Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18-19 / 91. szám

s Elit képzés vagy tehetséggondozás Újkígyóson? gyerek fejlődése a döntő Á többi gyerek rovására elit képzés folyik az újkígyósi általános iskolá­ban? — kereste meg szerkesztősé­günket a településről egy szülő. A község egyetlen általános iskolájá­ban negyedikben teszt alapján sorol­ják osztályokba a gyerekeket. Felső­ben már három különböző erősségű .osztályban tanulnak, különböző kö­vetelmények mellett, ez pedig nem biztosítja az esélyegyenlőséget, mondta. zése alapján, a tanulmányi eredmé­nyek figyelembevételével, az osztály­főnök véleménye és egy felmérés alapján válogattuk a gyerekeket. A ta­pasztalatok azt mutatják, jól sikerült a válogatás. Idén, a tavalyi igényből ki­indulva ismét értesítettük a negyedi­kes szülőket az emelt szintű osztály indításáról. Erről szülői értekezletet is tartottunk, ahol válaszoltunk a felme­rült kérdésekre. — Nem kerülnek ezzel a rendszerrel több a matematikaórája, és gyorsabb a tempó. Előfosdulhat, és mi is figyelünk rá, hogy egy gyermek később érik, ké­sőbb nyílik ki. Ilyenkor lehetőség van az osztályváltásra, hiszen az emelt szintű osztály plusz tudásanyaga bepó­tolható. Ugyanakkor az is előfordult, hogy bár a szülő mindenáron az emelt szintű osztályba szerette volna járatni a gyermekét, lebeszéltük róla, mert lát­tuk, pszichésen nem bírná a terhelést a gyermek. Előny vagy hátrány a többieknek a tehetségek kiemelése? (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) Békéscsabaiak Jugoszláviában A könyvtárosok között tovább él a testvérvárosi kapcsolat A Békés Megyei Könyvtár négyfős delegációja (Litauszki Györgyné, Lonovics Lászlóné, Elek Tibor) dr. Ambrus Zoltán vezetésével a közelmúlt­ban jugoszláviai tanulmányúton vett részt. A Békéscsaba és Nagybecskerek (Zrenjanin) közötti, a szocializmus évtizedeire visszanyúló testvérvárosi kap­csolat a kilencvenes években már nem volt igazán élő. A megyei könyvtárban ettől és a politikai széljárásoktól függetlenül a határon túli magyar könyvtá­rosokkal való együttműködés, a számukra rendezett tanácskozások kereté­ben az elmúlt években is többször vendégül látták a vajdasági (köztük a nagybecskereki) magyar könyvtárosokat. Ennek viszonzásaként és a két vá­ros könyvtára közötti konkrétabb együttműködés megteremtése céljából hívta meg a Zrenjanini Városi Népkönyvtár és a Petőfi Művelődési Egyesü­let könyvtár szakosztálya a csabaiakat és mellettük másik testvérvárosuk, Arad kétfős küldöttségét. Csuka Mária nagybecskereki könyvtá­ros igazán gazdag és tartalmas progra­mot szervezett vendégeik számára. A küldöttségeket fogadta Dusán Jakovlev, a zrenjanini népkönyvtár igazgatója, a vendégek és helyi kísérő­ik már utaztak is Újvidékre, ahol előbb az egyetem magyar tanszékét látogat­ták meg, ezután a Fórum Könyvkiadó­ban tettek látogatást. Másnap belgrádi kirándulás követ­kezett, ahol a küldöttségek tagjai meg­ismerkedhettek a szerb nemzeti könyv­tárban és a városi könyvtárban folyó munkával. Délután sétát tettek a hely­beliek által Kalimegdánnak nevezett vámegyedben, az 1456-os, Hunyadi János vezette várvédők hőstettének helyszínén. Majd itt is meglátogatták az egyetem magyar tanszékét, ahol nagy örömükre a szokott hivatalos fo­gadás helyett egy bensőséges hangula­tú kiállításmegnyitó közepébe csöp­pentek. A harmadik napon került sor a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesü­letben a jugoszláviai magyar könyvtá­rosok első nemzetközi találkozójára a Könyv-könyvtár-könyvtárosok-olvasók című tanácskozás keretében. Az itt el­hangzó előadások a vajdasági magyar könyvtárak és könyvtárosok gyakorlati életéről és gondjairól, illetve különbö­ző helyi kiadványokról és gyűjtemé­nyekről szóltak. Egy ilyen szikár, tárgyszerű tudósítás természetesen nem adhatja vissza azokat a szakmai megbeszéléseknek tartalmas voltát, amelyeken a csabai könyvtárosok részt vehettek, sem azoknak a felemelő pil­lanatoknak a hangulatát, amelyet átél­hettek a régi ismerősökkel, barátokkal való találkozásokkor, vagy az esti fé­nyekben úszó péterváradi erődben, vagy a Száva és a Duna összefolyása fölött emelkedő, ma is ép nándorfehér­vári várban naplementekor, vagy a belgrádi magyarok és magyarul tanuló szerbek családias ünnepségén, vagy a zrenjanini Petőfi Egyesület hagyo­mányőrző népzenekarát hallgatva. Dr. Ambrus Zoltán és Dusán Jakovlev megállapodtak a két könyvtár könyvál­lománya CD-re vitt listájának kicseré­lésében, egy-egy .könyvtáros számára egyhetes kutatás lehetővé tételében és a két könyvtár által kiadott irodalmi fo­lyóirat, a Bárka és az Ulaznica közötti együttműködésben, kétnyelvű összeál­lítások kölcsönös megjelentetésében. E. T. Battonyán tanulnak zenét Növendékhangversenyek a szülők és a diákok örömére Az újkígyósi Széchenyi István Általá­nos iskolában hagyományai vannak a differenciált oktatásnak. Képesség sze­rinti csoportbontásban oktatják az idegen nyelvet, és a tehetséges gyere­keket igyekeznek kiemelni. Eredmény­nek tartják, hogy jók a középiskolai felvételi arányok. — Tavaly a szülők kérésére döntöt­tünk a differenciálás mellett negyedik év végén — mondja Buday György igazgató. — A településen egy iskola működik, fel. kellett vállalnunk a te­hetséggondozást, annál is inkább, mert ha nem tesszük meg, a szülők el­viszik az iskolából a gyerekeket. Egy heterogén osztályban vagy a gyen­gébb képességű tanulók kárára foglal­kozik a pedagógus a jó tanulókkal, vagy a gyengébbeket tartja szinten, a jobbak hátrányára. Tavaly egy osz­tályt emelt szintű matematikaoktatás­sal indítottunk. Ide a szülők jelentke­skatulyába a gyerekek? Nem sérül az esélyegyenlőség elve? — Áz általános iskolai követel­ményrendszer minden osztályban ugyanaz, csak a ráfordított idő és a munka mennyisége más. Minden osz­tályban egyforma felmérést írnak a gyerekek. Nyilván az egyik osztályban több lesz a jó eredmény, mint a másik­ban. De a nem emelt szintű osztályok­ban — éppen azért, mert a pedagógus­nak több ideje jut egy-egy tanuló felké­szítésére — biztos, hogy egy olyan ké­pességű gyerek is könnyebben nyújt jó teljesítményt, aki egy heterogén össze­tételű osztályban csak bukdácsolna. Az esélyegyenlőség éppen akkor sérülne, ha nem vennénk figyelembe a gyere­kek közötti különbségeket, és minden­kit azonos módon terhelnénk. Nekünk is az a célunk, hogy a tanulók a nekik megfelelő és tetsző osztálytípusba ke­rüljenek. Az emelt szintű osztálynak — A szülők vagyoni helyzete mennyire befolyásolja az emelt szintű osztályba kerülést? — Ebben az esetben sem vagyunk tekintettel a szülők vagyoni helyzetére. A család anyagi helyzete nem befolyá­solja, melyik osztályba kerül a tanuló. A vagyoni különbségek miatt előfor­dultak konfliktusok a gyerekek között, de ez nem azért történt, mert más osz­tályokba járnak. Ha ilyen jelenséget ta­pasztalunk, mindenképpen igyekszünk gyengíteni, illetve azon vagyunk, hogy elő se fordulhasson. A differenciált ok­tatás bevezetése előtt nagyon sok vita, megbeszélés folyt tantestületen belül. Mellette és ellene is érveltek a kollé­gák. Valahová azonban döntenünk kel­lett. Az eredmények azt igazolják, jól döntöttünk. Mindezt azonban csak a szülőkkel együttműködve lehet és akarjuk megvalósítani. K. A. A Battonyai Állami Zeneiskola kisu­gárzását, közművelődési tevékenysé­gének folyamatosságát jelzi, hogy újabb „fehér folt” tűnt el az élő zene terjesztésének palettájáról. A mezőhegyesi tagozat önállóvá válása után dombegyházi gyerekek mentek hangszeres zenét tanulni Battonyára. Természetes, hogy ettől kezdve a zene­iskola Dombegyházon is rendezett nö­vendékhangversenyeket . — Ismereteim szerint legutóbb Kevermesen is felléptek — fordulok Holló László igazgatóhoz. — Igen, ez így van — mondja. — Kevermesről 1996-tól jelentkeztek di­ákok Battonyára zenetanulási igénnyel. Ok az első évben még Dombegyházon szerepeltek. Bár Kevermes nagyközségben eddig is volt lehetőség a zenei ismeretek elsajátítá­sára, akik tehették, Battonyára utaztak, fáradságot nem kímélve, szorosan be­osztva szabadidejüket. A kevermesi gyermekek első alkalommal a közel­múltban léptek szülőfalujuk közönsége elé az ottani művelődési házban, együtt a zeneiskola arra alkalmas battonyai—dombegyházi növendékei­vel. A hallgatóság között jelen voltak a szülők, a rokonok, a tanárok, az osz­tálytársak. A hangverseny után Tarr Józsefné polgármesternek és a művelő­dési ház vezetőjének, Mucsi Ferencnek vendégszeretetét élvezhették a szerep­lők és a felkészítő tanárok. —Reménykedhetünk, hogy lesz foly­tatása? — A lelkesedésből ítélve, nem ez volt az első s egyetlen kevermesi fellé­pésünk. A rendezvényt szeretnénk ha­gyományossá tenni úgy a battonyai gyermekek, mint a kevermesi szülők és tanulók örömére — válaszolta Hol­ló László igazgató. (gh) Pilinszky János: Harmadnapon És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfelé a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szive — Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. Lírai reflexiók A feltámadás misztériuma. A két­ezer évvel ezelőtti jézusi szenve­déstörténet irracionális epilógusa. És modern változatai: a ravensbrücki, az auschwitzi, a dachaui, a mauthauseni haláltá­borok foglyainak passiója. És a gulag-szigetcsoport rabjaié. És honi megfelelője: a recski áldoza­toké. Az evangéliumi történet a feltá­madás misztériumával végződik: így teljes. De a sok millió megkín­zott, kivégzett, megcsonkított, porig alázott kisemberért csak a túlélők vezekelhetnek. ÉS Valahol Európában... kezdte írni Szatíra — világhírű humorral és gazdag életbölcsességgel Ephraim Kishon ismét új könyvvel le­pett meg bennünket, melyet fél száza­don keresztül hordozott magával. A kéziratot még „valamikor a háború alatt, a 40-es években, valahol Európá­ban” kezdte el írni, de regényét csak most, napjainkban fejezte be. A „Hajvédők” a szatíra műfajához híven, parabola. Századunk legsötétebb és legérthetetlenebb korszakának gyilkos parabolája. A történet egy kis szélhámosról szól, aki alkoholista újságíró barátjával szö­vetkezve, gyermekes bosszútervet eszel ki kopasz főnöke ellen. Ám a bár­gyú tréfa a felelőtlen ajtó által félreve­zetett olvasók legalantosabb ösztöneit ébreszti fel, és a korrupt politika hullá­main lovagolva, végül is egy kegyetlen és perverz tömegmozgalommá növi ki magát, amely minden emberséges gon­dolatnak a végét jelenti. Bár nyilvánva­Történet egy kis szélhámosról ló, hogy melyik sötét korszak parabolá­ja ez a helyenként kacagtató és mégis elrettentő utópia, innen, a XX. század végéről visszanézve, az összes faji ül­dözések torz képét tükrözi vissza. Kiszemelt „kopasz” mindenütt akad, és mindig lesznek helyzetükkel elégedetlen, hibát a szomszédságban kereső tömegek. Mindig akadnak majd link firkászok, pártmorzsák, piszkos üzletek. És hol a „kopasz”, hol kurd, hol bosnyák, hol hutu, hol zsidó, hol cigány esik áldozatául a hajszának, a zabolátlan üldözésnek. Ephraim Kishon senki mással össze nem téveszthető, immár világhírű hu­mora és gazdag életbölcsessége ele­gáns könnyedséggel juttatja el az olva­sót ehhez a félreérthetetlen felismerés­hez. A Magyar Könyvklub gondozásá­ban megjelent kötet ára 825 forint. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents