Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-27 / 73. szám
Az ÉLVONALBAN A 11-es majori telep a 300 tehén fölötti holstein-fríz kategóriában országosan az első'. (8. oldal) Méhészek A Magyar Méhész Egyesület Csanádi szervezete 1997 decemberében alakult meg Battonyán. (9. oldal) Piaci hírek A szeghalmi piacon tegnap a burgonyát 50, a vöröshagymát 120-150 forintos kilónkénti áron mérték. (9. oldal) 1998. március 27., péntek Szerkeszti: Tóth Ibolya A Békés Megyei Hírlap Melléklete Visszaállítani a mezőgazdasági szakmák tekintélyét „Farmer-szakmunkások” - a falu jövője „Gyakorlati foglalkozáson” az iskola lovas-diákjai — a lótenyésztő képzést a hiány indokolta A mezőgazdasági szakmák tekintélyének, rangjának, elismertségének erősítése, a vidék, a falvak felemelkedésének elősegítése is célja az eleki Mezőgazdasági és Ipari Középiskola és Diákotthonnak. Az 1961-ben alakult iskola 1989-ben lett önálló intézmény. A Tiszántúlon egyedül itt folyik lótenyésztő képzés, a 11 oktatott szakma egyikeként. Az eleki középiskola országosan is ismert tanulmányi versenyeken rendszeresen elért jó eredményeiről. Az iskolában gimnázium esti és levelező tagozata is működik. — 1989-ig sertés- és szarvasmarhatenyésztőket, valamint nőiruha-készítőket képeztünk — mondta Simon Mihály, az iskola igazgatója. — Úgy láttuk azonban, három szakmára nem lehet iskolát építeni. Ezért a vidék agrárjellegét szem előtt tartva, a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokra figyelve beindítottuk az általános állattenyésztő, a ló- és a juhtenyésztő, a kovács, a baromfi- feldolgozó ipari szakmunkás, a géplakatos, a mezőgazdasági gazdasszony, majd ennek tárgyi alapjain a szakács képzést. — Miért ezeket a képzéseket indították? FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — A megye sajátosságait nézve a mezőgazdaság mindig is fontos szerepet töltött és tölt be. A növénytermesztés mellett a minőségi állattenyésztés a falu, a vidék fel- emelkedését, a munkanélküliség csökkenését jelentheti. A falusi ember munkanélküli lehet, de munka nélkül nem marad. (Folytatás a 8. oldalon) Hírháttér Csökkenő országkockázat Magyarország politikai és gazdasági stabilitása egészében javult a múlt év második felében, a 100 országra kiterjedő japán országkockázati listán ezért hat hellyel előbbre került — a korábbi 34-ről a 28. helyre. A japán kötvénykutató intézet (JBRA) a többi között az infláció és a kamatlábak csökkenésének, a ,,legkövetkezetesebb közép-európai csődtörvénynek” és az ország makrogazdasági javulásának tulajdonítja az előrelépést. Az intézet évente kétszer elemzi átfogóan a világ száz országának politikai és gazdasági helyzetét és ezek alapján az országokat kockázataik szerint rangsorolja. A most közzétett jelentésben Magyar- ország kockázata 6,6-es a nullától (rosszak) tízig (jók) terjedő skálán, vagyis a „csekély rizikót jelentő” országok csoportjába tartozik. Tizennyolc japán intézet és vállalat szakemberei elemezték és értékelték a stabilitás összetevőit. Magyarország országkockázata 1998 januárjában a JBRA-nél a felmérésben részt vett bankok szerint 6,0 kereskedőházak szerint 6,8 iparvállalatok szerint 6,0 kutatóintézetek szerint 8,0 Összevontan 6,6 A jelentés felidézi az 1995, vagyis a Bokros-csomag óta végrehajtott stabilizálást, és új elemként említi meg a gazdasági növekedés beindítását, valamint a ,,társadalombiztosítás súlyos gondjainak távlati megoldási lehetőségét” a nyugdíjtörvénnyel. Az intézetnél nem indokolták, hogy a társadalmi zavarok egyébként csekély kockázatot jelentő veszélyét miért értékelték a korábbinál nagyobbnak. Botfa D. Mihály, a Wienerberger Téglaipari Rt. békéscsabai gyárigazgatója 1971-ben született Békéscsabán. A megye- székhelyen, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát Nyári gyakorlata alkalmával több hónapot töltött el a gyárban, tolmácsolt is, valamint ő fordította az akkori beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos dokumentumokat, mivel felsőfokú németnyelv-ismerettel rendelkezik. Műszakvezetőként tért vissza az üzembe 1995 nyarán, 1997. március 1-jével pedig gyárigazgatónak nevezték ki, elődje nyugdíjba vonulása után. Munkája mellett jelenleg másodéves hallgatója a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakának. Vezérállásban — Bár manapság egy-egy vezetői kinevezésnél az életkor nem elsődleges szempont, de azért némileg meglepő, hogy egy huszonéves fiatalemberre bízzák egy gyár irányítását. Vagy a Wienerberger Rt.-nél ez természetes? —- Bár fiatalítás valóban megfigyelhető a Wienerberger- nél, de ha a cég szerte a világban lévő 157 téglagyárát nézzük, messze én vagyok a legfiatalabb vezető. Életkorban a következő gyárigazgató ismereteim szerint tíz évvel idősebb nálam. — Ez adja a kérdéseket: mennyire fogadták el az üzemben munkatársai, a központ mire alapozhatta döntését, és ön nem félt-e a feladattól? — Természetesen felvetődött bennem, hogy mennyire tudom majd. elfogadtatni a véleményemet, elképzeléseimet azokkal, akik hosszú ideje a téglagyártásban dolgoznak. Miután a gyár a Wienerberger tulajdonába került, agyagelőkészítő gyártósort telepítettek ide, majd teljesen felújították az üzemet. A legkorszerűbb technológiának köszönhetően a Wienerberger Rt. csabai téglagyára Kelet-Magyarország egyik legmodernebb üzemévé nőtte ki magát. Kapacitásban — 90 miihó kisméretű téglaegység évente — a mezőtúri, szintén Wienerberger-tulajdonű téglagyár mellett a legnagyobb gyártási teljesítménnyel rendelkezünk. Mivel a tolmácsolások, fordítások, majd a műszakvezetői munkák során teljesen beleástam magam az új technológiába, a téglagyártásba — és felsőfokú végzettségem is van —, a cég vezetése mellettem döntött. A korszerű technológia üzemben tartása annyi feladatot ró rám, hogy emellett nincs idő azon gondolkodni: megfelelek-e vagy sem. —A technológia révén milyen termékkel tudnak megjelenni a piacon? — Ez a Porotherm-téglarendszer, melynek műszaki jellemzői kiválóak, jó hőszigetelő képessége mellett alkalmazásával időtakarékos az építkezés. A Wienerberger Rt.-nek tavaly 50 százalékos volt a részesedése a magyarországi téglagyártásból, ezt idén 60 százalékosra kívánjuk növelni. Emellett a csabai gyár Románia felé is „kacsintgat”. Terveink szerint idén termelésünk egyharmada jut el majd az ottani piacra. Egyébként az utóbbi időben a termelésben visszasáltunk a maximális fokozatra. Vagyis mindennap két műszakban történik a gyártás. — És a gyárigazgató mennyi időt tölt az üzemben? — Hétköznap reggel hat-hét órától este nyolcig, de sokszor tízig is itt vagyok. Szombaton és vasárnap 4—5 órát töltök a gyárban, és a legtöbbet nem az irodában, mert mindent látni, hallani, tudni akarok. Ezenkívül pedig ez a hobbim is, minden idegszálammal erre koncentrálok. — Kollégái véleményére mennyire támaszkodik egy-egy döntés meghozatalánál? — Maximálisan figyelembe veszem a véleményüket, hiszen elképzeléseink kivitelezésénél segítségük nélkülözhetetlen. A döntések mindig valamilyen egyeztetés után születnek. — Ha mégis jut ideje a kikapcsolódásra, mivel tölti legszívesebben? — A munkám mellett jelenleg tanulmányaim kötik le a legtöbb időt. Emellett, ha tehetem, elmegyek egy-egy kézilabdameccsre, illetve elolvasom a napi sajtót, megnézek egy-egy hírműsort a televízióban, hogy képben legyek. A tévézésre rendszerint csak este tíz óra után jut időm, és ilyenkor is általában német adókat nézek, hogy a nyelvtudásomat legalább szinten tartsam. Nyemcsok László
