Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11-13 / 86. szám
8 1998. április 11-13., szombat-hétfő Hév MM # A 35. évad Gyulán — Szentivánéji álom hintából Színház a vár tövében Az elmúlt év végén az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnál tartott tervtanáesi egyeztetésen kérésként elhangzott: jó lenne, ha a Gyulai Várszínház az idén a váron kívül működne, a rekonstrukciós munkálatok előrehaladását segítve. A színház ideiglenesen vállalta a kiköltözést egy évig. — Az idén két vár melletti színpadon játszunk — mondta el lapunk kérdésére Gedeon József színház- igazgató. — Az egyik az eddigi tószínpad, a másikat, az úgynevezett várszínpadot a vár mögött építjük fel a nézőtérrel együtt a prózai produkcióknak. Most is a tavalyi összeggel rendelkezünk, sajnos fenntartóink, sem a város, sem a megye nem tudta növelni az inflációt követve a támogatást. A Várszínház a 35. évadban 15 produkciót, 32 előadást láthatnak a nézők, majd’ mindennap június 26- tól augusztus 16-ig. Június 26-tól 28-ig tart a tószínpadon a Kossuth Lajos azt üzente... címmel az országos néptánc-, verbunk- és toborzó- fesztivál, melynek az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ mellett a színház a társrendezője. Ugyancsak a tószínpadon látható a fesztivál után az 1848. című történelmi rock táncjáték, rendezője Koltay Gábor, a koreográfus Novák Ferenc. A darab közös produkció a Budapesti Szabad Tér Színházzal. A Honvéd, a Budapest Táncegyüttes mellett a legismertebb rock és rock musical énekesek lépnek fel. Tamási Áron Énekes madár című művének bemutató előadása Gyulán lesz, a székely népi játékot Csiszár Imre rendezi, a tatabányai Jászai Mari Színházzal közösen állítják színpadra, előadói főként a budapesti Thalia Stúdió művészei. Erkel Ferenc 9 operájából az ötödiket, a Névtelen hősöket láthatjuk az idén, melyet száz éve nem játszottak. Az 1848-ról szóló népies dalműbe foglalt szerelmi történetet a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata adja elő sok verbunkkal, táncbetéttel. Ugyancsak a kolozsváriak mutatják be Bizet Carmen című operáját, a Luxemburgban élő Ionéi Pantea állította színpadra. A színház hetedik alkalommal rendez jazzfesztivált, melyen Magyarország legkiválóbb együttesei mutatkoznak be, a Kőszegi Kvartett, a László Attila Band, az etno- jazzt játszó Tin-Tin együttes és a fiatal zenei fenomén, Lajkó Félix hegedűs, aki Lőrinszky Attilával lép fel. Bemutatkoznak a diákszínjátszók is Enyém a vár címmel, majd lesz operettgála neves előadókkal, így Oszvald Marikával és Kalmár Magdával. Dinnyés József szerkeszti az Ötágú síp című műsort, melyben megzenésített versek, dalok hangzanak el 1848-ról, a polgári függetlenségről. Előadói Kárpát-medencei zenei együttesek, Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről. Az abszurd humor kedvelői a L’Art Pour L’Art Társulat Winnetou című bohózatát láthatják majd, a humor kedvelői pedig a Svejket, s Hrabal Táncórák idősebbeknek és haladóknak című komédiáját a Vígszínház és a budapesti Katona József Színház művészeiből Az Európai Reneszánsz Tisztelői nevű, erre az alkalomra alakult csoport előadásában. Áugusztus elsején Gyulán mutatják be először a világhírű filmrendező, Szász János rendezte Shakespeare Othellójának előadását, főszereplője a gyulai Kovács Lajos. Ezután a budapesti Bárka Színház többszörösen