Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18-19 / 91. szám

A gyerek fejlődése a döntő Nina Kulagina A többi gyerek rovására elit képzés folyik az újkígyósi általános iskolában? — kereste meg szerkesztőségünket a településről egy szülő. A község egyetlen általános iskolájá­ban negyedikben teszt alapján sorolják osztá­lyokba a gyerekeket. Felsőben már három különböző erősségű osztályban tanulnak, ez pedig nem biztosítja az esélyegyenlőséget, mondta. (6. oldal) Az 1970-es évek elején az amerikai titkosszolgálati szerveknek kalandos körülmények között sikerült több olyan eredeti filmfelvételt kicsempészniük a Szovjetunióból, amelyen egy leningrádi háziasszony, Nina Kulagina paranormális képességeiről tartott bemutatót. (7. oldal) 1. Maine 11. Indiana 24. Virginia 37. Texas 4L Colorado 2. New Hampshire 21. Kansas 34. Arkansas 18. Észak-Dakota 42. Új-Mexikó 3. Vermont 31. Tenessee 15. Minnesota 28. Georgia 43. Arizona 4. Massachusetts 12. Illinois 25. Nyugat-Virginia 38. Montana 44. Utah 5. Rhode Island 22. Delaware 35. Louisiana 19. Dél-Dakota 45. Nevada 6. Connecticut 32. Alabama 16. Iowa 29. Florida 46. Washington 7. New York 13. Michigan 26. Észak-Karolina 39. Idaho 47. Oregon 8. New Jersey 23. Maryland 36. Oklahoma 20. Nebraska 48. Kalifornia 9. Pensylvánia 33. Mississippi 17. Missouri 30. Kentucky 49. Alaszka 10. Ohio 14. Wisconsin 27. Dél-Karolina 40. Wyoming 50. Hawaii Azokban az országokban ugyanis, ahol ér­vényben van a büntetésnek ez a módja, nem elhanyagolható azoknak a száma, akik ellenzik mások életének kioltását, még akkor is, ha bűnözőről van szó. Ugyanakkor egyre többen „visszasírják” a halálbüntetést azokban az államokban, ahol azt a törvényhozás eltörölte. A világ államai tulajdonképpen négy csoportba oszthatók aszerint, hogyan vi­szonyulnak a halálbüntetés kérdéséhez. Az első csoportba tartoznak azok az or­szágok, melyek teljesen (tehát de facto és de iure is) kiiktatták a büntetésnek ezt a módját. Ilyen államból csupán 40 léte­zik, de köztük vannak a fejlett nyugati országok is. A második csoportot 16 ál­lam alkotja. Ezekben a halálbüntetés el­törlése csak békeidőben érvényes; hábo­rú esetén a büntetésnek ezt a módját is alkalmazhatják. A harmadik csoportba tartozó 24 államban az érvényben levő büntető törvénykönyv tartalmazza a halálbüntetést is, de a gyakorlatban nem élnek ezzel a törvényadta lehetőséggel. A világ legtöbb államában (több mint százban) a halálbüntetés a kiszabható büntetések között szerepel és gyakorol­ják is ezt a jogot. Érdekes megfigyelni, mennyire nem egyértelmű egy-egy állam besorolása egyik vagy másik csoportba. Túlságosan leegyszerűsítenénk a képletet, ha azt állí­tanánk, a fejlett demokráciák elutasítják a halálbüntetést, míg a fejletlenebb álla­mok előszeretettel alkalmazzák. Mert igaz ugyan, hogy az Európai Unió orszá­gaiban már eltörölték az ítéletnek ezt a fajtáját, az Egyesült Államok 50 tagál­lamból 37-ben még mindig szabnak ki halálos ítéletet, s a kivégzéseket végre is hajtják. így aztán a világstatisztikák kicsit fu­rán mutatnak, ahogy a többnyire fejlet­lennek és antidemokratikusnak tartott or­szágok között ott találjuk azt a nagyhatal­mat is, amely a leggyakrabban és mindig is fennhangon, büszkén kiáltotta ki magát az emberi jogok és a szabadság hazájá­nak. A volt szocialista blokk államaival pedig az a helyzet, hogy többségük — kétségbeesett igyekezetében utolérni a nyugati demokratikus országokat — seb­tében eltörölte a halálbüntetést, most pe­dig egyre többen azt kezdik bizonygatni, mégiscsak szükség lenne rá. Érveléseik során előszeretettel mutogatnak bizonyos fejlett nyugati demokráciákra — konkré­tan az USA-ra —, vagy pedig a közép­európai országok sajátos helyzetére hi­vatkozva utasítják el azt a nyugat-európai gyakorlatot, amely tiltja a halálbüntetést. Gyakran szerepel az érvek között a bűnö­zés növekedése is az eltörlés óta. A világ közvéleménye a halálbüntetés támogatóira és ellenzőire oszlik. Akik szükségesnek tartják e súlyos büntetés alkalmazását, azt hangsúlyozzák, hogy meg kell védeni a társadalmat a veszé­lyes elemektől. „A halálbüntétés azért van, hogy figyelmeztessen: vannak rossz emberek, akiktől meg kell védeni a társadalmat. Közéjük tartoznak a gyen­gébb nem képviselői is” — jelentette ki Lawton Chiles, Florida kormányzója an­nak kapcsán, hogy március 30-án — az állam keretein belül 150 év után először — ismét egy nő került a vesztőhelyre Florida államban. (Judi Buenoant két ember meggyilkolásáért ítélte halálra a bíróság. A sajtóban csak „fekete öz­vegyként” emlegetett nőt, aki férjét ar­zénnal megmérgezte, fogyatékos fiát vízbe ölte, s szeretője meggyilkolására készült, elektromos székben végzik ki.) A február 4-én Texas államban Karla Faye Tuckeren végrehajtott halálos íté­let volt az, amely ismét megmozgatta az amerikai közvéleményt, s nemcsak a tengerentúlon, de szinte az egész vilá­gon ismét aktuális lett a halálbüntetés kérdése. A kivégzés idején a börtön előtt mindkét tábor képviselői ott voltak. A „Texasban szemet szemért, fogat fo­gért” feliratú transzparenst tartó diák­lány szerint a bűnösnek „meg kell fizet­nie azért, amit tett”. A másik tábor olyan plakátot tartott, melyeken a „Szégyenlem, hogy texasi vagyok” típu­sú feliratok voltak olvashatók. Ők vol­tak többségben! Az is érdekességnek számít, hogy nem csupán a Karla Tuckert annak idején el­ítélő esküdtek kérték a halálbüntetés megmásítását, hanem az ENSZ, az Euró­pa Parlament, II. János Pál pápa, sőt még maga a meggyilkolt áldozat nővére is! A harcot mégis elvesztették. A legújabb eset: a napokban az Egyesült Államok külügyminisztere, legfelsőbb bírósága és Paraguay tiltakozása ellenére kivégeztek egy paraguayi állampolgárt. Virginia állam kormányzója hajthatatlan volt, a halálos ítéletet végrehajtották. A halálbüntetés egyike azoknak a megoldatlan kérdéseknek, melyekről megoszlanak a vélemé­nyek, s melyekben még nem sikerült egyik félnek sem kimondania a döntő szót. A világ államai különbözőek aszerint, jogalkotásuk tartalmazza-e vagy sem az ítéletnek e legsúlyosabb formáját, de a vélemények még egy-egy államon belül is homlokegyenest ellenkezőek. Az Egyesült Államok 50 tagállamából 37-ben még mindig szabnak ki halálos ítéletet, s a kivégzéseket végre is hajtják Rossz emberek büntetése?

Next

/
Thumbnails
Contents