Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

Dinnye, mag nélkül

Aki mag nélküli dinnyét akar termelni, az a termesztés eddigi ismereteit felejtse el.

(8. oldal)

A TÁRSASÁGI ÉS OSZTALÉKADÓRÓL

1998. május 31-éig kell benyújtani az illetékes első fokú állami adóhatósághoz az 1997. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségéről a bevallást.

(9. oldal)

Piaci hírek

Szarvason az előző heti árakhoz képest az újkrumplit majd’ száz forinttal olcsóbban mérték. (9. oldal)

1998. május 22., péntek

Szerkeszti: Tóth Ibolya

A Békés Megyei Hírlap Melléklete

Családi öröksége a kosárfonó mesterség

„Látni és érezni kell a minőséget”

Takaros és erős vesszőkasok kerülnek ki Károly bácsi keze alól

FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

A kosárfonás mesterségét a régről fennmaradt ismeretek alapján csak néhányan művelik a gyakorlatban, sőt a mesteremberek többsége is az idősebb korosztályhoz tartozik. A nagy- bánhegyesi falunapon láthattuk azonban, hogy a helybéli Nagy Károly bácsit körbevevő gyerekek milyen érdeklődéssel és nagy igyekezettel próbálták megismerni a fűzfavesszőből készülő kaskötés tudományát. — Talán közülük is akad néhány, aki továbbviszi ezt a mesterséget — bizakodik Károly bácsi.

— Feleségemmel a Vág folyó jobb partján születtünk és ha minden úgy alakul, akkor idén

leszek 75 éves — meséli az idős mesterember. — Az indíttatást ott kezdem, hogy édesapám az

I. világháborúban szakaszvezető volt és a keze alatt dolgozott 50 ukrán hadifogoly, akik az urasághoz jártak munkára. A közeli csatomapartról egyszer apám szedett egy kosárnak való fűzvesszőt és megfonta, majd odaadta az urasági birtok vezetőjének. Úgy megtetszett, hogy attól kezdve becsülete lett a csoportnak és szabadon járhattak-kelhettek a birtokon. Többen meg is tanulták a mesterséget. Gyermekként gondoltam: milyen jó dolga van annak, aki tud kosarat fonni. Később az iskolában is próbálgattam, majd 15 éves koromban, dinnyeőrzés közben, jó időtöltésnek bizonyult.

(Folytatás a 8. oldalon)

Hírháttér

Zöld út az exporthiteleknek

Az Eximbank és a Mehib Rt. a magyar export 4 százalékát finanszírozza, s nemcsak hitelezőként, hanem garanciavállalóként is segíti a kivitelt. A mintegy 10 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkező két cég vezérigazgatóját, Nyíri Ivánt arról kérdeztük: ügyfeleik között milyen arányt képviselnek a kis- és középvállalkozók.

— Mindössze az összforgalom egyötödének részesei a kis- és középvállalkozások

— mondja a vezérigazgató.

— Vagyis jóval több lehetőség kínálkozik' számukra, mint amennyit kihasználnak.

Nyíri szerint az alacsony részarány egyik fő oka az, hogy az Eximbank és a kereskedelmi bankok között nem alakult ki szoros együttműködés.

— Két évvel ezelőtt kezdtük el kiépíteni közvetlen banki kapcsolatainkat. Ma már ennek köszönhetően az ország legtávolabbi részébe is el tudjuk juttatni ,,hiteltermékeinket”. Szándékaink szerint azonban még

közelebb fogunk kerülni a kis- és középvállalkozói mezőnyhöz. Ennek jegyében az ABM-Amro Bankkal már aláírtuk a szerződést, s az 1TD Hungaryval is megállapodtunk abban, hogy regionális irodái kínálni fogják szolgáltatásainkat. Hasonló jellegű megállapodásról tárgyalunk az OTP-vel, a CIB Bankkal, a Magyar Külkereskedelmi Bankkal is — annak szellemében, hogy bármilyen exporttermék „zöld utat” kaphat bankunknál.

Félévenként közzétesszük

úgynevezett országkockázati besorolásunkat, mert a kockázat mértékétől függően állapíthatók meg hitelbiztosítási díjaink.

A legkedvezőbb kategóriában szerepel jelenleg az Egyesült Államok, Ausztria, Finnország; a legnagyobb kockázattal járó „terep” többek között Albánia, Eszak-Korea és Örményország.

Exporthitellimit nincs; bármilyen alacsony hitelkérelemmel fordulhatnak hozzánk a kis- és középvállalkozások.

Csernyánszki Judit

Kopcsák Mihály, a Hungarotel Rt. igazgatója 1953-ban született Békéscsabán. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán szerzett vezetékes távközlési üzemmérnöki diplomát 1975-ben. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság békéscsabai üzemében helyezkedett el mérnökként, később üzemvezetőként ténykedett. 1988-tól a Szegedi Távközlési Igazgatóság Békés Megyei Távközlési Üzemének osztályvezetője, 1991-től üzemvezető-helyettese. 1996. január 1-jétől — amikortól a Hungarotel nyerte el a megye hírközlésének biztosítására a koncessziós jogot — az rt. igazgatóhelyettese, majd ’96 októberétől igazgatója. Nős, felesége szintén a Hungarotelnél dolgozik, díjelszámolási csoportvezetőként. Zoltán fiuk most érettségizik a Rózsában, Balázs pedig a Közgében tanul.

Vezérállásban

— A Hungarotel igen nagy lépésekkel vágott bele a telefon- fejlesztésbe. Ismertetné ennek adatait?

— 42 ezer előfizetővel vettük át a szolgáltatást a Matávtól, és ez ’97 végére elérte a 102 ezret. A nagyarányú gyarapodás együtt járt új központok üzembe léptetésével, új technikák megvalósításával is.

Például 600 kilométernyi optikai kábelt fektettünk le a megyében. Összesen több, mint 10 milliárd forintot fordított a cég fejlesztésekre másfél év alatt.

— Idén milyen tervek szerepelnek elképzeléseikben?

— Folytatódik a távbeszélő-állomások bekapcsolása. A tavalyi év végén indult meg korszerűbb hangposta-szolgáltatásunk. Ennek igénybevevői körét bővíteni szeretnénk. Bevezetjük az ISDN-szolgáltatást, és aki erre előfizet, annak a megrendelt csomagtól függően tudunk egy vonalon több szolgáltatást biztosítani. Bővítjük a digitális bérelt vonali szolgáltatást, melynek látványos megjelenítése volt a Subnet. Ezenkívül be kívánunk lépni az alközponti szolgáltatók piacára, valamint az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében tovább korszerűsítjük a számlázási, nyilvántartási rendszerünket.

— A Hungarotel Rt. vezérigazgatója, az amerikai Gary Carpenter, ön pedig az első számú magyar vezetője a cégnek. Milyen a munkamegosztás önök között?

— Azt a munkamegosztást alkalmazzuk, hogy Carpenter úr viszi a gazdasági, marketing- és értékesítési vonalat, én pedig irányítom az üzemeltetési, vagyis a műszaki és a szolgáltatás jellegű munkákat. Mivel egyelőre két különböző épületben tartózkodunk, a személyes találkozások nem mindennaposak, de telefonon sűrűbben egyeztetünk. Várhatóan a közeljövőben ez a kétlakiság megszűnik, és a Szent István téri épületben lesz elérhető a Hungarotel teljes vezetése.

—A Hungarotel amerikai többségi tulajdonú cég. Mennyiben követel ez más munkastílust önöktől?

— Valóban át kellett állnunk egy más munkastílusra. Ez az önállóságra ösztönöz, arra, hogy merjünk dönteni, és vállaljuk is ennek a következményeit. Ügyanakkor nem a végzettség, hanem a szakmai tudás számít, ez a legfontosabb.-—Milyen az ön munkabeosztása?

— Mivel Pécsett folytatok közgazdasági tanulmányokat, összesűrűsödnek a tennivalók, mert ez heti másfél nap távollétet jelent. Bár sokkal több időt szeretnék a munkatársak között tölteni, de ez nem mindig jön össze. Sokszor leragadok az irodámban, mert nagyon sok ügyfél csak az igazgatónak hajlandó panaszát, észrevételét elmondani.

— Mik a legjellemzőbb előfizetői panaszok?

— Általában kétirányúak, a szolgáltatás minőségére és a számla nagyságára vonatkoznak. Mindkettőnél vannak szubjektív elemek az előfizetők részéről, de a bejelentést, észrevételt kivizsgáljuk, és ha jogos, megoldást keresünk a problémára.

— Ha mindent letelefonált, elintézett, mivel tölti legszívesebben szabadidejét?

— Mivel rendszerint 9—10 órás ülőmunkát végzek, nagyon hiányzik a mozgás. De „elfutni” nem lehet otthon sem a tanulmányoktól, illetve az angol nyelv tanulásától. Ha időm engedi, szívesen focizok, teniszezek. Hobbim a horgászat is, idegnyugtató a vízparti csend, a nyugalom. A zene — melyet szintetizátoron magam is művelek — szintén kikapcsolódást nyújt. Emellett igyekszem minél több időt tölteni a családdal.

—Az otthoni házimunkákba befogható?

— A szombat délelőtt a családi nagybevásárlásoké, a vasárnapi ebéd elkészítésénél is besegítek, és a mosogatás sem idegen tőlem.

Nyemcsok László