díjnyertes előadását láthatják a nézők Csányi János rendezésében, Shakespeare Szentivánéji álom című színművét. Külön érdekesség, hogy a nézők hintákból követhetik a darabot. A békéscsabai Jókai Színházzal együttműködve ismét lesz mesedarab gyermekeknek és felnőtteknek, Grimm—Konter— Gulyás—Háy Csipkerózsika című mesemusicalje. A század eleji Amerikában játszódó szerelmi történetet megjelenítő népszerű westernmusi- calt, az Oklahomát angol nyelvű előadáson láthatják a műfaj kedvelői, az angliai Crawley Operatic Society előadásában. A gyulai Körös Táncegyüttes és a Gyulai Kamarazenekar vendégjátékát viszonozza a félprofesszionális társulat. Végül az Emi és az Egy faun délutánja című balettest zárja az évadot a világhírű Bozsik Yvette Társulat előadásában. — Műfaji sokszínűségre törekedve összművészeti fesztiválra várjuk a nézőket 50 napon át — mondta az igazgató. — A produkciók kiválasztása meghatározta, hogy nélkülöznünk kell a várudvart, amely önmagában csodálatos díszlet az akusztikájával. Remélem azonban, a mostani helyszínekre tervezett előadások színvonala továbbra is öregbíti a Gyulai Várszínház hírnevét. Ezzel együtt mindent megteszünk azért, hogy jövőre ismét bent játszhassunk. Szőke Margit ástélyok, stílusok, történelem Fotózik, kiállít, CD-romot, könyvkiadást tervez A gyulai Bagyinszki Zoltán neve ismerősen hangzik a népművelők körében, néhány éve pedig önálló vállalkozóként a BZorg stúdió vezetőjeként többek között rendezvények szervezésével is foglalkozik. Két évtizede szenvedélye a fotózás, nem hivalkodik a művésziét fogalmával, ő fotográfus, így jelentkezett tavaly először kiállítással. Az idén Budapesten, az I. Országos Fotóhéten mintegy 60 képét láthatják az érdeklődők a Pataky Művelődési Központ galériájában. Sajátos érdeklődése az építészet és a történelem irányába fordult. — Húsz éve járom az országot, világot és lehetőleg minden szép épületet lencsevégre kapok — mesél a fotós. — Első számú témám a volt nagy Magyarország területének kastélyait megörökíteni. Fotózok, a kiállításra szánt képeimet pedig az MTI fotólaboratóriumával hívatom elő általában 30-szor 40 centi- méteres méretben. — A fotókban való kiteljesedés nagyon szép hobbi, de igazán nem olcsó. Tudomásom szerint ahhoz, hogy valami megtérüljön, közönség elé kerüljenek a képek, komoly menedzselés kell. — Pályázatok, alapítványok, különböző építészeti, hagyományőrző, idegenforgalmi szervezetek felkeresése, a kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen a források felkutatásához. Eddig még igazából csak rengeteg energiát és pénzt fordítottam erre a szenvedélyemre, diafelvételekkel dolgozom, legalább 10 ezret rendszereztem belőlük otthon. Hosszú évek óta diaképes előadásokat tartok az útjaimról a legkülönbözőbb körökben. Talán ebben az évben gyümölcsözni is fognak már az elképzeléseim. Állandóan olvasom, tanulom a szakirodalmat, keresem a kifejezés legtöbbet nyújtó módozatait. Az idén a tervek szerint kilenc kiállításon szeretnék bemutatkozni a képeimmel, többek között a fővárosban 3 helyen, majd Békéscsabán, Kazincbarcikán, a Felvidéken, Erdélyben, Burgerlandban. Az országos fotóhéthez gyulai rendezvénnyel is sikerült kapcsolódnom. Az ország legjobb természetfotósának, Szalánczy Bélának Az ezerarcú természet című kiállítását láthatták az érdeklődők március 20-tól három héten át az Erkel gimnáziumban. —Nagyszabású tervei vannak, amelyek már túllépnek a megyehatárokon... — Az 1000 éves építőművészetet szeretném bemutatni a magyarlakta és a magyarországi területek legszebb épületeinek felsorakoztatásával. Mintegy 2000 színes képpel koronként 100- 150 felvétellel, régiónként kastélyok, templomok, iskolák, színházak, megyeházak, egy-egy szép szobor, erkély, épületek, intézmények szerepelnek majd a legkorszerűbb gyűjteményes kiadványban zenés multimédiás CD-rom formájában. Megjelenítve a különböző stílusokat, román, gót, reneszánsz, barokk, klasszicista, romantika, eklektika, szecesszió, kortárs építészet, térben és időben mindenből próbálok meríteni. Alkalmanként konzultálok építőművészekkel is, például Finta József baráti tanácsadóm, a terveiből, makettjeiből később szeretnék kiállítást szervezni Békéscsabán. Rengeteg ismeretet lehet így az évek, a tapasztalatok során, a szakirodalomból meríteni. Pályázatok, szponzorok kellenek ahhoz, hogy elfogadható áron lehessen iskolák, turisztikai szervezetek, hétköznapi polgárok, múzeumok számára eladhatóvá tenni például a CD-romot. — A teljesség megközelítésének igénye fűti, látom és belép életébe a legkorszerűbb technika, a számítógép és az Internet. — Kétezerre tervezem egy tömörített változatát mindezeknek megjeleníteni könyv formájában, mintegy 500 felvétel közreadásával háromnyelvű rövid kísérőszöveggel. így a hazánkból elszakadt magyarok számára is közölhetnék ismeretet a könyv és a CD-rom segítségével. Nemcsak a nagypénzű embereknek készülnek ezek, szerencsére támogat a BÁÉV Rt., két budapesti alapítvány: az Építés Fejlődéséért és a Budapest Bank Budapestért, a Magyar Fotóklubosok és Szakkörök Szövetsége (MAFOSZ). — Ón azt vallja, hogy nem versenytársa az errefelé éló', dolgozó fotósoknak, teljesen más jellegű a tevékenysége. Adott a képanyaga az elképzeléseihez és meglehetősen feldolgozatlan ez a terület. — Felháborító, hogy Magyarországon az elmúlt harminc év alatt az egyetlen jelentős építészeti fotós könyv a kastélyokról szóló, amelyben harmincvalahány (az Alföldről 2) kastély szerepel. Az idén szándékozom kiadni az alföldi kastélyokat bemutató fotóskötetet, legalább karácsonyi megjelenéssel. A régi nagy Magyarországon 228 kastélyt fotóztam, az Alföldön 80 kastélyban jártam. A gyomai nyomdával tárgyalok erről a reprezentatív kiadványról, ők nyomdaként és kiadóként is érdeklődnek iránta. Rengeteg érték van mifelénk is, de nincs megfelelően számon tartva, szeretném bemutatni a megyénk tíznél több gyönyörű régi épületét. A következő elképzelésem jövőre a régi nagy magyarországi kastélyok könyvbéli bemutatása, 150 körüli kastély a „legek” közül. Vannak, akik szerint megszállott vagyok, nem teljesen normális. Remélem, egyszer csak igazolódik az elképzelésem... Bede Zsóka A gyulai térképes városkalauz borítóján Bagyinszki Zoltán a város egyik jellegzetes történelmi nevezetességét örökítette meg Tóth Péter az idei Bíró Sári-emlékdíj kitüntetettje Felírja Békéscsaba nevét a térképre A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Bíró Sári Emlékdíj Kuratóriuma az 1998. évi emlékdíjat Tóth Péter előkészítő zongora szakos növendéknek ítélte. A békéscsabai csodagyerek nemrégiben vette át a rangos elismerést a Zeneakadémia tanácstermében, az átadó ünnepségre első alkalommal érkezett az Egyesült Államokból Budapestre a díjat alapító Mária Watts, Bíró Sára leánya. Az alapító kívánsága szerint a három éve létrehozott díjat minden esztendőben egy előkészítős hallgató kaphatja. A Bíró Sári-emlékdíjjal együtt 500 dollár jár, amit a kitüntetett a későbbiekben nevezési díjakra fordíthat, hogy komoly versenyeken részt vehessen. Az emlékdíj kuratóriuma dönt az odaítélésről, a tanszék tanárai tesznek javaslatot a legjobb hallgatókra. A kuratórium elnöke Falvay Sándor rektor, aki a díjat ezúttal is átadta. Beszédében elmondta: Tóth Péter az elismerést szorgalma, tudása, jelenlegi felkészültsége alapján kapta meg. Áz átadási ünnepséget mindig Bíró Mária Watts és az emlékdíjas Tóth Péter az átadási ünnepségen FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Sára egykori zongoraművésznő születésnapján, március 24-én rendezik meg, így történt ez most is. Első alkalommal tudott részt venni a jelentős eseményen leánya, aki San Franciscóból ékezett Budapestre. Mint mondotta, legutóbb 1995-ben járt Magyarországon, és akkor határozta el, hogy emléket kíván állítani édesanyjának, elismerve egyúttal a világviszonylatban legszínvonalasabb magyar zeneoktatást. Bíró Sára Budapesten született, négyéves korában kezdte zenei tanulmányait, nyolcévesen már csodagyerekként emlegették. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, zongorázni Stefániái Imrétől, kamarazenét Weiner Leótól tanult. Előadóművészi diplomájának megszerzése után pedig állandó szereplője lett a rádiónak. A harmincas években sokfelé koncertezett, játszott a bécsi és a berlini filharmonikusokkal, a budapesti, a stuttgarti, a varsói, a római, a monte-carlói szimfonikusokkal. Szólóesteket adott Budapesten, Londonban, Milánóban, Prágában, Hágában, Salzburgban, Stockholmban, Varsóban, Amsterdamban. 1939-ben hagyta el az országot, 1940-ben debütált az Egyesült Államokban, New Yorkban. Hamarosan a legjelentősebb amerikai zenekarokkal lépett fel. 1942 novemberében Bíró Sári mutatta be először Weiner Leó Concertinó- ját a New Orleans-i Filharmonikusokkal, felavatta New York City első FM rádióadóját egy 13 hangversenyből álló, élőadás-sorozattal, saját tévéműsort vezetett San Franciscóban. Bárhol lépett fel, az Egyesült Államokban, Dél-Ame- rikában, Távol-Keleten, vagy Európában, a közönség ünnepelte, a kritika, a szakma rajongással méltatta mindenhol. „A magyar zongoristaként” emlegették világszerte. Viszonzásul Bíró Sári mindenhol azt hangsúlyozta, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adja a világon a legjobb zenei képzést. Pódiumművész és mestertanár volt, hitt a zene felemelő, vigasztaló, gyógyító és inspiráló erejében. Azt vallotta: „Minden zeneszerző a saját nyelvén szól hozzám. Meggyőződésem, hogy a zene nemzetközi nyelv, minden mű az intellektus és az érzelem megnyilatkozása a zene nyelvén, és minden zeneszerző egyéni úton járva közli gondolatait és érzelmeit. A művet különböző módon lehet előadni, de értelme csak egy lehet.” Mária Watts budapesti beszédében hangsúlyozta: az emlékdíjjal szeretne valamit visszaadni abból a szeretetből, amit édesanyjától kapott, amit anyja tanítványainak igyekezett nyújtani. Szeretettel tanított, s közben nagy gondot fordított az emberségre is. Tóth Péter tehetségét méltatva Mrs. Watts elmondta: biztosan tudom, ez a tehetséges gyermek írja majd fel Békéscsaba nevét a térképre. - Niedzielsky Katalin
