Békés Megyei Hírlap, 1998. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19-20 / 220. szám
1998. szeptember 19-20., szombat-vasárnap MDF-, Fidesz-székházjuttatás ÁSZ-jelentés - SZDSZ vélemény Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata országgyűlési képviselő szerint az Állami Számvevőszék most közzétett jelentése megerősíti az előző ciklusban az úgynevezett MDF-Fidesz- székházügyet vizsgáló parlamenti albizottság megállapításait. A politikus, aki annak idején kezdeményezője volt a testület létrehozásának, pénteken az Magyar Távirati Irodának nyilatkozva elmondta: az ÁSZ jelentése - az albizottsághoz hasonlóan - megállapítja, hogy a két párt az őket megillető mértékűnél jóval nagyobb ingatlanokat kapott, és a két dokumentum a számadatokat tekintve is csupán néhány száz négyzetméternyi eltérést mutat. Hankó Faragó Miklós hozzátette: nyilvánvaló, hogy az MDF és a Fidesz nem jogszerűen gazdálkodott az említett ingatlanokkal, mivel már azelőtt értékesítették azokat, hogy a párttörvény ezt lehetővé tette volna. A szabaddemokrata honatya úgy vélekedett: az egyetlen megoldást az jelentheti, ha a két párt visszafizeti a költségvetésnek a jogtalanul szerzett ingatlanvagyon értékét. Az albizottság jelentésében ez 2 milliárd forintot meghaladó összeg volt. A képviselő szerint azonban erről lehet vitát folytatni, nem tisztázott ugyanis például, hogy mikori értéken kell számolni az ingatlanok árát. Hallgattassák meg a másik fél is _________HAZAI TŰKOR \-----------------------------------------------------------He ti két-három oldalban az „ellenvéleményeknek” is helyet kellene szorítaniuk lapjukban a főszerkesztőknek, ha a parlament - elfogadva a kisgazda Pokol Béla önálló indítványát - ekképpen módosítja a Polgári törvénykönyv idevonatkozó passzusát. Javaslatának lényegéről kérdeztük a képviselőt.-Miről is van szó tulajdonképpen?- Arról, hogy az egyoldalú vélemények monopóliumának végre véget kellene vetni. A Le Monde című tekintélyes francia lap például hetente több oldalon ad helyet régóta a negatív kritikákra érkező ellenérveknek is. Bárki, aki személyében sértve érzi magát az újságban megjelent, rá vonatkozó negatív információk miatt, válaszolhat a főszerkesztő adta terjedelemben.- Miért lenne érdekük a hazai fó'szerkesztóknek, hogy - már csak a nyomdai árak miatt is - értékes oldalakat áldozzanak erre a célra?- Mert a közvélemény befolyásolásának lehetőségéért cserébe ennyivel tartoznak a demokráciának, s mert ha ez a kötelezettség beépül a Ptk.-ba, a visszautasított polgár bírósághoz fordulhatna.- Sokan az amúgy is túlterhelt bíróságok dolgának fölösleges szaporításától óvnak...- Ha tyúkperekre van idő, erre miért ne volna? Egyébként sem futna mindenki a bíróságra, mert meggyőződésem, hogy a lapoknál előbb- utóbb „bejáródnának”, s nagy olvasói érdeklődés mellett készülnének ezek az oldalak.- Mit gondol, miért magyarázták többféleképpen nagy vihart kavart indítványát?- Talán mert nem volt szerencsés az első megfogalmazás. „A társadalom számára hátrányosnak tekintett vélemény” helyett ezért került most a szövegbe az „elítélő vélemény”, hogy akit megbélyegeznek a nyilvánosság előtt, az ugyanabban a lapban kifejthesse a maga igazát.- Mikortól?- A Fidesz, az MDF és a MIÉP - sőt a szocialisták SZDSZ-től távolabb eső szárnya - is támogatja az ötletet, ezért novemberben megszavazhatjuk a módosítást. Decembertől már változatosabb lehetne a magyar sajtó. T. M. Vidékfejlesztés Európában. Európa nyolc fővárosát látogatja végig az a vándorkiállítás, amely tegnap nyűt meg Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlaton a látogatók 14 ország 18 helyi kezdeményezésű vidékfejlesztési programjával ismerkedhetnek meg. Képünkön: bemutatkoznak a Galga mentiek. fotó: feb/diósi imre Négy év alatt egyharmaduk kicserélődött Tűzoltók a biztosítónál A Hungária Biztosító felajánlotta a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának, hogy szívesen alkalmazza menedzseri munkakörben a nyugállományba vonult tűzoltóvezetőket, tiszteket, tiszt- helyetteseket. Az ajánlatból megállapodás lett, amelyet tegnap írt alá a budapesti Hungária Házban Borbély Attila, a biztosító vezérigazgató-helyettese és Bleszity János tűzoltó vezérőrnagy, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka. Bleszity János ebből az alkalomból elmondta, hogy az utóbbi négy év alatt a tűzoltóság állományának egyharmada kicserélődött, aminek fő oka a kemény fizikai munka, az emberpróbáló igénybevétel. A legtöbben egészségi, fizikai okok miatt kerülnek el a testülettől. A Hungária javaslatával a tűzoltóság vezetői érdemben - és örömmel - foglalkoztak, nyugdíjas munkatársaik ugyanis a több évtizedes szolgálat alatt felhalmozott szakmai és vezetői tapasztalatukat jól hasznosíthatják a biztosítónál. A munkakör, az „üzletvezetői” beosztás is megfelel szaktudásuknak: feladatuk az élet- és vagyonbiztosítással foglalkozó üzletkötők munkájának szakmai segítése lenne. Végül is: munkára a biztosító helyi képviseleteinél jelentkezhetnek az obsitos tűzoltók, ha kedvet éreznek az új szakmára, és szeretnék a nyugdíjukat is kiegészíteni. (h. gy.) Távoktatás a kistelepüléseken pályaváltoztatásra kényszerülőknek Új felnőttképzési törvény készül Országosan is meghirdette kötetlen tanulási programját a Kecskeméti Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, miután Bács-Kiskun megyében sikerrel zárultak a próbatanfolyamai. Az új távoktatási formát munkanélkülieknek, mozgáskorlátozottaknak, kismamáknak, illetve azoknak ajánlják a szakemberek, akik a hagyományos képzést nem, vagy csak nehézségekkel tudják igénybe venni. Az „órarendet” a hallgatók döntően maguk állíthatják össze. A tananyagot otthoni tanulás révén sajátítják el, és ehhez időnként konzultációk útján kapnak segítséget az anyaintézmény oktatóitól. Sajtos Géza, a központ Igazgatója elmondta: megszűnt az életünk végéig szóló munkahely fogalma, és ehhez a munkavállalóknak igazodniuk kell. A munkaerőpiacon ma már csak az maradhat versenyben, aki továbbképzi vagy átképzi magát, és ez a munka- nélkülieknek egyszerűen nélkülözhetetlen. Az ország számos pontján, főképp a kistelepüléseken azonban sokak számára elérhetetlen a hagyományos oktatási forma. A kecskeméti központ kilenc intézményében több mint 30 tanfolyamot hirdet meg az ország különböző részein élők számára. A „távhallgatók” többek között a kisvállalkozások kérdéseivel, a falusi vendéglátás szakmai titkaival, a gy ógynövény gyűjtéssel ismerkedhetnek meg. Benedek András, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a tárcának az a célja, hogy egy-két év bevezető szakasz után általánossá tegye a kötetlen tanulási formát. A munkanélküliség és a foglalkoztatási gondok miatt több kormányzati cikluson át megfogalmazott, közös érdek ez, amelyet feltehetően jól szolgál majd a most formálódó és remélhetőleg két éven belül elkészülő felnőttképzési törvény is. Mindennek köszönhetően jelentősen kibővül a választható szakmák köre is. Csernyánszki Judit Egészségpénztárak a kétszintű biztosításban Elképzelések a magánkasszákról Az öngondoskodás fogalma beépült a köztudatba, az ennek elvén alapuló magánnyugdíjpénztárak mellett megjelentek az egészségpénztárak is. Ezek azonban csupán kiegészítő, önkéntes alapon működnek, ám a nonprofit egészségpénztárak kialakítása is fontos lenne - mondta Kökény Mihály, az Ország- gyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke. A kötelező egészségügyi szolgáltatások számbavételével a tavaly megjelent új egészség- ügyi törvény lehetővé tette a kiegészítő szolgáltatások meghatározását. Megjelentek a nonprofit kasszák is, ennek ellenére e téren komoly a lemaradásunk Európához képest - fogalmazott Kökény Mihály a „Kiegészítő biztosítási formák az egészségügy finanszírozásában” címmel megrendezett nemzetközi konferencián. Kökény szerint az ilyen jellegű pénztárak az egészségügy finanszírozásának kiegészítő forrását jelentik, miközben regionális szinten lehetővé teszik az önszerveződést is. Eltévedésük azonban a gazdasági növekedéstől függ. Emellett szükséges lenne a befizetőnek nyújtott 25 százalékos adókedvezményt a nyugdíjpénztáréhoz hasonló, 50 százalékos szintre emelni.