Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
6 Európa-krónikA 1998. március 10., kedd Alapítvány a rászorultakért Békés megye programja az unióhoz csatlakozás jegyében Jogharmonizáció A TERMÉSZETVÉDELEMBEN Békésen a Béthel Református Diakonissza Alapítvány sokrétű tevékenységét mind többen ismerik meg. Az alapítvány Kapu projektje kiemelten foglalkozik a fiatal munkanélküliekkel és az otthon élő, de segítségre szoruló idősekkel. — Pályakezdő munkanélküli fiatalokkal és önkéntesekkel vagyunk napi kapcsolatban, velük dolgozunk, s képezzük őket, hogy egyre alkalmasabbak legyenek a bajba jutott emberek segítésére — mondja Dávidné Hídvégi Julianna, a Kapu projekt egyik kidolgozója, irányítója. Mint említi, a rászomlók ellátásában résztvevők segítsége nem kötődik szakképzettséghez, olyan tevékenységeket ölel fel, melyeket egy unoka is el tud látni. Néhány fiatal segít a helyi Hajnal István Szociális Központban. ugyanis ott a létszám- hiány miatt időnként egy-egy területen gondok jelentkeznek. A szolgálat ’97 nyarától működik, s mintegy 1400 vizitet regisztráltak. A fiatalok és az önkéntesek idejükhöz mérten veszik ki részüket a munkából, van, aki naponta 5-6 órát dolgozik, mások 1-2 órát segítenek a rászolulóknak, míg mások hetente egyszer-kétszer, néhány órában vállalnak munkát. Ez a feladat lehet ebédhordás, felolvasás, bevásárlás, virággondozás, kertásás, takarítás vagy éppenséggel társalkodás. Naponta 20-30 idős gondozottal tartanak kapcsolatot. — Az idősek bizalmatlanok, hisznek saját maguk erejében, s nem ritkán nagy szenvedések árán igyekeznek ellátni magukat. Az elmúlt hónapokban egyre jobban megismerték szolgálatunkat, a jó tapasztalatokat elmondják egymásnak, ismerőseiknek, s mind többen ismernek meg bennünket — mondotta Dávidné Hídvégi Julianna. — sz — Versenyben Európa gondoskodásáért (Folytatás az 5. oldalról) Egy példával érzékeltetve: köztudott, hogy a Phare-segély- program keretében a dél-dunántúli és a dél-alföldi térség számára 4 milliárd ECU-s pénzalapot különítettek el, amelyet május végén, június elején hirdetnek meg. Úgy gondolom, azok a jelentkezők bizakodhatnak igazán a támogatásban, akik kidolgozott fejlesztési elképzelésekkel együtt nyújtják be pályázataikat. — Az uniós pályázati lehetőségeket jó ideje megyéknél nagyobb térségek számára írják ki, kérdés tehát, hogy van-e jövője az önálló megyei programnak? — Nem érzek ellentmondást a megye törekvése mögött, hiszen csak úgy lesz képes a régió egy átfogó program összeállítására, ha a térség megyéi is megfogalmazzák fő fejlesztési irányaikat. Ez a feladat nem ismeretlen, tudvalevő, hogy a végső szakaszába érkezett a hosszú távú megyei területfejlesztési koncepció elkészítése. Az uniós csatlakozást megalapozó tanulmány ezzel szemben a következő esztendők tennivalóit jelöli meg. El kell mondanom, hogy létezik egy uniós pénzcsatoma, amely kifejezetten a megyéket részesíti támogatásban. Jelenleg három brüsszeli pénzalap ismeretes. Ezen belül az úgynevezett NUTS—2-es kategóriába tartozó kohéziós és strukturális alap a régióknak elkülönített keret. A harmadikhoz, vagyis az együttműködési alaphoz már a megyék is hozzáférhetnek.-— Az EU-s csatlakozási program és a területfejlesztési koncepció nyilvánvalóan különböző célt határozott meg, mégsem készülhetnek egymás ellenében. — A megyei területfejlesztési koncepciót is természetesen „uniós szemmel” alkották meg a készítők. A felkészülést megalapozó tanulmány azonban szélesebb területeket ölel fel, nem foglalkozhat például azzal, hogy megoldást találjon a megye fejletlenebb részeinek végleges leszakadása ellen. Alapvető szándékunk, hogy az Európai Unió és a Világbank által meghirdetett pénzalapokból minél többet Békés megyébe „hozzunk”. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, s minden kapcsolatot fel kell használnunk a külső források megnyerése érdekében. A tapasztalataink szerint az uniós pályázatok elbírálásánál azok a jelentkezők kerülnek nyerő helyzetbe, akik bebizonyították az egységes Európáért tanúsított elkötelezettségüket. — Elkötelezettség a csatlakozásban és a térségbeli pozíciók javításában? — Igen. Az említetteken kívül a dél-alföldi régió programjának alapjául kínáljuk fel a megyei területfejlesztési koncepciót és az uniós fejlesztési tanulmányt. Ily’ módon a térségben vezető szerepet vállalhatunk, érzékeltethetjük Békés megye súlyát. Fontos emellett, hogy a felkészülést demonstráló rendezvénysorozattal — amelyre az uniós tagállamok nagykövetségeit, illetve a szaktárcák képviselőit is meghívtuk — reklámot csináljunk Békés megyének. Hans Beck úr, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője ebbéli minőségében valószínűleg utoljára látogat Békésbe, hiszen március végén letelik a megbízatása. Sokat jelentene nekünk, ha — friss emlékei birtokában — utódja figyelmébe az elsők között ajánlaná Békés megyét. László Erzsébet Tirják László: „Feszített munkatempó mellett kell felnőni az új rendszerhez ” fotó: lehoczky PÉTER A Körös—Maros Nemzeti Park igazgatósága 52 ezer hektár védett terület fenntartásáért és fejlesztéséért felel. Ellátja továbbá a 840 ezer hektáros illetékességi területén a természetvédelmi kezelési és hatósági teendőket. Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés milyen feladatot ró a nemzeti parkra, mit kíván a természetvédőktől? Erről kérdeztük Tirják Lászlót, a Körös—Maros Nemzeti Park igazgatóját. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország új államszövetség tagja lesz, amely többek között azt is megkívánja, hogy jogszabályainkkal igazodjunk hozzá. Ä természetvédelem ilyen szempontból kedvező helyzetben van. Tavaly lépett hatályba a természetvédelemről szóló törvény. Napjainkban látnak napvilágot a törvény végrehajtási utasításai, amelyeknél alapvető szempont, hogy EU-konformok legyenek — mondta elöljáróban Tirják László, aki sürgetőnek tartja a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó törvény megalkotását. —- Amíg az Egyesült Államokban ezt a kérdést nagyon szabadon kezelik, addig az Európai Unió országai sokkal szigorúbbak. Közülük sok országban genetikailag módosított szervezetekből származó terméket nem lehet forgalomba hozni. Az uniós csatlakozás a nemzeti parkok szakembereire is komoly feladatot ró. Ahogy az igazgató fogalmazott, európai értelemben vett nemzeti parkot kell építeni. A megfelelő infrastruktúra, az idegenforgalmi szolgáltatások rendszerének kialakítása, a három bemutatóközpont ki- * építése várhatóan hat év alatt valósul meg. A Körös—Maros Nemzeti Park már most régióban gondolkodik. Szép példája ennek a közös természetvédelmi területek kialakításáról szóló román—magyar együttműködés. Tirják László szerint az uniós csatlakozás a humán erőforrások területén is nagy kihívást jelent, szakmai és jogi felkészülést, valamint nyelvismeretet igényel. Ennek a tanulási folyamatnak csendes műhelymunka keretében kéne történnie, ám a valóság az, hogy a park dolgozóinak feszített munkatempó mellett kell felnőnie az új rendszerhez. A nemzeti park igazgatója a csatlakozásból származó jövőbeni előny egyik példájaként említette az Európai Unióban már működő környezetileg érzékeny területek rendszerét. Ennek lényege, hogy a nem védett, de jelentős termé- ‘ szeti értékű területeken a mezőgazdasági termelők támogatást kapnak, amennyiben olyan gazdálkodást folytatnak, amely kiemelten kezeli a természetes élővilág védelmét. Tirják László elmondta, hazánkban a környezetileg érzékeny területek rendszerének előkészítése már elkezdődött. Szeretnék elérni, hogy ■ ebbe a körbe Észak- és Északkelet-Békés területe is bekerüljön. Csath Róza zethetnek. Amennyiben ezek a folyamatok Romániában is megindulnak, azok hátrányos környezetvédelmi hatása mindenekelőtt a Körösök fokozott szennyezőanyag-terhelésében jelentkezhet. A 44-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése, a gyulai határátkelőhely vonzása miatt a közlekedési eredetű terhelések növekedésével lehet számolni. Kiszolgáltatott helyzetben — A jelenlegi állapoton milyen lépésekkel lehet javítani? — Az egyik nagy gond, hogy megfelelő színvonalú állapotmeghatározás és értékelés a rendelkezésre álló adatok mennyisége és minősége alapján nem készíthető. A legfontosabb feladat ezért az adatok mennyiségének növelése és megbízhatóságuk javítása. Az ehhez szükséges rendszert — ahol kell Romániával közösen — ki kell fejleszteni. A megye feladatai megegyeznek az EU fejlesztési koncepciójában és keretprogramjában megfogalmazottakkal. Ki kell építeni például a településeket megkerülő utakat, növelni a burkolt utak arányát, védeni a vízbázisokat, Romániával közösen kutatni a Maros-hordalékkúpot. Feladat a szennyvízcsatornahálózatok, a tisztítótelepek erőteljes fejlesztése, a felszíni vizek védelme, a termőfölddel való okszerű és célszerű gazdálkodás, a szilárd kommunális hulladékok kórszerű gyűjtése, kezelése, az újrafeldolgozó ipar kiépítésének támogatása. Romániával területi szintű együttműködést kell kialakítani, helyben pedig formálni a környezetvédelmi szemléletet, amelyről elmondható, hogy javuló, a társadalmi érzékenység növekvő. A gazdasági elmaradottság kiszolgáltatott helyzetet eredményezett, nem könnyű a gazdaság kívánt mértékű előrelépését a fenntartható fejlődéssel egyetemben elérni. Szőke Margit Környezetvédelem testközelben. Archív felvételünkön Békéscsabán szakemberek vizsgálják az Élővíz-csatorna elszíneződött vizét (Folytatás az 5. oldalról) Tömörítést és talajtakarást kellő gyakorisággal csak kevés helyen alkalmaznak. Műszaki védelemmel a működő 70 telephely közül csupán 5 rendelkezik. Kiemelkedő a Békéscsaba területén lévő magas műszaki védelemmel ellátott hulladék- kezelő mű. Szelektált gyűjtés részlegesen és kevés helyen folyik, ehhez a háttér feldolgozó ipar sem épült ki. Vízhiány a távlatokban A megye 75 településéből csak 20 helyen van_ szennyvíztisztító telep, a szennyvízhálózatra rákapcsolt háztartások aránya csak néhány városban haladja meg az 50 százalékot. A térségre jellemző agrár- és élelmiszer- ipari termelés miatt a keletkezett veszélyes hulladékok kétharmada állattartásból, vágóhídi tevékenységből, húsfeldolgozásból ered. Jelentős például a fáradt olajhulladékok mennyisége is. Ä nagyobb egészség- ügyi intézményekben jelentős mennyiségben — évente mintegy 390 tonna! — keletkezik veszélyes hulladék, a megfelelő színvonalú ártalmatlanítást a közeljövőben meg kell oldani. A veszélyes hulladékok kezelésénél általában gondot okoz a magas szállítási és ártalmatlanítási költség.' —- Mindenki a megye fejlődését szeretné. A környezeU’éde- lem milyen hatásokra számít? — A területfejlesztési elképzelések a jó termőhelyi adottságokra építve elsősorban a helyben megtermelt élelmiszer-alapanyagok helybeni magas színvonalú feldolgozását tűzik ki célul. így a mezőgazdasági termelésben a műtrágya- és a vegyszerhasználat emelkedésére, növekvő öntözővíz-igényre, a konzerv- és a húsiparban nagyobb ivóvízminőségű víz fogyasztására, a hulladékok mennyiségének emelkedésére lehet számítani. A gazdaság növekedése, az infrastrukturális fejlesztések a távlatokban vízhiányhoz és vízminőségi problémákhoz veForján Mihály: „A környezet- védelmi szemlélet javul” FOTÓ: SUCH TAMÁ Az önkéntesek képzésében az otthoni betegápoláshoz nyújt hasznos tanácsokat Bereczki Sándorné nővér A MEGOLDÁS ________________Napjaink jellemzője: javuló szemlélet, növekvő érzékenység________________ Ad atszegénységgel (is) küzdő környezetvédelem
