Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
1998. március 10., kedd Szerkesztette: László Erzsébet RÓNIK/V Békés megye programja az unióhoz csatlakozás jegyében A MEGHÍVOTTAK ÉLÉN: Hans Beck Versenyben Eubópa gondoskodásáért Adatszegénységgel (is) küzdő környezetvédelem Hans Beck és felesége tegnap este érkezett Békéscsabára. Ma 8 óra 20 perctől a 2. számú általános iskolába látogatnak a meghívottak, ahol bepillantanak az Idegen Nyelv Hete programjába, és találkoznak, beszélgetnek a gyerekekkel. A vendégeket Fischer Katalin igazgató köszönti. A következő esemény színhelye 9 órától a Körös Főiskola. A házigazda dr. Köteles Lajos főigazgató. A programban kötetlen beszélgetés szerepel a főiskola köz- gazdasági fakultása III. évfolyamos diákjaival. A téma: milyennek látják Magyarország EU-csatlakozásának esélyeit, lehetőségeit, az országra váró kihívásokat. A megyeháza nagytermében 10 órakor kezdődik fórum, melynek nyitó témája: „Békés megye programja az Európai Unióhoz történő csatlakozás jegyében”. Előadó Sasfy György, a budapesti székhelyű Európai Intézet vezetője, a „Békés megye európai uniós fejlesztési koncepciója” című tanulmány készítője. Á fórum másik témája: „Békés megye terület- fejlesztési koncepciója”. Előadó dr. Tímár Judit, az MTA Regionális Kutatások Központja békéscsabai osztályának vezetője. A találkozóra meghívást kapott Hans Beck és felesége, az EU-tagor- szágok Magyarországon akkreditált nagykövetei, a Külügyminisztérium munkatársai, Békés megye országgyűlési képviselői, a megyei képviselő-testület tagjai, a települések polgármesterei, a koncepció előkészítésébe bevont szakemberek, a megyei önkormányzati hivatal vezető munkatársai. A megye gazdasági, turisztikai, természeti adottságairól és lehetőségeiről 13 órától kezdődik szűkkörű tájékoztató. Meghívott előadó: Galovicz Mihály, a Phare- CBC regionális iroda vezetője. A következő téma a Körös—Maros Nemzeti Parkban folyó szakmai munka, a regionális környezet- és természetvédelmi kérdések, fejlesztési lehetőségek. Előadók: Tirják László igazgató és dr. Fórján Mihály, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. A békési Phare-forrás- központot 15.45-től — Dávidné B. Hídvégi Julianna bemutatásában — tekintik meg a vendégek, és ezzel befejeződik a megyei program. (e) Napjaink jellemzője: javuló szemlélet, növekvő érzékenység Békés megye környezeti állapotának alapvető jellemzője, hogy sajátos társadalmi és gazdasági fejlődése miatt hiányoznak a környezet szennyezéséért sok helyen elsősorban felelős erőművek, vegyipari és nehézipari üzemek. Egyes területeken azonban éppen a gazdaság fejletlensége vagy az agrárjelleg az oka, hogy az átlagosnál rosszabbak a mutatók — mondta elöljáróban dr. Fórján Mihály, a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, akit az európai uniós csatlakozás küszöbén régiónk helyzetéről, a feladatokról kérdeztünk. — Milyen a levegőnk, a vizünk, a talajunk? — Békés megye a tisztább levegőjű régiók közé tartozik. A szennyező gázok koncentrációja folyamatosan az országos átlag alatt van, ám az is igaz, hogy ezek az eredmények kevés helyen történt mérésen alapulnak, nem ismeretes a kisebb települések állapota, ahol a háztartásokban szénnel fűtenek vagy kiterjedt fóliás zöldséghaj- tatást folytatnak. Az ülepedő port tekintve rosszabb a helyzet: Békéscsaba és Gyula az ország 12 legszennyezettebb városa közé tartozik. Valószínű, hogy a kör szélesebb, ugyanis csak a 20 ezer lakosnál nagyobb városokban mérik a levegő szennyezettségét. A por időnként magas ólomtartalmat mutató értékei az elavult gépkocsiállomány és a településeken áthaladó közutak miatt alakulhatnak ki. A legégetőbb gond Megyénk lakosságát a rétegvizek látják el ivóvízzel. Az utóbbi évek beruházásai nyomán az ivóvíz minősége környezet-egészségügyi szempontból nem veszélyes. Azonban a Maros hordalékkúpjában lévő értékes vízkészlet védelme még nem megoldott. A talajvíz gyakorlatilag teljesen szennyezett, ami a rétegvizeket még nem érinti. Míg megyénk háztartásainak ivóvíz-ellátottsága közel százszázalékos, a szennyvíz-csatornázottság és a szennyvíztisztítás rendkívül fejletlen. Ez ma Békés megye legégetőbb környezetvédelmi gondja. A megye talajainak 53 százaléka a déli részen jó minőségű, mezőségi talaj, 47 százaléka a Körösök folyásától északra gyengébb termőképességű, réti és szikes. A kevesebb műtrágya és növényvédő-szer használatával mérséklődött a talajok sava- nyodásának, a szikes talajok növekedésének folyamata. — Az utak mellett lehet látni eldobált szemetet, füstölgő szeméttelepet. Hogyan bánunk a hulladékokkal? — A szilárd kommunális hulladékok kezelésének technológiája kezdetleges. Egy részükkel mélyfekvésű, vízállásos területeket, anyagnyerő helyeket töltenek fel, más részüket a talaj felszínére rakják le. (Folytatás a 6. oldalon) Középpontban az értékek. (e) A környezet-, a természetvédelem és a turisztika egymással összefüggő, kölcsönhatásban álló terület Békés megyében (is). A térség figyelemre méltó természeti szépsége, gazdagsága minden bizonnyal meghatározó szempont a modernizáció folyamatában. Ma a megyét bemutató, elemző tájékoztatón az uniós nagykövettel a regionális Phare-iroda vezetője, az Európai Intézet igazgatója, önkormányzati vezetők, területfejlesztési, mezőgazdasági szakemberek váltanak szót. Felvételünk a környezet- és természetvédelem jelképe is lehet, Szarvason, a Köröspart mellett a Bolza-kastélyt ábrázolja. (A jogharmonizáció és a természetvédelem kérdéseiről a 6. oldalon Tirják László, a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatója beszél) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Évek óta tapasztalható egyfajta versenyfutás a hazai települések, térségek között, amelynek során mindenki igyekszik bizonyítani uniós csatlakozásra való érettségét, elkötelezettségét. A küzdelem résztvevői ezzel együtt megfogalmazzák azt az igényt, hogy a felkészülés során ne maradjanak ki az európai közösség gondoskodásából. A bemutatkozásra a nyugat is megadta az esélyt, amikor támogatta az időközben meghonosodott Európa- napokat. Nem volt oly’ régen, hogy ne emlékeznénk az 1996-os békéscsabai, esztendő múltával a Szarvas-térségi Európa-nap- ra. Folytatásként is felfogható a megyei önkormányzat elhatározása, amelynek eredményeként — szinte kitaposatlan útra lépve — a csatlakozás jegyében Békés megye esélyeit, fejlődési irányait ajánlotta a helyi szakemberek, s nem utolsósorban az uniós államok képviselőinek a figyelmébe. Miként született meg az ötlet, és mi a célja a megyei önkormányzatnak azzal, hogy egy friss tanulmánnyal az asztalán vendégül lássa az európai államok képviselőit, illetve a téma hazai szakembereit? — kérdeztük Varga Zoltánt, Békés Megye Képviselő-testületének elnökét. — Amikor tavaly október 20-án hivatalba léptem, úgy képzeltem el, hogy — bár a megye addig is jó irányba haladt — a magam elképzeléseivel igyekszem másfajta arculatot adni az önkormányzat törekvéseinek — kezdte a megyegyűlés elnöke. — Erre is gondoltam akkor, amikor az Országos Területfejlesztési Tanács az uniós csatlakozási témakörök előkészítésére külön csapatot kívánt létrehozni, és magam az önkormányzati érdekek képviselőjeként jelentkeztem e munkacsoportba, amit a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége megerősített. Pelcsinszki Boleszláv alelnök tavaly decemberben találkozott Sasfy Györggyel, az Európai Intézet vezetőjével. Az események felgyorsultak, közben megalakult a Körös Főiskola. Az intézmény főigazgatójával, dr. Köteles Lajossal együtt tájékozódtam ezután az Európai Intézet munkájáról. Az új ismeretek birtokában a megyei önkormányzat vezetői értekezletén Varga Zoltán: „Remény- teljesebb alapokról indulhatunk ” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER határoztuk el, hogy a hivatal kezdeményezi, Békés megye uniós fejlesztési elképzeléseiről készítsen tanulmányt az intézet. Sasfy György az általunk megnevezett megyei szakemberekkel beszélgetett, hogy meghallgatásuk nyomán felmérje a térség uniós elkötelezettségét. Az elhangzottak alapján elkészült a koncepció, amelyet az érintettek értékeltek, és az így született vélemények beépítésével alakult ki a végleges szöveg. Az első olvasat ismeretében kibontakozott egy vita, többen túlságosan általánosnak ítélték az anyagot. Tudni kell azonban, hogy a tanulmány célja nem egyéb volt, mint az elképzelések fő irányainak megjelölése. — Az az út, amelyen Békés megye elindult, azt sugallja, mintha Békés megye önállóan képzelné el az uniós csatlakozást. A március 10-ei fórum címe is ez: Békés megye programja az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében. — Nagyképűség lenne részünkről úgy gondolni, hogy Békés megye külön utakon halad a fejlett európai országok közösségébe, ugyanakkor — mint Magyarország része — reá is várnak meghatározott feladatok. Bizonyosra vehető, hogy előnyösebb helyzetbe kerülüiLk azokkal a megyékkel szemben, amelyek később rendszerezik a csatlakozásbeli teendőiket. Reményteljesebb alapokról indulhatunk majd, amikor megnyílnak a felkészülést segítő pénzalapok, hiszen a forrásokért vívott harcban esélyesebb a koncepciót felmutatni képes megye. Ma még gyakran olvassák a megyék fejére, hogy nincs hosszú távú programjuk. (Folytatás a 6. oldalon) Hans Beck ismerősként érkezik Békésbe Néhány héttel ezelőtt vált bizonyossá, hogy Hans Beck, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője elfogadta a Békés megyei önkormányzat meghívását. A március 10-ei rendezvénysorozat középpontjában Békés megyének az uniós csatlakozás jegyében elkészített programja áll.
