Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
1998. május 22., péntek LEVELEKBŐL Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzólí előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A pénztártól való távozást követően (általában) reklamációnak helye nincs! Munkatársunknak minap Szegeden akadt dolga, ezért kora reggel kocsiba ült, és elindult. Mivel az üzemanyag mutatója vészesen esett, ezért Orosházán ,,megitatta" kocsiját. A személyzet nagyon készséges volt — amúgy sem voltak sokan —, arra is volt ideje, míg a számlát a pénztárgép kikat- togtatta, hogy az érdeklődő kérdésekre választ adjon: mi mibe kerül. A számla elkészült, munkatársunk fizetett, bögrebélyeget is kapott — ez idő alatt a kocsi szélvédőjét is átláthatóvá tették —, a visszakapott pénzt inge felső zsebébe gyűrte. Munkatársunknak Szegeden első dolga volt megvásárolni a felesége által összeírt ajándéknak valót, mivel közeledett a ballagás. A kasszához érve fizetni akart, inge zsebéből előkotorászta a töltő- állomáson visszakapott pénzt, s ekkor érte a hidegzuhany. Kevés volt. Bizony, ötezer forinttal volt kevesebb, mint amire számított. Munkatársunkat kiverte a veríték, de akárhogy számolta pénzét, az csak nem lett több. Végiggondolta az utat, beszállt, illetve kiszállt a kocsiból, sehol meg nem állt, inge zsebében menet közben nem kotorászott. Miután kikövetkeztette, hogy csak az üzemanyagtöltő állomáson kaphatott vissza bizonyára rosszul, kénytelen volt tudomásul venni: elúszott ötezer forintja. Lebegett előtte a jelmondat: ,pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!”, és felesége kérdő tekintete. Visszafelé ilyen gondolatokkal, reményt vesztve utazott Orosházáig, de amikor a benzinkúthoz ért, erőt vett magán, és gondolva, lesz, ami lesz, betér és előadja gondját. Kissé félszegen adta elő a vele történteket. A legnagyobb meglepetésére megértéssel fogadták, udvariasan közölték, hogy most az elintézésre nincs mód, de kértek értesítési címet arra az esetre, ha a különbözet mégis előkerülne. Másnapra az eset szinte feledésbe merült, amikor is asztalán a telefon csengője megszólalt. Egy férfihang jelentkezett, és örömmel közölte, hogy a hiányzó pénz előkerült, és azt bármikor átveheti. Történt mindez május 13-án a Csabakábel munkatársával (de történhetett volna mással is) a JET orosházi üzemanyagtöltő állomáson. Valyuch László Kötődés a tárgyakhoz Kézzel fogható, konkrétan létező tárgyak között éljük mindennapi életünket. A tárgyak iránti kötődést illetően az emberek két nagy csoportba sorolhatók be. Vannak, akik csupán addig ragaszkodnak egy tárgyhoz, amíg az a tárgy a mindenkori divat által diktált követelményeknek megfelel. Ha változilő-a divat, akkor kicserélődik a ruhatár, új bútor kerül a lakásba. Mások viszont nehezen válnak meg tárgyaiktól. Az idő múlásával lassan „összenőnek, összeöregednek” a környezetükben lévő tárgyakkal. A legjelentéktelenebbnek tűnő, legapróbb tárgy is emléket őriz. Minden tárgyhoz akad egy kis történet. Azok az emberek, akik ennyire kötődnek a tárgyakhoz, felnőttként ha ismételten újra meg újra hazalátogatnak a hajdani gyermekkori , .boldog hajlékba” , akaratlanul is leltárt készítenek. Az udvarra érve keresik az öreg eperfát, a ház tövében lévő orgonabokrot, a kerti bútort. Az előszobában fürkészve figyelik, hogy helyén van-e az öreg tükör, ott van-e még a százéves komód. Akkor nyugodtak, ha minden úgy van, mint valaha. Talán ők a szerencsésebbek. Ugyanis a mindenkori divat kritikátlan követőinek csupán annyi jut osztályrészül, hogy élvezhetik a felszínes csillogást, ragyogást. A divat által ránk erőltetett ruhákat, cipőket, tárgyakat egy idő után könnyedén elfeledjük. Viszont az ósdi tükör, a százéves komód, a gyermekkorban rögzült tárgyak emléke életre szóló, mély nyomot hagy szívünkben. Ezekkel az emlékekkel, tárgyakhoz való kötődésekkel válik életünk teljessé, amelyek nélkül bizonyára lényegesen szegényebbek lennénk. Endrédi Károly, Kötegyán A BANCA COMMERCIALS ITAUANA-CSOPORT TAGJA CIB TAVASZ CIB RÉSZVÉNY ALAP és CIB-KINCSEM NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP- Alacsony költségek- Magas hozam- Könnyű hozzáférhetőség- Adókedvezmény KINCSEM 2000 KÖTVÉNYEK (Fix kamatozású, folyamatos kibocsátású értékpapírok) % 1 * i'M 1 í rL/Ajr Virágzó befektetési lehetőségek, egy csokorban. Biztos, mint a CIB! CIB BANK Szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Tel.: (66) 454-293 EJ ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. ótlási jegy-tulajdonosok, figyel A kárpótlás intézménye és a privatizáció Magyarországon sajátosan összefonódó fogalmak. Az 1991-ben meghirdetett kárpótlás során részlegesen kárpótolt személyek igényeik benyújtása, majd azok elbírálása után sajátos értékpapírokat, úgynevezett kárpótlási jegyeket kaptak. A kárpótlási törvények alapján benyújtott kérelmek alapján a Kárpótlási Hivatal közel 1,8 millió határozatot hozott meg, amelynek keretében 1997. végéig mintegy 138 milliárd forint összcímlet értékű kárpótlási jegy kibocsátásról kapták meg az érdekeltek a határozatot. A kárpótlási jegyek szereplésének utolsó öt éve alatt is bebizonyosodott, hogy a felhasználási lehetőségek közül a legelőnyösebb megoldás az állami tulajdonú társaságok privatizációjában történő részvétel. A privatizációs tranzakciók során az elmúlt év végéig 123 milliárd forint címletértékben használtak fel kárpótlási jegyet a befektetők. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény követelményének megfelelően folyamatos, kiszámítható kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben, melynek eredményét legszembetűnőbben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyam mozgása szemlélteti. Ajegyek árfolyama 1995. évi minimum szintjüket követően folyamatosan, szinte töretlenül emelkedett, 1998. márciusára elérve az eddig még nem tapasztalt 100 %-os árszintet. A kárpótlási jegyek negyedéves tőzsdei átlagárának alakulása (1995-1998.) A tömeges privatizáció lezárásával egyidejűleg a kárpótlási folyamat befejezésére is sort kell keríteni. A kárpótlás lezárása, az alanyi kárpótoltak korszerű befektetési formához való juttatása, a forgalomban lévő és a még kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek rövid idő alatt történő tömeges és lehetőség szerint teljes bevonása speciális konstrukció kidolgozását igényelte. Az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot 1998. évben az előző évektől eltérően, közvetett módon, befektetési alapokon keresztül megvalósuló cserével biztosítja. A befektetési alapok a kisbefektetők részére alacsony költségek mellett, lekötés kényszere nélkül biztosítanak lehetőségeikhez, megtakarítási céljaikhoz igazodó biztonságos, de emellett magas hozamot biztosító befektetéseket. A garanciarendszer, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat is, úgy védi a befektetők érdekeit, hogy ugyanakkor nem akadályozza az alapkezelőnek a befektetők érdekében a minél nagyobb hozam eléréséért folytatott tevékenységét és ezzel megteremti az összhangot a befektetők biztonsága és a befektetésekkel együtt j áró szükségszerű kockázat között. Az ÁPV Rt. létrehozta a 100 %-ban tulajdonát képező (tehát áttételesen állami) Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.-t. Ezen részvénytársaság a kárpótlási kínálat rugalmas biztosítása érdekében két befektetési alapot hoz létre. Az egyik egy nyíltvégű alap, kizárólag az alanyi kárpótoltak részére kialakított konstrukció. Akárpótolt az 1000 Ft címletértékű kárpótlási jegyéért 1742 Ft értékű befektetési jegyet kap. Eldöntheti, hogy ezt azonnal készpénzre váltja (azaz eladja), vagy megtartja a befektetési jegyet, ami ezek után az állampapírok hozamának megfelelően, megbízható módon kamatozik. Az alap tőkéjét döntő részben állampapírokba fekteti, így maximális biztonságot nyújt a befektetők részére. A másik alap egy zárt végű, vegyes értékpapír-alap, ami elsősorban a nem alanyi jogon járó kárpótlási jegy- tulajdonosok és az intézményi befektetők számára kialakított konstrukció. Ebben az esetben az átváltási arányt a mindenkori tőzsdei árfolyam szerint kalkulálják. Az alap tőkéjének nagy részét itt is állampapírokban tartja, azonban a magasabb hozam érdekében, befektetési politikájában meghatározott módon, részvényekbe is fektethet. A nyíltvégű alap mérete legalább 4 milliárd forint, a kárpótlási jegyek - befektetési jegyek cserearánya 1.742 Ft, míg a zártvégű alap méretét és az itt alkalmazott cserearányt az ÁPV Rt. Igazgatósága közvetlenül a cserét megelőző időpontban határozza meg. Az alapok létrejöttét követően a kárpótlási jegyek cseréje 1998. augusztusában elkezdődhet. A pontos időpontot a sajtóból tudhatják meg. Az év során így a kárpótlási jegy-tulajdonosok nem csak egyszerű résztulajdonhoz, hanem korszerű befektetési formához juthatnak, a kárpótlási folyamat lezárása érzékelhető közelségbe kerül. A befektetési alapok kisbefektetők számára nyújtott előnyei:- biztonság, hozam, azonnali hozzáférhetőség- törvényben előírt befektetési szabályok a biztonság érdekében- folyamatos állami felügyelet- az alapok eszközértékének nyilvánossága- korszerű, professzionális, kockázatmentes befektetési forma- lekötés kényszere nélkül kamatozó megtakarítás- gyors, egyszerű ügyintézés az ország egész területén- alacsony költségek- választás a saját megtakarítási célok között, a lehetőségekhez igazodó, rugalmas befektetés
