Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-08-09 / 185. szám
1998. augusztus 8-9., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 7 Vagyóczky Károly grafikusművész nem tud a kétszáz forintos bevonásáról Aki a magyar bankót megálmodta / Különösképpen nehéz bejutni a magyar pénzjegynyomdába: ellenőrzéssel kezdődik és fejeződik be a vizit. Érthető az oka, hiszen nem csak a magyar bankókat nyomják itt jó pár esztendeje, hanem minden olyan okiratot, nyomtatványt —legyen az útlevél, avagy zárjegy —, amit valaha megpróbáltak hamisítani. A Pénzjegynyomda Rt. osztályvezetője Vagyóczky Károly grafikusművész, akinek a tiszte ügyelni arra, hogy esztétikailag is rendben menjenek a dolgok. Az új bankjegy család tervezője, s ebben a szerencse kegyeltjének mondhatja magát. Hiszen egy ország életében ritka dolog az, ha új bankókat hoznak forgalomba. A magyar pénz közismerten a legszebbek közül való, s ezt a külhoni szakemberek is megerősítik. Kézenfekvő, a kérdés: — Ismerve az elődök munkásságát, nem nyomasztotta a teher akkor, amikor az új pénz megtervezésével megbízták? — Bizonyos értelemben igen. De könnyen túltettem magam a dolgon és inkább a munkán, a megoldásokon törtem a fejem. Ebben a nyomdában dolgozott édesapám, nagyapám, tehát minden porcikámmal ide kötődöm. A főiskola elvégzése, 1970 óta ez a munkahelyem, s valahol vártam is erre a csodára. —A minap arról olvastam, hogy valaki szabad kézzel ezerforintosokat rajzolt, mégpedig igen jó minőségben. Akadt, ahol elfogadták. Ön számára egy ilyen hír mit mond? — Egy kissé anekdotaízű a dolog, megmosolyogni való. Hiszen, mint specialista tudom, hogy ezeket az új bankjegyeket nem lehet hamisítani. De ha mutatnak egy hasonló nyomatot és azt mondják, hogy mégis lehet, akkor én visszakérdezek: nos, milyen fokon hamisították? — Tökéletes bankjegy csak itt készülhet? — Igen. Hiszen nemcsak a bankjegyek védettségi jelzéseit, a fémszálat, a különleges papír minőségét, színezési trükkjeit nehéz utánozni, azokból a nyomdagépekből is kevés van a világon, amelyek erre a munkára befogha- tók. A pénzkészítők minden papírpénz gyártására alkalmas nyomdagépről — számítógéppel vezérelt szuper csodákról van szó — tudnak. Nincs két azonos, mint ahogyan az emberek ujjlenyomata sem egyezik. Röviden szólva, a pénzhamisítók számára egyelőre annyi az akadály, hogy kimondhatom: ma az új magyar bankjegyek tökéletesek. Hamisíthatatlanok. —Milyen elvek mentén tervezte meg azokat? — A bankjegykészítésben a világon sokféle stílus és irányzat létezik, akad, ahol erősebbek, s akad, ahol gyengébbek a tradíciók. A magyar a hagyományos, főleg az angol és német vonalat követi, szemben mondjuk a franciákkal vagy a svájciakkal. Ha az ember végignézi azokat a bankjegyeket, melyek ebben a században készültek — a koronás, a pengős majd a forintos változatokra gondolok — a folytonosság követhető. Kossuth például mindig ott volt a magyar pénzeken. Az én elvi vezérfonalam minden bankjegyre vonatkozóan az, hogy jól megfogalmazott, szépen megrajzolt portré kerüljön az előoldalra, mert az azonosítás, a felismerés szempontjából ez a döntő. Az arc a legfontosabb elem. — Hogy érti ezt? — A hamisítás szempontjából a portrét a legnehezebb azonosra elkészíteni, s nagy általánosságban a gyanú a lakosság körében is leggyakrabban a portré miatt ébred. — Az új sorozatcsalád tagjai uralkodók, királyok. — A rendszerváltást követően fogalmazódott meg az az álláspont, hogy az új pénzeken — a korábbiaktól eltérően — ne a híres emberek szerepeljenek, költők, hadvezérek, művészek, hanem rendszerben a királyok. Szent István, Bethlen Gábor, Mátyás király, Károly Róbert vagy éppen Rákóczi Ferenc. — Hat címletről van szó, melyből a tízezer forintost, a kétezer forintost és a kétszázast már ismerjük. Most ki és mi következik? — Tudomásom szerint rövidesen forgalomba kerül az új ezerforintos, Mátyás királlyal. — Mit mondhat el erről a bankjegyről? Láthatnám? — Nem, ugyanis szigorú titok övezi a kibocsátásig. — Bizonyára sokféle tervet készített, közte olyat is, amiből sose lesz pénz. Legalább egy ilyet hadd lássak. — A bank trezorjaiban őriznek minden rajzot és tervet. Nekem még otthon sincs belőle. Akár hiszi, akár nem, itt az idegenek elől hasonlóan elzárt műteremben — ahová Ön is csak engedéllyel léphetett be — készítetVagyóczky Károly az idegenek elől elzárt műteremben készíti az új bankjegyek terveit és onnan nem kerül ki egyetlen vázlat, rajz vagy skicc sem tem el a bankjegyek terveit és innen nem került ki — és nem is kerülhet ki — egyetlen vázlat, rajz vagy skicc se. Ez így szokás a világban, így szokás nálunk is. — Egyszer csak előkerülnek? — Bizonyára. Mint ahogyan a pengő előrajzai is vagy a múzeumba vagy ide, ennek a szobának a falára. —Ezek szerint semmit sem tudhatok meg Mátyás királyról? — Dehogynem. Annyit, hogy biztosan megint kivált némi vitát majd a nagyközönség körében, de remélem, ez a vita elcsitul. Hiszen kétféle Mátyás létezik gondolatainkban. Az egyik a reneszánsz király, a művészeteket, az életet kedvelő uralkodó, a másik pedig a keményebb, a hadvezér, kinek hadát Bécs is nyögte. Én ez utóbbit metszettem rá az ezerforintosra. — Tudjuk, hogy például Feszty Árpád a Magyarok bejövetelére ráfestette Jókait, barátait, sőt saját maga lett Árpád vezér. Mintha hasonlítana Szent István tekintete, szeme a magáéra. Netán akit nem ismerhetek, édesapja vagy nagyapja szemére. — Nem zárhatom ki. Megeshet, főleg ebben az esetben, hiszen hiteles István király-portrénk nincsen, de nincs Károly Róbertről sem, miközben több tucat Bethlen-portré közül válogathattam, s akad Kossuthból, Széchenyiből is. Ha például Mányoki Ádám Rákóczija szerepel egy bankjegyen, arra mindenki ráismer, ugye? Nos, visszatérve az alapkérdésre: a művész feladata, hogy azt, akiről nincs semmiféle támpont, olyannak rajzolja, mintha már találkoztak volna, mintha szembejött volna vele az utcán. — Mennyi időt vesz igénybe egy-egy pénzjegy elkészítése? — Több hónapot. Nem könnyű a feladat, hiszen sokféle védettségi jelet és titkosító pontot fel kell vinni rá, elhelyezni, miközben arra is ügyel az ember, hogy szép legyen. —Az emberek azt beszélték, hogy az új kettőszáz forintost be kell vonni, mert „kétszáz" forint van ráírva. — Ezt én is hallottam, de egy szó sem igaz az egészből. — Mikor lesz teljes az új magyar bankjegycsalád? ■ ■— A pénz kibocsátása a Nemzeti Banktól függ elsősorban, s döntésüket a pénzforgalom befolyásolja. De már készen van az ezer- forintos mellett az új 500-as — Rákóczi Ferenc kerül az előlapjára — és az új 5000- es is, Széchenyivel. — Minden bankjegyből készül 00001-es példány. — Ha arra gondol, én is kaptam tiszteletpéldányt minden címletből és megfelelő becsben őrzöm mindegyiket. Kozma Ferenc Olvastuk A hálapénz borzasztó dolog, csak fokozatosan építhető le, de hiszek benne, lehetséges ez. A paraszolvencia ügye akkor oldódik meg, ha az orvos nem közalkalmazott lesz, aki magánpraxisához veszi igénybe az állami rendszert, mert a hálapénz magánpraxisszerű jelenség. (Gógl Árpád egészségügyi miniszter.) Nagyon reménykedem abban, hogy meg fogjuk érni, hogy összeölelkezünk. Én ugyan a braziloknak drukkoltam, de érdekes volt látni a francia köz- társasági elnök nyakában azt a sálat, vajon a magyar köztársasági elnök felvette volna-e... (Koltay Gábor filmrendező) Könyv Cselényi László cA nélkülözhetetlen too könyv A nélkülözhetetlen 100 könyv Egy könyv a könyvről. Pontosabban könyvekről. Mert bizony Cselényi László, szlovákiai magyar író legújabb kötete & világirodalom általa legfontosabbnak vélt száz könyvéről szól a Bibliától García Marquez Száz év magányáig. S igazából a száz sem száz, hanem jóval több. Egy részük képzeletbeli könyv, amelyben esetenként egész életmű, vágy több szerző is megfér egymás mellett. Cselényi munkája nem tartalomismertető, mint a könyv hazai kiadású „testvérei”. Az esszészerű könyvbemutatások legfeljebb pár szavas utalásokat tartalmaznak a tartalomról. A többi korrajz és „beillesztés” a világirodalomba. A dunaszerdahelyi Lilium Aurum könyvkiadó által főleg diákoknak és tanároknak megjelentetett kézikönyvből álljon itt a magyar művek listája: Balassi és a régi magyar líra, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Csokonai és a magyar felvilágosodás, Vörösmarty és a magyar reformkor, Eötvös és Kemény, Petőfi Minden Munkái, Madách Imre: Az ember tragédiája, Arany János versei, A Jókai-kérdés, Mikszáth: Tóth atyafiak — A jó palócok, Ady Összes versei, Krúdy: Szindbád, Móricz: Erdély — Elbeszélések, Babits: Halálfiai, Kosztolányi: Esti Kornél, Kassák Lajos: Egy ember élete, Füst Milán: Ez mind én voltam egykor, Németh László: Sorskérdések, Illyés: A Különc s társai, József Attila Minden Munkái, Szentkuthy Miklós: Prae, Weöres Sándor Összes versei, Ottlik Géza: Iskola a határon. „Brinkmann doktor” kitagadta a gyerekeit Minden kísérlet hiábavalónak bizonyult, Németország legismertebb színészcsaládja végérvényesen felbomlott. Klausjürgen Wussow — a Fekete-erdei tévé-klinika közkedvelt Brinkmann doktora — 12 éven át próbált kibékülni gyermekeivel, az ugyancsak színész Barbarával és Alexanderrel. A dolog odáig fajult, hogy a 69 éves sztár Bécsben közjegyző előtt kitagadta örökségéből két, felnőttkorú gyermekét, sőt, azt is kijelentette, nem szeretné, ha a temetésén részt vennének. A családi dráma 12 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Wussowés felesége, Ida Krottendorf elvált. Az akkor 19 és 25 éves gyermekek a mama mellé álltak és Bécsbe költöztek, apjukat megtagadták. Később az új feleséget, és a most ötéves Benjámint sem óhajtották látni. Wussow az újságokból értesült arról, hogy lánya férjhez ment, majd arról is, hogy őt nagypapává tette. Leghőbb óhaja volt, hogy unokáját láthassa, de ez sem teljesülhetett. Amikor pedig most a volt feleség rákban elhunyt, gyermekei nem engedték meg, hogy a temetésen a fájdalomban közösen osztozzanak. „Nekem már csak a feleségem, Yvonne és az ötéves Benjamin jelenti a családot — panaszkodott Klausjürgen Wussow. — Hiába próbáltam meg közeledni hozzájuk 12 éven át, csak szidalmakat és trágár beszédet kaptam tőlük. Meg akarom spórolni az új családomnak, hogy bécsi gyermekeim gyűlölettel tekintsenek rájuk, hiszen ők semmiről sem tehetnek. Ez volt az oka, hogy kitagadtam őket, s azt sem akarom, hogy a temetésemen összetalálkozzanak. Jövőre 70 éves leszek, nincs már sok hátra az életemből. Egyszerűen nem bírom már elviselni a hazugságot és a gyűlöletet.” Az egykori Beatle technot hallgat Ringó Starr hatévi szünet után újra hallat magáról. Szólólemezt készített, amelybe egykori kollégái, Paul és George is besegítettek, sőt, 58 évesen turnéra is indul az album anyagával. — Ön nemsokára 60 éves lesz. Még mindig érdeklődik a popzene újdonságai iránt? — Természetesen és sok lemezt veszek, többek között techno- és dance- lemezeket is. —Az egykori Beatle techno-rajongó lenne? — Az túlzás, de ha dallamos, szeretem. — Mire utal a lemez címe: Vertical Man? (Függőleges ember) — Arra, hogy sokáig inkább horizontálisan, azaz fekve tudtam csak elképzelni magam. Valósággal élő halott voltam. De ma már vége a kábítószeres időknek és tíz éve nem iszom. Sőt, a cigarettáról is le tudtam szokni, pedig napi négy csomaggal füstöltem el. —Hogyan sikerült megszabadulni a pusztító szenvedélyeitől? — Vasakarattal. Alkoholista voltam, de nem mondanám, hogy ez a probléma megoldódott volna azzal, hogy nem iszom. De sok kollégámmal ellentétben én elmondhatom, hogy ma már kihúzhatom magam, túléltem a vad korszakomat. Ringó Starr — Mi lett a lemezkiadó cégével? — Két kisebb cégem is volt, de rá kellett jönnöm, hogy nem nekem való az üz- lét. Én zenész vagyok és az is maradok. — Gyakorol még ma is? — Már nem. Magamnak soha sem játszom, csak a bandával. A fiam, Zak teljesen más, ő napi három órán át pü- föli a bőröket. — Úgy hallottuk, John fia, Julian hajlandó lenne elvállalni apja szerepét, ha még egyszer összeállna a Beatles... — A zenészeknek irtózatos szerencséjük van: nem kell nyugdíjba vonulniuk. Azt hiszem, én is addig fogok játszani, amíg össze nem esem. De a múltat nem lehet visszahozni. A Free As a Bird volt az utolsó Beatles szám. Jó a viszonyom Paullal és George-dzsal is, olyanok, mintha a fivéreim lennének. Szükségünk is van egymásra, de ez nem jelenti azt, hogy minden héten találkozunk. De egyben biztosak vagyunk, ha fel is lépünk valaha együtt, Beatles soha többé nem lesz már. FEB
