Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-04 / 29. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP----------------É p testbe ép lélek kell! MEGYEI KORKÉP 1998. február 4„ szerda A gyulai képviselők az általuk alkalmatlannak minősítettekkel „teszteltették” a „mentőövet” Behunyt szemmel a csőd felé? Gyula város kritikus költségvetési helyzete, az évek óta görgetett pénzügyi és más problémák okai a nem megfelelő' vezetési és közgazdasági szemléletmódban keresendők — derül ki abból a robusztus munkából, melyet Cséfán Lajos Gyula Consult Menedzserképző, Gazdasági és Vezetési Tanácsadó Kft.-je készített a gyulai képviselő-testület megbízásából. Van, aki mentőövnek, más utolsó szalmaszálnak nevezi a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeit „átvilágító” tanulmányban leírtakat, ám kérdés, a „fuldoklók” észrevették-e ezt. A tanulmány sorsáról, kalandos életéről — s elkerülhetetlenül néhány megállapításáról — kérdeztük Cséfán Lajost. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) az elmúlt héten tartotta negyedik nemzeti kongresszusát Budapesten. A rendezvény egyik fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt. A háromnapos tanácskozáson 1274 pszichiáter, pszichológus, a mentálhigiéné területén dolgozó egyéb szakember vett részt. A pszichiátriai megbetegedések, tünetegyüttesek meghatározó népegészségügyi jelentőségére az utóbbi néhány év nemzetközi kutatási eredményei hívták fel a figyelmet világszerte. A depressziós lelkiállapot, a kontrollvesztés élménye nem csupán az önkárosító magatartásformák (alkoholizmus, droggal való visszaélés, öngyilkosság) közvetítésével, hanem közvetlenül is jelentős rizikótényezők, elsősorban a szívinfarktus kockázatát fokozzák — írta beköszöntőjében prof. dr. Kopp Mária, a szervező bizottság elnöke és dr. Bitter István, az MPT elnöke. A kongresszus célkitűzése volt, hogy valamennyi orvosi társszakma, valamint a társadalom és a döntéshozók felé közvetítse azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy a pszichés és a testi egészség nem választható el. Megyénkből húszán vettek részt a szakma e jelentős rendezOrosházán a Székács József Családsegítő Alapítvány ténykedéséről gyakran ír a sajtó. Legutóbb karácsonykor szereztek a szervezők emlékezetes délutánt azoknak a gyerekeknek, akik nem remélhettek otthon ajándékot és terülj-teriilj asztalkámat. Február 14-én, szombaton 17 órától viszont jótékonysági estre várják az érdeklődőket a Petőfi Művelődési Központba. A vényén, többen előadóként is szerepeltek. Dr. Gyuris Jenő, a gyulai Pándy Kálmán Kórház n. pszichiátriai osztályának vezető főorvosa és szakmatársai egy munkacsoport keretében a neuropszichiátria fogalomkörével kapcsolatban próbáltak közös álláspontot kialakítani. Dr. Vincze Gábor, a III. pszichiátria osztályvezető főorvosa és munkatársai több előadás keretében számoltak be arról az eredményes szakmai műhelymunkáról, vizsgálatokról, amelyeket az elmúlt időszakban végeztek a tudomány és a betegek érdekében. Dr. Gácsér Magdolna, a gyermekpszichiátria osztályvezetője arról beszélt, hogy a családterápia hatékony módszer lehet a gyerekek lelki problémáinak gyógyításában. Kónya Gizella, a békéscsabai családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa és Szabó Csilla szociális munkás azokról a problémákról, bizonytalanságokról, félelmekről szólt, amelyeket egy serdülő átél életkori sajátosságaiból eredően. A rendszerváltás után a felnőttek is új helyzetekkel szembesülnek, új megoldási stratégiát kell alkalmazniuk. Felelősségük kettős: egyrészt meg kell találni a saját kapaszkodóikat, másrészt mintát kell adni a tizenéveseknek — hangsúlyozták az előadók. Zs. E. rendezvény fővédnöke dr. Vastagh Pál és felesége. A műsorban fellépnek: Pándy Piroska operaénekesnő, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház fiatal művészei — akik részleteket adnak elő a Hair és a Grease című zenés darabokból —, az Orosházi Fúvószenekari Egyesület, az Alföld Néptáncegyüttes, az Orosházi Madrigálkórus. Csete I. A Gyula Consult gyulai közoktatási intézményekről készült tavalyi tanulmánya mondta ki először nyilvánosan, hogy valami nagyon nagy baj van a polgármesteri hivatalban és intézményeinél, mely a város pénzügyi csődjéhez vezethet. Júniusban a képviselők is eljutottak odáig, hogy feltárandónak és megoldandónak találták a gondokat. Elvitatkozgattak azon, ki végezze az átvilágítást: a polgármesteri hivatal illetékesei (ingyen) vagy egy külső, de objektív szakcég. A képviselők úgy találták (akkor), a hivatal érintett köztisztviselői nem tekinthetők tárgyilagosaknak az ügyben, hiszen tevékenységük, esetleges mulasztásaik is szerepet játszhattak a kritikus helyzet kialakulásában. így inkább vállalták az ötmilliós költséget. Amikor azonban a testületnek hozzá kellett látnia az „élve boncoláshoz”, valamilyen ötlettől vezéreltetve éppen a hivatal korábban e feladatra alkalmatlannak ítélt, s ebből adódóan sértődött illetékeseit bízták meg a tanulmány bírálatával. Azokat, akiknek — munkakörüknél fogva — hosszú időn át megvolt a lehetőségük arra, hogy ne hagyják végveszélybe kerülni a várost. Meglehetősen bizarr logika opponensé tenni őket, ráadásul e megoldás a kívülálló számára egyszerűen felelőtlen pénzkidobásnak láttatja a tanulmány elkészítését. Döntse el az olvasó, az volt-e! — Mikor adták le dolgozatukat a polgármesternek? — A testület érthetően szoros határidőt szabott számunkra, november harmincadikát — mondta Cséfán Lajos. — Három nappal előbb már benyújtottuk a kész munkát, december elsejére a sokszorosítás is megtörtént. A december közepére kitűzött testületi ülésig minden olyan bizottsági és más egyeztetés megtörténhetett volna, mely szükséges volt. Ám a polgármester a karácsonyi ünnepekre tekintettel javasolta a tárgyalás elnapolását egy hónappal... A munka folyamatában felismerhettünk néhány olyan tennivalót, melyet még tapasztalataink összegzése előtt a testület által azonnal elvégzendőnek találtunk. Ezekre októberben és novemberben levélben hívtuk fel a polgármester és a képviselők figyelmét, akik meg sem tárgyalták azokat, s tanácsaink ellenére folytatták a költekezést, méghozzá szinte pánikszerű ütemben. Közben kiderült, hogy a színfalak mögött elhatározták: a hivatal egyes alkalmazottaival „ellenintézkedéseket” tesznek, azaz még a megvitatás előtt hozzáláttak a szomorú tényekből eredő kemény intézkedések „felpuhításához”. Mi eredetileg öt-hat határozati javaslatba foglaltuk a tennivalókat. Az érintett hivatali apparátus ebből harmincötöt csinált. Véleményezésük gyakorlatilag arra irányult, hogy a polgármesteri hivatalt lényegében ne érintsék a változások, s az intézményekben is nagyjából maradjon minden a régiben. Aztán még egy héttel elodázták a napirendre tűzés időpontját, mondván, a hivatalnak időre van szüksége. Közben az idei év költségvetését a régi, hibás módon készítgették... — Ez miért baj? — Mert a költségvetés készítésének gyakorlata a leggyengébb pont a működésükben. Éppen erre hívtuk fel a testület figyelmét már korábban: mielőbb tárgyalják javaslatainkat, különben a régi hibákra alapozva készül el az 1998-as költség- vetés is. Csakhát január elején volt egy vendégházi, nem nyilvános összejövetel, melyen valakik, valamilyen okból „túl brutálisnak”, hiteltelennek állították be tanulmányunkat. A hivatalt ekkor bízták meg az „ellentervezéssel”. Ilyen előzmények után került sor a január huszonhatodikai ülésre. — Mire irányultak az önök változtatási javaslatai? — A polgármesteri hivatal működésére, a testület tevékenységére, a hivatal és az intézmények létszámhelyzetére, s néhány elhelyezési problémára. A polgármesteri hivatal ellenvéleményezésben részt vevő munkatársai azzal is igyekeztek „elkenni” a dolgokat, hogy a huszonnyolc intézményt külön- külön határozati javaslatként „tálalták”, s ezzel létszámkérdéssé fokozták le a problémákat. — A képviselők, közül néhányon ezt az önök tanulmányának tulajdonították. — Aki elolvassa a tanulmányt, láthatja: abban a polgár- mesteri hivatalban, valamint az intézményekben kialakult és megváltoztatandó gyakorlatról, az általuk folytatott eljárások hiányosságairól, s nem utolsósorban arról van szó, hogy végre felelőssé kell tenni mindenkit az általa végzett munkáért. Sokat elmond ez utóbbiról, hogy az egyik hivatali vezető azzal dicsekedett, hogy évek óta nem volt fegyelmi eljárás náluk. Az alapvető hiba — mint említettem — az abszolút rossz költségvetés-készítési gyakorlatban van. Nem a tényleges igény fogalmazódik meg benne, semmi ellenőrzési elemre nem bukkanhattunk. Volt olyan intézmény, melyben szabálytalanul túltervezték a bért, aztán autót vettek a pénzből. S ezt a polgármesteri hivatal még csak nem is kifogásolta. A polgármesteri hivatalban nem érvényesül a vezetői felelősség, s az intézmények többségében sem sokkal jobb a helyzet. A polgár- mesteri hivatalban olyan szakfeladatok is vannak, melyek felelősét — aki végigköveti a folyamatot — egyszerűen nem találtuk meg. Pedig harmincmilliós tételekről van szó. — Véleménye szerint milyen célt érhetne el a testület az önök javaslatainak megvalósításával? — Úgy tűnik, azt a tavaly tavaszi megállapításunkat — melyet most megerősítve látunk — ma már senki sem vitatja, hogy négyszázmillió forintos hiányt görget maga előtt a város. Az is nyilvánvaló lehet mindenki számára, hogy Gyula felélte pénzzé tehető javait, s nem várhatók a Démász- és a Dégáz-rész- vényhez hasonló „ajándékok” sem. Ha az általunk javasoltakat következetesen végrehajtaná, illetve a polgármesteri hivatallal, az intézményekkel végrehajtatná a testület, akkor kezelhető hiánnyal zárnák az évet. Kiderült: amennyiben a hiány a hozzávetőleg százhetvenmilliót meghaladná, hitelekre sem számíthat a város. A testület azonban máris olyan döntéseket hozott, melyek eleve kizárják, hogy az állam az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került ön- kormányzatok megsegítésére szánt összegből Gyulát támogassa. — A polgármester nyilatkozata szerint a testület döntően nem az önök javaslatait fogadta el, hanem a hivatal egyes munkatársai által szorgalmazóitokat. Akkor miként érvényesíthetnék az önök javaslatait? — Lehetséges, meglepetés lesz néhány embernek, amit mondok: a testület az alapvető javaslatainkat elfogadta. így az eljárások megváltoztatására vonatkozót is. Más kérdés, hogy annak érvényesítése azonnali intézkedéseket igényelne, ám ennek halvány jelét sem tapasztaljuk. A körülményekből fakadó kérdés: vajon ki és hogyan lát hozzá a végrehajtáshoz? — A város vezetése nyilván azonnal kiadta a hivatal vezetőinek: villámgyorsan készítsenek el egy végrehajtási tervet a felelősök nevének és a végrehajtás napra pontos dátumának megjelölésével. — Nyilván... — Véleménye szerint mi lehet amögött, hogy a testület, a tisztségviselők engedtek a hivatal „erős emberei" elkendőzésre, konfliktuskerülésre irányuló nyomásának? — Nem tudom. Magam azt sejtem, hogy a májusi és az októberi választásokra kacsingat már mindenki. Bizonyára azt kívánják láttatni, hogy az intézmények győztek, a hivatal okosabb mindenkinél, s a politikusok az álláshelyek megmentői- ként tetszeleghetnek. Márpedig a puding próbája, ha megeszik. Azaz, kiderül majd, hogy a város idei költségvetése belül ma- rad-e a százhetvenmillión, a hivatal által megjelölt alsó határon. Ha nem, bekövetkezik a csőd, persze lehetséges, hogy csak a választások után. Amit élfogadtak a tanulmányunkból, segíthet. De nem látom, ki áll a végrehajtás mögött. A polgár- mesteri hivatal élén gyakorlatilag nem található jegyző. Egy, a testületi ülésen elhangzott hivatali középvezetői vélemény pedig jól tükrözi a belső szemléletet: amíg beteg a jegyző, nincs jogszerű megoldás a változtatásokra. Márpedig ezen az ülésen olyan feltételezés is elhangzott, hogy a jegyző talán októberig sem épül fel. Más kérdés, hogy valóban meg kell-e állnia az életnek ilyen részprobléma miatt, s nem található-e gyors és hatékony megoldás rá. — Gyulai ügyekben divat lett „hivatalról” beszélni. Nyilván nem az ott dolgozó összes köz- tisztviselőt kell érteni alatta. Akkor kiket? — Kétségtelen, nem csupán pénzügyi, hanem vezetői válság is van — ezt a megállapítást Havas Péter képviselő tette a témát tárgyaló testületi ülésen. Tanácsadóként tekinthettem bele a szervezet működésébe, így neveket természetesen nem említhetek. Nyilvánvalóan azok a rossz vezetők, akik a kifogásolt területek működéséért felelősek. Ezzel nem összefüggésben jut eszembe: hírek szerint hétfőn a polgármester visszaviszi a testület elé a létszámkérdést, feltehetően további enyhítések céljából. Az intézményekben működő gazdasági vezetők maguk is szenvednek a szabálytalan megoldások miatt, várják az új rendszert. Egyébként saját elhatározásukból egyesületet hoztak létre azért, hogy ilyen módon pótolják a polgármesteri hivataltól kapott irányítás fogyatékosságait. — Mit gondol, hasznosul valami az önök munkájából? — Bizonyos elemei feltétlenül, hiszen kényszerhelyzet van. Csak megint itt az időtényező... Kiss A. János INGATIAN-ÁRVERÉSI iiiiídixméat: A Békés Megyei Munkaügyi Központ végrehajtást kérőnek Sin ka Gergely , Körösújfalu, Hajnal u. 40. szám alatti adós ellen, a végrehajtó a lefoglalt ingatlanokra ÁRVERÉST tűzött ki. I^fiATLMOK ADATAI: 1. Körösújfalu, külterületi szántó (034/1. hrsz.). 2. Körösújfalu, Hajnal utea 40. szám alatti lakóház (806. hrsz.). Az ingatlanok megtekinthetők a helyszínen: 1998. február S. napján 8—9 óra között. BECSÉRTÉK: 1. ponthoz: 1 200 000 Ft, 2. ponthoz: 1 400 000 Ft. ÁRVERÉSI ELŐLEG: 1. ponthoz: 120 000 Ft, 2. ponthoz: 140 000 Ft. Árverés helye és időpontja: Körösúj- falu9 polgármesteri hivatal, 1998. február S.9 délelőtt 9 óra. | Segíts, hogy segíthessünk! A héten a polgármesteri hivatal igényei szerint a képviselők ismét visszább húzódtak — lassan a „startvonalig” ARCHÍV FELVÉTEL