- Az egy betegre jutó egészségügyi finanszírozás mértéke nálunk 280 dollárt tesz ki évente, ami az EU-or- szágok átlagának csupán a tizede. Ennek az összegnek a 20 százalékát maguk a betegek állják, ideértve a hálapénzt is - tárta fel Gyenes Mónika, a konferencia társelnöke. Hozzátette: hazánkban eddig 36 kiegészítő, önkéntes egészségpénztár alakult, összva- gyonuk 360 millió forint, mindössze 14 ezres tagsággal működnek. Cs. J. Nemzetközi aggodalom. A Nemzetközi Sajtóintézet (LPI) pénteken Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett levelében aggodalmát fejezte ki Pokol Béla kisgazdapárti képviselő a vélemények helyreigazításával kapcsolatos törvényjavaslata miatt. A miniszterelnök még nem kapta kézhez a levelet, mivel jelenleg hivatalos látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Cigánykoalíció. Választási koalíciós megállapodást kötött öt szabolcsi roma szervezet a Független Kisgazdapárt megyei vezetőségével - jelentette be Horváth Ernő, a cigányszervezetek szószólója. Nyugdíjas vitanap. A szocialista frakció hétfőn alakítja ki álláspontját a nyugdíjjal kapcsolatos vitanap időpontjáról - közölte Kovács László pártelnök és frakcióvezető. Mint mondta: a vitanap időpontját illetően fontosnak tartják, hogy legyen idő a felkészülésre, beleértve a nyugdíjas szervezetekkel való konzultációt is. Baszok a parlament előtt? Ha szerdáig nem sikerül megállapodni az Ikarus által az orosz piacra legyártott, de a Nemzeti Bank intézkedése miatt ki nem szállítható 200 autóbusz ügyében, akkor csütörtökön reggel a parlament elé viszik azokat. Ezt Széles Gábor, az Ikarus Rt. elnöke jelentette ki tegnap. Kutatók a miniszternél. Járni Zsigmond pénzügyminiszter tegnap hivatalában gazdaság- kutató intézetek vezető képviselőivel találkozott. A kutatók véleménye szerint az oroszországi helyzet közvetlen hatása Magyarországra ugyan csekély, de az már nem elhanyagolható, hogy mi történik annak hatására az Európai Unióban. Rendőrkibák. Több tucat hibát, főként belső normasértést észlelt az ORFK-n belül egy hónapja felállított Mobil Ellenőrző Szolgálat - mondta Krő- zsel Károly ezredes pénteken. Fogyóban a nemzet. Tovább csökkent a születések és a házasságkötések száma állapítható meg a KSH gyorsjelentéséből. Január és július között 57 537 gyermek született, 81 454 lakos halt meg és 22 990 pár kötött házasságot. Július végén Magyarországon 10 millió 111 ezren éltek. Közös ima. Az Egyházak Világtanácsa megalakulásának 50. évfordulója alkalmából felhívta tagegyházai figyelmét, hogy szeptember 20-án „imád- ságos lélekkel” emlékezzenek meg 1948. szeptember 23-ai megalakulásukról - közölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. A Tisztelt Ház 1848-tól napjainkig Az idén 150 éve ült össze az első népképviseleti országgyűlés, 50 évvel ezelőtt tárgyalta és fogadta el sürgősséggel a Tisztelt Ház az iskolák államosításáról szóló törvényt, és 1998 a választások éve. Bőséggel kínálkozott tehát alkalom a T. Ház másfél évszázados történetét bemutató album megjelentetésére.- A hazai könyvkiadás történetében páratlan vállalkozás tudományos igénnyel, de közérthetően foglalja össze az utóbbi másfél évszázad törvényalkotását, a rendi országgyűlésektől a Tanácsköztársaságig, az ’50-es évektől napjainkig - nyilatkozta Tombor László történész, a könyv egyik szerkesztője. Bár a kötet 1848-tól ismerteti az országgyűléseket, azok ösz- szetételét, a házelnököket, a főbb törvényeket, az előzmények a 13. századig nyúlnak vissza. Dobszay Tamás történész egyik tanulmányában az 1290-es évekre teszi az első olyan „tanácskozó testület” létrejöttét, amelyet már az uralkodó is elfogadott. A rendek gyűlése 1439 után jutott olyan hatáskörökhöz - például a király- és nádorválasztáshoz, az adók megszavazásához -, amelyek később is az országgyűlések fontos jogai közé tartoztak. 1608-ban rögzítették törvényben a két kamarát, az első népképviseleti országgyűlés 1848. június 5-én ült össze. A kronológiában az utolsó dátum 1998. május 10-e, az idei képviselő-választások első fordulója, az utolsó fotó pedig a Duna Charta és a Duna Kör Parlament előtti, 1998. február 28-ai tüntetését ábrázolja. A könyv szerzői a különböző korok specialistái: történészek, oktatók. Salamon Konrád a század első feléről ad áttekintést, Tombor László az 1944-49 közötti évek törvény- hozását dolgozta fel, Szerencsés Károly napjainkig követi nyomon az országgyűlések históriáját. Az album a Puskás Tivadar Távközlési Technikum kiadásában jelent meg. Ez szokatlan, ám az iskolának évtizedes tankönyvkiadási gyakorlata van. Az intézmény fontosnak tartja, hogy általánosan művelt, széles látókörű szakembereket bocsásson útjukra. (deregán) Ötvenéves kutyaiskola. Fél évszázada alapították áz ORFK Kutyavezető-képző Iskoláját, ahol több száz négylábú tanulta meg segíteni az embert a bűncselekmények felderítésében, a bűnözők elfogásában. Az évforduló alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban, amelyen Pintér Sándor miniszter is részt vett. fotó: feb/ig\llus györgy
