Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

8 Heti gazdaság 1998. május 8., péntek „Nem csak szeretni, védeni KELL A TERMÉSZETET” Vezetők és beosztottak egységesen 280 ezer Ft-ért jegyezhetnek részvényt Dolgozói tulajdon a ménesbirtokon A megyei önkormányzat aján­lásával Békés megyéből Bálint Ferenc mezőkovácsházi kör­nyezetvédelmi szakértő vehet­te át a Baja Ferenc környezet- védelmi és területfejlesztési miniszter által adományozott elismerő oklevelet a természet- védelemért kifejtett munkájá­ért. A közelmúlt ünnepi díjki­osztója stílszerűen természet- védelmi környezetben, Eszter­gomban, a Kis-Strázsa-hegy lábánál felállított sátorban zaj­lott. Bálint Ferencnek ez im­már a negyedik miniszteri ki­tüntetése. — Mit jelent Önnek ez az el­ismerés? — kérdeztük. — A négy miniszteri kitünte­tésből a szakminisztérium ré­széről ez a 3., amit a természet- védelemért kaptam. Úgy érzem, ez a legnagyobb megtiszteltetés számomra, amellyel a tevé­kenységemet ismerik el, és új teendőkre sarkall. — Miben látja a munkája fontosságát? — Feladatomnak tekintem az ökologikus gondolkodás terjesztését a városunkban és a szűkebb régiónkban, Dél-Bé­késben. Minél több állampol­gárt szeretnék megnyerni az épített és természeti környeze­tünk védelmében az aktív cse­lekvésre úgy is, mint a város­védő kör titkára. Ez különösen aktuális térségünkben, mert az ország egyik ivóvízbázisa ke­Bálint Ferenc rülhet veszélybe, ha a Száraz­ér rehabilitációja során a fo­lyamatos vízutánpótlást nem tudjuk biztosítani. Az én fel­adatom is segíteni a „halott” csatorna Európa-hírű élővilá­ga újraélesztését, valamint le­hetőséget keresni a mezőgaz­dasági öntözésre. Emellett a megkezdett térségi fásítási programot is szeretnénk meg­valósítani. — Hogyan értékelte az ön- kormányzat az elismeréseit? — A korábbi években soron kívüli előrelépést és pénzjutal­mat kaptam. A köztisztviselői törvényből adódóan mindebben a munkáltató hatásköre dönte­ni. A magam részéről, talán nem szerénytelen, de örülök és büszke vagyok az elismerése­imre. (halasi) Szahhönyv-bemutató. (t) Az elmúlt héten dr. Benedek Fülöp földművelésügyi államtitkár felvezetésével Budapesten, a központi mezőgazdasági könyvesboltban sajtótájékoztatón mutatták be az agrár-újságíróknak és könyvterjesztőknek a mezőgazdasági Szaktudás Kiadó által most megjelentetett há­rom szakkönyvet. Az esemény Békés megyei vonatkozása, hogy az egyik mű szerzője dr. Böő István kamuti állatorvos, aki „Önök kérdezték... Juh, kecske” című könyvében a sokéves te­levíziós és írásos ismeretterjesztő munkája révén hozzáérke­zett levelek kérdéseire válaszol. Képünkön a szerző a közel­múltban rendezett hódmezővásárhelyi Alföldi Állattanyésztési Napokon a könyveit dedikálja fotó: szekeres andrás A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.-nél is belátható közel­ségbe került a dolgozói tulajdonszerzés. Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató és dr. Madarász Lajos igazgatási és jogi igazgató a közelmúltban megszervezett munkahelyi tanácskozásokon is­mertette a részvénytársaság több mint 650 dolgozójával a rész­leges privatizáció menetrendjét. A témát megvitatta és támogatólag tudomásul vette az üzemi tanács és a szakszerve­zeti bizottság is. Fontosnak tartja a vezetés, hogy az rt. dolgozóinak pontos információi legyenek a szerző FELVÉTEE Dr. Megyeri Zsolt vezérigaz­gató szemmel láthatóan szív­ügyének tekinti, hogy a birtok valamennyi alkalmazottjának pontos információi legyenek erről a régóta várt lehetőség­ről. — Mezőhegyesen és még néhány állami tulajdonban maradt gazdaságban a jegy­zett tőkének a tőketartalék ter­hére végrehajtandó tízszázalé­kos emelése révén jutnak rész­vényekhez a dolgozók. Az önök esetében konkrétan mek­kora értékű csomagról van szó? — Ha minden dolgozónk él a jegyzés lehetőségével, amit én őszintén remélek, akkor ez 185 millió Ft-os nagyságrendet je­lent vállalati szinten. Egy-egy dolgozó esetében 28 db 10 ezer Ft-os részvényről van szó. Úgy gondolom, dolgozóink világo­san látják: számukra is fontos az, hogy — élve a fő tulajdonos által nyújtott 90 százalékos ked­vezménnyel — maguk is tulaj­dont szerezzenek. — Kétszáznyolcvanezer fo­rintnak a tíz százaléka is hu­szonnyolcezer. Nem biztos, hogy mindenkinek van ennyi pénze erre a célra. — A szakszervezeti bizott­ság és az üzemi tanács megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a vállalat nem hagyja magára a dolgozókat, s — lehetőségeihez mérten — további segítséget nyújt a jegyzéshez. — A részvények nyugdíjazás­kor, munkahely-változtatáskor névértéken válthatók pénzre? — Igen. Készítettünk egy szabályzatot, amelyben azt is pontosan megfogalmaztuk, hogy ebben a vonatkozásban milyen kötelezettségei és lehe­tőségei vannak a dolgozóknak a vállalattal szemben, és fordítva. Maradva az említett példáknál, nyilván nem eshet azonos meg­ítélés alá az, aki a tisztessége­sen ledolgozott évek után nyug­díjba megy, azzal, aki megsér­tette a vállalat érdekeit, s ezért kényszerült távozni.'Az ő rész­vényeit is visszavásároljuk, csak nem azonnal. — Összegezve az elhangzot­takat: miért éri meg Ménes bir­tok-részvényt jegyezni? — A tulajdonosi szemlélet erősítése érdekében az érdek- képviseleti szervek is azt szor­galmazzák, hogy valamennyi dolgozótársunk lejegyezze az őt megillető részvényt. Szemé­lyes véleményem, hogy hosszú távon jó befektetés a dolgozói kivásárlás. A részvények után minden évben annyi osztalékot fizetünk majd, amennyit a fő tulajdonos megállapít. Az osz­taléknál azonban sokkal fonto­sabbnak tartom, hogy most egy feljavított, nagy valószí­nűséggel a tőzsdén is megjele­nő vállalat értékpapírjaihoz juthatunk hozzá. Az igazi nye­reséget — hangsúlyozom, hosszú távon — az jelenti, hogy a részvények értéke nö­vekedni fog. A félreértések el­kerülése végett hozzáteszem: a most kivásárolandó értékpa­pírok csak dolgozói körben forgathatók, de a tőzsdére vitt részvények ára nyilván vissza­hat ezekre is — mondotta dr. Megyeri Zsolt, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vezér- igazgatója. Ménesi György Békésben a megyei székhelyű ipar 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozásai 1997-ben az előző évit kis mérték­ben meghaladó termelési szintet értek el. Az év folyamán 106,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Megyénkben — miként országosan is — a termelés húzóereje továbbra is az export, bár ez Békésben tavaly szerényebben nőtt, mint 1996-ban. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága Aktuális Megőrizni a piaci pozíciót és a pénzügyi stabilitást A Medgyesegyháza és Bánkút Áfész legutóbb tartott köz­gyűlésén Dorogi Imre, az áfész elnöke beszámolt az el­múlt évi munkáról. Mint hall­hattuk, a szövetkezet gazdál­kodása nem volt buktatóktól mentes, de a jelenlegi piaci viszonyok között sincs a medgyesieknek szégyenkezni valójuk. A szövetkezet taglétszáma 899 fő és a részjegyek össze­ge 1,063 millió forint. Az alapszabályban meghatáro­zott 1000 forintos részjegyek befizetési, kiegészítési határ­ideje már lejárt, ennek ellené­re még 201 fő van, aki nem rendezte a kötelezettségét. Az igazgatóságnak korábban ki­zárással kellett volna élnie, ám feltételezve a jószándékot, tovább vártak, de — mint mondták — ez a lépés nem sokáig halasztható. Az áfész 1997-re 378 millió forint fogyasztói áras forga­lom mellett 500 ezer forint nyereség elérését tervezte. Célul tűzték a veszteség nél­küli gazdálkodást, valamint, hogy megőrzik a piaci pozíci­ójukat és pénzügyi stabilitá­sukat. Ez azért is rótt komoly feladatot a tagságra, mivel 1995-ben — az ismert HTO jegyek esete miatt — fennálló veszteségből még maradt ki­fizetetlen tétel. Az eredményes működés befolyásoló tényezője a fize­tőképes kereslet, azonban sem a jövedelmi viszonyokban, sem a munkanélküliség terén nem tapasztalható pozitív irá­nyú változás. A tervezett for­galmat három terülen valósí­tották meg: élelmiszer napicikkek, vegyesiparcikk (üzemanyag) és vendéglátás. Az év végi elszámolás szerint a forgalmat bázis és tervszin­ten is túlteljesítették. Ezen be­lül az élelmiszerkiskereske­delmet nyolc üzletben bonyo­lították le. 1977 második felé­ben két új üzletet nyitottak: egyiket a Kossuth téren, á má­sikat Medgyesbodzáson. A napicikk legnagyobb részét az ABC-áruház bonyolítja. Az áfész egész évben bizonyos áruféléknél akciókat, vásáro­kat tart, ahol az eredetinél jó­val olcsóbb áron kínálják a termékeket. Ezen akciók hát­terében az az rt. áll, amelynek a medgyesi áfész is tulajdono­sa. Az alacsony áraknak kö­szönhetően lassan elindult egy mennyiségi növekedés, ami korábban nem volt jel­lemző. A medgyesi áfész is belépett az Áfész-ek Országos Tanácsa által létrehozott COOP üzletláncba, amely a kötelezettség mellett további kedvezményeket, előnyöket jelent főként az áfésztagok és családtagjaik számára. Az élelmiszer mellett továbbra is működnek a vegyesiparcikk- boltok, amelyek négy helyszí­nen igyekeznek a keresletnek megfelelő árut bisztosítani. E területen a vásárlóerő inkább szezonális, vagy idényjellegű. A jármű-villamossági bolt forgalma szinten maradt és a gyors, rugalmas beszerzésre alapoz. A ruházati áruház for­galma két részből tevődik össze: egyrészt a saját áru­készlet, valamint a kínai, távolkeleti áruk. Ezáltal vál­tozatosabb a kínálat. Tavaly összevonták a vegyi-háztartá­si üzletet, amivel az eredmé­nyességet kívánták növelni. A benzinkút forgalma a mennyi­ségi értékesítésben nem csök­kent. Itt némi fejlesztésre volt szükség. A kútoszlopokat ve­zérlő számítógépes rendszerre 1,2 millió forintot költöttek, valamint (idénre áthúzódva) 2 millióért megvalósult a kút védőtetővel való felszerelése. Újdonságként januártól beve­zették a benzinkúton a PB pa­lackos gáz forgalmazását. Vé­gül a vendéglátóipar került szóba, amelyet csak egy presszóban folytatnak. A töb­bi vendéglátó egység bérleti formában működik. Végül el­hangzott, hogy az említett fo­gyasztói áras forgalom 419 millió forintot tett ki. Szállítá­si és egyéb költségjellegű ki­fizetéseiket határidőre teljesí­tették. A szövetkezet pénz­ügyi helyzete stabil és ki­egyensúlyozott. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents