Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-15 / 113. szám

6 Heti gazdaság 1998. május 15., péntek „Törekszünk vezető márkáink megerősítésére” MERIÁN Rt.: a veszteségek ELLENÉRE BIZAKODNAK Csaknem 300 millió forintos veszteséget könyvelhet el az el­múlt évre a nagy múltú orosházi MERIÁN Rt. A német többségi tulajdonban lévó' cég profilja baromfi alapanyagú élelmiszerek gyártása. A több, mint 900 dolgozót foglalkoz­tató vállalat vezetése a veszteségek ellenére is bizakodik, az idei évre 100 millió forint fölötti nyereséget terveztek be. — Mi okozta az elmúlt évi 299 millió 125 ezer forintos vesz­teséget? — kérdeztük Bony­hádi Istvánt, a MERIÁN Rt. vezérigazgatóját. — A veszteség oka össze­tett. Egyrészt az élő állat fel- vásárlási ára a vártnál jóval magasabb volt az elmúlt esz­tendőben, ami egyébként nem csak vállalatunkat sújtotta, ha­nem valamennyi magyaror­szági baromfifeldolgozó céget is, másrészt az egyre fokozódó „konkurenciaharcban” nem tudtuk megvalósítani terméke­ink áremelését. Mindezek el­lenére társaságunk megőrizte likviditását, s az 1998-as esz­tendő első negyedévét a várt­nál sokkal jobban zártuk, ami bizakodásra ad okot. Az idei évre 100 millió forint fölötti nyereségtervet tűztünk ki cé­lul. — Közel egy éve jelent meg lapunk ,.Vezérállásban” című rovatában az Ön nyilatkozata. Ekkor vette át a gyár vezetését és tervei között megemlítette a belső szerkezetváltást. Mit si­került ebből mára megvalósí­tania? — Az évek óta veszteséges csirkefeldolgozást nagy mér­tékben csökkenthetjük, jövőre pedig teljes megszüntetésre kerül ez az ágazat. Helyette emeljük a víziszárnyas-feldol- gozás volumenét. Az eredmé­nyesség javítása érdekében már az előző esztendőben új­ragondolásra került a termék­struktúránk, törekszünk veze­tő márkáink megerősítésére és egy olyan központi választék kialakítására, amivel továbbra is megőrizhetjük versenyké­pességünket az egyre telítet­tebb piacon. — A már említett nyilatko­zatban utalt az új vezetői struktúra kialakítására is. — Vállalatunk menedzs­mentje az elmúlt időszakban 80 százalékban kicserélődött, ami mostanra érezteti pozitív hatását. Precízebbé, hatéko­nyabbá vált a munkavégzés cégünknél, ami azért is fontos, mert a MERIÁN Rt. minőség­orientált társaság. — Milyen terveik vannak még az eredményesség javítá­sa érdekében? — Igazgatóságunk a közel­jövőben hagyja jóvá a három­éves stratégiai tervet, ami másfél milliárd forintos beru­házást tartalmaz. Egyebek mellett tervezzük a vágóhíd és a hűtőtechnika megújítását, új technológia bevezetését a for­rázásban és a kopasztásban. Levegős előhűtő kialakítása és új darabolási technológia be­vezetése is céljaink között szerepel. A legnagyobb válto­zások pedig a konzervüze­münkben várhatók, ahol újra­gondolásra kerül a teljes tech­nológia és új csarnokokat épí­tünk. Mindezek a beruházások szintén hozzájárulnak majd cégünk eredményességének javításához. K. E. Hétköznapok kincse, a kék arany (Folytatás az 5. oldalról) A tudás értéhe felerősödik E tudományterület népszerűsí­tésében nagy szerepet kapnak az évente megrendezett Orszá­gos Öntözési Szakmai Napok. Hogy a szigorú szakmaiságot oldják, s egyben nyissanak a társadalom felé, idén a kiállí­tást és a bemutatót is „beköl­töztetik” a városba. A rendez­vényhez kapcsolódó vala­mennyi programot a Bolza- kastélyban, s annak parkjában bonyolítják. A kutatóintézet az öntöző­gazdák megkeresését, informá­cióval való ellátását is fontos feladatának tartja. Tapasztalata­ik szerint erre egyre nagyobb az igény, a piaci versenyben a tu­dás értéke kezd felerősödni. Szaktanácsadói tevékenysé­gükben újdonság a Kék Arany Öntözési Tanfolyam. A képzés fogadtatását az igazgató igen kedvezőnek tartja. Mint mond­ta, az első tanfolyamra a Pioneer cég tartott igényt. Ez azt is példázza, hogy a legma­gasabb termesztési technológia a legmagasabb öntözési ismere­teket igényli. A hibrid kukorica vetőmagtermesztés öntözési kérdéseivel foglalkozó tanfo­lyam eredményesen zárult. Az­óta a magyar dohányipar is je­lezte, partnerei tanfolyami to­vábbképzésében számít az Ön­tözési Kutatóintézetre. Csath Róza _________________________Embrióátültetésből születtek Belgiumban_________________________ C sŰCSGENETIKA A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSBEN Dr. Hegyes Tibor állatorvos Vortexszel, Valent István gondozó Magnummal, Kalmár Zoltán gondozó Piccóval állt a fényképe­zőgép lencséje elé fotó: kovács Erzsébet Nagyné Búza Mária szaporítóanyag-kiszerelés közben a mí­nusz 196 fokos folyékony nitrogént tartalmazó tárolókonté­ner előtt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gyökeres változások kezdőd­tek 1997-ben a mezőhegyesi Génbank Kft. életében. A ta­valy megkezdett és az idén be­fejeződő beruházás eredmé­nyeképpen két új istállóval bó'vül a kanadai—magyar ve­gyes vállalat telephelye, s így már több mint 60 bika tartá­sára van lehetősége a kft.-nek. Az 1997-es esztendő azonban nem csak az újabb beruházások miatt lesz emlékezetes a mezőhegyesi szakembereknek. — Az elmúlt év jelentős szak­mai elismerést is hozott a szá­munkra — mondja Veres Zoltán marketingmenedzser. — Az észak-amerikai állattenyésztők szövetsége cégünket mint általa elismert mesterséges termékenyí­tő állomást regisztrálta, s ezzel gyakorlatilag a világ összes orszá­gába exportálható a mezőhegyesi mélyhűtött holstein-fríz sperma. — A hazai tenyésztők számá­ra is elérhetőek ezek az értékes szaporítóanyagok? — Természetesen. Istállóink­ban magas genetikai értékű fiatal bikák várják, hogy ivadékvizsgá­lati eredményüket megkapva el­dőljön további sorsuk. Áz ex­portjog elnyerése után egyik tu­lajdonosunk, a világ legnagyobb mesterséges termékenyítő állo­mása, a SEMEX ALLIANCE három bikáját helyezte el Mező­hegyesen bértartás céljából. Ez azt jelenti, hogy a Génbank Kft. állomásán a világ egyik legjobb bikaparkjának képviselői a ma­gyar tenyésztés számára is ren­delkezésre állnak már az idén, hiszen ez évben elindulnak a ha­zai ivadékvizsgálati programban. — Gondolom, a kanadaiak is rajtuk tartják a szemüket. — Természetesen! E három rendkívül értékes állat részt vesz a tulajdonos saját, kanadai tesztprogramjában is. Szeren­csés esetben néhány év múlva közülük kerülhet ki az új, kana­dai ranglistavezető. Ebben az esetben Mezőhegyesre szege- ződik a holstein-fríz világ sze­me: a bika szaporítóanyagát a Génbank-ból fogjuk exportálni Kanadától Kínáig, az Egyesült Államoktól Németországig vagy akár Zimbabwéig. — Mit lehet tudni erről a há­rom ifjú titánról? — Embrióátültetésből szület­tek Belgiumban, és onnan ke­rültek hozzánk. Lám, a genetika számára már nem léteznek az országhatárok! — Mezőhegyesen mikor szü­letnek ilyen értékes utódok? — A Genoktáv nevű embrió­programunk keretében máris szü­letett három olyan ikertestvér bi­kánk, amelyek felkeltették az egyik USA-béli mesterséges ter­mékenyítő állomás figyelmét, és lízingajánlatot tett az egyikőjükre. Mindhárom bikánk kanadai iva­dékvizsgálaton is indul, párhuza­mosan a hazai tesztprogramjuk­kal. Hasonló esetre még nem volt példa nemhogy Mezőhegyesen, de az észak-amerikai holstein-fríz tenyésztés történetében sem! — mondta Veres Zoltán. Ménesi György Aktuális A TERMELŐNEK ALKALMAZKODNIA KELL A PIACI VÁLTOZÁSOKHOZ Korábban többször foglalkoz­tunk a termelő és értékesítő szö­vetkezetek létrehozásának elő­nyeivel, amely főként a zöld­ség- és gyümölcstermelők köré­ben jelentheti a jövő piacra jutási lehetőségét. A dinnyeter­melők körében az országban el­sőként létrehozott értékesítő szövetkezet 3 évvel ezelőtt Bal­mazújvárosban jött létre Kalikó néven. A közelmúltban Med- gyesegyházán tartott zöldség- termelők fórumán ezen szövet­kezet vezetője, ifj. Rózsa Péter az értékesítés jövőbeni változá­sairól szólt. — A piac a legkényesebb kérdés és mindenkit ez tart a legnagyobb bizonytalanságban. Azt gondolom, hogy a termelő ezzel szemben nem teljesen védtelen, ha minél jobban tájé­kozott és figyelembe veszi a ha­zánkban zajló gazdasági válto­zásokat — mondta. — Először meg kell nézni, hogy mit aka­runk eladni, hova szeretnénk ér­tékesíteni, milyen lehetőségünk van a termelésre és ennek ren­deljük alá a technológiai eleme­ket. Azzal mindenki egyetért, hogy a dinnye piaca — de más termékeké is! — nagy mérték­ben átalakul, amelyhez a terme­lőnek alkalmazkodnia kell. Az elmúlt időszakban a dinnyeker­tészek sikeresnek mondhatták magukat, mert viszonylag kis ráfordítással a hazai piacon nagy tömegben tudtak értékesí­teni, sokszor szinte a termőföld­ről elszállítva az árut. A jövő­ben minden alapvetően megvál­tozik. Az úgynevezett belföldi nagybani piacok szerepe csök­ken, ami minden évben más­más arányt mutat. A külföldi ta­pasztalatok alapján ez a folya­mat 70-80%-nál fog megállni, az értékesítési lehetőséget más irányba tolva. Ez ellen a kertész nem igazán tehet semmit, mint megpróbál az új elvárásokhoz igazodni. Az export terén is új előírásokra kell odafigyelni. A magyar szokásoktól eltérően külföldön az apró, valamint a mag nélküli dinnyéket szeret­nék vásárolni. A skandináv or­szágokban például, amelyek Magyarország jelentős piacai, egyre nagyobb volumenben ke­resik ezeket a termékeket. Ám az orosz tagállamok, a lengye­lek és a németek is egyre job­ban érdeklődnek a mag nélküli áru után. Hogyan tudunk erre felkészülni? Alapvetően el kell határoz­nunk, hogy hova akarunk ter­melni. A régi út már nem járha­tó, mert ha apró dinnyét aka­runk termelni, akkor eleve olyan fajtákat kell választa­nunk, amelyek termése megfe­lel az előírásoknak. Mint mond­ta, akár 8—10 ezer tőszámot is el tud képzelni a jövő dinnye­termesztésében. A mag nélküli dinnyénél sajnos még akad probléma a csíráztatással, ami a jövőben nagyobb figyelmet igé­nyel. A buktatók ellenére a szö­vetkezet úgy tapasztalta, hogy egyre több, jó minőségű árut le­het külföldön eladni. Egy másik szempont — ha exportra aka­runk termelni —, valószínűleg osztályozni és csomagolni lesz kénytelen a magyar termelő is. Itt azonban a kerek dinnyék él­veznek előnyt a hosszúkás dinnye hátrányára. Ifj. Rózsa Péter szerint az idén 20—30%-kal nagyobb a dinnye vetésterülete, ráadásul a meghatározó exportországok­nál (Spanyolország) is ugyanez a helyzet. Kedvező időjárás esetén arra kell felkészülni, hogy az idei „nagyon kemény dinnyés év lesz”, ami az árak­ban is megmutatkozik. Előrejel­zése szerint a mag nélküli dinnye tavalyi 45—47 forintos kilónkénti ára idén remélhető­leg nem esik 20 forint alá. Ha­zánkban azonban ez még csak néhány száz hektárt érint, amely export szempontjából nem meghatározó. A többi dinnyefajtánál — mint mondta — egyelőre beláthatatlan az ér­tékesítés és kicsit pesszimistán soknak tartja a beültetett terüle­teket. Mindenkinek fel kell ké­szülnie, hogy a jelenlegi piaci lehetőségek bizonytalanok. A sárgadinnye volumene jelenleg csak belföldi igényeket elégít ki. Talán egyszer eljutunk oda — mondta végül —, hogy a mennyiség mellett exportminő­séget is tudunk produkálni. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents