Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-05 / 130. szám
1998. június 5., péntek VILAGTUKOR ÉKES MEGYEI HÍRLAP Atomhatalmak intelmei India tárgyalna Pakisztánnal Kasmírról Az indiai és a pakisztáni atomrobbantások ügyében Genfben válságtanácskozásra ült össze az ENSZ BT öt állandó tagja, az öt atomhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Washingtoni indulása előtt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nyugalomra intette Indiát és Pakisztánt, felszólította őket, hogy ne súlyosbítsák az atomkísérletek után kialakult helyzetet. Az Egyesült Államok szeretné meggyőzni a két ország vezetőit, hogy ne hajtsanak végre több atomrobbantást, ne telepítsenek atomfegyvereket, és ne tegyenek provokatív nyilatkozatokat, illetve lépéseket. India kész tárgyalni Pakisztánnal Kasmírról, amely már Kína - külügyminisztere. mintegy fél évszázada okoz vitát a két dél-ázsiai ország között — jelentette ki az indiai szenátus előtt Atal Behari Vadzspaji miniszterelnök. Leszögezte: „Megtettük javaslatainkat, és ha Pakisztán tárgyalni akar Kasmírról, mi készek vagyunk erre.” A politikus hozzáfűzte: „Együtt kell élnünk a térségben, bármilyen problémák adódjanak is.” Madeleine Albright Genfben megbeszéléseket folytatott Tang Csia-hszüan kínai és Primakov orosz kollégájával. Tang Csia-hszüan és Madeleine Albright fotó: feb/reuters Hírháttér Belgrád két tűz között Elgyötört menekülök, holtfáradt gyerekek a zord hegyi utakon. Menet közben szülő nők, éhezö-szomjazó családok a koszovói határvidéken. Akiknek még az sem hoz megváltást, ha megérkeznek Albániába: bár ott honfitársaik közt érezhetik magukat, s nem kell tartaniuk a szerb rendőrség támadásától, ám letelepedési lehetőséget nem remélhetnek. Visszafordulni viszont aligha mernek: a szerb katonák állítólag lerombolják elhagyott házaikat, így próbálva „albánmentes övezetet” kialakítani az amúgy 90 százalékban albánok lakta tartomány peremén. S ha e válság nem volna elegendő Milosevics számára, immár a Montenegró felöl gyülekező viharfelhőkkel is szembe kel! néznie. A másik jugoszláv tagköztársaságban a múlt hét végi választások a Miloseviccsel szembehelyezkedni kész koalíció sikerét hozták, s Djukanovics államfő azóta nyíltan figyelmeztette is a két tűz közé került Belgrádot: ha nem akarja az ország teljes szétesését, változtatnia kell politikáján. Épp Jugoszlávia elnöke az, aki a legtöbbet teszi az államszövetség szétrombolásában. Kérdés, meddig fokozható a koszovói feszültség. Mikor válnak a ma még szórványos ösz- szecsapások kiterjedt ellenségeskedéssé? Ugyancsak bizonytalan, mikor szánja magát esetleg beavatkozásra a NATO. Brüsszel nyilván igyekszik megmaradni a diplomáciai nyomásgyakorlás eszkö-- zeinél. Milosevics aligha vállalhatja a két-, illetve háromfrontos harcot, ha meg akarja őrizni Jugoszláviát. Szondy Gábor A francia sztrájkhullám a labdarúgó-világbajnokságot is veszélyezteti Elszántak az Air France pilótái Utasok nélkül: törölték a járatokat fotó: feb/reuters Az Air France francia légi- társaság sztrájkoló pilótái arra intik munkaadóikat, hogy elszántak a hosszú és kemény küzdelemre. A szak- szervezet nem hiszi, hogy sikerülne hamar megegyezésre jutni a követelések teljesítésében. Csütörtökön a kora esti órákban folytatta a tárgyalásokat az Air France vezetése a sztrájkoló pilóták képviselőivel. A megoldást kívánja elősegíteni Jacques Chirac államfő közbelépése, mert a napok óta tartó munkabeszüntetés súlyos károkat okoz a légitársaságnak, és a kilátástalanság már-már a szerdán kezdődő labdarúgó-világbajnokságot is veszélyezteti. Június 9. és 11. közöttre a mozdonyvezetők is általános sztrájkot hirdettek. Bár a hivatalos Párizs úgy tekint a labdarúgó-világbajnokságra, mint egyfajta nemzeti szimbólumra, a jelek szerint a sporteseményt számos intő mellékjelenség kísérheti. A közelmúltban ugyanis hiába tartottak több európai országban egyszerre széles kiterjedésű razziát, s vettek őrizetbe iszlám fundamentalistákat, a fenyegetettség változatlan. Tegnap a francia rendőrség elfogott újabb három muzulmán szélsőségest, akikről azt feltételezik, hogy terrorcselekmények elkövetésére készültek. A Discovery és a Mir összekapcsolódott Sikeresen összekapcsolódott a Discovery amerikai űrrepülőgép a Mir orosz űrállomással. A rendkívül pontos manőverezést igénylő, a Föld felszínétől csaknem négyszáz kilométeres magasságban végrehajtott dokkolás közép-európai idő szerint csütörtök este, problémamentesen zajlott le. Ä megközelítési és összekapcsolási műveletet az amerikai nézők azonban csak a Mir fedélzetén elhelyezett kamerák segítségével láthatták, mert a Discovery képtovábbító egysége meghibásodott. Az űrrepülőgép kedden indult el a floridai Cape Canaveral központból, hogy visszahozza a Földre a Mir fedélzetén tartózkodó amerikai űrhajóst, az ausztrál születésű Andrew Thomast. Megemlékezés. Kínában, a hongkongi Victoria Parkban megemlékezést tartottak az 1989-es Tienenmen téri vérengzés áldozatairól. Az erős eső ellenére rengetegen gyűltek össze, hogy kínai földön először meggyászolják a demokráciáért meghaltakat feb-reuters Kis ország, nagy akarat Magyar nemzeti nap a lisszaboni expón Magyar nemzeti napot tartottak csütörtökön a lisszaboni világkiállításon. A kiállítást megnyitó Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert és a magyar delegáció tagjait az expó bejáratánál Antonio Costa, a portugál parlamenti ügyek minisztere, Jósé de Meló Torres expófőbiztos és Csősz Lajos, a magyar pavilon igazgatója fogadta. Ezt követően a dísztéren zászlófelvonásra került sor, majd eljátszották a magyar és a portugál himnuszt. „A lisszaboni expóval portugál barátaink példát nyújtanak nekünk arra, hogy megfelelő erőfeszítés által a kis országok is milyen hatalmas eredményeket érhetnek el a legfontosabb területeken is. A magyar részvétel nagyon fontos és azt bizonyítja, hogy a Dunán, a Balatonon és termálvizeink révén kontinentális ország létünkre is. részt veszünk a világ vízkörforgásában” - írta a kiállítás emlékkönyvébe Fazakas Szabolcs. A magyar pavilon fő látványossága a hatalmas aqua- mobil, amely a vízimalom és a vízkiemelő keverékéhez hasonlítható gépezet. A nemzeti nap keretében magyar művészek, együttesek léptek fel az expón és a város több helyszínén. Jelcin elnök kirohanása a „bankokrácia” ellen Bajban az orosz gazdaság Megvádolta a pénzügyi oligarchiát az orosz államfő. Szerinte a tőzsdeválság előidézésében nagy szerepet játszott, hogy pánikszerűen kivonultak a részvénypiacról, s felmérhetetlen károkat okoztak ezzel a gazdaságnak. Jelcin elnök az orosz pénzügyi világ tíz legbefolyásosabb személyiségét rendelte be a Kremlbe. A találkozóról, legalábbis annak kezdetéről a televízió is beszámolt. így azután ország-világ szeme láttára hordta le a tekintélyes urakat: „Ha azt akarjuk, hogy a külföldi beruházók idehozzák a pénzüket, önök is csak azt tanácsolhatják saját, orosz partnereiknek, hogy ne vonuljanak ki a tőzsdéről.” Az államfő szerint az orosz nagybefektetők aláásták a külföldiek bizalmát azzal, hogy a tőzsde első rezdülésére menekülésszerűen árusítani kezdték részvényeiket. Az orosz tőzsdeválság „csak” látványos jele a súlyos pénzügyi-gazdasági krachnak. Miközben a tőzsdeindex 44 százalékot esett, olvadnak a keményvaluta-tartalékok: egyetlen hónap alatt 24 milli- árdról 14,6 milliárd dollárra. A rubelt az elértéktelenedés réme fenyegeti. Gazdasági elemzők szerint mindennek magyarázata az orosz költségvetés összeomlása. Az adóknak csupán a töredékét sikerült begyűjteni, s a költségvetés bevételi oldalának számottevő hiánya mellett megugrottak a kiadások. FEB Hírek röviden Gyalogoshíd a Neretva felett Mosztarban szerdán átadták azt a gyalogoshidat, amelyet a volt Jugoszlávia térségébe vezényelt magyar SFOR-alakulat katonái építettek a Neretva folyón az öt évvel ezelőtt szétlőtt Régi híd (Stari most) közelében. A diáktüntetések évfordulóján A Tienanmen téri diáktüntetések vérbe fojtásának 9. évfordulóján a kínai rendőrség gyorsan véget vetett egy tiltakozó akciónak Peking központi terén. Fivérével együtt őrizetbe vettek egy tolószékes férfit, mert röplapokat szórtak a Nép Hősei emlékmű talapzatánál. Elvezették az eseményt megfigyelő külföldi újságírókat is. Iraknak mégis vannak fegyverei Richard Butler, az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) vezetője szerdán dokumentumokat mutatott be a Biztonsági Tanács tagjainak, amelyek azt bizonyítják, hogy Irak továbbra is fegyvereket rejteget. Butler fényképeket és térképeket tárt a tagok elé. Bili Richardson amerikai ENSZ-nagykövet szerint dokumentumaival az UNSCOM porig rombolta Irak szavahihetőségét. Sztrájkoltak a BBC műszakijai A műszaki személyzet sztrájkja miatt csütörtökön elmaradtak a BBC tévé és rádió hírműsorai. A műszakiak szakszervezete azért hirdette meg a munkajogi akciót, mert a BBC vezetése a 20 ezer tagú technikai személyzetet egyetlen új leány- vállalatba akarja tömöríteni, s az érintettek attól tartanak, ez munkahely-leépítésekkel és fű alatti privatizációval jár majd. A londoni udvar és Diana halála Erőteljes ellenoffenzívára készül a brit királyi udvar a néhai walesi hercegnő, Diana halála körül ismét egyre gyarapodó, mind sötétebb találgatások visszaszorítására. A héten több olyan sajtóbeli értesülés is napvilágot látott, amely többé- kevésbé burkoltan merényletnek tulajdonítja a tavaly augusztusban bekövetkezett balesetet. Idegenek a siralomházban Alapvető' emberi jogokat sért meg az Egyesült Államok Hiába kért számára kegyelmet még II. János Pál pápa is, egy 38 éves férfit, aki már 21 esztendeje ült a siralomházban, méreginjekcióval végül is kivégeztek. Tegnap a 47 éves Douglas Edward Gretzleren hajtottak végre halálos ítéletet. A férfit az Arizona államban elkövetett 17 rendbeli gyilkosságért 22 év elteltével adták hóhérkézre. Az Egyesült Államokban úgyszólván „divatba jött” a kivégzés. Texas államban, amelyet az ifjabbik George Bush kormányoz, nemrégiben kivégeztek egy nőt is. Mondhatnánk: mindez az amerikaiak bel- ügye, bár ellenkezik az európai, az emberi méltóságot, az élethez való alapvető jogot tiszteletben tartó gyakorlattal. Csakhogy a tengerentúlon 22 ország több mint hatvan állampolgára — köztük öt német- is várja az ítélet-végrehajtást. Az elmúlt öt esztendőben hét - Mexikóból, a Dominikai Köztársaságból, Kubából, Paraguayiról és Hondurasból érkezett - külföldi állampolgár jutott hóhérkézre. Legutóbb Madeleine Albright külügyminiszter is igyekezett jobb belátásra bírni a Texas szövetségi államban élet és halál urának számító kormányzót — hasztalan. A nemzetközi emberjogi szervezetek azt vetik az amerikaiak szemére, hogy miközben az Egyesült 0 Államok szinte foggal-körömmel küzd külföldön őrizetbe vett minden egyes állampolgárának a jogaiért, addig fordítva ez a legkevésbé sem igaz. Mert bár Amerika 1969-ben aláírta a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciót, amelynek 36. szakasza kötelezővé teszi elfogás esetén az őrizetbe vett országa külképviseletének értesítését, ennek a legritkább esetben tesznek eleget az USA hatóságai. A bírósági tárgyalásokon csorbát szenvednek a külföldi vádlottak jogai is. Gy. Z.
