Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-10 / 58. szám

1998. március 10., kedd HAZAI TÜKÖR éRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Megnyílt az első nagybani díszfapiac. Mintegy hatmillió forintos beruházási költséggel tegnap a budapesti XIX. kerületi Méta utcában megnyílt az első hazai nagybani díszfapiac. Az induló készlet értéke 50 millió forint, a piac éves forgalmát 200 millió forintra tervezik. Az eladásra kí­nált facsemeték és dísznövények döntő többsége hazai ne­mesítés, egy részüket külföldről vásárolják, ugyanakkor maguk is exportálni szeretnének. fotó: feb/kallus györgy Csodákra nem várhatunk Békés megye 1. számú válasz­tókerületében a Magyar Szocia­lista Párt színeiben Tóth Károly indul az országgyűlési képvise­lői választásokon —- jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón hivatalosan is a párt megye- székhelyi szervezete. A képvi­selőjelölt bemutatásán kívül szó esett aktuálpolitikai kérdések­ről. Tóth Károly kijelentette: az ellenzéki képviselők híresztelé­se ellenére nem igaz, hogy Bé­kés megye az utolsók közé csú­szott az utóbbi négy évben. Bé­kés megyéből soha nem lesz a magyar szilíciumvölgy, cso­dákra nem várhatunk — fogal­mazott Tóth Károly. Nincs rea­litása az autópályának, viszont jó lobbyzás esetén megoldód­hat a sokat hangoztatott tiszaugi híd problémája. Fon­tos, hogy esélyegyenlőséget tudjunk biztosítani az oktatás terén, a tanulás lehetősége ne egy szűkebb réteg privilégiuma legyen, ennek érdekében EU- konform oktatási rendszer lét­rejötte elengedhetetlen. Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a megye agrár jellegét, a mezőgazdaságban a szektor- semlegesség kell érvényesül­jön, a szférában érdekelteket meg kell tanítani vállalkozni és szövetkezni. Az említettek együttes megléte jelentheti a jövőt a megye mezőgazdasága számára. — Both — A pártot a történelmi kényszer szülte Kosa Gyula, az Új Szövetség Magyarországért párt alelnöke Orosházán hétfőn délután talál­kozott a sajtó képviselőivel, ahol elmondta: az 1998. január 9-én megalakított pártot a törté­nelmi kényszer szülte. A METÉSZ országos elnöksége időben felvette a kapcsolatot a kisgazdákkal, a MIEP elnöké­vel és a kereszténydemokraták­kal, hogy választási szövetséget hozzanak létre, ám a megkérde­zettek erre nem voltak hajlan­dók. Az Új Szövetség Magyar- országért párt ezért képviseli mindazokat, akik elfordultak a politikától, akik nem hisznek az ígérgetőknek. Ugyanakkor nyi­tott mindazok felé, akik hasonló gondolatokat fogalmaznak meg, egyetértenek a 16 pontos állásfoglalásukkal. Az orosházi sajtótájékozta­tón — miután a 7 választókerü­letből már 5-ben van jelölt — bemutatták az országgyűlési vá­lasztásokon indítandó jelöltjei­ket: az 1. számú választókerü­letben Diós Lajos békéscsabai cégvezető, a 3. számú körzet­ben Szelekovszki László békés­csabai szakfőtanácsos, az 5. számú kerületben Gombkötő Sándor szarvasi elektrikus, a 6. számú választókerületben dr. Horváth Lajos orosházi belgyó­gyász, vállalkozó orvos, a 7. számú választókerületben pedig Almási Ferencné mezőkovács­házi vállalkozó indul. (esete) Javul a járadékfizetési hajlandóság Alig nőtt a tb kintlévősége A korábbi évekhez képest csak minimális mértékben, 8,6 milliárd forinttal nőtt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége 1997-ben - ol­vasható az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) által készített tájékoztatóban. Ez a növekedés is alapvetően a késedelmi pótlék emelkedésé­ből származik; pótlék nélkül számolva a kintlévőség ugyanis 5,2 milliárddal még kevesebb is volt az előző évinél. Tavaly, az év végén kereken 230 milliárd forinttal tartoztak a járulékfizetők a tb-alapoknak. Ebből az „alaptartozás” 149,3 milliárd, míg a késedelmi pót­lék 80,7 milliárd forintot tett ki. Emlékeztetőül: a járuléktarto­zás 1989-ben mindössze 10,6 milliárd forint volt, 1992-re azonban már meghaladta a 90 milliárdot. Egy évvel később 141,7, míg 1996-ra 221,4 milli- árdra rúgott. A kintlévőség alakulása, be­hajthatósága szempontjából a tb-alapok számára elsősorban az úgynevezett élő, tehát való­ban működő cégek, vállalkozá­sok fontosak. Az elmúlt év végi 230 milliárd forintos tartozás­ból 133 milliárd terhelte az ő számlájukat, ami csupán 1,5 milliárd forinttal volt magasabb az 1996-os adósságnál. A kintlévőség növekedési ütemének lassulása mögött a já­rulékfizetési hajlandóság javu­lása és a biztosító eredménye­sebb behajtási tevékenysége áll. Míg a behajtás eredményeként 1994-ben még csak 15 milliárd forint folyt be az alapokhoz, addig egy évvel később a dup­lája, tavaly és tavalyelőtt pedig már több mint 36 milliárd fo­rinthoz jutott ily módon a tár­sadalombiztosítás. Vitanap a közbiztonságról A közbiztonság fogalma sokkal szélesebb, mint a bűnügyi helyzeté: beletartozik a megfelelő üzleti kultúra, a közterüle­tek állapota, a szükséghelyzetek elhárítására hivatott szerve­zetek felkészültsége és sok minden más - mondta a belügy­miniszter a közbiztonságról rendezett parlamenti vitanapon. Kuncze Gábor szerint az em­berek biztonságérzete nem­csak a bűnözés tényleges helyzetétől függ, hanem attól is, hogy mi és hogyan jut tu­domásukra. Az előző rend­szerben a sajtó sok informá­ciót visszatartott, a legbrutáli- sabb gyilkosságokról is csak pár soros, eldugott hírek szól­tak. Az is igaz - mondta -, hogy sokkal eredményesebb tud lenni az a rendőrség, ame­lyiknek nem kell betartania a törvényeket. A belügyminiszter elis­merte, hogy 1988-1991 között megduplázódott az ismertté vált bűncselekmények száma, azóta azonban stagnál. Beszé­dében nagy hangsúlyt kapott a rendőrség rossz anyagi hely­zete. Azzal zárta vitaindítóját: a közbiztonság ügye nem lehet kampány tárgya, azt a min­denkori kormánynak és par­lamentnek folyamatosan napi­renden kell tartania. Ader János (Fidesz) a leg­nagyobb hibának azt tartotta, hogy minden második bűncse­lekmény elkövetője ismeretlen marad. Szembeállította a nagymarosi gátra könnyedén szánt 600 milliárdot a rendőr­ségnek meg nem adott 10-12 milliárddal. Torgyán József (FKGP) szerint a közbizton­ság összeomlott, de a Függet­len Kisgazdapárt hatalomra kerülve meg fogja azt te­remteni. Boross Péter (MDF) kifo­gásolta a rendőrségnek a Horn-Kuncze-féle kettős irá­nyítását. Javasolta, hogy a par­lamenti többség harcoljon ki a testület számára 15 milliárd forintot. Wekler Ferenc (SZDSZ) szerint pártja már a költségvetés tárgyalásakor kérte a 12 milliárdos többletet, ám a szocialista többség le­szavazta. Kónya Imre (MDNP) kijelentette: addig nem lehet közbiztonságról szó, amíg nem számoljuk fel a politika és a bűnözés közötti kapcsolatot. Aszódi Ilona Ka­talin (független) választóinak véleményét tolmácsolva azt állította, hogy a nagy bűnözők politikai védelmet élveznek. Szekeres Imre és Lusztig Pé­ter (MSZP) nyílt kampány­propagandának minősítették az ellenzéki felszólalásokat, és támogatásukról biztosították a kormányfőt. S. Á. A bírságot kevesen fizetik be rögtön Munkaügyi ellenőrzések szomorú tapasztalatai Egy hét alatt 54 millió forintnyi bírságot kellett kiszabnia a munkaügyi főfelügyelőségnek. A vizsgált háromezer mun­káltató közül minden harmadik vétkesnek bizonyult. Az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfelügye­lőség februári egyhetes ellen­őrzési akciója során három­ezer munkáltató háza táján vizsgálódott, s minden harma­diknál talált szabálytalanságot - mondta hétfőn Békés And­rás, az OMMF elnöke. Az ellenőrzött munkálta­tóknál összesen 25 ezer ember dolgozott, akik közül négyez­ret szabálytalanul foglalkoz­tattak. Az alkalmazottak egy- harmad részét írásos munka­szerződés nélkül, 8 százalékát színlelt munkaszerződéssel foglalkoztatták. A főfelügyelőség ellenőr­zési akciója során 36 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki. További 18 millió forint büntetést róttak ki a kül­földiek engedély nélküli fog­lalkoztatása miatt. A mostani ellenőrzést egyébként legfő­képpen az építőiparra, a me­zőgazdaságra és a kereskede­lem különböző területeire összpontosították. Mint Békés András el­mondta, noha tavaly a munka­ügyi felügyelőség munkatársai több mint félmilliárd forint büntetést szabtak ki, tevé­kenységük még nem eléggé elrettentő. Nem véletlen, hogy a bírságoknak csak egynegyed részét fizették be. Az esetek többségében fizetés helyett inkább jogorvoslatot keresnek az elmarasztaltak. A munkaügyi bírság ellen két jogorvoslati lehetőség van a közigazgatásban és két fok a bíróságon, ezért is fordulhat elő, hogy három év is eltelik, mire a kiszabott büntetés jog­erősen is hatályba lép. ■ A nagy durranás!!! Hét nap > hét kérdés > hét szelvény Középiskolásoknak! Nyerjetek hozzájárulást az év végi ki­ránduláshoz, banketthez! Az 1848-as szabadságharc 150. évfordulója alkalmából játékra hívunk benneteket! A versenyben minden középiskolás tanuló részt vehet. A feltétel: a mai és holnapi számunkban megjelenő versenylapot vágjátok ki és a március 12-től, 7 egymást követő napon, tehát vasár­nap is, megjelenő kérdések helyes válaszát a megfelelő helyre írjátok be. A versenylapot kitöltve, levelezőlapra ragasztva március 24-éig küldjétek be címünkre (Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.)! A levelezőlapra írjátok rá a neveteket, cí­meteket, iskolátokat és az osztályotokat! És most a nyereményekről. A helyes megfejtést beküldők között walkmant, zsebrádiót, kazet­tát, videokazettát sorsolunk ki. Az a középiskolai osztály, amely létszámához viszonyítva a leg­több kitöltött versenylapot visszaküldi már most készülhet az év végi kirándulásra, bankettre. Az első helyezett osztály tanulónként 1 500 forint, második helyezett tanulónként 1 000 forint, míg a harmadik helyezett tanulónként 500 forint értékű hozzájárulást nyer a tervezett kiránduláshoz vagy a banketthez. Sorsolás: március 26-án. A nyertesek névsorát a március 28-ai számunkban közöljük. 2 3 I 1 4 feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 7 BANKETTEZZETEK, UTAZZATOK A HÍRLAP PÉNZÉN! Ügyvéd előtt nincs titok. Az Alkotmánybíróság tegnapi ha­tározata alapján alkotmányelle­nes, ha a terheltet és védőjét korlátozzák a büntetőeljárás so­rán keletkezett iratok szabad birtoklásában és használatában, még akkor is, ha azok államtit­kot vagy szolgálati titkot tar­talmaznak. A eme sók a bizottság előtt. Szerdán tartja utolsó ülését eb­ben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága. A képviselők Nemcsók János államtitkárt, a bősi víz­lépcsőről Szlovákiával tárgyaló magyar delegáció vezetőjét hallgatják meg. Távolba mutató terv. A Ma­gyar Demokrata Néppárt par­lamenti frakciója javasolni fogja a parlamentnek a Büntető törvénykönyv szigorítását, hogy a gazdasági bűncselek­mények elkövetői ne bújhassa­nak ki a felelősségre vonás alól - jelentette ki Raskó György frakcióvezető-hely ette s. Vezet az Extasy és a Speed. A kábítószer-fogyasztás vissza­szorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság hét­fői ülésén megvitatta jelentés- tervezetét. A beszámolót várha­tóan ma véglegesítik, és már­cius 31-ig az Országgyűlés elé terjesztik. A jelentés szerint Magyarországon az Extasy tab­letták és a Speed amfetaminpor alkalomszerű és rendszeres fo­gyasztói alkotják a kábítószer­élvezők legnagyobb részét. Zárjegyhamisítók. Nemzet­közi zárjegyhamisító és -for­galmazó bűnszövetkezetet lep­leztek le a magyar és a jugo­szláv rendőrök. Lefoglaltak 130 ezer, italok hitelesítésére szol­gáló zárjegyet, valamint hamis illetékbélyegeket. Segítség az adósoknak. A legrászorultabb családok adós­ságterheinek enyhítését célzó támogatási rendszer részleteit két hónapon belül a kormány elé kell terjeszteniük az érintett tárcáknak. A részletes támoga­tási feltételeket az önkormány­zatoknak kell kidolgozniuk, majd rendeletben rögzíteniük. Ez, valamint hogy a helyható­ság is részt vállaljon a támoga­tásban, alapfeltétele a központi pénzügyi forrás odaítélésének. E hónap végéig el kell készíteni az előterjesztést a nyugdíjasok­nak nyújtandó segítség feltéte­leiről is. Perelnek útügyben. Kártérí­tési igénnyel lép fel tizenhét érintett település polgármestere az M3-as autópálya díjasítása kapcsán elmaradt kormány- intézkedések miatt - határozott hétfőn ülésén az Önkormány­zati Autópálya Érdekegyeztető Fórum. Iskolai egészségnevelés a drogmegelőzésben Március 12-én 9 órakor talál­koznak a megyei drogmegelőző munkacsoport tagjai Békéscsa­bán, a pedagógiai intézet elő­adótermében. Ezúttal a gyulai egészség- ügyi főiskolások drogmegelőző tevékenységéről, majd a békési Németh László Kollégium mentálhigiénés munkájáról tá­jékozódnak. Az iskolákban fo­lyó egészségnevelő programok­ba is betekintést nyernek. A ne­velőotthonok drogprevenciós ténykedéséről a GYIVI (gyer­mekvédelmi intézet) ifjúsági otthonából, a dévaványai, a gyula-remetei és a battonyai ne­velőotthonok vezetői beszél­nek. B. Zs

Next

/
Thumbnails
Contents