Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
6 Heti gazdaság 1998. március 13., péntek A FÓLIA ALATT MÁR BEKÖSZÖNTÖTT AZ IGAZI TAVASZ ________________________________Évente több tízezren látogatják________________________________ Sz arvas - Egy arborétum évei és képei (Folytatás az 5. oldalról) — Most már bánom, hogy nem mentem egyetemre, az ott tanultakat most biztosan kiválóan tudnám hasznosítani, s nem kellett volna felnőtt fejjel, olykor kockázatok árán megszenvedni mindenért — folytatja Szabóné. Elmesélték: a kertészkedést szüleikkel kezdték, majd hogy éjjel kétóránként ellenőrzi a tüzet, a fólia alatt a hőmérsékletet. Mint mondják, éberen alszanak, úgy mint a nyulak. Elmesélik még, hogy nem csak a hideg, hanem a napfény hiánya is gondot jelenthet a növényekre. Hogy az idei árak az enyhébb tél nyomán hogyan alakulnak majd? Ez egyelőre rejtély. Ami biztosnak tűnik, hogy talán És íme az első termés FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS amikor korosodtak, fokozatosan átvették tőlük a fólijázást. Első önálló évük meglehetősen balul indult, ugyanis egy szélvihar széttépte, elvitte a fólájukat. De nem adták fel, újjáépítették és folytatták... Az évek során kemény munkával teremtették meg annak a beruházásnak az alapjait, mely nyomán kialakultak a mostani termesztés, a külső szemlélő számára ideális körülményei. Nagy teljesítményű kazánok, csepegtető öntözés teszi biztonságosabbá .a termelést. — Annak idején a 3—4 forintos olajjal kezdtünk fűteni, aztán az emelkedő árak miatt áttértünk a széntüzelésre. Az előbbi kényelmes megoldás volt, majd megfizethetetlenné, kigazdálkodhatatlanná vált — mondja Szabó Andrásné. — Telenként 4-600 mázsa szenet fűtünk el — folytatja a férj, majd megtoldja: — Az idén az enyhe időjárás miatt a szokásosnál kevesebb tüzelő fogyott — hallom, majd megtudom, mérsékeltebbek lesznek, mint a korábbi esztendőkben. —A kertészek általában valamilyen növényre szakosodnak... — Nekünk a paprika és a pardicsom a fő növényünk, magunk neveljük a palántát is. Nálunk a szezon december elején kezdődött, február derekán a termőhelyére ültettük ki a paprikapalántákat, melyek már virágzanak, mi több már megjelentek az első termések — magyarázzák. A szedés még odébb van, kezdetben hetente egyszer, majd kétszer szedik a termést, s szállítják a fővárosba, a nagybani piacra. Ilyenkor reggel korán látnak munkához, hogy éjfél tájban már ott legyenek a piacon a 10-12 ezer paprikával. Mint mondják, náluk csak szezon után van pihenő, karácsonykor, szilveszterkor, húsvétkor ott kell lenni a fóliában. S amikor szeptemberben véget ér a szezon, leszedték az utolsó terméseket, rövid pihenő után minden kezdődik élőiről. Szekeres András ENGEDÉLYKÖZELBEN A JELZÁLOGBANK Hitelezésre készen Várhatóan a napokban megkapja működési engedélyét a felügyelettől a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Siklós Jenő, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese közölte: az engedély kézhez vétele után azonnal megkezdik a hitel- igénylések elbírálását. így az sem kizárt, hogy már ebben a hónapban megtörténhet az első hitelek folyósítása. A szakember elmondta azt is, hogy — a várakozásoknak megfelelően — már most is sokan érdeklődnek a jelzálogbanki kölcsönök iránt. A pénzintézet elsősorban — de nem kizárólagosan — termőföld alapú hitelnyújtással foglalkozik majd. Kölcsönt lehet azonban igényelni majd lakott ingatlanra is. A becslések szerint az idei évben mintegy 11 milliárd forintos jelzáloghitel folyósítása várható. Korábban a jelzálogbank vezetése már nyilvánosságra hozta azt a döntését is, hogy az első időkben a hiteleket a bankközi pénzpiacról igényelt forrásokkal, illetve a saját tőke egy részével fedezik majd. Az év végéig ráadásul több mint 10 milliárd forint értékű kötvény, illetve hasonló mértékű jelzálog- levél kibocsátását tervezik. Gróf Bolza Pál 1943-ig építette, majd reánk, a közre bízta féltett kincsét, a Pepi-kertet. A kert és a hozzá tartozó négy gyűjtemény ma az oktatás, kutatás és közművelődés szakmailag elismert bázisa. Az 1600 cserje- és növényfajt bemutató 82 hektáros Szarvasi Arborétum évente több mint 70 ezer látogatót gyönyörködtet. Éppen tizenöt éve, hogy az arborétum a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem önálló kari rangú intézete lett, s ezzel megindulhatott újabb kori fejlődése. Az évforduló kapcsán dr. Sipos András, címzetes egyetemi tanárral, az arborétum igazgatójával beszélgetve idézzük fel a kert történetének legfontosabb mérföldköveit. Aki a Pepi-kertet látja, azt mondja, ez egy alkotás. Nos, Bolza Pál kivételes képessége, műveltsége, olvasottsága, a tájhoz való ragaszkodása tette azzá, s a fás növények iránti szere- tete, amely még gyermekkorában beleivódott. Tisza- kürtön született, azon a birtokon, ahol az arborétum áll. Nagybátyja, Bolza József azzal, hogy Szarvason reá hagyta az élő Körös mellett elterülő ligetet és fás legelőt, meghatározta a kert helyét és megerősítette a szándékot — kezdte dr. Sipos András, az arborétum igazgatója. — Sajnos a Bolza-kastély irattárából elvesztek a dokumentumok, így az alkotás folyamatának egyes lépcsői csupán a kertben járva rekonstruálhatók. Bolza Pál két részletben telepítette a kertet. A munka első szakasza a 19. század végére, a Körös-szabályozások befejezésének idejére tehető. 1912-ben meghalt felesége és segítőtársa, Vigyázó Jozefa. Emiatt a gróf csak 1920-ban látott hozzá ismét a telepítésnek. 1943-ban Bolza gróf a közre hagyta a kertet, amelyet az akkori földművelésügyi miniszter természetvédelmi területté minősített. Érdekességként mondom, akkor ez volt a hatodik természetvédelmi terület az országban, ma pedig több mint ezer van. Misák Jenő, Bolza Pál egykori főkertésze lett az államosított arborétum első vezetője. Kívüle még több szakember bábáskodott az arborétum megőrzésén: a ma Buda- pester élő dr. Sipos Elek kertészmérnök, a helyiek közül Bállá András kertészmérnök, és a jeles tájépítő, dr. Mőcsényi Mihály professzor, a kert első növény- és topográfiai térképének elkészítője. — Beszéljünk a hatvanas évekről is, amely új korszakot nyitott a kert életében! — Valóban, ekkor nőtt meg a kert területe a duplájára, a mai 82 hektárra. Ez teremtette meg a lehetőséget az új gyűjtemények a kaliforniai mammutfenyö (Forrás: szarvasi arborétum” Több, mint száz év magány — című kiadvány) kialakítására, továbbá a fajtafenntartásra, a nemesítésre és a faiskolai termesztésre. Ez idő tájt a kert gazdája az Öntözési Kutatóintézet volt. Vezetője pedig egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig Bauecker Alajos. A következő dátum 1978, amikor a Pepi-kertet és a további négy gyűjteményt gondozó arborétum — akkor még telephelyként — a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem felügyeletébe került. A kert szakmai felügyeletét ellátók felismerték és ki merték mondani: amennyiben pénz híján késlekedik a rekonstrukciós munka a kert kora miatt is elkezdődött pusztulási folyamat nehezen lesz megállítható. Az arborétum több mint harmincmillió forintot kapott a part menti sávban álló értékes fák bedőlését megállító partvédőmű megépítésére, megújultak továbbá az akkor évi 70- 80 ezer látogató fogadását szolgáló létesítmények. 1984-ben a kert az egyetem önálló kari rangú intézete lett. Ezzel megvalósulhattak azok a szervezeti keretek, amelyek lehetővé tették az arborétum újabb kori fejlődését. — Áruljuk el, 1984-ben történt az is, hogy az egyetem rektora meghívta önt a kert vezetésére. — Szerencsém volt, hogy a munkám kezdete egybeesett a kert újabb kori fejlődésével, s a pénzügyi feltételek megterem- tődésével. Visszajött a kertbe a munkáját fiatal emberként itt kezdő Szíjártó Péter főkertész és igazgatóhelyettes. Az első éveket Benes János kertészmérnök is segítette. Neves szakemberek közreműködésével megindultak az arborétum ökológiai viszonyait feltáró kutatások. Úgy érezzük most újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Ilyenkor a visszatekintés is indokolt, hiszen az elmúlt tizenöt év a múltból táplálkozik és arra épül. Épp ezért az idei esztendőt szeretnénk minél több és változatosabb rendezvénnyel emlékezetessé tenni. Kiemelném közülük a faápolási program eredményeit bemutató augusztusi továbbképzést és az Alföld fenyői című szeptemberi konferenciát. Áprilisban az arborétumban eddig bemutatkozott művészek munkáiból gyűjteményes kiállítást rendezünk. —Mit gondol igazgató úr, ha Bolza Pál ma végighaladhatna hajdani kedvenc sétányán, elégedett lenne-e azzal, ahogy az utókor sáfárkodott a reá hagyott értékkel? — Azt nehéz megválaszolni, hogy Bolza Pál mit érezne. Tény, kertjének látható az eredeti térszerkezete, s az is igaz, hogy az utódok a területet, illetve a növényfajok és fajták számát több mint a duplájára növelték. Ám közvetve talán tudom a választ. A gróf leánya, Bolza Mariette rendszeres látogatója és festője volt a kertnek. Vele gyakran volt módom a kertben sétálni. Ezek a séták és a beszélgetések segítettek abban, hogy megfejtsem a kert titkát. Á grófnő az édesapjával szakmailag és emberileg teljes mértékben azonosult. Mariette észrevételeit, a kertben folyó munkákkal kapcsolatos állásfoglalását ismerve, az itt dolgozók iránti szeretetét látva feltételezhető, hogy Bolza Pál örülne annak, amit itt látna. Még akkor is, ha az évtizedek során több olyan növény elöregedve elpusztult, amit még ő ültetett. Vallom, hogy a Szarvasi Arborétumot, s benne a Pepi-kertet Bolza Pál szellemében kell megőrizni és fenntartani. Az elkövetkező évtizedekben itt dolgozókat is e cél kell hogy vezesse. Csath Róza Aktuális AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt 1998. január 1. napjától az 1997. évi CX. törvény módosította, amelynek célja a jogi harmonizáció, az adórendszer stabilitásának megvalósítása. 1998. január 1-jétől a járulékbeszedésre a társadalombiztosítási nyugellátásról és a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, ezért a módosítás adóhatóságként nevezi meg a társadalombiztosítási igazgatási szervet. A jövedéki adózással összefüggő adóhatósági feladatokat a vám- és pénzügyőrségi szervek látják el. Az Art. új melléklettel egészül ki, amely az adózóknak a VPOP illetékes szervéhez teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségeit rendezi. Külföldi székhelyű vállalkozás Magyarországon fióktelepeket, kereskedelmi képviseletet hozhat létre. A fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik, de neki kell teljesítenie az adózással kapcsolatos kötelezettségeket, s gyakorolhatja az adózót megillető jogokat. Módosult néhány bevallási és befizetési szabály. Egyszerűsítést jelent, hogy az év közben bevallott forgalmi adóról 1999. január 1-jétől nem kell éves összesítő bevallást beadni. Az éves társasági adóbevallás helyett az éves összesítő bevallásban — bevallást helyettesítő — nyilatkozatot tesz a köz- alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes biztosító pénztár, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ért el vagy ezzel összefüggésben költséget nem számolt el. Havonkénti bevallás benyújtására kötelezett az adózó valamennyi adóról — a társasági adó (adóelőleg) kivételével — és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója vagy magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadóelőleg és jövedelemadó együttes összege a 10 millió forintot elérte. Negyedévente köteles az adózó adóbevallást tenni, amennyiben az előbb említett adónemek bármelyikének az összege elérte a 4 millió forintot. Az adóbevalláshoz kapcsolódik a módosítás új rendelkezése, miszerint, hogy ha a hibásan benyújtott bevallás, támogatás- igénylés az adózó közreműködése nélkül nem korrigálható, az adóhatóság — határidő tűzésével — hiánypótlásra szólítja fel az adózót. Ezért attól a naptól számítódik az adóhatósági kiutalás teljesítésére megállapított 30 nap, amikor a javítás megtörtént. A jövedelemadó-előleget az eddigi 5. és 12. helyett egységesen az elszámolási időszakot (hónapot, negyedévet) követő 12. napjáig kell megfizetni a kifizetőnek, munkáltatónak, magánszemélynek. Malatinszkyné dr. Nagy Gyöngyi adóeljárási osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága
