Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-19 / 42. szám
1998. február 19., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Business School: alapítványnak, iskolának egy a sorsa... Szétválasztási küzdelem 2. A Business School Békéscsaba Közalapítvány körül kialakult helyzetet igyekeztünk olvasóink elé tárni, így tegnapi lapunkban, írásunk első' részében előbb a felügyelő' bizottság elnöke, Baji Lajos, majd az Európai Üzleti Szakközépiskola igazgatója, Bokor József fejtette ki a véleményét. Mindketten érintették az egyik legfontosabb kérdést, az alapítvány és az általa működtetett iskola szétválasztásának ügyét. A témát januárban megkapta az önkormányzat jegyzője, dr. Simon Mihály, de a felügyelő bizottság elnökének kérése ellenére nem terjesztette az akkori közgyűlés elé. Mint a most következő folytatásból kiderül, a testület a mai ülésen sem tárgyal az alapítványról. Domokos László kuratóriumi elnök a történet kezdetére, 1992 végére kanyarodik vissza: Azt hitték, a közalapítványt bejegyezték — A békéscsabai önkormányzat ekkorra felülkerekedett a pénzügyi nehézségein, s elgondolkodhattunk: mire van szüksége a városnak, hogy elinduljon itt is a fejlődés. Felmértük, mi lesz, ha megjelennek nyugatról a gazdasági befektetők, érdeklődők, és nem találnak megfelelő középvezetői réteget korszerű gazdasági, számítás- technikai, illetve nélkülözhetetlen nyelvi ismeretekkel. E célokat előrevetítve hozta létre az önkormányzat a Business School alapítványt, hogy működtessen egy olyan iskolát, amelynek profilja a saját iskola- rendszeren belül nem látszott biztosítottnak. Nem főiskolai, egyetemi képzésre gondoltunk, hanem olyan felsőfokú végzettség elérésére, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét. Elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, és elindult a képzés a Szabadság téri volt pártházban. Hozzáteszem, az önkormányzat az alapító okiratban vállalta, hogy gondoskodik megfelelő épületről. Az iskola később a Szigligeti utcába költözött, 1996-tól pedig a SZÜV- épületben bérel termeket, irodákat. Két éve a közalapítványi alapító okiratból már kimaradt az önkormányzatnak az a feladata, hogy épületről gondoskodik. Politikai konszenzus következtében a kuratóriumban már nem szerepelt Goldman György neve, s volt még egy jelentős változás: a testület létrehozta a felügyelő bizottságot. Ez a bizottság egy éven keresztül gyakorlatilag nem csinált semmit. — A közalapítvány kései bejegyzése nyilván összefügg a sokat emlegetett jogi bizonytalansággal. — Annak idején azt gondolta a kuratórium, a közalapítványt bejegyezték. Tavaly ősszel jöttek a hírek, hogy ez nem történt meg. A jogi bizonytalanság kihatott a kuratórium munkájára, elmaradtak ülések. Megpróbáltunk közalapítványként működni, bár a bejegyzés 1998 januárjára húzódott. Ezek után felmerül. hogy a felügyelő bizottságnak mikortól adódtak teendői. Hajánál fogva rángatták elő — Ez a felügyelő bizottság most az alapítóhoz fordult, hogy jelezzen bizonyos hiányosságokat. — A közalapítványnak beszámolási kötelezettsége van akkor, amikor a mérleget elfogadják. Ez a törvényi szabályok szerint májusban lesz. Ezért gondolom, hogy hajánál fogva rángatták elő most a témát. Induljunk ki abból, hogy 400 fiatal tanul az iskolában, akik esetleg munkanélküliek lennének, helyette korszerű ismereteket sajátíthatnak el. Nem tartom helyesnek, hogy a felügyelő bizottság az újságon keresztül mondja el a kifogásait, holott szívesen vettük volna, ha asztalhoz ülünk, és egymás között keresünk választ a kérdésekre. Az a véleményem a felügyelő bizottságról, hogy nem akart a megoldásban részt venni ebben a bizonytalan jogi helyzetben. Nem ismerem a valódi indítékot, csupán remélem, hogy nem politikai szándékok húzódnak meg mögötte. Nem értek egyet azzal, ha ez az ügy lenne a start- pisztoly. — A felügyelő bizottság abból indul ki, hogy nem választották külön az alapítvány és az iskola gazdálkodását. — Ez nem is kötelező. A szétválasztást a kuratórium határozta el, ez a folyamat még nem fejeződött be. Az alapítványnak nem épült fel nagyobb apparátusa. Egy volt a sorsa az alapítványnak és az iskolának. A szétválás igénye akkor merült fel, amikor az alapítvány nem pályázhatott olyan pénzekre, amelyekre csak az iskolának volt jogosultsága. 1996—97 fordulóján merült fel, hogy át kell tekinteni a működés szervezeti feltételeit. Elvi döntés született a kuratóriumban, hogy a titkár készítse elő a szétválást. A folyamat egyes szakaszain már túl vagyunk, de teljességében még nem zárult le. A vagyonnal kapcsolatos kérdések vannak függőben. Azok a pénzügyi szakemberek, akiktől állásfoglalást kértünk, mindig hiányos előterjesztést készítettek, így nem rendelkeztünk olyan szempont- rendszerrel, mely alapján körültekintően dönthettünk volna. A vagyontárgyaknak többféle forrása van, s ennek számviteli, jogi kötöttségeit a kuratórium nem ismeri még teljességében. Az eddigi előterjesztést hiánypótlásra visszaadtuk, reméljük, a legközelebbi ülésen érdemben tárgyalhatunk a témáról. Ebben a felügyelő bizottság segítségére is szükség lehetett volna. Nem mindig volt könyvelő — Mekkora összegű vagyonról van szó? — Mérleg szerint 3 millió körüli a vagyon. — Tudott arról, hogy tavaly szeptember óta nem mindig volt az alapítványnak könyvelője? — Decemberben jelentette a kuratóriumi titkár a problémát. A működés folyamatában ez nem került a felszínre, nem tudok arról, hogy problémát okozott volna. Pénzügyi szempontból az adminisztrációs teendőket az alkalmazottak készítették elő. A bank felé a kuratórium ellátta a teendőit. — Leltárba helyezték-e a vagyontárgyakat úgy, ahogy év végi határidővel elhatározták?-— A leltár elkészítése az iskola vezetőjének a feladata volt, szóbeli beszámolás alapján mondhatom, hogy a munkát elvégezték. — Tartanak-e nyilvántartást a tavalyi eszközbeszerzésekről, és szerepel-e azon minden egyes tétel? — Készült lista az eszközökről. Tudok arról, hogy egy számlát kiszedtek, említettem is a kuratórium titkárának, mely nyomán a kérdéses eszközt regisztrálták. —- Miért adott megbízást az iskola átvizsgálására dr. Végh Lászlónénak? — A megbízást a kuratórium adta, egyébként ilyen szintű oktatási szakértő összesen három van a megyében. Az iskola 400 fős intézménnyé nőtt fel, számtalan oktatási, szakmai, szervezési kérdés áttekintése vált szükségessé. A cél az iskolaszerű működés javítása volt. A vizsgálat eredményét kiértékeltük, és januárban kijelöltük a feladatokat. Egyébként 1997 elején tárgyaltuk a szétválasztás ügyét, illetve az iskolaszerű működés kérdését. Fontos igényt fogalmazott meg a kuratórium: kapjon egy áttekintést, mely alapján meghatározható, merre tovább. Felmerült egy szélességében terjedő tevékenység, amely a gyakorló gazdasági középvezetők képzését, továbbképzését tűzi ki célul. A téma egyelőre még nincs lezárva. Még egyszer a kanadairól — Mit kell tudnunk a kanadai tanácsadóról? — Egy kanadai alapítvány, a CESO nyugdíjas, magas kvalifikáltságú szakembereket közvetít fejlődő országokba, akik nem kapnak díjazást a munkájukért, csupán napidíjat, illetve az itteni ellátásukat kell fedezni. Az ittlétéhez szükséges pénzügyi háttér biztosításához hiányoztak a döntések, ezért készült úgynevezett jegyzőkönyvtervezet olyan kuratóriumi ülésről, amelyet nem tartottunk meg. A kanadai költségeit egyébként a kuratórium előzetesen egyhangúlag megszavazta. Magát a jegyzőkönyvet nem mindenki írta alá, de a következő ülésen egyhangúlag megerősítette a kuratórium a döntéseket. Ezek között volt az is, hogy a közalapítvány csatlakozzék azok táborához, amelyek támogathatók a személyi jövedelem- adó egy százalékával. Januárban — a kuratórium kezdeményezésére — erről a közgyűlés is támogatólag döntött, Végh László alpolgármester előterjesztése nyomán. Tudom, hogy az egész eljárás módját a felügyelő bizottság most kifogásolja, de a kuratórium már korábban rendezte a kérdést. — Mi a véleménye Bokor József indítványáról, hogy az iskolát a jövőben egy közhasznú társaság működtesse? — Valójában nem számoltam ezzel a felvetéssel, de kizárni sem lehet. Felmerülhet például olyan körülmény, mint az épületgond — amely már nem terheli az önkormányzatot —, illetve az egyre komolyabb feladatot jelentő tárgyi eszközpótlás. Ezekben az esetekben végig kell gondolni minden lehetőséget. — Akadályozták-e az iskola, illetve az alapítv ány működését az ön gyakori távollétei? — Nem. A kuratórium havonta ülésezett, amelyen én mindig jelen voltam. A folyamatos ügyek vitelében, így a bankügyekben is, a kuratórium bármely két tagja eljárhatott. — Végezetül, zárszó helyett, kérem, foglalja össze, milyen pótolni valókat tart szükségesnek ahhoz, hogy az iskola tovább működjön, s ne sodródjék 400 diák kilátástalan helyzetbe? — Jelenleg kilátástalan helyzetről szó sincs. Közgazdászként mondom, nagyon fontos hiányterületen működik az iskola, amelybe egyébként az ország majdnem minden megyéjéből iskoláznak be diákokat. A város érdeke, hogy ezt a korosztályt helyzetbe hozza. Természetesen értékrend kérdése, hogy az önkormányzat milyen sorrendet állít fel, mit tart fontosnak, és mit szorít háttérbe a jogi értelemben nem kötelező feladatai közül. Ez a város iskolaváros, és ha már nem tud ipart telepíteni, gazdaságfejlesztési szempontból fontolja meg jól a döntési irányt. Van egy mondvacsinált ok Utunk végül dr. Simon Mihályhoz, a város jegyzőjéhez vezetett. Először az alapítvány-közalapítvány kérdéséről esett szó: — A törvényi rendelkezés értelmében minden alapítvány közalapívánnyá vált, amelyben önkormányzat az alapító. Ettől függetlenül a közalapítványi bejegyzést kérelmezni kellett a bíróságnál. A beadás után megkezdődött a huzavona, a bíróság hiánypótlásra visszaadta a kérelmet. A kuratóriumi, felügyelő bizottsági tagok neve mellett különböző azonosítási adatokat kért, s emellett feltette a kérdést: a kuratórium tagjai meghatározó befolyást gyakorolnak-e, mint alapítók a közgyűlés tevékenységére. Kétszer érkezett felszólítás, másodszor azért, mert a közgyűlés nem teljes mértékben pótolta a hiányt. A testület meghallgatta a kuratórium tagjait, akiknek ismét nyilatkozniuk kellett: nincs meghatározó befolyásuk. A bíróság január 27-én jegyezte be a közalapítványt. —A beszélgetések során többen a bizonytalan jogi helyzetre hivatkoztak. Ön szerint a köz- alapítvány alapszabályának elfogadása és a bírósági bejegyzés közötti időben milyen szabályokat kellett alkalmazni? A közalapítványra vagy az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket? — Ez egy mondvacsinált ok, a lényeg nem itt van. A törvény erejénél fogva közalapítványi szabályok szerint kellett működni. Az is feltétel, hogy az időközben megváltozott szabályoknak megfelelően szerepeljen a bírósági nyilvántartásban, de tartalmában természetesen közalapítványról van szó. — Időnként megkérdőjelezték a felügyelő bizottság legitimitását. — Nem kérdőjelezhető meg sem a felügyelő bizottságé, sem a kuratóriumé. Nem lesz téma a közgyűlésen — Miben rejlik a lényeg? — Voltak bizonyos törekvések, hogy ne az alapítvány, hanem más, például egy közhasznú társaság működtesse az iskolát. Bizonyos háttérerők arra is igyekeztek nyomást gyakorolni, hogy a kuratórium más személyi összetétellel, esetleg 3-ról 5 fősre kibővülve dolgozzon. Ezeknek a próbálkozásoknak a közgyűlés ellenállt, s nem mutatott szándékot a módosításra. — Jegyző úr, miért nem terjesztette a januári közgyűlés elé a felügyelő bizottság jelentését? — Az oktatási bizottság felkérésére a felügyelő bizottság vizsgálatot végzett az alapítvány ügyében. Baji Lajos január 19-én jelentkezett egy csomaggal azzal a kéréssel, hogy terjesszem azt a közgyűlés elé. Az ülés előtti napon kiegészítette ezt egy beadvánnyal, amelyben felvillant néhány hiányosságra utaló felvetést, de nem részletezi, mi a gond. Akkor elmondtam neki, hogy a csomag terjedelménél, tartalmánál fogva nem alkalmas, hogy a közgyűlés elé terjesszem. A jelentés nem a felügyelő bizottság többségi szavazat alapján hozott döntése. Nem készült tehát a felügyelő bizottság álláspontját tükröző, összefoglaló vizsgálati jelentés. Kijelentettem, hogy e hiányosság miatt az alapítvány ügye nem lesz téma a közgyűlésen. Baji Lajos erre azt mondta, nincs, aki leírja a jelentést. Azt gondoltam, legfeljebb áttekintem a dokumentumokat, és magam készítek egy előterjesztést. Végül úgy döntöttem, nem vállalom magamra, hogy megírjam: mik a felügyelő bizotttság aggályai. Nem az én dolgom. Az én szerepem az, hogy a közgyűlés elé kezelhető dokumentum kerüljön. Ami itt van, az nem kezelhető, így a mostani ülésen sem találkoznak vele a képviselők. Nem elszabotáltam tehát a témát, hanem az anyag alkalmatlan a közgyűlési vitára. László Erzsébet (Vége) Sztrájk helyett tárgyalást kezdeményeznek a szarvasi főiskolások Szarvason a DATE Mezó'gaz- dasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karának Hallgatói Önkormányzata (HŐK) kedden este hallgatói fórumot hívott össze, ahol azt latolgatták, milyen kimenetele lenne a tavaly decemberi diáksztrájk esetleges folytatásának, valamint elemezték a kompromisszum lehetó'ségét. A tegnapi sajtótájékoztatón Kiss-Kőrösi Lóránt, a HŐK al- elnöke szavaiból kiderült, a fórumon a kompromisszum szándéka fogalmazódott meg. — A főiskolai integrációval új szavazásokat írnak ki, más testületekben lesznek a vezetők. Az oktatóknak akkor újra módjuk lesz átgondolni, hogy kiben bíznak meg — mondotta a HŐK alelnöke, aki szerint tanintézetük Körös Főiskolához való csatlakozásának folyamata a jövő év elejéig elhúzódhat. Addig a HŐK kompromisszumot szeretne kötni dr. Ligetvári Ferenc főigazgatóval. A programban többek között a tanulmányi és a vizsga- szabályzatban kezdeményeznek majd változtatásokat. Készülnek továbbá a hallgatói juttatások felülvizsgálatára. Kérni fogják, hogy a tanintézet áldozzon pénzt a konditerem felújítására, illetve a HÖK-iroda technikai fejlesztésére. Szeretnék, ha megvalósulna a hallgatói önkormányzat anyagi önállósága. Ennek érdekében kérik majd az ebédlő kezelési jogát. További forrásként számítanak az iskolai büfé bérleti díjára, illetve az utóvizsgadíjakra. A diákok további kérése, hogy dr. Szabolcsik Katalin kollégiumigazgatót a posztjában erősítse meg az iskola vezetése. A még formálódó program tervezetét a HŐK február 23-án függeszti ki az iskola falára, s ugyanezen a napon szeretné megkezdeni a tárgyalást a főigazgatóval. Cs. R. Megnyugtató Békés költségvetése — Megnyugtató költségvetést alkotott meg és fogadott el a város önkormányzata, a település ebben az évben 1 milliárd 593 millió 829 ezer forinttal gazdálkodhat. Nem kell hitelt felvenni, intézményeket összevonni, vagy leépíteni, s szerény mértékben fejlesztésre is jut pénz — kezdte tegnap sajtótájékoztatóját Pataki István, Békés város polgár- mestere. A polgármester egyebek között megfogalmazta: sajnos az alapellátás színvonalán nem tudnak sokat javítani, a bérköltségeket személyre szólóan számították ki, a dologi kiadásokra a tavalyi ténynél nyolc százalékkal többet irányoztak elő. Ez évben 12 millió forintot különítettek el a fiatalok lakásépítésének és vásárlásának támogatására, a versenysport 15 millió forinttal, vagyis 30 százalékkal kap többet a tavalyinál. Folynak az elemzések a városban a sportiskolái tagozatos osztályok — kézilabda, kosárlabda és labdarúgás — beindítására, mely munkába valamennyi helyi általános iskolát szeretnének bekapcsolni. A ’98—99-es tanévben indulnak a sportosztályok. A fejlesztésekből kiemelkedik a szennyvízhálózat bővítése, melynek költségei meghaladják a 119 millió forintot, mely összeg a város rendelkezésére áll. Herczeg Irén, Békés aljegyzője a város szociális rendeletével kapcsolatban elmondta: a költségvetés e célra 276,6 millió forintot irányoz elő, mely összegből 115 millió 650 ezer forint terheli a várost. Januárban 2 ezer 861 gyermek részesült támogatásban, 416-tal több, mint egy évvel ezelőtt. —szekeres— Egyiknek sikerül, a másiknak... Tegnap éjjel betörtek a tarhosi ABC-áruházba. A hívatlan látogató gondosan össze is csomagolt 270 ezer forint értékű cigarettát és egyéb árut, elvinni viszont nem tudta a szajrét, ugyanis külső körülmények közbeszóltak, s hősünk kénytelen volt pánikszerűen távozni. Az történt ugyanis, hogy 1 óra 50 perckor az áruház hátsó bejáratához megérkezett a tejet és tejtermékeket szállító autó. A gépkocsivezető döbbenten észlelte, hogy az ajtón nincs lakat, s amikor nyitni akarta, azt valaki belülről húzta visszafelé. A gépkocsivezető erősebbnek, a betörő viszont gyorsabbnak bizonyult, ugyanis a magas, vékony, szőke hajú fiatalember kicsúszott kezei közül, s a közelben várakozó személygépkocsival kereket oldott. A rendőrség nagy erőkkel keresi a tarhosi betörőt. —sz— Nem kulcs, feszítővas nyitott Gyulán kedden hajnalban nem a tulajdonos nyitotta ki a Hódi úti vendéglátóhelyet. A nyitásra érkező megdöbbenve látta, hogy a bejárati ajtó zárszerkezetét feszítővassal tönkretették és az üzletet felforgatták. A kiérkező rendőröknek a tulajdonos sorolta a hiányt: eltűnt 60 doboz cigaretta — Sopianae, Multifilter, Helikon, Marlboro és más márkák —, 30 csomag tökmag, mogyoró, napraforgó, sóspálcika, egy kilogramm Omnia kávé, öngyújtók, csokoládék, 8 üveg vodka, s likőr. Továbbá tetemes mennyiségű fémpénz, 50, 20, 10, 5,2 és egyforintosok, körülbelül 5 ezer forintnyi. Az összegyűjtött adatokból körvonalazódott egy negyvenes férfi, akit egy italboltban találtak meg. A hajléktalan gyulainál marokszámra találtak különböző címletű fémpénzt és kilenc doboz, ötfajta cigarettát, például Marlborót is. Nem igazán tudott mindezekről felvilágosítással szolgálni, így előállították a Gyulai Rendőrkapitányságon. A Hódi utcai üzletben a lopással és a rongálással összességében 30 ezer forintnyi kár keletkezett. —ö—
