Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11-13 / 86. szám
Felírja Békéscsaba nevét a térképre A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Bíró Sári Emlékdíj Kuratóriuma az 1998. évi emlékdíjat Tóth Péter előkészítő zongora szakos növendéknek ítélte. A békéscsabai csodagyerek nemrégiben vette át a rangos elismerést a Zeneakadémia tanácstermében, az átadó ünnepségre első alkalommal érkezett az Egyesült Államokból Budapestre a díjat alapító Mária Watts, Bíró Sára leánya. (8. oldal) Látni nem csak szemmel lehet? A szovjet birodalom felbomlásáig, mint ahogy szó volt róla, nem vagy csak szórványosan érkeztek hírek arról, hogy a kontinensnyi méretű országban milyen különleges képességekkel rendelkező emberek élnek. De minden titkolózás dacára azért időnként kiszivárogtak érdekes híradások a vasfüggöny mögül is. (9. oldal) Q H L 1998. április 11-13., szombat-hétfő A könyvkiadás menedzsere Az utóbbi néhány évben gombamód megszaporodtak az országban a könyvkiadók. Egy meghökkentő adat: több mint húsz milliárd forintnyi tőke összpontosult a múlt évben a könyvszakmában. Fiókkiadók, egy kiadványra vállalkozó fantom cégek és veretes nevű nagy mamutok osztoznak a tortán, melyet nem kevesebb, mint 2000 szeletre kell szeletelni — csak így jut mindenkinek belőle. Nemes, szép ügyek érdekében minden kompromisszumra képes vagyok; ilyen volt a Tevan Tavaly ennyi kiadó működött. Közülük a Móra a régiek, a nagyok közül való. Vezérigazgatója, dr. Cs. Tóth János arról beszél, hogyan álltak talpra, de szól a nagy szerelemről, a Tevan Kiadóról is. — A megyei tanácsnál dolgoztam, amikor megkeresett a művelődési osztály vezetője, Vámos Laci bácsi, hogy vállaljam el az igazgatói tisztet az induló megyei kiadó élén. Azt mondta, elég fiatal vagyok a feladathoz, ha belebukok, újra tudom majd kezdeni az életet. Egy évig csak az volt a feladatom, hogy a kiadó első évadját szervezzem. írókat kerestem fel, egyik szálon Gazda István tudománytörténész indította el a kiadó programját, a másik szálon Lakatos Istvánnal, későbbi Kossuth-díjas költővel hozott össze a sors. A névválasztásnál szóba került a Dürer meg a Parnasszus név is, de itt Békéscsabán mi lehetett volna más, mint a Tevan. Ehhez érzelmileg is ragaszkodtunk, annak ellenére, hogy meg kellett venni a nevet. Na mindegy, a Tevan név itt maradt Csabán... — Felelős szerkesztőként, az induláskor Niedzielsky Katalin, Kraszna- horkai Géza voltak munkatársai. Állandó segítőre Kántor Zsolt személyében akadt. Egy idő után az ellendrukkerek — mert Békéscsabán voltak olyanok is — azt híresztelték, Kántor jelenti az irodalmat, Önnek csak nagyszerű szervezőkészsége van... — Ez annyiban nem igaz, hogy képzőművészettel, színházzal, irodalommal már majd egy évtizede foglalkoztam. A megyei tanácsnál két fiatal alkotókat bemutató könyvet is összehoztam. Való igaz, egy novellát vagy egy verset nem tudok megírni, de mégis olyan képesség fejlődött ki bennem, hogy az igazat a hamistól meg tudom különböztetni, legyen az bármilyen művészeti alkotás. Nem csak a megérzés segít ebben, hanem a művészet iránti érzékenységem is. — Egy fejlődő kiadó számára a jelenlét létkérdés. Kántor Zsolttól tudom, indulatában egyszer még az államtitkárt is letolta... — Van egy Veress Péter-i mentalitás a tiszántúli emberben, a maga igazáért kiáll, még ha reménytelennek tetszik is a helyzet. Nemes, szép ügyek érdekében minden kompromisszumra képes vagyok; ilyen volt a Tevan. Amit említ, biztos akkor lehetett, amikor a régi rendszer már felbomlóban volt, mert korábban... (Knopp András államtitkár volt a kinevezőm, ő még Aczél embere volt. Vele valószínű nem mertem volna ilyet tenni.) — Rövid ideig a Gyulai Várszínház élén dolgozott mint menedzserigazgató. Az évad végeztével olyan hírek is elterjedtek, hogy az Ön működése alatt szőrén-szálán eltűnt három millió forint. Nem tudom, igaz ez vagy sem, de tény, hogy az ősz beköszönté- vel sem Ön, sem a gyulai önkormányzat már nem kértek egymásból. — A munkámat megbízás alapján láttam el, utána nem pályáztam. Úgy ítéltem meg, az a szellemiség, amit a város vezetői képviselnek, nem alkalmas arra, hogy én Békéscsabáról átjáró emberként egy ilyen munkakört ellássak. Hiány nem volt egy fillér se! Működés közben többletkiadások merültek fel, emellett le kellett mondanunk néhány előadást. Az a pénz ami évad közben hiányzott, évad végére pályázatokkal bőven összejött. A művészeti tanács ülésén még fel is vetettem, hogy beszéljünk a hiányról, de akkor már nem volt olyan fontos a kérdés. Ezek Csaba-ellenes hangulatok, most is van, meg lesz is mindig Gyulán, ezt el kell fogadni. Ezt nem a gyulai emberekre mondom, akik nagyon kedvesek, kitűnőek, kol legálisak és barátságosak; ez csak néhány hangadó meglátása. —Ki kérte fel a múlt év elején a Móra Könyvkiadó vezérigazgatójának? — A Móra kiadó 1993 óta magáncég. Több cége van, a Móra ezek egyike. A vezérigazgatói posztra egy másik kiadó igazgatója ajánlott. Akkor már egy éve megbízott kolléga látta el a feladatot. —Amikor a kiadó vezetését átvette, állítólag hatalmas adósságot örökölt. Mi igaz ebből? — Tizenötmillió forintot. Ehhez a morális csőd érzete is hozzátársult. Azalatt az egy év alatt, amíg a megbízott igazgató vezette a vállalatot, még munkaértekezletet sem tartottak. Tudtam, hova megyek, és miért hívnak. Azt mondtam kollegáimnak — ötven fölötti, a szakmának élő, több nyelvet beszélő, kiváló szakemberek valamennyien — csak a munkában és az emberben hiszek. Vigyáztam és mindig is vigyázni fogok, hogy elküldeni ne kelljen senkit. Sikerült az adósságot ledolgozni, múlt év végére egy kis nyereség is mutatkozott. — Divat ma a könyvhamisítás. A Móra kiadó sem úszta meg, hogy a kiadványait hamisították... — Öt kiadványunkat hamisították, ezek közül az ismertebbek: a Kis herceg és a Bambi. Vannak úgynevezett féllopások is, amikor vagy a szöveget, vagy a grafikát lopják el. — Ma kiadni sem könnyű egy könyvet, nemhogy eladni. Ezeknek a cégeknek mégis megéri? — Igen,- mert a másodlagos piacra dolgoznak, féláron adják a könyveket, és jogdíjat sem fizetnek. — Ma, amikor túlkínálat van és a könyvek is drágák, mit gondol, van jövője a könyvkiadásnak? — Ma ezen a téren kilátástalannak tűnik a helyzet, de ez abból adódik, hogy nincs általános rend az országban, a szerzői jog tételei nincsenek tisztázva, ezen belül különösen a kiadói jog tisztázatlan. — Milyen terveik vannak erre az évre? — Májusban igazi szenzációt kínálunk. Takamadó japán császár menyének mesekönyvét jelentetjük meg. Fordítója Göncz Árpád. Pánics Szabó Ferenc
