeptember 10-éig a bé­kési tárházak — a garantált áras és intervenciós felvásárlással együtt is — csak az összbúzatermés 20 százalékát, a 420 ezer tonnából 80 ezret vásá­roltak fel. Ugyanakkor az előzetes felmérések sze­rint a kukorica értékesítése jóval nagyobb gondot okoz majd a búzáénál. Az élelmiszeriparban kiala­kult válság ugyancsak a megyét érinti a legjobban, hiszen itt a cégek jelentős része termékei többségét Oroszországba exportálta. Tóth Károly a kamarák megszüntetésére vonatkozó fideszes javaslatot rö­vid távon csábító, ám hosszú távon káros jelenség­ként értékelte. (kovács) — A Magyar Demokrata Fórum képviselői a vá­lasztásokon megfogalmazott programjuk szerint dolgoztak a képviselő-testületben — mondta az elmúlt négy év önkormányzati munkáját értékelő sajtótájékoztatón Takács Péter, a békéscsabai vá­rosi szervezet elnöke. Kiemelte: a demokrata fó­rum képviselői komolyan vették feladatukat, a tes­tület határozatképessége sohasem rajtuk múlt. Szólt arról is: az elmúlt időszakban a központi tá­mogatásokról lemaradt a város, nem működött a lobby-rendszer, ami jelzi, mekkora a város min­denkori országgyűlési képviselőjének felelőssége. Takács Péter elmondta: az MDF kezdeménye­zésére született meg a városi közbiztonságért kerekasztal és a polgárőrök támogatását is ők kezdeményezték. Á Csaba Center program bein­dítását mindenképpen elő kell mozdítani, hiszen a beruházás nemcsak munkahelyet teremthet, ha­nem a sétálóutca további kialakítása is lendületet kaphat. A tájékoztatón dr. Kerekes Attila képvi­selő az egészségügyi beruházásokról szólt, me­lyek eredményeként Békéscsaba fejlesztette az egészségügyi ellátás színvonalát. K. A. Pallag a bíróságon bizonyíthat? Pallag László kisgazda-képviselő a múlt hét végén megvádolta dr. Klavács Antal őrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség Békés Me­gyei Nyomozóhivatalának parancsnokát. Azt mondta, hogy a hivatal az általa kezdeményezett ügyeket „elfektette”, miként az olajsző­kítéseseket is. A megyebeli drogkereskedelmet is Klavács őrnagy nyakába varrta. A pa­rancsnok helyettese katego­rikusan visszautasította a váda­kat. A képviselő a parancsnok kinevezését annak — úgymond — SZDSZ-es kapcsolataival magyarázta. Tegnap Klavács őrnagy ki­fejtette, hogy becsülete, maga és családtagjai jó hímeve védel­mében minden lehetséges jogi eszközzel élni kíván. Úgy gon­dolja, hogy Pallag Lászlónak akár a bíróság előtt is lehetősé­get kell adni állításai bizonyítá­sára. Úgy tudjuk, hogy a hivatal 1993-tól napjainkig 34 olajügy­ben nyomozott. (Ebből 25 saját felderítésük volt.) Eközben 9 őrizetbevételük volt. 5-en elő­zetes letartóztatásba is kerültek. Tíz ügyben vádemelési javas­lattal éltek. Illetékességi, hatás­köri okból 16 ügyet más ható­ságnak adtak át, s mindössze hét esetben szüntették meg a nyomozást: 2-szer az elkövető halála, 3-szor kilétének megál­lapíthatatlansága miatt, egy megszüntetés most folyik. Mindössze kétszer szűnt meg a nyomozás azért, mert nem volt megállapítható bűncselekmény. Ők rendeltek el nyomozást pél­dául 1995-ben az azóta hatal­mas közérdeklődést kiváltott ETL Rt.-ügyben. K. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents