Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21-22 / 68. szám

Hírek Kényszerű változás, (i) Az észak-békési régió kö­zösen pályázott egy 5,2 millió forintba kerülő kör­nyezetvédelmi programra. Ám mivel a kért 3,8 millió forint helyett csak 1,3 mil­lió forintot nyert a régió, az eredetinél kisebb, de még használható progra­mot valósítanak meg. Hogy konkrétan mik kerül­jenek bele a programba, arról az érintett polgár- mesterek a legközelebbi tanácskozáson döntenek. Becsületes adózók. (1) Kunágotán 1996 óta fizet a lakosság helyi adót. Az adózók fegyelmezett hoz­záállásának köszönhetően tavaly a három adónem bevétele (kommunális, iparűzési, gépjárműadó te­lepülésen maradó része) 6,2 millió forintot hozott az önkormányzat konyhá­jára, amely több sikeres pályázathoz szolgált a sa­ját erő forrásaként. Emel­lett ebből jutott megfelelő fedezet is a nemrég beve­zetett szemétszállítási költségekre. Egészségünkért. (1) A mezőkovácsházi Vis Medica Kft. járóbeteg­szakrendelőjének a hiány­zó alapfelszereltségi mű­szerei pótlására a város képviselő-testülete 2,2 mil­lió forintot különített el a tavalyi év tőkejellegű pénzmaradványából. Mi­vel az önkormányzat szá­mol a különböző pályázati lehetőségek és az ellátási területhez tartozó önkor­mányzatok támogatására is, ezért a továbbiakban felkérték a kft. ügyvezetőit az egyéb források megte­remtésében történő közre­működésre. Olcsóbb fényt! (i) Vész­tőn a korszerűbb közvilá­gítási lámpatestek felszere­lésével jelentősen csök­kentek a közvilágítás díjai. Ezt a tényt tudomásául vé­ve az Észak-Békés Megyei Önkormányzatok Térség- fejlesztési Társuláshoz tar­tozó települések polgár- mesterei úgy döntöttek, hogy korszerűbb közvilá­gítási koncepcióra pályá­zatot nyújtanak be a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Akik a falra másznak Két kötélen lógva a mélység felett Nem ideges indulatukban teszik, hanem mert ezzel keresik a kenyerüket. Szak­szóval ipari alpinisták, akik a magasban lógva a nehezen megközelíthető falfelü­leteken pókember módjára járkálnak, és kötélerdő segíti munkájukat. Sok falat megmásztak már a békéscsabai Molnár László és társai. A vele való beszélgetés­ből kiderül, tevékenységi körük mindig tartogat számukra meglepetéseket, de hibázni csak egyszer lehet.- Mikor indították vállalkozásukat? — Nyolc éve kezdtük. Első munkánk még ma is látható, az újkígyósi víztornyot díszítik azok a reklámok, amiket oda felpingáltunk. — Korábban mivel foglalkozott? — Húsz éve ejtőernyőzöm. A moziüzemi vál­lalatnál voltam anyagbeszerző. Nyolcvankilenc­ben munkanélküli lettem. A barátaimmal gon­dolkodtunk, hogy mihez is kezdjünk. A magas­ban sohasem féltem. Persze előbb fel kellett mérnünk az igényeket. Társaságunk ma a Fal­mászók nevet viseli. — Ejtőernyősként milyen magasságokat járt meg? — Hatszáz métertől ötezer-ötszáz méterig ter­jed a skála. — Ki lehet a Falmászók csapatának tagja ? — Az, akinek van alpinista vizsgája, és orvo­silag alkalmas. — Merrefelé dolgoztak? — Sokfelé megfordultunk az ország területén, hogy lekopogjam, keresnek bennünket. Péten a Nitrogénművek gyáregységében az összes száz méter fölötti épület üvegezését mi csináltuk. Bu­dapesten a Sportcsarnokban egy világhírű üdítőital-cég reklámtábláit helyeztük el. — Van olyan magasság, amelynél Önök azt mondják, ezt már nem vállaljuk, mert szédü­lünk? — Semmilyen feladat elől nem szabad elbújni. Nincs magassághatár. A mi munkánknak az az előnye, ha például egy reklámot fel akarnak ten­ni egy épület tetejére, nem kell állványozni. Sok­kal gyorsabb és praktikusabb, ha az ember le­lógva két szál kötélen ezt megcsinálja. Mindig van egy biztosítókötelünk az ereszkedő mellett. — Mi védi Önöket ott fenn? — Védősisak, zuhanásgátló, ha az egyik kötél elszakad, a másik tudjon fogni, és a többi szük­séges védőfelszerelés. — Adva van egy magas épület. Hogyan kezde­nek hozzá? — Leereszkedő standokat építünk ki a tetőn. Nem csak lakótelepi házakon dolgozunk, a víz­toronytól a polgármesteri hivatalon át a temp­lomtoronyig vállalunk mindent. Munkatársaim­nak sokféle dologhoz kell érteniük; a lakatos munkától a kőművesig, vagy a faipariig. — Csak egy plusz kötél az összes elővigyáza­tossági intézkedés? — Minden méteren biztosítanunk kell magun­kat. Tetőn a beszakadás ellen, sima felületnél a csúszás ellen. Mindennek külön technikája van. — Gondolom, gyakran fordulnak elő érdekes esetek. — Nézze, a „sztorit” nálunk az elkövetett hiba okozza. Fontosak a biztos kötések. Itt csak egy­szer lehet hibázni, többször nem. Rutinos srá­cokkal dolgozunk. Sokan érdeklődnének ez ifánt a munka iránt, de most elegen vagyunk, nincs nálunk felvétel. — Hol lehet legközelebb látni magukat? — A hódmezővásárhelyi porcelángyárban lesz egy homlokzatfestésünk, egy tíz méteres kémé­nyünk, melyet meg kell tisztítani, és meg kell hosszabbítani 24 méteresre. Békéscsabán a Lencsési lakótelepen néhány hirdetést kell ki­cserélni. — Ön szervezi meg csapata számára a mun­kát. Hogyan szerez meg egy megbízást? — Szórólapokat, faxokat küldök különböző cégeknek. Jók a referenciáink. Az orosházi üveggyárba több éve visszajárunk. — Mások is foglalkoznak magaslati munkák­kal Békéscsabán? — Van konkurencia. Más megyéből is jönnek, de mi is megyünk máshova. Ha mi helyiek job­ban összetartanánk, szervezettebbek lennénk, több munkát tudnánk felvállalni. Pánics Szabó Ferenc Kutyafuttában, Romániába Az Orosházi Határőr Igazgatóság által őr­zött több mint 280 km- es határszakaszon „mindig történik vala­mi”. íme, egy csokorra való az utóbbi napok eseményeiből. A nagykereki határőrizeti kirendeltség járőrei Kismar­ján lakossági jelzésre elfog­tak egy román állampolgár­ságú férfit, aki Nagyvárad térségében á zöldhatáron keresztül érkezett Ma­gyarországra. Lökösházán, a belépő Bega nemzetközi gyorsvonaton egy olyan ro­mániai utast igazoltattak a határőrök, akinek az útleve­léből korábban eltávolítot­tak egy német bélyegzőle­nyomatot. Az S. M. mo­nogramé férfi elmondta, hogy 50 márkát fizetett a műveletért egy általa isme­retlen személynek. A román határőröknek két suceavai illetőségű fia­talember adott munkát. M. C. és O. C. munkavállalási céllal érkezett Magyaror­szágra, egészen pontosan Méhkerékre. Nem jött be a számításuk, ezért elhatá­rozták, hogy visszatérnek hazájukba. Hogy ne menje­nek teljesen üres kézzel, a méhkeréki pizzéria elől el­kötöttek két vadonatúj mountain bike kerékpárt (együttes értékük kb. 50 ezer Ft), s a zöldhatárnak vették az irányt. A román határőrizeti szervek a ke­rékpárokat visszaadták a magyar hatóságoknak, a két férfi ellen pedig eljárást kez­deményeztek. Visszaadás várt arra az eleki férfira is, aki az állam­határ közelében vélte felfe­dezni két nappal korábban eltűnt ír szetterét. S. Gy. — így hívják a kitartóan kereső gazdit — elkezdte szólon- gatni az elcsatangolt ku- tyust, mire a házőrző futás­nak eredt. S. Gy. meg utána! Csak akkor bizonytalano­dott el, hogy talán mégsem az övé a kutya, amikor előt­te termettek a román határ­őrök. S. Gy.-t meghallgatása után átadták az Orosházi Határőr Igazgatóság mun­katársainak, akik kioktatás után a lakhelyére irányítot­ták. M. Gy. Szarvasi kutató utazik Afrikába A ruandai államtitkár kíváncsi volt a HAKI-ra Az afrikai országokhoz hajlamosak vagyunk egyöntetűen a perzse­lő hőség és a gyilkos szárazság képzetét tár­sítani. A kontinens ke­leti részén fekvő Ruan­da azonban természeti adottságánál fogva kirí a sorból. Az ország 26 ezer négyzet­kilométernyi területének fe­le vízfelület. A ruandaiak életéhez ősidők óta hozzá­tartozik a halászat, amely ha fejlődésnek indul, ko­moly szerepet kaphat a tör­zsi háborúktól meggyötört ország élelmezésében és gazdaságában. A szarvasi Haltenyészté­si Kutatóintézet (HAKI) munkatársai többek között Irakban, Pakisztánban, Vi­etnamban, Thaiföldön, Egyiptomban és Mexikó­ban bizonyították már ha­lászatot fejlesztő progra­mok vezetőiként, közre­működőiként szakértelmü­ket. Ennek is köszönhető, hogy Gerard Zirimwa- bagabo ruandai mezőgaz­dasági államtitkárnak kife­jezett óhaja volt, hogy leg­utóbbi európai programja részeként két napot eltölt- hessen a HAKl-ban. Mint azt Váradiné dr. Kintzly Ágnestől, a HAKI főmunkatársától megtud­tuk, az államtitkár a látot­tak alapján kérte, hogy a FAO által létrehozandó ha­lászati fejlesztést megala­pozó bizottság munkájá­ban a HAKI egyik munka­társa is részt vegyen. Meg­tudtuk, hamarosan kijelö­lik azt a kutatót, aki a kö­zeljövőben Ruandába uta­zik. Cs. R. Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 12151068 Hármasikrek, (t) Kecs­kéknél, juhoknál igen ritkán esik meg, hogy hármasikreket ellik az anyaállat. Nos, az Eleki Mezőgazda­sági és Ipari Középiskola tangazda­ságában a közelmúltban egyszerre három gida született. A kiskecskék egészségesek, szépek, és természe­tesen a diákok kedvencei. A tan­gazdaságban - tudtuk meg Árkus Györgytől, a gazdaság vezetőjétől - a tanulók ügyeleti rendszerben ma­guk látják el a jószágokat, össze­sen kétszáz számosállatot, közöt­tük a négy kecskét, négy gidát, 25 juhot, mangalica sertést, lovakat, szürkemarhát és kétszáz tojótyú­kot. A takarmányt is a diákok ter­melik, negyven hektáron. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Biotermékek A Biokultúra Egyesület nem­rég Mezőkovácsházán tartott fórumán hallottuk, hogy je­lenleg több mint 22 ezer hek­tár ellenőrzött területen fog­lalkoznak a termelők, vállal­kozók biogazdálkodással, amelyek száma napról napra nő. Az egyesület hazai és kül­földi elismertségével, illetve a termelők közreműködésével még az idén szeretnék elérni az egyesület és a termékta­nács miniszteri elismerését és megkapni az ehhez szüksé­ges anyagi támogatást. Az Eu­rópai Unióhoz történő csatla­kozással — éppen a nyugati piaci kereslet miatt — várha­tóan mind többen fordulnak az ellenőrzött biotermelés fe­lé, hisz az EU-ban többféle és jelentős támogatás szerezhető a földterületre, állattartásra, sőt a folyamatos termelésre is. (I) 1 Minden méteren biztosítanunk kell magunkat

Next

/
Thumbnails
Contents