Békés Megyei Hírlap, 1998. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-07 / 184. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. augusztus 7., péntek A húsipar képtelen exportálni, ezért csökkentené a sertésfelvásárlási árakat Vakációra mennek a vágóhidak? A sertés felvásárlási árának csökkentésére készülnek a húsfel­dolgozók. A külpiaci értékesítési nehézségek miatt az is elkép­zelhető, hogy néhány üzemben két hétre leáll a termelés. Az érintettek a megoldást az állami támogatás növelésében látják. Távozó menedzsment. Egy nappal a bank közgyű­lése előtt lemondott a Pos­tabank teljes igazgatósága, csakúgy mint az elnök-ve­zérigazgató Princz Gábor - közölte Horváth Ferenc, a pénzintézethez kihelyezett felügyeleti biztos. A bank felügyelő bizottsága korlá­tozott jogkörrel dolgozik tovább. A mai közgyűlésnek nincs olyan napirendi pontja, amelynek alapján új felügyelőbizottságot lehetne választani. Emelkedő reálbérek. Jú­niusban a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 21,5 százalék­kal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A gyorsjelentés szerint az év első hat hónapjában 20 szá­zalékkal növekedtek a bruttó keresetek. A reálbé­rek ugyanezen időszak alatt 3 százalékkal emelkedtek. Lebukott bróker. A Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság sikkasztás alapos gyanúja miatt bünte­tőeljárást folytat a szegedi székhelyű CB Bróker Ér­tékpapír-forgalmazó Rt. ve­zérigazgatója ellen. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 352,64 Francia frank 36,36 Japán jen (100) 149,09 Német márka 121,96 Olasz líra (1000) 123,58 Osztrák schilling 17,33 Svájci frank 144,83 USA-dollár 215,30 ECU 240,17 Remény Ervin, a Magyar Hús­iparosok Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: nem sokat javított a húsfeldolgozók hely­zetén a kormány korábbi, 1,3 milliárd forintos exporttámoga­tása. Ezt a keretet nem is tudták kihasználni, mert a világpiaci árnál húsz százalékkal drágább magyar sertéshúsnak jelenleg nincs felvevőpiaca. A húsipari cégek ezért az élőállat átvételi árának csök­kentését fogják javasolni a Vágóállat- és Hús Termékta­nács soron következő ülésén, ők a jelenlegi minimális árat is irreálisan magasnak tartják. A feldolgozók jelenleg az „E” minőségért kilogrammonként 304, az „U” minőségért 285, az „R” minőségért 267 forintot fi­zetnek a termelőknek. Véleményük szerint a piac jelenlegi állapotában ez még mindig túl magas ár, sokkal reá­lisabb lenne, ha közelíthetné­nek a garantált árakhoz, ami ­E, U, és R minőségű hús eseté­ben - 270, 250 és 228 forint ki­logrammonként. Az árcsökken­tésre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a magyar sertéshús megőrizze külpiaci verseny- képességét. Remény Ervin szerint a je­lenlegi, ötmilliárdos hazai ál­lami támogatást is legalább 1,5 milliárddal növelni kellene. Mindezt az is indokolja, hogy a húscégek eladási nehéz­ségekkel küzdenek, s többmil­liárdosra tehető az eladatlan árukészlet. A belföldi fogyasz­tás nem emelkedik, az árak pe­dig itthon is csökkennek. U. G. Válasszunk bankot! A Reálbank gyengélkedése ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy alaposan meg kell fontol­nunk, melyik hitelintézetre bízzuk a pénzünket. Több esetben megbizonyosodhattunk arról, hogy az átlagosnál magasabb betéti vagy folyó­számlakamat nem lehet irányadó elhatározá­sunkban. Ha ez túlságosan magas, jogosan kétel­kedhetünk a szolid üzletmenetben. Egyébként is, ha üzleti számláról van szó, akkor a betéti kamat mellett nem elhanyagolhatóak a tranzakciókért a banknak fizetett jutalékok sem. Egyébként a bank megbízhatósága is főként az üzleti folyószámlával rendelkezőket érdekelheti, mert az úgynevezett lakossági folyószámlát fo­rintban és devizában egymillió forintos érték­határig betétbiztosítás védi. Akinek, mondjuk, 20 millió forintja van, s azt 23 bankra szétosztva tartja, nem kell a bankok között válogatnia. A bank fizetésképtelenségét követő harminc napon belül megkapja pénzét az Országos Betétbiztosítási Alaptól. Annál nagyobb gondossággal kell eljárnia az üzletembernek. A kérdés csak az, jut-e ideje arra, hogy alaposan megvizsgálja a hitelintézeteket. Persze, a nagyobb üzletmenettel, önálló pénzügyi osztállyal bíró cégek versenyeztetik a bankokat, s nyomon követik a pénzpiaci változásokat. A kicsik számára egyszerű és praktikus sza­bály, hogy olyan bankot válasszanak, amely nem omolhat össze. Ilyen az a nagybank, amelynek csődjét az állam nem tűrheti el, mert a kataszt­rófa a bankrendszerbe vetett bizalmat ásná alá. Ilyen bank az OTP, vagy bármelyik nagy állami pénzintézet. Hasonlóan biztos a helyzete azoknak a fiók-hitelintézeteknek is, amelyek tulajdonosa (anyabankja) nem óhajtja kitenni magát annak a presztízsveszteségnek, amelyet magyarországi hi­telintézetének összeomlása jelentene. Az ilyen anyabankok egyébként általában nem is hagyják leánycégük helyzetét leromlani. A bankválasztás másik fontos eleme, hogy az adott vállalkozás igényeinek megfelel-e a pénz­intézet. Egy több telephelyű vállalat esetében a vidéki fiók közelsége a lényeges, export-import ügyeknél pedig elengedhetetlen a megfelelő nem­zetközi szakértelem és kapcsolatrendszer is. A nagyobb cégek mindig legalább két bankkal dolgoznak, amelyek egyike egy különös gonddal kiválasztott „házi bank", ahol számláik zömét vezetik. A másik bank csak egy-két feladatra, pél­dául az exportfinanszírozásra szolgál. A beruhá­zási hiteleknél pályázatot írnak ki, s válogatnak az ajánlattevők között. Ebben a kisebb vállalko­zások is követhetik példájukat. Bácskai Tamás Munkaerő-piaci alap több minisztériumban Munkáltatói járulékok A kormányprogramnak megfelelően a munkáltatói járulék fokozatos csökken­tése szerepel a munkaerő­piaci alapot irányító testület tervei között. A foglalkoztatási alap fel- használásáról ezentúl a gaz­dasági miniszter dönt, de a pénzek tényleges elosztása a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium feladata lesz - tá­jékoztatta lapunkat Garzó Lilla, a minisztérium helyettes államtitkára. A korábban 4,2 százalékos munkáltatói járulék július 1-jétől 4 százalékra csökkent. A járulék a tervek szerint jö­vőre már csupán 3 százalékos lesz. Erre lehetőséget nyújt az elmúlt évben felhalmozódott többlet, ami 40-50 milliárd forintot tesz ki. A keret még évekig kitarthat, ha közben nem nő drasztikusan a mun­kanélküliek száma. Bevételi forrást jelent majd a rehabilitációs hozzájárulás is, amelyet azok a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoz­tató munkaadók fizetnek, akiknél nem dolgoznak csök­kent munkaképességűek. Igaz, hogy akik 5 százaléknál nagyobb arányban alkalmaz­nak ilyen munkaerőt, ebből az alapból részesülnek dotáció­ban. Az alap költségvetésében erre hétmilliárd forintot külö­nítenek el. A korábban tervezett ki­adások szerkezete nem válto­zik, s így az idei terv 4,5 mil­liárd forintos deficittel szá­mol. A munkanélküli ellátá­sokra 60 milliárdot, jövede­lempótló támogatásra 25 mil­liárdot, munkahelyteremtésre, szakképzési támogatásra 28 milliárdot, rehabilitációra 9 milliárdot, a munkaerő-piaci szervezetek támogatására 11 milliárd forintot költenek az idén. (csernyánszki) Novembertől lehet tudni, kit érdemes választani Új biztosítási alapdíjak Az idén a tavalyinál koráb­ban, már november 1-jén nyilvánosságra hozza a jövő évi új kötelező biztosítási alapdíjakat az Állami Bizto­sításfelügyelet. Az idén ezzel több időt kí­vánnak adni az autósoknak arra, hogy eldöntsék, válasz­tanak-e új gépjárműfelelős- ség-biztosítót vagy sem. A felügyelet tegnapi tájé­koztatóján elmondták: az ÁBIF elfogadta a jövő évi díjemelés alapjául szolgáló 1997. évi, biztosítói ered­ményelszámolásokat. Ebből kiderült, hogy az üzletágban érdekelt hét biztosító közül a Hungária, a Garancia, a Ge­nerali, a Providencia, az Ar­gos és a Colonia veszteséggel zárta az évet, míg az ÁB-Ae- gon 221 millió forintos nyere­séget ért el. Az alapdíjak meghatározá­sánál az ABIF által előírt díj­tól plusz-mínusz 10 százalék­kal eltérhetnek a biztosítók. Bivalyok, szürkemarhák és rackák Réhelyen Nagyon szépek, de mi a neve ezeknek az állatoknak? — kérdez­te minap a dévaványai Réhelyi Bemutatóközpontban a biva­lyok karámja előtt nézelődő fiatalember. Mentségére legyen mondva, a magángazdaságokban korábban elterjedt jószág a mezőgazdaság gépesítésével eltűnt vidékünkről. Cofinec — minimális növekedés A Cofinec N.V. 1998. első fél­évben elért konszolidált nettó nyeresége 1 millió 80 ezer dol­lár volt, szemben az 1997. első félévi 1 millió 52 ezer dollárral — derül ki a hollandiai székhe­lyű cég szerdán közzétett tőzs­dei gyorsjelentéséből. A csomagolóanyagokat gyártó vállalatcsoport 62,7 millió dollár árbevételre tett szert idén az első félévben, míg a tavalyi első félévi árbevétele 62,1 millió dollár volt. A export konszolidált árbevétel 49 százalékkal nőtt, 8,9 millió dollárt tett ki az első félévben. A Cofinec Hungary forintban számított árbevétele 13 száza­lékkal nőtt a bázishoz képest. A Cofinec Polska árbevétele dol­lárban 55 százalékkal több mint egy évvel korábban, a Csehor­szágban működő Cofinec Bohemia pedig 9 százalékkal magasabb árbevételt ért el. A csoport adózás előtti ered­ménye 1 millió 445 ezer dollár volt szemben az 1997. első fél­évi 1 millió 877 ezer dollárral. A Cofinec-csoport teljes hi­telállománya június végére 27,4 millió dollárra nőtt az egy évvel korábbi 23,6 millió dollárról. A Körös-Maros Nemzeti Park régi terve vált valóra július ele­jén, amikor a románia Fehér- Körös völgyében megvásárolta, majd Réhelyi bemutatóköz­pontjába hazaszállította a biva­lyokat. A hat üsző és egy bika az állategészségügyi előírás szerint még karaténban van. — Amint letelik az egy hóna­pos karantén, a magyar szürke marhákat is visszahozzuk ide, a megszokott helyükre. A megsza­porodott jószágállománynak az istálló mögött jókora területet ke­rítünk el, ahonnan a bivalyok ál­tal kedvelt pocsolya sem hiány­zik majd — mutatta ottjártunk- kor a kiszemelt területet Tirják László, a nemzeti park igazgató­ja, aki arról is beszélt, hogy a több mint háromezer esztendeje háziasított bivaly mennyire megbecsült állata volt hajdanán a birtokoknak. A nehéz munka el­végzésére tartották, lévén igavo­nó ereje nagyobb mint a szarvas- marháé. A 70-es évek végén, a gépesítéssel eltűnt vidékünkről. A Réhelyi Bemutatóközpont állatállományához tartozik a rac- kabirkanyáj. További látnivaló az állandó kiállítás, amely a paraszti kultúrába, a puszta természeti ér­tékeibe avatja be a közönséget. Réhely része a 12800 hektáros Dévaványai Ecsegi Puszták Törzsterületnek. A térség legje­lentősebb természeti kincse a ma­dárvilága. Többek között itt költ a fokozottan védett fajnak számító székicsér, a hamvas rétihéja és az ugartyúk. Dévaványa környékén él továbbá az ország legnagyobb túzok állománya, az idei áprilisi szinkronszámlálás adatai szerint 324 madár. A szabadtéri állomány védelmét, illetve a konkrét fészek­védelmet a túzoktelep munkatár­sai végzik. Mint azt a telepen kör- bekalauzoló Széli Antal termé­szetvédelmi őrtől megtudtuk a dévaványa környéki mostani tú­zokszám a tavalyi adatnál vala­mennyivel kevesebb, ám az orszá­gos 1100 körüli állományszám lé­nyegesen nem változott. Az elha­gyott fészkekből kimentett tojások a telep két keltetőgépébe kerülnek. A fészekaljmentésről adatlapot vezetnek, a behozott tojások törzs­lapot kapnak. Idén 22 fészekaljra leltek rá, ezekből összesen 19 to­jás származott. A túzokcsibe 37,5 fokon, 28 napra kel ki. A kelés május végén kezdődik. A csibék­nek 2-3 hétig a telepen tenyésztett kétfoltú tücsök az egyik fő táplálé­ka. A tél komoly erőpróba. Kemé­nyebb teleken előfordul, hogy a túzok egészen Olaszországig ván­dorol. A hosszú úton a fiatalabb így gyengébb példányok között a legnagyobb arányú a pusztulás. Ennek fő oka, hogy a tapasztalt társaktól lemaradt, útját egyedül folytató madár nehezebben ismeri fel a reá leselkedő veszélyt. A fé­szekvédelem mellett a telep fontos feladata a szabadtéri túzokállo­mány óvása. A területeken főként lucernából, búzából, árpából, rep­céből és kukoricából álló vetés- szerkezetet alakítanak ki, amelyek kedvező fészkelő- és táplál­kozóhelyül szolgálnak a madarak­nak. Mindezek mellett jelentős az ugarterületek aránya. A túzoktelep turistákat nem fogad. A kiránduló­kat a szomszédos réhelyi bemuta­tóközpont, a térség turisztikai és szakmai idegenforgalmi bázisa várja. Cs. R. Ritka szép festői látvány az elheverő hatalmas testű állatok képe FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Í#V k ifi, ff'j: A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár féléves hoza Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár TO BUDAPKST BANK

Next

/
Thumbnails
Contents