Békés Megyei Hírlap, 1998. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-15 / 164. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1998. július 15., szerda 4 Réthy Zsigmond Természettudományi Alapítvány jött létre A napokban elhunyt Réthy Zsigmond, a békéscsabai Munkácsy múzeum osztályvezetője munkásságának folytatására a család alapítványt hozott létre. Lovarda-játék, (ö) A Gyulai Várszínház egyik ki­emelt, önálló bemutatója lesz augusztus elején Bertolt Brecht Baal című darabja. Szász János rendező és Antal Csaba díszlettervező a gyulai helyszíneket számba véve a lovarda belső terét tartotta a legalkalmasabbnak az elő­adásra. A Várszínház július 16-tól augusztus 6-ig kérte a Várfürdőtől a helyet. A lovardabeli fürdőszolgáltatás szünetelését a Várfürdő tá­mogatta, a produkció meg­tartásának műszaki akadálya nincs, a belépés a nyári főbejáraton megoldható. Sárrétről Erdélyben, (i) Az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfej­lesztési Társulás polgár- mestereinek küldöttsége a Kolozs megyei RMDSZ és a Kolozs megyei magyar pol­gármesterek meghívására a napokban Erdélyben járt, ahol Kolozsvár mellett több települést is felkerestek. Az észak-békési polgármeste­rek mostani útjukkal a Kolozs megyei magyar elöl­járók téli sárréti látogatását viszonozták. Égő kombájn, (r) Szarvason az Orosházi út menti egyik búza­táblán aratás közben kigyulladt kombájnhoz riasztották tegnap 17 órakor a helyi tűzoltókat. Fél hektáron lángot fogott a szalma és húsz négyzetméteren a még lá­bon álló gabona is leégett. Ütközések, (t) Békéscsaba belterületén, a Bajza utca és a Derkovits sor találkozásánál sze­mélygépkocsi és kerékpár ütkö­zött tegnap, a biciklis könnyeb­ben megsérült. Szintén személy­autó és kerékpár ütközött teg­nap, az esti órákban Békésen és Békéscsabán, a helyszínelés lap­zártakor még tartott. Fának, kapunak, (t) Oros­háza belterületén, a Fürdő' utca és a Mohács utca kereszteződésé­ben tegnap egy személygépkocsi fának, majd egy kapunak ütkö­zött. Az autóban utazók közül egy személy súlyosan, egy pedig könnyebben megsérült. A tegnapi nappal keltezett ala­pító okirat szerint a Réthy Zsig­mond Természettudományi Alapítvány az 1996-ban elkez­dett és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba tervezett természettudományi kiállítás létrejöttéhez szeretne hozzájá­rulni, továbbá ifjúsági táborok Erkel Ferenc Gyula szülötte, Kolozsváron indult zenei pálya­futása, ezért is az 1991 óta tartó közös vállalkozás. A Névtelen hősök című népies daljátékot, amely 1848—49-re emlékezik, 1880-ban mutatták be Budapes­ten, majd Kolozsváron — mondta el a tegnapi sajtótájé­koztatón Gedeon József színházigazgató. Gyulára 170- tagú stáb érkezett, egy-egy ope­ra bemutatása nagy feladat. Az előadás rendezője, Dehel Gábor kifejtette, kulturális örökségünk ápolását kötelességüknek tekin­tik, ezért vállalkoznak Erkel összes műve bemutatására. Az ismertek után elkövetkezett a kulturális hagyaték feltámasztá­Egy békéscsabai fiatalember tett bejelentést a rendőrségen hétfőn este, 20 óra körüli idő­ben arról, hogy a fél órával az­előtt 10 ezer forintért vásárolt Simson motorkerékpárját ellop­ták. A sértett friss járgányával KRESZ-oktatásra ment a me­gyeszékhelyen, és a foglalkozás helyszínén, az udvaron lezárat­szervezését és finanszírozását kívánja segíteni. A kiállítás — amely az el­hunyt szívügye volt és amely­ről lapunk tegnapi számában írtunk bővebben — országo­san is kiemelkedő, a térségben egyedülálló, az ifjúság nevelé­sében fontos szerepet játszhat. sának ideje a ritkán játszott mű­vek előadásával. A Névtelen hősöket 1916-ban adták elő a budapesti Operaházban, fel kel­lett kutatniuk a zenét, a szöveget és különböző átdolgozásokkal találkozhattak. A 200 éves ko­lozsvári színház könyvtárában rábukkantak az 1890-es ottani előadás szövegkönyvére, a két előadásból született az övék. Ra­gaszkodtak Erkel eredeti elkép­zeléseihez, „leporolták” a múlt- századiságot, húztak a szöveg­ből, de nem írtak hozzá. Nevez­ték már magyar hősoperettnek a művet. Eleinte népszínműként kezdenek, ami operai méretűvé fejlődik, nagy időkre emlékez­nek... Marton Melinda, a ma­lanul hagyta a Simsont. Amikor kinézett az udvarra, már csak hűlt helyét találta járművének. A nyomozás során kiderült, hogy az adásvételi szerződésen fiktív nevet használt az eladó, viszont a személyleírás alapján sikerült fülön fogni barátjával együtt. Éppen erről a visszalo­pott Simsonról „kapták le” a A család úgy véli, azzal állíta­nak méltó emléket az elhunyt­nak, ha segítik utolsó nagy vállalkozásának beteljesülését. Az alapítvány nyitott, csatla­kozhat hozzá minden magyar vagy külföldi állampolgárságú természetes és jogi személy, aki célkitűzéseit elfogadja. Az Inter- Európa Bank Rt.-nél nyitott bank­számla száma, amelyre a felaján­lott összeg befizethető: 11100506- 18380194-10000001. (s) gyár nők nagyságának színpadra álmodója, akit ezúttal Ilonkaként hallhatunk, elmondta, Erkel ne­héz feladat elé állította női főszereplőit. Szabó Pétert most Andorfi Elek szerepében láthat­juk, több Erkel-operában énekelt már. A Várszínház tószínpadán még egy operát, a Carment lát­hatják a nézők csütörtökön este ugyancsak a kolozsváriak előadásában és nagyszabású megjelenítésben. Georgescu Mária Carmenjáról, a műről és előadásukról úgy nyilatkozott, olyan mint a jó bor, időben forr, majd nemesedik. Az Ionéi Pantea rendezte opera a szabad­ság eszméjét ragadja meg. Míg a Névtelen hősöket Gyulán játszák először, a Carment már többször előadták. Sz. M. rendőrök a fiatalkorú békéscsa­bai suhancot, akibe erősen ka­paszkodott kerékpárral közle­kedő, szintén fiatalkorú társa. A ragaszkodás sem volt véletlen, hiszen a motor eladási árából ő is részesült 5000 forint arány­ban. Igaz, rövid ideig tartott az üzleti boldogság. (c) A romantika eszményeivel a tószínpadon Kolozsvári előadásban a Névtelen hősök és a Carmen A Kolozsvári Állami Magyar Opera a Gyulai Várszínházzal kö­zösen felvállalta az Erkel-operák bemutatóit, immár ötödik mű­vét, a Névtelen hősöket mutatja be a társulat ma a tószínpadon. Eladták, majd visszalopták a Simsont Meddig ketyeg a búzabomba? Feszültségekkel teli gabonahelyzet megyénkben is (Folytatás az 1. oldalról) — A garantált áras állami felvásárlással Békésben mi a helyzet? — 1877 termelő mintegy 117 ezer hektárt jelentett be, amely a 2,4 t/ha kvótát figyelembe véve, 280 ezer tonnának felel meg. A felvásárlás bonyolítására vonat­kozó átvevőhelyeket és eljárási rendet az Agrárrendtartási Hiva­tal 15/1998. számú közleménye tartalmazza. Eszerint a megyében várhatóan mintegy tíz tárolóhely fogadja majd a búzát. Szerződés- kötéseik a minisztériummal most vannak folyamatban. — A felvásárlás meghirdeté­séhez képest történtek változá­sok is. — A termelők két kategóriá­ba sorolhatók. Az 50 tonna alat­ti összmennyiséget produkáló kistermelőkre — mely me­gyénkben közel fele a bejelent­kezetteknek — és az 50 tonna feletti nagytermelőkre. A kis­termelők címlistáját az FM megadja a felvásárlóknak, hiva­talunk pedig a gazdajegyzők­nek. Az 50 tonna alatti kvótajo­gosultakat a Concordia Rt. érte­síti a felvásárlóhelyről. Nincs szükség tehát előzetes minősí­tésre, hanem közvetlenül oda kell bevinni a búzát, ahova erről a Concordia Rt. az értesítést megadja. A malmi I—Il-es bú­za garantált ára 18 ezer fo- rint/tonna, Euro-minőségnél 16 ezer forint/tonna, takarmánymi­nőségnél 13 ezer forint/tonna. — A nagytermelőknél a fel­vásárlás menete mennyiben más? — Az ő búzájukat akkreditált laborban vizsgálják be, és a mi­nőségtanúsítvánnyal vihetik a búzát a kijelölt felvásárló­helyekre. Náluk az átvétel csak a meghirdetett, malmi I—Il-es minőségre történhet. Hozzáte­szem: az átvétel előkészületei teljes lendülettel zajlanak, és re­mélhetően mihamarabb bein­dulhat a felvásárlás. Hivatalunk bízik abban, hogy minél előbb megkapjuk a tárcától a véglege­sen kidolgozott és elfogadott el­járási rendet, a lebonyolításról szóló közleményt. — Tudomásunk szerint a ga­bonahelyzet feszültségeinek ke­zelésére egyéb intézkedések is történtek. — Ilyen a malmi, valamint az Euro-minőségű búza export­jának támogatása, a takarmány- szükséglet, valamint a búzaőr­lési szükséglet megvásárlásá­nak támogatása. Mindennek részleteit a Magyar Közlöny jú­lius 7-ei, 61. száma tartalmazza. A Békés Megyei Agrárkamará­nál is napok óta fő téma a búza­ügy. — Jelenleg a káoszt érzékel­jük — mondta Zámbó András, az agrárkamara mezőgazdasági osztályának vezetője. — A mostani kormány egy csődtö­meget vett át, érdemben még nem tudott hozzáfogni a rende­zéshez. A gabonaaratás meg­kezdődött, és a termelők nem tudják hol tárolni a termést. Úgy tűnik, a nagy felvásárlók nem segítőkészek a probléma megoldásában, és félő, augusz­tus előtt nem fognak átvenni semmit. Ez pedig az ügyeske­dőknek kedvez. A 20 hektár alatti termelők számára kedve­ző hír, hogy minősítéstől füg­getlenül felvásárolják tőlük a búzát. Végrehajtási utasításról azonban még nem tudunk. A gondok megoldásával kapcso­latban egyébként is nagyon ke­vés információ érkezik. Az állami garantált áron értéke­sítő szarvasi termelőkhöz az át­vételre kijelölt, raktározó cégek közül a Kondorosi Takarmány­keverő Rt. és a Hidasháti Agrár Rt. van legközelebb — tájékoz­tatott Komár Pál gazdajegyző. Hozátette: a kistermelők azt várták, hogy a tábláról, a kom­bájntól vihetik majd el a ter­ményt, ám erre nincs lehetőség. Ha az időjárás kegyes, a szárí­tás költsége megspórolható, ám tisztítani mindenképp kell a ter­mést, s tárolásról is kell gon­doskodni. Előfordulhat, hogy a termelő kénytelen lesz 2-3 hétig tárolni a búzát. A kondorosi ta­karmánykeverő üzem máris je­lezte, a termelők arassák le, majd tárolják be a gabonájukat. Az 50 tonna feletti mennyiség­ből bejelentésre a tárolóhelyen vesznek mintát. Az ennél keve­sebbet értékesítő termelőknek maguknak kell bevinni a mintát a céghez. A beszállítást követő­en a cég mindegyik esetben megismétli a mintavételt. Fizet­ni ezek után egyszeri bevizsgá­lási költséget kell, amelyet az ötven tonna alatt értékesítő ter­melőknek az állam megtérít. Mint kiderült, a gazdajegyző maga is elszenvedője a jelenle­gi bizonytalan gabonapiaci helyzetnek. Tizenhárom hektár­ról jelentett be búzát garantált árra. A learatott összes búzája felét tudja így eladni. A másik felére azonban nincs kilátása semmiféle piacra. A szarvasi Hilesz Farm Bt.-nek 230 hektáron termett búzája, a hét végére végeznek az aratás­sal. Mint azt Lestyán Pál ügy­vezető igazgatótól megtudtuk, garantált árra 540 tonnát jelen­tettek be. Az ügyvezető el­mondta, malmi Il-es búzáért fi­zetségül számításaik szerint csupán a gabona önköltségét kaphatják meg. Egyébként még februárban szerződést kötöttek egy céggel, az átvételi árat az idei augusztusi tőzsdei árhoz vi­szonyítva határozták meg. Amennyiben malmi Il-es búzá­nál jobb minőséget aratnak, s a tőzsdei ár is kedvezően alakul, fontolóra veszik, hogy az egész mennyiséget a szerződéses part­nerüknél értékesítik. Csath Róza — Kovács Attila — Nyemcsok László VÉLEMÉNYEK Etnikumi pecsenyét ettem a Dunántúlról igyekszünk hazafelé, amikor gyom­runk korgását csillapítandó megállunk egy Du- na-parti kisvároska vendéglőjénél. Böngészget­jük az étlapot. Megakad a szemem az egyik el­nevezésen. „Etnikumi pecsenye.” — Milyen csudát rejteget magában ez a fantométer? — kér­dezgetem a felszolgálót. — Cigánypecsenye annak a becsületes neve kiskezitcsókolom — így a pincér —, de tetszen tudni, nem le­het manapság cigányozni, mert megsértődik az etnikum. Kérek egy adagot az etnikumi micsodából, merthogy nagyon szeretem a cigánypecsenyét. S amíg készítik, azon tűnődöm, ugyan hol van az a cigány, aki megtagadja évezredes sajátos kultúrával bíró fajtáját? Merthogy népfaj az övék éppenúgy, mint a magyar. Eszeágában sincs megsértődni se a magyarnak, sem a románnak, a szlováknak, németnek, ha a népét a nevén emlegetik. Hiszen nem az adja meg valakinek a tisztességét, be­csületét,'minek születik, romának, kínainak, hollandnak vagy magyarnak, hanem az emberi nagysága, a viselkedése, az élet­vitele, a társadalomba való beilleszkedése. Ezért nem értem se­hogy sem a meghatározásokat. Mennyivel tisztességesebb meg­szólítás: szoláriumbama, mozdonyszőke, nem az idén sült le, füstösképű és hasonlók? Szeretnék találkozni olyan cigányokkal, akik szégyellik, ha nevén nevezzük őket. Bizonyára megmagyarázza, mi a problé­ma a származásukkal. Hazaérve mindenesetre megnéztem az Idegen szavak és kifejezések szótárát az etnikum magyarázatá­nál. Etnikum: egy nép jellegzetes sajátságainak összessége. Va­lamely néphez való tartozás sajátosságai, jegyei. Puff neki. Nem lettem okosabb cigány kontra etnikum ügyben. Béla Vali Szívíigyi tárgyalás Egy, a szerelmi kapcsolatát kudarcként megélő holland szívügyi „lovag” erkélyén a közelmúlt- bem muskátli helyett állandó jelleggel csak szó­virágok nyíltak. „Emberünk” nem attól félt, hogy a természetes virág rendszeres locsolásától esetleg túl magasra duzzad a vízszámlája. Dön­tése meghozatalában sokkal inkább szívügyi, mint anyagi okok játszottak szerepet. Az érzel­meiben megtiport lovagnak közlendője volt a neki nem sokkal azelőtt utat mutató hölgy felé, aki saját pech- jére és az exlovag szerencséjére éppen a szemközti házban la­kott. A holland férfi naponta több alkalommal kiment az erkélyre és „elengedte” szóvirágait. Ám a volt barátnőnek és a „szóvirághintő” lovagnak nem egyezett az ízlése. A hölgynek persze nem a szóvirágok színével és illatával volt baja. Inkább azok tartalmától kapott állandóan alkalmi allergiát. A szóvirágok címzettje csak néhány napig tűrte az „indulat- idillt”. Aztán megunta a még mindig ámorral (ám már igencsak sajátos módon) kacérkodó exlovag hangos atrocitásait. No, nem a nő szíve kezdett el ismét hevesebben dobogni, hanem az esze dolgozni: megváltóként eszébe jutott a bíróság. így az egykori szerelmesek a franciaágy helyett hamarosan a bírósági tárgyaláson találkoztak, ahol gyertya helyett az igazságszolgál­tatás világította meg a helyzetet. A bíróság helyt adott a hölgy panaszának és kitiltotta saját erkélyéről a jeleneteket rendező „szóvirágkertészt”. A férfiú minden további erkélyjelenetért ezután 500 holland forintot kö­teles fizetni. Mind virágzó, mind megszakadó szerelmi kapcsolatok Ma­gyarországon is vannak. Erkélyek is. Erkélyperekről viszont nem tudok. Szerintem bőven elegek is a büntető és polgári pe­res tárgyalások. A szívügyi tárgyalás pedig éppen azért szép és romantikus, mert az csak két emberre tartozik... Magyari Barna „ROSSZUL HÁLÁLJUK MEG TANÍTÓNK MUNKÁJÁT, HA MINDIG CSAK TANÍTVÁNYOK MARADUNK.” (Nietzsche) PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Sarkad Város Képviselő-testülete a Családsegítő Gondozási és Szociális Központ •» 60 férőhelyes szociális otthon •+ 10 férőhelyes Anya-Gyermek Átmeneti Szálló ;** 2 x 20 férőhelyes Idősek Klubja "* szociális étkeztetés «* házi segítségnyújtás •» családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat feladatokat ellátó intézmény IGAZGATÓI ÁI1ÁSHELYÉRE PÁLYÁZATOT ÍR KI. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — magyar állampolgárság — szakirányú felsőfokú végzettséget tanúsító okirat másolata a következők szerint, társadalomtudományi: szociálpolitikus, szociális munkás, szociális szervező pszichológus, gyógypedagógus, jogász, közgazdász, igazgatásszervező, humánszervező, mentálhigiénés vagy egészségügyi: orvos, védőnő, diplomás ápoló, — szakmai, családi önéletrajz — büntetlen előélet — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: kjt. szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 1998. július 27. A pályázat elbírálása a határidő lejártát követő első képviselő-testületi ülésen fog megtörténni. A pályázat benyújtása: Tóth Imre polgármesterhez (Sarkad Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Sarkad, Kossuth u. 27. sz.). f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents