Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-26 / 48. szám
1998. február 26., csütörtök Szerkesztette: László Erzsébet Március 10., Békéscsaba: fórum Hans Beckkel és a nagykövetekkel Békés megye nem akar tétlenkedni Békés megye nem akar tétlenül állni, amikor Európa pénzügyi alapokat kínál azoknak, akik használható programot tesznek le az asztalra az uniós csatlakozási folyamat jegyében. Ezért nemrégiben a megyei önkormányzat felkérte a budapesti székhelyű Európai Intézetet, készítse el Békés megye uniós fejlesztési koncepcióját. A tanulmány mostanra, azaz határidőre elkészült, s az itteni véleményeket csatolva visszajuttatták az anyagot a készítőhöz. Általános vélemény, hogy a koncepció nem rossz, néhány általánosítás pontosításra, kiegészítésre szorul. A folyamattal összhangban egész napos programsorozatot terveznek március 10-ére Békéscsabára. A rendezvényre elfogadta a meghívást Hans Beck, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, aki — feleségével együtt — már az előző napon este megérkezik a megyeszékhelyre. Az előzetes elképzelések szerint a vendégek március 10- én reggel a 2. számú általános iskolába látogatnak, megtekintik az idegen nyelv hetének programját, találkoznak és beszélgetnek a gyerekekkel. A második helyszínen, a Körös Főiskolán az intézmény köz- gazdasági fakultása III. évfolyamos diákjaival váltanak szót a résztvevők az uniós csatlakozás esélyeiről, az országra váró kihívásokról, a belépés utáni időszakra való készülődésről. A megyeháza nagytermében 10 órától kezdődik a „Békés megye programja az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében” című fórum, melynek alapja a már említett fejlesztési koncepció. A találkozóra meghívást kaptak az uniós tagországok nagykövetei, a Külügyminisztérium vezetői, Békés megye országgyűlési képviselői, a megye- I gyűlés tagjai, a települések , polgármesterei, a koncepció előkészítésében munkálkodó szakemberek, illetve a megyei önkormányzat hivatalának vezető munkatársai. A fórum után lehetőség nyílik rövid tájékoztatókra a megye gazdasági, turisztikai, természeti adottságairól, a Körös—Maros Természetvédelmi Területen folyó szakmai munkáról, fejlesztési kérdésekről. A nap egyetlen vidéki programja Békésen lesz, ahol a vendégek megtekintik a Phare- forrásközpontot. (e) AZ ELNÖKFELESÉGEK SZERINT FÉRJEIK EGYMÁS GONDOLATAIT FOLYTATTÁK Mindketten a nép nyelvén szólnak Ha nem figyeltem oda, nem tudtam ki beszél! — idézte felesége, Nadia Constantinescu asszony szavait Emil Constantinescu magyarországi látogatásának gyulai helyszínén, a Nicolae Balcescu román gimnáziumban az esti órákban. Az államelnök szerint Göncz Zsuzsanna és Nadia asszony között is legalább annyira szoros barátság szövődött, mint közte és a magyar köztársasági elnök közt, hisz’ az ebédnél mondták el a feleségek, hogy ha nem figyeltek, nem tudták melyikük beszél. — Mintha csak egymás gondolatait folytatták volna — mondták az elnökfeleségek férjeikről. Az ok, amiért az elnökök ennyire megértik egymást, nem más, mint az, hogy mindketten egyszerű emberek, a nép nyelvén szólnak, és úgymond „botcsinálta” politikusok, hisz’ polgári foglalkozásuk nem a politizálás. — Both — Felvételünk Emil Constantinescu szavait igazolják. Balról Nadia Constantinescu asszony, jobbról a magyar köztársasági elnök felesége, Göncz Zsuzsanna fotó: lehoczky pétbr Olvasóink ÉRTÉKELHETNEK Lapunkban a múlt év szeptembere óta minden hónapban rendszeresen találkozhatnak olvasóink az Európa- krónika című összeállítással. Eljött az idő, hogy félidőben mérleget vonjunk, és megkérdezzük: megfelelő tájékoztatást nyújtunk-e a téma iránt érdeklődőknek, vagy sem. Ezért kérjük Önöket, válaszoljanak a következőkben felsorolt öt kérdésre. Azok között, akik elküldik lapunknak a kérdésekre adott feleleteket, s ily’ módon véleményt alkotnak összeállításaink tartalmáról, tíz Békés Megyei Hírlap ajándékcsomagot sorsolunk ki. Határidő: március 5. Címünk: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Pf.: 111., 560 i. A borítékra vagy levelezőlapra kérjük írják rá: Európa-krónika. 1. Rendszeresen figyelemmel kísérte-e az Európa-krónika című mellékletet? 2. Elégedett volt-e az eddig megjelent 12 oldal tartalmával? 3. Véleménye szerint közelebb jutott-e az európaiság gondolata az olvasóhoz? 4. A csatlakozásra való felkészülés folyamatában a lap kellően bemutatta-e Békés megye helyzetét, az itt élők lehetőségeit? 5. Miről olvasna szívesen az elkövetkező számokban? AZ ÚJRATÖLTHETŐ KÁRTYÁK A SZERVEZETT BŰNÖZÉSNEK KEDVEZNEK Ausztria: vita a mobiltelefonokról Nagy vita tört ki február elején Ausztriában a mobiltelefonokkal, pontosabban egy bizonyos szolgáltatással — a feltölthető' telefonkártyákkal — kapcsolatban. Michael Sika közbiztonsági főigazgató ugyanis kerek perec kijelentette: ezek a kártyák (amelyek mellesleg karácsony óta hazánkban is forgalomban vannak) megnehezítik a bűnüldözők munkáját; magyarán: az alvilágnak kedveznek. Miben is áll a probléma veleje? A feltölthető kártya vásárlóját nem kell regisztrálni, mint a mobiltelefon-előfizetőt, így használója teljes névtelenségben marad — annál is inkább, mert előfizetési díjat sem kell utána fizetni: egyszer megveszik, s ha elfogytak róla az egységek, újratöltethető, vagy egyszerűen eldobható. Miközben a vevők örvendeznek afelett, hogy elmarad a szerintük teljesen fölösleges bürokrácia, a rendőrség azt hangsúlyozza: ha egy telefonnak nem ismeri sen- • ki a hívószámát, az lehetetlenné tesz egy esetleges — törvényesen elrendelt — lehallgatást is. „Márpedig ez a szervezett bűnözésnek kedvez — teszi hozzá a közbiztonsági főigazgató. — Olyán triviális esetekben sem tudunk segíteni, mint a te- lefonbetyárkodás, a nagyobb bűncselekmények elkövetőinek leleplezéséről már nem is szólva.” A bűnügyi szakember példát is hoz: Hollandiáét, ahol a feltölthető telefonkártyákat hasonló megfontolásból kivonták a forgalomból. Olaszországban viszont, ahol a telefonálás egyébként is egyfajta „népszokássá” nőtte ki magát, kilenc hónapon belül kereken kétmillió kártya talált új tulajdonosra; Michael Sika szerint elképzelhető, hogy ebből mennyi került egyenesen a maffia tulajdonába. Az osztrák közlekedési minisztérium nem osztozott a közbiztonsági főigazgató aggodalmaiban. Kari Schlögl belügyminiszter pedig — aki megérti és osztja az ellenzők véleményét — annyit fűzött az ügyhöz: a megoldást az Európai Uniónak egységesen kell megtalálnia. Nos, a brüsszeli Európai Bizottság egyébként is górcső alá kívánja venni a vezetékes és a mobiltelefonok kérdését. Az Európai Unió 15 tagországában meg kívánják vizsgálni: milyen tisztességes eszközöket vetnek be a két rendszer szolgáltató cégei. Itt nemcsak tarifaháborúról van szó — jóllehet mind többen kínálnak ésszerűtlen módon egymás alá —, hanem az újratölthető telefonkártyákról is, hiszen azok teljes mértékben fölborítják a versenyegyensúlyt. (gyulay) Középiskolásoknak az Unióról Gál Zoltánnal Ki ne szeretne vetélkedni? Máris melegíthetnek azok a békéscsabai középiskolás fiatalok, akik szeretnek vetélkedni, hiszen március 27-én a belvárosi iskolában — országos szellemi megmérettetés keretében — az Európai Unióról szóló kérdésekre válaszolhatnak. A cél: minél többet megismerni a közösségről, hiszen igazából ők lesznek az uniós állampolgárok. Vetélkedni pedig — főleg ifjú korban — ki ne szeretne? Az uniós vetélkedősorozatot a székesfehérvári székhelyű Európa 2000 a Demokráciáért Alapítvány szervezi, és társult hozzá a békéscsabai Esély a Jövőért Alapítvány, melynek elnöke — és a társszervezői teendőket is ellátja — dr. Molnár Zsolt. A részleteket is tőle hallottuk: — Az országos szellemi vetélkedő Zalaegerszegen mutatkozott be — óriási sikerrel —, a következő állomás lesz Békéscsaba. A részvételre szóló felhívást ezen a héten küldjük el a város 12 középiskolájába, illetve a szlovák, a belvárosi, a Jókai, az evangélikus, illetve a kézműves szakiskolába. A versenyre március 11-éig lehet jelentkezni. Az iskolákból legfeljebb két csapat — 5—5 fővel — vehet részt, tehát maximum 170 versengő diákra számítunk. A társszervező és -zsűri- elnök: dr. Molnár Zsolt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Várjuk a szurkolókat is, hiszen ők is válaszolhatnak kérdésekre, s aki helyesen felel, jutalmat kap. A vetélkedőn indulóknak totót kell kitölteniük, különféle kérdésekre írásban, illetve szóban kell felelniük. A vetélkedő zsűrielnöke dr. Szanyi Tibor, a Margitszigeti Európa-ház igazgatója. A társelnök Molnár Zsolt, aki szeretné, ha a zsűriben köszönthetnék Sinkó Péter diákpolgármestert. A rendezvény fővédnöke Tóth Károly, Békéscsaba országgyűlési képviselője. A díszvendég dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke lesz, ő adja át a díjakat a legjobban szereplő diákoknak. (e) A BELÉPÉS NEM JÁRHAT TÚL SOK KÖNNYÍTÉSSEL ÁRTALMAS LEHET A KÍMÉLET A március végén kezdődő tárgyalások két résztvevője közül minden bizonnyal inkább az Európai Unió képviselői lesznek abban a helyzetben, hogy „diktáljanak”. Abban mindenki egyetért, hogy a csatlakozás reális időpontja felkészülésünk függvénye, ám a magyar érdekeket azt szolgálná — érvel az egyik tábor —, ha mielőbb beléphetnénk, és az illeszkedés hiányosságainak pótlására halasztást kapnánk. így az Európai Unió bizonyos normái átmenetileg nem vonatkoznának hazánkra, és ez megóvná Magyarországot a nem kívánatos, negatív hatásoktól. Mások viszont azt tartják, hogy ezeknek a „derogációknak” a kieszközlése mértéktelenül elnyújthatja a tárgyalásokat, és az elnéző bánásmód hosszú távon kevesebb előnnyel jár, mint a többletterhek viselése. Inotai András, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport vezetője attól tart, hogy ha nem mérnek bennünket ugyanazzal a mércével, mint a korábban bekerült tagállamokat, s nem róják ránk ugyanazokat a terheket, akkor nem élvezhetjük az EU- tagságból fakadó jogokat sem. Ha teljesítik különleges kívánságainkat, az visszaüthet, mert az EU-nak így csak afféle „részleges” tagjává válhatunk. Nem titok, hogy akadnak uniós tagországok, érdekcsoportok, amelyeknek ez kedvükre lenne. Ha kitolódna Magyarország felvétele, nem kellene máris tartaniuk a versenytárstól (olcsó, jól képzett munkaerő, agrártermékek stb.), ráadásul a tagsággal járó támogatások folyósítását (az agrár- szektor, a szerkezeti átalakítás számára) is csak később kellene megkezdeni. Ez a rövidlátó önzés azonban nyugati partnereinknél is megbosszulhatja magát. Például az úgynevezett schengeni szerződésből fakadó határőrizeti, -ellenőrzési feladatok végrehajtásához jó lenne mielőbb hozzálátni. Márpedig ehhez a brüsszeli EU-pénzek csak a tagországoknak járnak. E nélkül Magyarország önmaga nem képes e feladatok maradéktalan végrehajtására. Az EU-tagországok zöme őszintén üdvözli a bővítést, ám néhányukban markánsan megjelentek az ellenzők, akik most, hogy „komolyra fordult” a felvétel ügye, egyre hangosabban fogalmazzák meg kételyeiket. Nem vitás, hogy az aggályok a konkurenciától való félelemmel függenek össze. Szakértők szerint azonban ez eltúlzott, hiszen a tíz társult tagállam az EU importjából mindössze nyolc százalékkal részesedik. Miért nem tartanak a többitől? Ám e félelmek mégsem egészen alaptalanok, hiszen a kelet- közép-európai országok egyike- másika dinamikusan növeli exportját, és a régió kevésbé elkényeztetett polgárai a jobb jövő reményében hajlandóak keményebben dolgozni. A szomszédos Ausztriában éppen attól tartanak, hogy a most hatszázalékos munkanélküliség a beáramló magyar munkavállalók miatt tovább nőhet. Valójában azonban még sok a tartalék az osztrák cégeknél: mással is csökkenthetők a termelési költségek, mint az olcsóbb magyar munkaerő alkalmazásával. Másfelől csupán néhány ezer ingázóról van szó Bécs és Burgenland körzetében, és inkább számuk csökkenése várható, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, azaz az osztrákokénál gyorsabban nőnek a reálbérek a magyar magánszektorban. Akkor már nem éri majd meg annyira, hogy vállalják a fáradságos utazgatást. Az osztrákok azonban belpolitikai okokból félreverték a harangokat, és ez a hangulatkeltés kihathat a küszöbönálló tárgyalásokra is. Toronyi Attila
