Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-27 / 73. szám
8 Heti gazdaság 1998. március 27., péntek ÖTVEN ÉVE KEZDŐDÖTT MEZŐHEGYESEN Tejtermelésben az élvonalban A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. szarvasmarha-tenyészete idáig is országos hírű volt. Az elmúlt évben azonban minden eddiginél nagyobb sikert értek el az ágazat dolgozói. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. gyűjtése és feldolgozása alapján a közelmúltban közzétették az 1997. évi országos adatokat, amelyeket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet hitelesített. Ennek alapján a Ménesbirtok Rt. 11-es majori tehenészeti telepe a 300 tehén fölötti fajtatiszta holstein-fríz kategóriában országosan az első helyre került. A telep teljesítménye tehenenként 9266 kg tej, 296,5 kg tejzsír és 295,4 kg fehérje. A 11-es majori telep vezetőjét, Mikulán Pált arról kérdeztük, hogy pontosan hány tehénnel érték el ezt a szép sikert: — Az 1007 tehénből 757 fejezte be az elmúlt évi 305 napos laktációját. Az eredmény rendkívül örvendetes, de nem előzmények nélküli, hiszen a tavalyelőtti laktációs termelésünk már 8960 liter volt, s ezt sikerült 300 literrel meghaladnunk, így jutottunk fel 1997-ben az előző évi ötödik helyről az elsőre. Azt hiszem, beért az itt folyó tenyésztői munka gyümölcse. Ennél szebb jubileumot nem is kívánhattunk volna magunknak, hiszen éppen 50 esztendővel ezelőtt kezdődött Mezőhegyesen a szarvasmarha-ivadék- vizsgálat dr. Csukás Zoltán professzor és a néhai István Pál törzsállattenyésztő irányításával. A dániai és hollandiai előtanulmányok után elkezdett munka napjainkig folytatódott. — És... nyereségesen? — Igen. Az egy tehénre eső magas laktációs termelés következtében jelentős nyereséget tudtunk produkálni. Persze mindehhez kiváló dolgozói kollektívára és telepi menedzsmentre, pozitív hozzáállásű vállalatvezetésre volt, illetve van szükség. Ne feledjük: az országos rangsor első tíz helyezettje között talán mi vagyunk az egyedüli telep, ahol még nincs automata levevőrendszer, egyedi tejmérő. Bízunk abban, hogy az elmúlt évi kimagaslóan jó eredménnyel elnyertük tulajdonosunknak, az ÁPV Rt.-nek a bizalmát is; a ménesbirtoki dolgozók előtt eddig sem volt titok, hogy a jelenlegi ezres tehénállományt ezerhétszázasra szeretnénk bővíteni — mondotta Mikulán Pál telepvezető. Ménesi György Holstein-fríz borjú a karámban — Mezőhegyes, 11-es major FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Farmer-szakmunkások- A FALU JOVOJE Munka közben az eleki középiskolások fotó: kovács Erzsébet A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS HASZNA (Folytatás a 7. oldalról) Az általános állattenyésztő szakma indításakor látni lehetett, hogy igény van egy széles alapú szakmai képzésre, ahol a baromfi-, a prémesállat-, a ló-, a sertés- és szarvasmarhatenyésztést elsajátíthatják a fiatalok. A lótenyésztő képzést a hiány indokolta. Miközben a megyében és a régióban egyre többen tartottak lovat, 1990- ben az országban csak három helyen volt képzés. A kovács szakma indításakor a minőséSimon Mihály: A mezőgazdaságnak szüksége van jól felkészült szakembekre FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A privatizáció folyamata lassan lezárul Magyarországon, ám a gazdaság további élénkítéséről, a külföldről érkező működő tőke folyamatos beáramlásáról az ország nem mondhat le. Az ennek érdekében követendő gazdaságpolitikának egyik sarokpontja lehet az MGYOSZ által most ismertetett program, amelynek lényeges eleme az infláció féken tartása is. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tizenkét óriás- terv, úgynevezett megaprojekt megvalósítását javasolja az elkövetkező négy évre, hogy a privatizáció végét követően is legalább évi 2 milliárd dollár működő tőke érkezzen az országba. Egyebek között ezt tartalmazza a szervezet által az elkövetkező parlamenti ciklus kormányzati politikájának kívánatos irányairól készült javaslat, amelyet Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke ismertetett. Az egyelőre munkaanyagnak tekintett dokumentumot az MGYOSZ elnöksége szerdán tárgyalta, és azután get helyeztük előtérbe a mennyiséggel szemben. A mezőgazdasági gazdasszony képzésre az induláskor háromszoros volt a túljelentkezés. A képzés összetett, a család szerepének erősítésén túl, a családi gazdaságok megteremtését, a falusi turizmusba, idegen- forgalomba való bekapcsolódást is segíti. — Milyenek az iskolából kikerülők elhelyezkedési esélyei? — A baromfifeldolgozó ipari szakmunkásaink és nőiruha-készítőink azonnal el tudnak helyezkedni. A lótenyésztők is keresettek, és a többi szakmában is jók az elhelyezkedési esélyek. Az álattenyésztőként végzettek ha nem is helyezkednek el azonnal, ismereteiket a családi gazdaságokban kamatoztathatják. Ma már vitatkozni kell azokkal a véleményekkel, hogy a mezőgazdasághoz nem kell felkészültség. A régi szakmai ismeretekkel a mai világban nem lehet boldogulni. Az új típusú társas vállalkozásokhoz, szövetkezetekhez, gép-, növény- és állattenyésztő körökhöz felkészültség kell. Az iskola a közvetlenül az állatok mellett tevékenykedő szakemberek minőségi képzését vállalta fel és látja el. Kovács Attila véglegesítik majd, hogy azt megvitatják különféle szakértőkkel, köztük a pártok szakembereivel is. Széles Gábor elmondta: a gazdasági növekedés mellett az MGYOSZ szorgalmazza az infláció csökkentését és a kamatlábak mérséklését. Ezeket a célokat — tájékoztatón ismertetett dokumentum szerint -— abban az esetben lehet megvalósítani, ha évente legalább 2 milliárd dollár tőke jön be az ország gazdaságába és 5 százalékos gazdasági növekedés valósul meg. Az MGYOSZ előrejelzése szerint az infláció az elkövetkező másfél évben 14—15 százalék körül alakul. _A tájékoztatón elhangzott az a vélemény is, hogy a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges egy gazdasági minisztériumi és stratégiai kérdésekkel foglalkozó háttérintézet létrehozása. Az MGYOSZ által szorgalmazott tizenkét, úgynevezett megaprojekt Széles Gábor szerint alkalmas lehet az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz való hozzáférés elősegítéséhez is. Tavasztól őszig ebben az évben is a nyári időszámítás szerint ,járatjuk” a kronométereket Bizonyára sokakat érdekel, hogy a villamosenergia-iparban mit is jelent ez. Magyarországon 1954—57 között vezették be először a nyári időszámítást, amelynek akkori célja elsősorban a villamosener- gia-rendszer szűkös teljesítőképesség-mérlegéből adódó fogyasztói korlátozások mérséklését lehetővé tevő munkanapi esti csúcsterhelések csökkentése volt. A nyári időszámításnak a vil- lamosenergia-megtakarítás céljából való alkalmazása 1980 óta történik. A megvalósítás módja közismert: a napéjegyenlőséghez (március 21. és szeptember 23.) közeli — az európai országokkal a közlekedési menetrendek harmonizációja miatt egyeztetett — tavaszi és őszi vasárnapon, hajnali 3 órakor az órákat tavasszal 1 órával előbbre, ősszel pedig 1 órával visszaállítják. Az intézkedés értelme, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje, a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak minél nagyobb mértékben essen egybe a természetes (napfényes) világítással, ezáltal a világításra felhasznált villamosenergia-fogyasztás csökkenthető. Az így elérhető villamos- energia-megtakarítás az éves villamosenergia-igény mintegy 0,35—0,4%-a, amely például 1997-ben 130 millió kWh világítási fogyasztáscsökkenést eredményezett. Ebből adódóan összességében mintegy 1,3 milliárd forinttal csökkentek a villanyszámlák ahhoz képest, mintha a nyári időszámítást nem alkalmaznánk. Említésre érdemes, hogy a nyári időszámítás vége, azaz az órák visszaállítási időpontja tavaly és tavaly előtt is a szokásos szeptember végi vasárnap helyett október végén, vagyis 1 hónappal később történt. Ennek az az oka, hogy az európai országokban erre a gyakorlatra álltak át, amelyet a nemzetközi közlekedési menetrendek illeszkedése miatt mi is átvettünk, jóllehet az október hónapra is kiterjesztett nyári időszámítás már villamos- energia-megtakarítással nem jár. Ez abból következik, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási villamosenergia-fogyasztás megtakarítását a kora reggeli órákban 1 órával korábban jelentkező világítási többlet villamosenergia-igény kompenzálja. (Forrás: MVM INFO, dr. Potecz Béla) Gyáriparosok Országos Szövetsége Tizenkét óriásterv készül Aktuális Képzések, támogatások, munkahelyteremtés, útiköltségtérítés — egymilliárd-háromszázezer forint sorsa A PÉNZRŐL SOSEM ELÉG A MUNKAERŐPIAC JAVÍTÁSÁRA — Milyen összegű támogatásban részesül megyénk ebben az évben a Munkaügyi Minisztériumtól képzésre, aktív foglalkoztatáspolitikai támogatásra? — kérdeztük dr. Nagy Ágnest, a megyei munkaügyi központ igazgatóját. — Azt már tudjuk, hogy egymilliárd 300 millió forint áll egész évben rendelkezésünkre, ezek fedezik az aktív foglalkoztatáspolitikát, a különböző támogatási lehetőségeket — válaszol az igazgató asszony. — Nagy pénz ezt kimondani, de 20-féle jogcímen lehet és kell felhasználnunk a közel huszonhatezer munkanélküli gondján-baján segítve valamilyen módon. Több, mint tízezer embernek segítünk legalább részben vagy az esélyét növelve a munkaerőpiacon. A pénzt a megyei munkaügyi tanács döntése alapján oszthatjuk el. Ez a társadalmi bizottság dönt arról, milyen arányban fordítjuk a központi forrást közhasznú munkára, képzésre, foglalkoztatásbővítő bértámogatásra, munkahelyteremtésre, önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá válásra, utazási támogatásra, munkaviszonyban állók képzésére, egyebekre. — Melyek a legjelentősebb tételek ebben a felosztásban? — Legtöbbet a közhasznú munka támogatására fordítunk, ez 450 millió forintot jelent, amelyből 7000 közhasznú munkást szeretnénk az év folyamán foglalkoztatni. A törvény szerint ugyanis ez a második év, amikor a jövedelem- pótló támogatásban részesülőknek meg kell szerezniük a 180 napos munkaviszonyt, ellenkező esetben kiszorulnak ebből a támogatásból. A következő eszköz a képzések támogatása, 280 millió forintot használunk fel rá. Az oktatási formák 80 százaléka a békéscsabai regionális átképző központban valósul meg, elsősorban munkáltatói kezdeményezésre. Például az orosházi Mezőgép Rt.-vei közös esztergályosképzés, számítógép vezérelte gépkezelői, lakatosképzés, de igény szerint bekapcsolódik az orosházi AKG is. Ecsegfalván húsfeldolgozó létesül, szakembergárdáját szeretnénk biztosítani, a nagy- szénási varrodába varrónőket képezünk, Mezőberényben ugyancsak varrómunkás-tanfo- lyamot indítunk. Komoly igény van személyügyi és vagyonőrképzésre, ezeket kihelyezett formában végezzük Szeghalmon, Szarvason, Orosházán és Mezőkovácsháza körzetében. Január 1-től a bolti eladók csak szakképzettek lehetnek, ezért ilyen tanfolyamot szervezünk Mezőkovácsházán, ugyancsak munkáltatói kezdeményezésre. A gyulai kórház segítségével ápolónőképzést, Szarvason szociális gondozóképzést indítunk többek között. A munkáltatói kezdeményezés remélhetően garancia lesz a képzettek további foglalkoztatására. — Már szinte klasszikus eszköznek tekinthető a foglalkoztatásbővítő bértámogatás. — Kétszázharmincmillió forintot tervezünk rá a munka- nélküliek bevonásáért. A pályakezdő fiatalokra 170 milliót fordítunk munkatapasztalatszerző foglalkoztatás támogatására. Munkahelyteremtésre kamattámogatásos konstrukcióval 44 millió forintot fizetünk ki. Az önfoglalkoztatóvá válásra 50 millió, munkahely- megőrzésre 40 millió, vállalkozóvá válásra 15 millió, rész- munkaidős foglalkoztatásra 5 millió kerül. Kisebb összegek jutnak például útiköltség-támogatásra, járulékátvállalásra, egyebekre. Minden fillér fel- használását igyekszünk szigorúan ellenőrizni, hogy legalább a nyilvántartott munka- nélküliek későbbi boldogulásában segíthessünk. Ha visz- szásságokat, hamisságokat fedeznek fel az ellenőreink, a felelősségrevonás egyre keményebb lesz. Bede Zsóka
