Békés Megyei Hírlap, 1998. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-13-14 / 137. szám
Hölgyem, akar Ön úrinő lenni? Egy konzuli partin akárkivel nem jelenhetek meg Hírek Ovisok a Parlamentben, (i) Az okányi óvoda nagycsoportosai a közelmúltban Budapestre kirándultak, ahol többek között megtekintették a Parlament épületét is. így a sikeres útról a kicsinyek egy életre szóló élménnyel tértek haza. A kislány megkerült, (cs) A tótkomlósi általános iskolába június 3-án elindult busszal a 13 éves csanádalberti kislány, estére viszont nem tért haza. Az édesanya 5-én jelentette az eltűnést a komlósi rendőrőrsön. A rendőri intézkedésnek köszönhetően kiderült, a gyerek egy komlósi barátnőjével együtt Kaszaperre utazott, ahol a rendőrök sértetlenül megtalálták. A visszaeső, (cs) Bosszankodtak már éppen eleget az orosházi hozzátartozók, mert az alvégi temetőben a sírokról valaki eltulajdonította a fémből készült kiegészítőket, letörte a vázákat. Magyarán: vitt mindent, ami mozdítható. A rendőrség az evangélikus egyház bejelentése után eljárást indított az orosházi P. Lajos helyi lakos ellen. A dolgot már el is felejthettük volna, ám a napokban az enyveskezű urat ismét — hol, ha nem a temetőben?! — elkapták a sírok rongálása közben. Ezúttal alumínium vázát akart ellopni. Megfuttatták, (cs) Az orosházi polgárőrök az éjszakában cirkáltak, amikor egy gyanús alakra figyeltek fel. Szerették volna megállítani, de az illetőnek inába szállt a bátorsága, inkább futásnak eredt, eldobva a nála lévő batyut. Abból egy gázpalack pottyant ki. Másnapra meglett a palack gazdája is, aki ekkor szembesült a dologgal: előző éjjel meglopták. Az allergiásokért (cs) Orosházán a Városgazdálkodási Kft. megkezdte az oly sok kellemetlenséget okozó pázsitfűféléknek — a parlagfűnek és az arankának — az irtását. Bánfalviné Feldmann Ágota ügyvezető igazgató lapunk kérdésére elmondta, a város belátott területein a fertőzöttséget megszüntették. Kérik a lakosságot, ha tudomásuk van olyan területekről, ahol a növények nagy mennyiségben szaporodnak, azt jelezzék a társaság felé. Már csak azért kérdezzük, mert riportalanyunk szándékai roppant komolyak. Az egyik lapban megjelent hirdetés megfogalmazása alázatos férfire vall, de egyszersmind olyanra, aki tisztában van saját értékeivel is: „Kérem tisztelettel, én igen nagy anyagi és társadalmi tekintéllyel rendelkezem. Keresek jé megjelenésű, 40 év körüli hölgyet. Megegyezés esetén azonnal elvinném Amerikába, nagy tekintélyű úrinő lenne.” Egy beszélgetés erejéig a megadott telefonszámot e sorok írója is felhívta. A megyeszékhely elit negyede a Körös-parton. Az elegáns, kúriaszerű épületet hegyes vaskerítés védi a betolakodóktól. A csengetésre idős, elegáns úr nyit kaput. — Már vártam — mondja —, F. Szőke Gábor vagyok — majd hozzáteszi —, a pontosság itt „hángeriben” is kezd végre egyre fontosabbá válni. — Egy célzás arra, hogy nem késtem. — Hogyan került ki az amerikai kontinensre? — kérdezem, miután megmutatja a ház szobáit, és hellyel kínál a tágas nappaliban. — Mennem kellett, mert itthon biztos felakasztanak, mint a többieket, Nagy Imrét, Maiéter Pált. Harcoltam az 56- os forradalomban, a Forradalmi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke voltam. Csak a rendszerváltás után térhettem haza, igaz akkor már méltóképpen fogadtak, a Ferihegyi repülőtéren egy magas rangú tiszt azt mondta: „F. Szőke úr, csakhogy megjött”. Göncz Árpád köztársasági elnöktől emlékérmet is kaptam. Nézze meg mi van rá írva: Justice for Hungary — A szabadság bajnoka mindhalálig. Békés város, ahol a birtokom van, a Cseszádi-major, ha így írja, tudni fogja mindenki, hogy melyik az, a nekem adományozott díszoklevélen tettrekész polgárai között tart számon. — Merre fordult meg külföldön? — Először Dél-Afrikában voltunk, de a feleségem nem bírta a nagy hőséget. Engem mindig megbecsültek Johannesburgban; nézze meg ezt a fotót, ez a fekete Mercedes Bota elnök ajándéka. — Jelenleg hol él? — A hatvanas évek óta Kanadában. Tizenkét éve Torontóban, a város előkelő negyedében lakom. — Egyedül? — A feleségem, akivel negyvenkét évet éltünk együtt, öt éve meghalt. Azóta volt házvezetőnőm, de most azt sem tartok. — Kanadában hol dolgozott? — Egy atomfizikai kutatóintézetben, Torontó külvárosában, Pickeringben. — Hogyan fogadták az idegenből jött magyart? — Nekem, idegennek százszor annyit kellett bizonyítanom, mint egy kanadainak. Elvégeztem egy főiskolát, előbb technikusi végzettséget, majd egyetemi diplomát szereztem. — Sokan jelentkeztek a hirdetésre? — Jónéhányan jöttek. — Senki nem nyerte meg a tetszését? — Olyan is jött, akit a kapun sem engedtem be. Én egy jó megjelenésű, művelt nőt keresek, akivel nem vallók szégyent. — Hol nem vallana szégyent? — Nagy társadalmi életet élek. Fogadásokra, koktélpartikra járok. Megértheti, hogy egy konzuli partin akárkivel nem jelenhetek meg. — Miért nem választ kanadai menyecskét? — Magyar vagyok, magyar asszony kell, aki nem jön zavarba, ha néha azt mondom neki, hogy főzzön egy gulyáslevest, vagy, hogy csináljon egy székelykáposztát. — Külsőre mégis hogy nézzen ki az illető hölgy? Mik az elvárásai vele szemben? — Ne legyen több negyven évesnél. Jó megjelenésű legyen, akárkivel nem állok szóba. Ne legyen kövér, de ne legyen nagyon vékony sem. És persze magasabb se legyen, mint én. — Milyen jövő vár rá kint Kanadában? — Amit megígértem. Mindenem az övé. Pánics Szabó Ferenc ,,Én egy művelt nőt keresek. ” MBSBttlSij VASÁRNAPI éSéilÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós- ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Mindent bevett, csak a gyógyszert nem Egy pohár víztől indult a rendhagyó románc A nő egy gyógyszer bevételének szándékával kó- redzkedett be egy független fiatalemberhez. Végül egy pillanat helyett három napig maradt. A gyógyszer helyett teljesen mást vett be, bár egyes szituációkban az a „más” Is hathat gyó- gyrtóan. Az eset a közelmúltban Vésztőn történt. A részletekről a pletykái hírszolgálat tájékoztatta munkatársunkat. Az ominózus nő egy nemrég a településre került férfi portája előtt sétált el naponta. Néhányszor megpillantotta az udvaron mozgolódó független fiatalembert. Ám ez a látvány a nő fellobbant érzését és összes ösztönét nem elégítette ki. Többet szeretett volna. Taktikusan építkezve, az áhított siker felé szilárd ötletekkel kövezte ki az utat. A kiszemelt nap délutánján a hölgy szokásos sétája során betegséget színlelt. A fiatalembert arra kérte, hogy engedje be egy pohár vízre, mert be kell vegye a nála levő gyógyszert. A férfinek fantáziájánál humánuma volt gazdagabb, így minden hátsó szándék nékül beengedte a nőt. Az asszony a pohár víz helyett a monumentálisabb (s persze mámorosabb) ágyat választotta. Azonnal befeküdt, mondván, még rosszabbul van, már állni és ülni sem bír. A férfi mentőt akart hívni, de a hölgy tiltakozott, hogy azért nem olyan nagy a baj. Sötétedés után nem csak a lelkek akartak pihenőre térni. Mivel a férfinek egy ágya volt, ha érzelmileg nem is, de fizikálisán kénytelen volt közeledni egymáshoz az alkalmi duett. A puszta fekvés hamarosan egy parányi igekötőt kapott, s lefekvéssé szelídült a helyzet. A mámorkaland igencsak jól sikerülhetett, ugyanis azt három napon át ismételgették. A nő nagyon nehezen hagyta el a „boldogságbarlangot”. Aztán még egy párszor vissza akart térni a cselekmények helyszínére, ám a fiatalember már ebben nem volt partner, inkább angolosan távozott a környékről. — i — A bor a pótkötőanyag Nemcsak út épült, mondás is született Szilárd burkolatú útépítés során általában a víz és az olvasztott szurok a két használatos anyag. Ám a mostani útépítési történetünkben legalább ennyire fontos szerepet kapott a bor is. Utóbbitól persze nem az út, hanem a hangulat vált szilárdabbá. Azt az esztendőt megelőzően, amikor a Füzesgyarmat—Biharnagybajom közötti kövesút épült, igencsak jó minőségű otelló szőlő termett Gyarmaton. Márpedig a gyarmati ember nem arról híres, hogy a fürtös gyümölcsöt befőttként tegye el. A feldolgozási forma eredményeként a porták többségén lehetett kiváló házibort vásárolni. A Békés és Hajdú-Bihar megyei települést összekötő utat a füzesgyarmati és a biharnagybajomi emberek közösen építették, így a gyarmati bor híre hamar kijutott az útépítési területre. A bajomiak is beszerezték a nedűt, s ha már kezükben volt az üveg, igencsak a fenekére néztek. Hamarosan többen pityókásba mentek át. Azon a napon sokkal inkább a derű dolgozott, mint a bajomi emberek keze. A talicskát sem rendeltetésszerűen használták. A talicskatolás is elmaradt, helyette csak estek át rajta a pityókás biharnagybajomiak. A történteket pedig máig őrzi a gyarmati mondás: „Átesett, mint bajomi ember a talicskán.” M. B. Mulatni nem, káromkodni, üvölteni tudnak Bizarr helyzet: a háztulajdonos nyugodt lélekkel Indult vidékre, abban a tudatban élt, hogy baj nem érheti az otthoni ingatlanát és Ingóságait. Mire hazaért, közölték vele, hogy ingatlanát elfoglalták. Egy hajléktalan talált hajlékot a szépen berendezett belvárosi lakásban. Igaz, idővel sikerült eltávolítani az alkalmi lakót. A fenti eset egy orosházi polgárral megesett. Ezért is mondott köszönetét az orosházi rendőröknek, mert nekik köszönhetően az idegen szűrét kitették, még mielőtt kárt tett volna az értékekben. Ám a Táncsics utca lakóinak nevében — merthogy az említett ház is ott áll — a panaszos felemelte szavát: a hétvégék ugyanis elviselhetetlenek számukra. — A mulatni már nem tudó, csak üvölteni, káromkodni, mocskosán beszélni tudók szakadatlan höm- pölygése..., bevert ablakok jelzik létüket, azt, hogy a diszkókból erre vezet a ha- zaút. Nem lehet igaz az, hogy a demokrácia őrült szabadságot jelent és mindenkinek minden szabad! — panaszolta el az utcabeliek sérelmét, akik „csupán" pihenni szeretnének szombatról vasárnapra virradóra. (Csete) Kondiklub Kaszaperen Kaszaperen az általános művelődési házban tanúi lehettünk egy olyan kezdeményezésnek, amely az egész falu lakóit igyekszik a több mozgással járó egészséges élet kialakítására ösztönözni. Mint azt Gaál Istvánná elmondta, ezt a célt szolgálja a művelődési házban nemrég kialakított kondiklub. A legutóbbi kondicionáló-eszközt a lakosság által felajánlott jövedelem- adó 1%-ából vásárolták, közel 200 ezer forintért. A legkisebbek is nagy élvezettel használják a sporteszközöket B|p j m n'imé mi i ___________il ■ „Tizenkét éve Torontóban, a város előkelő negyedében lakom."
