Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-15 / 113. szám
1998. május 15., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk Májusi munkák — teuepítsünk évelőket! Ezekben a hetekben bőven akad tennivaló a kertben. Kertben ülni álom, írja egy történeti könyv, de májusban előbb tevékenykedünk a kertben, így tette ezt Jókai is. Előbb rendet tett a virágoskertben s a szőlőjében, s utána írta kedves regényeit. Kertünknek kedves növényei az évelő virágok. Az évről évre kihajtó növényeinket, amelyek áttelelnek s tavasszal újra hajtanak, évelőknek nevezzük. Többéves tulajdonságukat a gumó, a gyöktörzs és a hagyma biztosítja. Sokan szeretik a kertjükben az ilyen növényeket. Vannak közöttük gyeppótlók, talajtakarók, virággal díszítők és örökzöldek is. Kertünket ne a természetből begyűjtött évelőkkel gyarapítsuk, amikor virágoznak, lehetetlen az áttelepítésük, később nehezen felismerhetőek, s jó ha tudjuk, néhány bizony szigorúan védett faj. Pl: a pirosló hunyor, az erdélyi hérics. Piacokon, lerakatokban és kertészeti csomagküldő cégeknél bőven válogathatunk belőlük. Legkönnyebben cserével juthatunk egy-egy kedves fajhoz. Az erősen bokrosodó tövek jól szaporíthatok tőosztással. Vigyázzunk arra, hogy ne sok-sok kis tövet készítsünk, az évelő úgy mutatós, ha csoportban található. A tőosztással szaporított egyedeket frissen trágyázott talajba ültessük, mert 4-8 évig maradnak egy helyen. Száraz időben természetesen akkor lesznek szépek növényeink, ha gondosan megöntözzük. Gyakori évelők a vágott virágnak alkalmas margaréta, kokárdavirág, a pünkösdi rózsa, a kúszó boglárka, a törpe őszirózsa, a pünkösdi szegfű és a hamvas veronika. Ha van hely a kertünkben, alakítsunk ki évelőágyat. Tusjak Jánosné Dísze lehet a kertnek, de vázában is kedves virágunk a margaréta Új tanácsadási program a kis- és középvállalatok részére Az ISO 9000-es rendszer — a jövő lehetősége Hazai vonatkozásban a kis- és közepes vállalkozások, cégek dominálnak, az egyes kimutatások szerint ezek termelése a nemzeti össztermék 60-70%-át állítják elő. A kis- és középvállalkozások lehetnek az a biztos háttér, amely integrálódva az Európai Közösséghez, biztosítják az országban élők felemelkedését, illetve lehetővé teszik a hazai termékek versenyképességét. Mit kell ehhez tenni? Meg kell tanulni azt, ami már máshol eredményre vezetett, meg kell változtatni azokat a szokásokat, amelyek nem jelentenek igazi eredményeket. A régi bölcsesség szerint: ,,Ha mindent mindig úgy teszel mint eddig, az eredmény is ugyanaz lesz, ha más eredményt szeretnél, valamit másképp kell csinálni.” Mi is az, amit másképp kell tenni? 1. Gondolkodásmódunkba egy rendszerelméletet bevinni, ahol a résztevékenységek megfelelő kapcsolatán keresztül biztosítani kell az egész tevékenység hatásosságát. 2. Ki kell alakítani azokat a belső kapcsolatokat, amelyek a megvalósításban közreműködők felelősségét, tevékenységét egyértelműen meghatározzák. Minden cégre hat környezete, és ezek a hatások alapvetően befolyásolják az eredményességet. Hosszú távon csak azok eredményesek, akik megfelelő módon le tudják képezni saját cégük számára a fenti hatásokat. Erre a leképezésre ragyogó eszköz az MSZ EN ISO 9000- es rendszer. Természetesen, mint minden változás, nem egyik napról a másikra, és nem önmagától történik, továbbá idő- és pénzigényes. A ráfordított időt és a hatékonyságot növelni lehet tanácsadó bevonásával. A kiépítés folyamatán az ezzel járó költségek csökkentésére van mód. A csökkentés lehetősége különböző pályázatok révén vissza nem térítendő támogatási források bevonása a munkába. 2. A Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány (MVA) tanácsadói hálózaton belüli le-' hetőség. 3. Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásai. A második és a harmadik lehetőséggel kapcsolatban a következőket érdemes ismemi: A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tanácsadói hálózatán keresztül a kis- és középvállalkozások számára az Európai Közösség elvárásainak való megfelelés javítása érdekében vissza nem térítendő támogatást biztosít a tanácsadás 50%, de maximum 200 ezer forint értékben. Törvények Szabványok Biztonsági előírások * t t I Hogyan lehet ebből a támogatásból MSZ EN ISO 9000-es elvárásoknak megfelelő rendszert kiépíteni? Ezen segít a tanácsadó hálózat, illetve a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Kis- és középvállalkozások esetében csoportos tanácsadásra is van lehetőség. A rendszerkiépítés ideje kb. 1 év. A tanácsadási díj lényegesen kedvezőbb, mint egyéni tanácsadás esetén; a cég tevékenységétől függően a csökkenés mértéke 40-60% is lehet. Természetesen ezt a csökkentett csoportos felkészítést az MVA-támogatás még csökkenti. A fenti támogatáson túlmenően természetesen az IKIM-pá- lyázat csökkentő hatásként jelentkezik (elnyerés esetén) a tanácsadásra és a tanúsítási költségekre. A témával kapcsolatos Vevői elvárás: Termék Saját igény — műszaki tartalom vagy — dolgozók céljai — funkció szolgáltatás — cég céljai — szállítási pontosság — fejlesztési igény — ár ' r ' r ' i — környezeti igény A források jelen pillanatban: 1. IKIM (Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium) pályázati lehetősége. Piaci értékelés — konkurencia ismerete — fizetőképesség — milyen fejlesztési irány — piaci termék életgörbe rendezvényre jelentkezni és ezzel kapcsolatosan is érdeklődni a vállalkozásfejlesztési alapítványnál, Kretz Ádám oktatási és projekt-menedzsernél lehet. ____________Piaci hírek — Szeghalom____________ Ez er forint fölött a petrezselyem A szeghalmi piacon tegnap kora reggel még nem volt nagy forgalom. Az árusok viccelődtek is: szerintük a panellakásokban élők soká ébrednek. Mások azon kérdésünkre, hogy milyen a forgalom, azt válaszolták: kiváló. Majd gyorsan hozzátették: a díjbeszedőnek, ugyanis ő már beszedte a helypénzt. De nem mindenki csak a humor oldaláról közelítette meg a helyzetet. Az ésszerűbben gondolkodók úgy vélték, ha a forgalom kisebb, akkor az árakon is csökkentének egy kicsit, így talán hamarább összejön az üzlet. Egy kiló szárazbab 300- 320 forintba, ugyanennyi szeges borsó 400 forintba került. A burgonyát 70-80, a vöröshagymát 150-180, _a fokhagymát 350 forintos kilónkénti áron mérték. A káposzta kilójáért 50, a kelkáposztáért 80 forintot kértek. A dióbéltől 800 forintos áron vált volna meg termelője. Egy tojásért 10 forintot kellett fizetni. Fél liter tejfölt 160 forintért, fél kiló túrót 200 forintért lehetett venni. Az erős paprika darabja 30-40 forint volt. Egy csomag retek 30 forintba, ugyanennyi hagyma 20 forintba került. A sárgarépa kilóját 100, a petrezselyemét 1200 forintért kínálták. Az almát 80 forintos kilónkénti áron mérték. A mák kilója 750, a mézé 400 forint volt. Egy pár tyúk 1600 forintba, a februári csirkék párja 1100 forintba került. • Magyari Barna Virágkörkép Orosházáról Itt az ideje, hogy szürke hétköznapjainkat színesebbé tegyük. A kertet, a balkonládákat a legszebb nyíló tavaszi virágokkal ültethetjük be, ha áldozunk rá. Merthogy ára van a virágnak. Orosházán a hetipiacon nézelődtünk csütörtökön. Ládaszámra kínálták a kereskedők a petúniát, egy-egy kicsi cserépnyi 40-45-50 forintba került. A begóniáért 70, a paprikavirágért 50, a ne- báncsvirágért 60, a bársonyvirágért 40-50, a különleges, telt virágú petúniáért 70, a muskátliért (futó változatáért is) 250- 300 forintot kértek. A szegélynövények közül láttunk boj- tocskát 35-45 forintért, jegecs- két 15 forintért. A nagyon mutatós törpe dália 80 forintba került. A szálas virágok iránt is nagy volt a kereslet, hiszen a lakás dísze lehet ilyenkor egy csokor gyöngyvirág (40 forintért), vagy margaréta (80 forintért). Cs. I. A Budapesti Árutőzsde hírei A hét elején folytatódott a búza- és kukoricaárak minden határidőben történő mélyrepülése. A kukorica ó- és újhatáridői kisebb mértékben estek, az EURO-búza és étkezési búza 400-500 Ft-os árcsökkenést értek el. A magasan lévő napraforgóárak enyhén csökkentek. A sertésárak mind a két minőségben 2-3 Ft-ot estek végig. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Július 17 000 16 600-17 390 17 390-18 000 17 390 Október 17 500 17 000 17 500-18 000 — Étkezési búza Ft/t Augusztus 19 600 19 300-19 600 19400-20 100 19 400-19 600 December 20 800 20 700-21 000 20 750-21 000 20 750-21 000 Euro-búza Ft/t Augusztus 18 050 17 500—18 050 18 000—18 100 — Takarmányárpa Ft/t Július 14 600 — 14 600—15 000 — Napraforgó Ft/t Október 58 890 58 000-59 000 58 800-59 600 58 800—59 000 EUROP vágósertés I., Ft/kg Június 250 250—300 EUROP vágósertés II., Ft/kg Június 250 250 Békéscsaba, 1998. május 12. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag VÉLEMÉNY Etika és a gazdasági verseny szabadsága Köztudott, hogy az etika fogalmának meghatározása sokféle lehet. A meghatározások egyike szerint az etika az emberi értékek és az emberi viselkedések elméleti tanulmányozása. Ez a meghatározás úgy is értelmezhető, hogy az etika valamely hivatás körében uralkodó erkölcsi és magatartásbeli szabályok összessége. A világban mindennek van etikája, így a világ egyik szerénynek tűnő szegmensének, a gazdasági verseny rendszerének is. Ez a szelet azonban nem is annyira szerény, mert ez a rendszer befolyásolja az emberiség cselekedeteit, jogi hátteret biztosítva irányának meghatározásához és a tisztességes piaci magatartás kialakításához. Kant fogalmazta meg az etikáról: „Cselekedj úgy, hogy amit teszel, az univerzális erkölcsi törvénnyé válhassék.” A gazdasági verseny szabadsága az etika oldaláról nézve Janus-arcú, jó is, rossz is. Számomra legalábbis ezt tükrözi az a magatartási forma, amely az utóbbi időkben a Békés Megyei Hírlap a temetkezési szolgáltatással kapcsolatos konfliktusról tájékoztatta olvasóit. A történet 1994. évben kezdődött, amikor is a Hírlap december 12-i számában megjelenő „Éhség lesz a kenyere?” című cikk szerint az egyház törekvése arra irányult, hogy a vállalkozó teljes körű szolgáltatását a temetőkben megtiltja. Ezen cikkre a Hírlap december 19-i számában a Vonalban vagyunk rovatban olvasói vélemény jelent meg, amely tartalmában napjainkban is helytálló. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a temetőkből való kitiltás témájában a vállalkozó javára jogerős bírósági határozat született. A Hírlap 1998. március 21— 22-i számában „Jó üzlet a halál” címmel újabb tudósítás jelent meg. A tudósításban közölt állítások egyértelműen a családi vállalkozás szolgáltatói tevékenysége ellen irányultak, de az az állítás is, mely szerint „olyan hírek terjedtek el, hogy éjszakai ügyeleté Békéscsabán csak egy temetkezési szolgáltatásnak van.” (Hírlap 1998. április 30—május L, hirdetési oldal.) A történethez tartozik az is, hogy a családi vállalkozás szolgáltatói tevékenységét megkülönböztető ábrás megjelölésük védjegyoltalom alatt áll. Ez pedig a minőségi szolgáltatás állandóságát bizonyítja. A gazdasági verseny a jog, az egyén és a társadalom számára etikai konfliktusokat teremthet, amelyek nemcsak elvont emberi jogokkal, hanem egymással is ellentétben állnak. Sajnos Békés megyében is kevesen tájékozottak „A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról” szóló 1996. évi LVII. törvény, azaz a versenytörvény (továbbiakban: VT) anyagi, reklámjogi rendelkezéseit illetően. A VT általános jelentőségű tételének alaphangját az Alkotmány ismert, 9. § (2) bekezdése a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát biztosítja. A VT első részének III. fejezete „A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma” címet viseli. Úgy gondolom, hogy a „Jó üzlet a halál” című cikk, írójának jó szándéka ellenére, azt a vélelmet indukálja az olvasóban, hogy az egyik fél piaci magatartása kifogásolható, míg a másik fél panaszáradata reklám- hordozónak is minősül(het). A fogyasztók (a téma tekintetében a temetési szolgáltatást igénybevevőket kell érteni) megtévesztése tilalmának tárgyi hatálya alá tartozik minden, tág értelembe véve a fogyasztók felé irányított tájékoztatás, információ, mint pl. az elhangzott panaszok vagy az éjszakai ügyelettel kapcsolatos tájékoztatás is. A fogyasztókat megtévesztő magatartás két csoportra osztható: megtévesztésre kerülhet sor a saját szolgáltatás nyújtásával vagy más vállalkozásával kapcsolatban. A VT alapvető csoportosításban két piaci magatartást tilalmaz: a fogyasztókat megtévesztő és ezért tisztességtelen tájékoztatást és a fogyasztók választási szabadságának indokolatlan korlátozását. Ez nem csak a reklámra, hanem mindenfajta megtévesztő tájékoztatásra vonatkozik. A VT-ben a jogalkotó által tipikusnak tekintett magatartási formák kifejtésére ezen írásom keretében nincs lehetőség. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a VT meghatározott üzleti módszerek alkalmazására is kiterjeszti hatályát. Ez az „elkövetési” magatartás. Olyan tényállásról van szó, amikor a fogyasztó megzavarásával, elbizonytalanításával, a vásárlás, szolgáltatás körülményeinek szándékos összekuszálásával megnehezítik a fogyasztók, megrendelők számára azt, hogy reálisan képesek legyenek a szándékolt jogügylet valós értékének, előnyeinek és hátrányainak tárgyilagos megítélésére. A VT-ben megfogalmazott magatartásokat „a fogyasztó választási szabadsága indokolatlan korlátozásának” nevezik. Az „indokolatlan” jelző arra utal. hogy a reklám és az annál szélesebb értelmű tájékoztatás minden esetben korlátozza a fogyasztó, megrendelő választási szabadságát, hiszen akaratát meghajlítja, figyelmét meghatározott körülményekre tereli. A magatartás tisztességtelenségéhez indokolatlanságra van szükség. Az előzőekben említett cikkekben megjeleníthető-e az indokolatlanság vagy nem, elbírálása nem az én tisztem! Én csupán a magánvéleményemet fejtettem ki egy olyan konfliktussal kapcsolatban, amely a gazdasági élet bármely területén előfordulhat. Véleményem szerint célszerű lenne, ha a temetkezési szolgáltatással foglalkozó egyéni vállalkozók érdekszövetségbe tömörülnének és a társadalom érdekeinek figyelembevételével megszüntethetnék az újra meg újra felmerülő konfliktushelyzeteket. Priskin István iparjogvédelmi szakértő
