Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-15 / 113. szám

CSÚCSGENETIKA E három rendkívül értékes állat részt vesz a tulajdonos saját, ka­nadai tesztprogramjában is. (6. oldal) MERIAN Rt.: bizakodnak „Társaságunk megőrizte likviditását, s az 1998-as esztendő első ne­gyedévét a vártnál sokkal jobban zártuk”. (6. oldal) Piaci híkek A szeghalmi piacon tegnap a burgonyát kilónként 70-80, a vöröshagymát 150-180 forin­tért mérték. (7. oldal) 1998. május 15., péntek A Békés Megyei Hírlap Melléklete Több ezer öntözőgazdát kell megszólítaniuk Hétköznapok kincse, a kék arany A magasabb termesztési technológia magasabb öntözési ismereteket igényel HÍRLAP ARCHÍV 1986 óta minden májusban Szarvason találkoznak az öntözéses technológia, agrotechnika és gazdálkodás képviselői: kutatók, gyártók, forgalmazók és termelők. Az Országos Öntözési Szak­mai Napok idei dátuma május 21—23. A rendezvény apropó­ján beszélgettünk a mezőgazdasági vízgazdálkodás helyzetéről, a kutatók és a termelők feladatáról dr. Lelkes Jánossal, a házi­gazda Öntözési Kutatóintézet igazgatójával. Dr. Lelkes János szerint ahhoz, hogy megértsük a mezőgaz­dasági vízgazdálkodás jelenlegi helyzetét, egészen a rendszer- váltásig kell visszatekintenünk. Az az időszak alaposan megté­pázta e tudományterületet. A mezőgazdasági szövetkezetek­kel együtt semmisültek meg a korábban állami pénzen létre­hozott öntözőüzemek. A haté­kony öntöző infrastruktúra a földek felaprózódása után mű­ködésképtelenné vált. Figyel­meztetve rá: a mezőgazdasági vízgazdálkodás nagy térségi összefogást kíván. A kutatóin­tézet vezetője bizakodó, mint mondta, a privatizációval meg­roppant mezőgazdasági vízgaz­dálkodás kifelé tart a hullám­völgyből. Más módon, más nyelven S hogy mi lett a sorsa a koráb­ban öntözéses gazdálkodás alá vont területeknek? Az igazgató becslése szerint e területek egy- harmadán ment tovább az öntö­zés, s ugyanekkora termőföld- területen lát arra jó esélyt, hogy újra kiépülhetne az öntözés inf­rastruktúrája. Ezeken a viszony­lag kisebb földterületeken csak úgy tudnak megélni a tulajdono­sok, ha intenzív gazdálkodással nagy értékű kultúrát állítanak elő. Ám ez öntözéses gazdálko­dást feltételez. A birtokrendszer kialakulásával a korábbi mint­egy ezer öntözőgazdaság száma megsokszorozódott. — Változatosabb lett az a ré­teg, amely az öntözési informá­ciót igényli. Több ezerre tehető az a vállalkozó, aki szakmai fel- készültség híján, ösztönösen igyekszik boldogulni. Hozzájuk nem jutnak el a szakfolyóira­tokban publikált kutatási ered­mények. Őket más módon, más nyelven kell megszólítani — magyarázta az igazgató. (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Exporttámogatás - fölös tejre A Tej Terméktanács 100-120 millió literre becsüli a pia­con jelen lévő tejfelesleget. Ez a mennyiség több az ilyen­kor, nyár elején szokásos időszakos tejtöbbletnél. A gondokat tetézi, hogy az év eleji áremelések nyomán to­vább csökkent a hazai tejfo­gyasztás, a külpiacokon pe­dig nehéz felvenni a versenyt az agyontámogatott termé­kekkel szemben. Ezért a fel­dolgozók literenként 5—7 fo­rint támogatást kértek a szaktárcától. A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének adatai szerint a piaci kereslethez képest 6—8 százalékkal több tej van az országban, mint volt ta­valy ilyenkor. Tóth István, a MOSZ titkára szerint a megnövekedett tejmennyisé­get a fogyasztás csökkenése miatt egyre nehezebb eladni. A jelenlegi helyzet kialakulá­sában az is szerepet játszott, hogy a felvásárlási árak las­sú emelkedését, az energia­árak növekedését a tejipar szerette volna áthárítani a fogyasztókra, azok azonban a vásárlás visszafogásával reagáltak e kísérletre. Fize­tőképes kereslet híján pedig belföldön nem lehet „leve­zetni” az időszakos tejtöbb­letet. A szakember nem tart at­tól, hogy a túltermelés tar­tóssá válik. Az érdekképvise­let és a terméktanács szerint a jelenlegi piaci zavart álla­mi intervenciós segítséggel kezelni kell és lehet is. Lite­renként öt forint, összesen 600 millió forint támogatás­sal exportálni lehetne a tej­felesleget. Elsősorban a ke­leti piacokon, nyugaton ugyanis még szubvencióval is nehéz lenne értékesíteni a hazai tejtermékeket, az agyontámogatott nyugat-eu­rópai mellett. A Földművelésügyi Minisz­térium illetékesétől megtud­tuk: az agrártárca nem zárkó­zik el attól, hogy segítséget nyújtson a termelőknek és fel­dolgozóknak. A kért 600 mil­lió forint intervenciós támo­gatás hamarosan hozzáférhe­tő lesz. Információink szerint li­terenként 5 forintra lehet majd pályázni. Azok az igénylők élveznek majd előnyt, akik viszonylag kis összegű támogatást kérnek és a tejet feldolgozott ter­mék formájában expor­tálják. Újvári Gizella Az orosházi születésű fiatalember középiskolai tanulmá­nyait szülővárosának híres gimnáziumában, a Táncsics­ban végezte. Állítása szerint legendásan jó osztályuk volt, az akkor szövődött barátságokat az idő sem koptatta meg. A 15 éves osztálytalálkozót Pálfai Tamásra, az OROSháza- GLAS ügyvezető igazgatójára bízták egykori diáktársai. Vezérállásban — De jó is azokra az évekre emlékezni! Pribékné Pataki Ju­dit osztályfőnök és Fülöp Béla igazgatóhelyettes elnéző maga­tartásának köszönhetően olyan dolgokat csináltunk meg már abban az időben, amit mások­tól nem tűrtek volna el. Az osz­tálytalálkozókon 1400 darab diával és az akkoriban általunk készített filmmel frissítjük fel élményeinket — mesélte talál­kozásunkkor a diákévek szép­ségeit az ügyvezető, aki a kö­zépiskola után Szegeden járt egyetemre, programozó mate­matikusként diplomázott. — Mindig is érdekelt a mate­matika, Szegeden egy mező- gazdasági jellegű cég irodájában dolgoztam a számítástechnikai részlegen. A 90-es években pedig saját vállalkozást indítottam. — Mikor került az orosházi gyár élére? — Valójában „ejtőernyősként” csöppentem az üvegiparba 1996 őszén. Akkor még OROS-PACK Kft. néven működött a gyár, amit síküveg-csomagoló anyagok gyártására hoztak létre. Ez a profil viszont időközben háttérbe szorult, máig a síküveg-fel­dolgozáson van a hangsúly. S hogy a név ne legyen megtévesztő, ezért 1997. április elsejétől OROSházaGLAS néven dolgozunk. — Emlékszik az első munkanapra? — 1996. szeptember 16-át jegyzett a naptár. Rengeteget kellett és még a mai napig is kell tanulnom. Nehéz világ az üvegeseké. Úgy tapasztaltam, megtanulni csak úgy lehet, ha nyitott vagyok minden iránt, érdekel minden részlet. Ám a be­osztásom kötelez sok más feladatra is. — Milyen vezetőnek tartja magát? — Keménynek, határozottnak kell lennie a jó vezetőnek. Kez­detben engedékenyebb voltam, mert időre volt szükségem, hogy megismerjem a cég működését, felépítését. Azt is láttam, hogy változtatásokra lesz szükség. De beláttam, egyszerre mindent nem lehet. Egyébként hallgatok a nagy szaktudással rendelkező kollégákra, a döntéseket viszont én hozom meg. Az ő előnyük, hogy ismerik a múltat. Az enyém viszont az, hogy engem nem kísért a múlt, mindig a jelenben és a jövőben gondolkodom. — Változtatásokról beszélt, amiket el kellett indítani. Me­lyek ezek? — A síküveg-feldolgozás került előtérbe, csomagolóanya­got már csak saját részünkre gyártunk. Építészeti és járműüve­get készítünk. Ámi a legújabb: az új síküveg-edző beruházás. Európa jelenleg legmodernebb berendezését vásároltuk meg — erre várt a cég legalább 10 évet! Az összeszerelés folyamat­ban van. A másik fejlesztés, ami az én kezdeményezésemnek köszönhető: a számítógépes termelésirányítási rendszer. A gyár teljes működése számítógépre került. — Látom, az Ön irodájából sem hiányzik a számítógép... — Fontosnak tartom a gyors, pontos információkat akár az ügyviteli témákkal, akár a termelésirányítással kapcsolatban. De még nem szóltam a harmadik dologról, az ISO 9002 minő­ségtanúsítvány megszerzéséről, ami szintén az előbbre lépés egyik állomása lesz. — Irodájában sok a tükör. Nem csak vezetője egy üvegipa­ri cégnek, de , fogyasztó” is? — Beleszerettem az üvegbe. A szegedi lakásunkban sincs olyan helyiség, ahol ne lenne valamilyen formában tükör. Öl­tözteti a teret, bárhol van. — Mit csinál szabadidejében? — 5 hetes a kislányom, Anna Blanka. Azt a kevés időt, ami jut nekem, vele töltöm. Egyébként soha nem voltam unatkozó tí­pus. Diákként 14 évig tanultam klarinétozni, a zene fontos szere­pet játszik az életemben. Ha igazi kikapcsolódásra vágyom, ko­molyzenét hallgatok, például a bécsi klasszikusokat. De szeretek fotózni is. A lányomról már most több száz felvételem van. — Készülnek-e valahová a nyáron a családdal? — Amíg nem volt gyermekünk, bejártuk Európát. Vonza­nak bennünket a skandináv országok. Ám 3 évig tartott az építkezésünk, így kimaradtak a nagy nyaralások az életünkből. Most pedig megszületett Anna. Egyelőre itthon maradunk, én pedig ingázok az otthonom és a munkahelyem között. — Köszönöm a beszélgetést! Csete Ilona FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents