Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-08 / 107. szám
VÉDENI KELL Piaci hírek Dolgozói tulajdon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.-nél is belátható közelségbe került a dolgozói tulajdonszerzés. (8. oldal) Békés megyéből Bálint Ferenc mezőkovácsházi környezetvédelmi szakértő kapott elismerést. (8. oldal) A kovácsházi piacon az uborka kilója 180, a paradicsom 320— 350 forint, a zöldhagyma csomóját 40-ért adták. (9. oldal) 1998. május 8., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya A Békés Megyei Hírlap Melléklete Egy kiállítás fényei az orosházi Csillagban j AZ ÜVEG MŰVÉSZEI^ „.ARANYOS” TÜKRÖKJfflfe A belépőt 24 karátos arannyal futtatott tükrök fogadták. Az úgynevezett blonderkeretekbe díszcsiszolt tükrök kerültek. A valaha fémlábakon álló dohányzóasztalok már a múltat idézték. Aki napjaink divatirányzatát akarja követni, az itt választhatott magának a legmodernebb darabokból. Ezek a mostani lábak mobilizálhatók, színük variálható. Az emeletes dohányzóasztalok között van matt és hagyományos üveggel ellátott. A virágtartók 10 milliméteres homok- fúvott, különböző színű üvegekből készültek. De láttunk mi akváriumot, CD- és kazettatartókat, társalgó-, tárgyaló- és ebédlőasztalokat is a kiállításon. — Tükreink már a XXI. századot idézik. De nem zárkózunk el a hagyományos — háromszög, ovális, íves — formáktól sem. A modern sokszög mellett igazi kuriózum a zöld almát sejtető darabunk, vagy a kék égen szálló madaras termék — magyarázta a látnivalókat kalauzunk, Zsikó István, aki nem titkolta, sokáig készült az orosházi bemutatkozásra. Elhozta előszoba-, hálószoba- témö- velő tükreit, tükörcsempéit is. Mint megtudtuk, az Üvegcentrum termékei nem ismeretlenek Csong- rád megyében, sőt az ország más vidékein sem. Az orosházi vállalkozó ugyanis rendszeres kiállítója hazai és nemzetközi bemutatóknak. A város hírnevét öregbíti évről évre az Interglass nemzetközi üvegipari kiállításon, de megjelenik tükörszimpóziumokon is. Az orosházi bemutatón kézműves társai, Szula Csabáék Tiffany lámpákkal, cseh kristály csillárokkal, a Szarvasi Fémipari Szövetkezet pedig mutatós termékeivel tette még látványosabbá a Csillag Áruház II. emeletét. Csete Ilona FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Üveggel, tükörrel bánni annyi, mint a fénnyel játszani. Álltak már olvasóink úgy a tükör, az ablak előtt, hogy a megcsillanó napsugarak szikrázva kápráztatták el szemüket? Bizonyára elóTordult már hasonló élmény önökkel is. Ha mostanában Orosházán járnak a Csillag Áruház II. emeletén, ilyen csoda bárkivel megeshet. (Képünk illusztráció.) HÍR HÁTTÉR A KÉZMŰVESSÉG DICSÉRETE Ha Magyarország, akkor minden külföldinek a csikós, a gulyás, a fokos és persze Puskás Öcsi jut az eszébe. A kézműves szakma úgy véli, ideje átformálni a világ rólunk alkotott képét, különösen az európai uniós csatlakozásra való tekintettel, s visszakerülni az élbolyba. Hisz Magyarország a kézművesség terén a századelőn előkelő helyet vívott ki magának. Az esztergomi Vármúzeumban nyílt meg az a május 31-ig tartó kiállítás, amely 1848— 49 kézműves hagyományait és az idei év remekeit mutatja be mintegy 200 kiállító 1000 termékén át — tájékoztatta lapunkat Gergely Imre, az IPOSZ Országos Kisipari Kézműves Tanácsának titkára. A hagyományos, ipari és népművészeti jellegű tárgyak mellett olyan ritkaságszámba menő szakmák és mesterek is megmérettetnek a versennyel egybekötött kiállításon, mint a kardkovács, a lószőrékszerész, a szalmaképkészítő vagy a viselettervező. Az immár negyedik alkalommal meghirdetett pályázaton határon túli magyarok is indultak. Közülük különös figyelmet érdemel az a Vajdaságból érkezett pályázó, aki tojáshéjra faragta ki Petőfi portréját és Kossuth címerét. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fődíját a debreceni Művészeti és Kézműves- ipari Szakközépiskola kapta meg. Egy európai uniós felmérés szerint a kézművesség a hazai művészeti ágak rangsorában a 3—4. helyen áll. Az uniós országokban ismerik és elismerik kézműveseinket, szemben a hazai gyakorlattal. Ha egy megrendelőnek a magyar és mondjuk a délkelet-ázsiai portéka közül kell választania, akkor ma még az utóbbi javára dönt — tekintettel annak elfogadhatóbb árára. A magyar kézművesek kénytelenek az alacsony árak után menni — véli Gergely —, miközben a minőséget, a színvonalat nem adják alább. A mintegy 10 ezer kézműves többsége egyéni vállalkozóként keresi kenyerét, annak ellenére, hogy sokukban nincs meg a vállalkozókat általában jellemző menedzseri rátermettség, üzleti érzék. (cser-) Árendás Béla, a békéscsabai Siitőker Rt. elnök-vezérigazgatója 1952-ben született Békéscsabán. Itt is érettségizett a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, majd a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán szerzett élelmiszer-mérnöki diplomát 1974-ben. Dolgozott a békéscsabai Barneválnál, a megyei élelmiszer-ellenőrző intézetnél főelőadóként, a megyei tanács mezőgazdasági osztályán szakfelügyelőként. 1984- ben került az akkori Sütőipari Vállalathoz főmérnöknek. 1986-tól igazgató, majd 1992-től, a vállalat rt.-vé alakulása óta elnök-vezérigazgató. Nős, felesége adminisztrátor. Éva lányuk a békéscsabai belvárosi iskola 7. osztályos tanulója. Vezérállásban — Nem sokkal a privatizáció után — amikor is a dolgozókból alakult kft. vásárolta meg a cég 75 százalékát — rossz április 1-jei tréfát űzött a Sütőkerrel a sors, hiszen leégett a békéscsabai üzem fele. Miként sikerült talpra állniuk? — Minden rosszban van valami jó, hiszen ezek után úgy határoztunk, teljesen új, korszerű technológiát telepítünk a megmaradt részbe. A döntés azért is jónak bizonyult, mert akkoriban kezdődött a piac átrendeződése, és számos versenytárs jelent meg. Úgy érzem, azóta is álljuk a sarat, és a Sütőker Rt. az egyik legjelentősebb termelő, forgalmazó a megyében. Békéscsabán, Békésen és Mezőberényben működnek pékségeink, és tizenkét saját boltunk is üzemel. — Mennyire eredményes a vállalat gazdálkodása? — Gazdálkodásunk a versenyhelyzet ellenére stabil, bár nagy nyereséggel nem dolgozunk. Ide tartozik, hogy tavaly nyár óta nem emeltünk árat. Reményeink szerint 1999-ben kifizetjük a cég megvásárlásakor felvett E-hitel utolsó részleteit is. — Termékskálájukat mennyire befolyásolják a vásárlói igények? — Huszonkét fajta kenyér és hetvenhétféle péksütemény előállítására képes az üzem, és mindig a megrendelői igényekhez alkalmazkodunk. A sütési mennyiség is ennek függvénye. Pékeink napi munkaórái a 4—5-től a 12 óráig változnak.-—És milyen a vezérigazgató munkabeosztása? — Hasonlóan változó, mindig a feladatok határozzák meg. Nem kötődök az irodámhoz, jobban szeretek tűzközelben, a termelés és a kereskedelem körül mozogni. — Gondolom, a kenyérsütésbe azért ritkán száll be. — Bár azt szoktam mondani, hogy a kenyérsütés olyan, mint a futball, ehhez mindenki ért, de azért az én feladatom más. Nálunk a pékek, a műszakiak, a szállítók, a kereskedők és az adminisztrátorok munkája egymásra épül. Úgy kell ezt összehangolni, hogy ne legyen fennakadás. — Munkatársaival szemben melyek a legfőbb elvárásai? — A szakmai szempontok számítanak. Legfontosabb a megbízhatóság, ugyanis ebben a szakmában nem néha kell kiválót nyújtani, hanem mindig egyenletes minőséget kell produkálni. — Ezt kóstolással is leellenőrzi a vezérigazgató? — Ha arra kíváncsi, az étkezésben kenyérpárti vagyok. Persze általában az étel dönti el, hogy ahhoz milyen kenyérféleség illik. A szalonnához és a halászléhez például a csabai rozs- lángos, a szendvicshez a kalácsjellegű. — Ha már a halászlé szóba kerüli, úgy tudom, szenvedélyes horgász is. — Tizennégy éve vagyok a cég horgászegyesületének elnöke, de hobbim is a horgászat. Tavalyelőtt akadt horogra az eddigi legnagyobb zsákmányom, egy 39 kilós harcsa. Ugyanakkor igyekszem a másik társadalmi megbízatásomnak is eleget tenni, ugyanis 1989-től a Magyar Élelmezés-tudományi Egyesület megyei elnökeként is ténykedem. — És ha még ezek után is marad szabadideje, mivel tölti legszívesebben ? — Igyekszem minél több időt a családdal tölteni. A kerti munkák — a fák ápolása, a fűnyírás — az én teendőim közé tartoznak. A benti háztartási munkákból már kevesebbet vállalok. Ha viszont vadat, halat készítünk, az én kezembe kerül át a fakanál. A családom szerint ehető a főztöm, de utána mindig hozzáteszik: konyhai ténykedésem túl sok mosogatnivaló- val jár. Nyemcsok László
