Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-09 / 33. szám
A NYUGDÍJAKRÓL ÁLTALÁBAN Tisztelt Olvasónk! A nyugdíjreform az állampolgárok millióit állítja az elkövetkezendő' időszakban választás elé: belépjenek-e valamelyik magánnyugdíjpénztárba, s ezzel saját befizetéseikre és hozadékára alapozzák nyugdíjas éveik biztonságát, vagy megmaradnak a hagyományos tb-nyugdíjrendszernél. Ä magunk módján igyekszünk mellékletünkkel egy kis segítséget adni a döntéshez, természetesen a teljesség igénye nélkül. A döntés, mint azt majd látni fogják, elsősorban a középkorúak terhe, hiszen a pályakezdők számára az új rendszer kötelező, az idősek pedig többnyire azzal járnak jól, ha nem változtatnak. A következőkben bizonyára több helyről, különböző magánnyugdíjpénztáraktól fogják Önöket keresni. Addig is végig lehet gondolni, kinek mi éri meg, miben bízik jobban. Sok esetben nem könnyű a döntés, érdemes tehát több időt szentelni neki. Nyugdíjrendszer a múltban Hazánkban 1946-ban vezették be az úgynevezett felosztó-kiróvó nyugdíjrendszert. E rendszer legfőbb jellemzője, hogy mindig az éppen dolgozók által befizetett járulékokból történik a nyugállományban levők nyugdíjának kifizetése. Ez a rendszer azonban az eltelt évtizedek során egyre nehezebben volt finanszírozható az állam részéről. Ma már évről-évre óriási költségvetési hiányt okoz. További, változatlan formában történő fenntartása ezért várhatóan újabb gazdasági nehézségekhez vezetne. Miben keresendők a rendszer elavulásának okai? Egyrészt a magyar társadalom egyre inkább elöregedik, nő az idős korúak, az eltartottak száma és egyre kevesebb az aktív dolgozó, akinek a befizetett járulékai fedezetet nyújthatnak a nyugdíjakra. Másrészt a '90-es évek elején jelentősen megnőtt a munka- nélküliek száma, ami a dolgozók létszámának további csökkenéséhez vezetett. Az Országgyűlés 1997. július 15-én fogadta el a társadalombiztosítás és a magánnyugdíj rendszerét szabályozó 1997. évi LXXXII. törvényt. A nehezen finanszírozható rendszer mellett az alábbi tényezők tették szükségessé a törvény elfogadását: — a felosztó-kiróvó rendszerben a dolgozók nincsenek közvetlenül érdekeltté téve a járulékfizetésben — a járulékkulcsok magasak, így az aktív korúak körében gyakori a járulékköteles jövedelmek eltitkolása — a rendszer nem teszi lehetővé a munkavállalók részére az előtakarékoskodást, hiszen a járulék- befizetések minden évben az akkori nyugdíjkifizetések forrását jelentik, tehát nyugdíj célú befektetésre nem is lenne lehetőség. Íz ÚJ RENDSZER JELLEMZŐI Az új rendszerben minden aktív állampolgár két nyugdíjrendszer közül választhat. Eldöntheti, hogy megmarad a korábbi felosztó-kiróvó struktúrában, vagy átlép egy új, vegyes finanszírozású rendszerbe. Az 1998. január 1-jével életbe lépő nyugdíjrendszer pillérei a következők: Első pillér — a korábbival megegyező állami társadalombiztosítási nyugdíj rendszere. A benne való részvétel mindenki számára kötelező. 1998-ban a munkáltatók ide munkavállalóik után azok bruttó jövedelmének 24 százalékát fizetik be. Ezenkívül maga a munkavállaló is befizet további 1 százalékot, ha tagja valamely magánnyugdíjpénztámak. Ha nem tagja, vagyis továbbra is teljes egészében a társadalombiztosítástól kíván nyugdíjat kapni, jövedelmének 7 százalékát köteles befizetni. Második pillér — ez jelenti a megreformált nyugdíjrendszer legfőbb újdonságát. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (kötelező nyugdíjpénztárak) rendszere. Ezek tőke- fedezeti elv szerint működnek, hiszen lehetővé teszik, hogy a munkavállalók saját nyugdíjuk finanszírozására takarítsanak meg. Tehát rendelkeznek azzal a lényeges tulajdonsággal, amely a felosztó- kiróvó rendszer fő gyengesége. Valamennyi munkavállalónak lehetősége van arra, hogy belépjen valamely magánnyugdíjpénztárba. Hogy ezt követően mi történik, arra később részletesen visz- szatérünk. Harmadik pillér — a már jelenleg is meglévő (az 1993. évi XCVI. tv. által elfogadott) önkéntes nyugdíjpénztárak rendszere. Azoknak érdemes belépni, akik nyugdíjba vonulásuk után a kötelező nyugdíjrendszer által nyúj- tottnál magasabb összegű ellátásban akarnak részesülni. Megvédik pillém —* az öngondoskodás további, kedvező lehetőségei tartoznak ide, melyeket az üzleti biztosítótársaságok kínálnak: az élet- és nyugdíjbiztosítók. Fizetési kötelezettség és MÉRTÉKE A munkáltatók 1998. január 1- étől változatlanul 39 százalékos társadalombiztosítási járulék kifizetésére kötelezettek. Ebből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre 24 százalék jut, az Egészségbiztosítási Alapot pedig 15 százalék illeti meg. A 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék az 1999. és a 2000. évben egy-egy százalékkal kevesebb lesz. A munkáltató járulékot a magánnyugdíj rendszerébe tehát nem fizet. (Az egy más kérdés, hogy egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját, a tagdíj alapjául szolgáló jövedelem 10 százalékáig kiegészítheti.) A biztosított 1998. január elsejétől 3 százalék egészségbiztosítási járulékot köteles megfizetni. A nyugdíjjárulék mértéke viszont attól függ, hogy valaki tagjává vált-e (kötelezően vagy önkéntesen) valamely nyugdíjpénztárnak. Aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, az 1998. január 1-jétől 7 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ez a járulék 1999-től 8, 2000-től pedig 9 százalékra emelkedik. A magánnyugdíjrendszerhez önkéntesen csatlakozók 1998. január 1-jétől, a pályakezdők július 1 -jétől egy százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, emellett azonban a választott magánnyugdíjpénztárba 6 százalékos tagdíjat is kötelesek befizetni. A tagdíj 1999-től 7, 2000-től 8 százalékra emelkedik. A tagdíj és a nyugdíjjárulék alapjául természetesen ugyanazok a jövedelmek szolgálnak. 1998. Mit kell tudni a magánnyugdíjról? Az új, vegyes nyugdíjrendszer csak a pályakezdőkre kötelező. Pályakezdő pedig az, aki 1998. június 30-a után vállal' először munkát, vagy olyan jogviszonyt létesít, amely tb-járulékfizetési kötelezettséggel jár, s ebben az időpontban a 42. életévet még nem töltötte be. A pályakezdőkön kívül mindenki maga döntheti el, hogy át- lép-e a vegyes rendszerbe és melyik magánnyugdíjpénztár tagja kíván lenni. (Egyszerre csak egy nyugdíjpénztárban rendelkezhet tagsággal). Erre a döntésre 1999. szeptember 1-jéig van lehetőség. A vegyes nyugdíjrendszert választók 2000. december 31-éig meggondolhatják magukat és visszatérhetnek a tb-nyugdíjhoz. Visszalépésre azonban csak egy alkalommal van lehetőség. (A visszalépő egyéni számláján nyilvántartott követelést a pénztár köteles átutalni a nyugdíj-biztosítási alapba.) január elsejétől sem a munkáltatók sem a biztosítottak járulékter- he összességében nem növekszik. 1999-től azonban a munkáltatók terhe csökken, a biztosítottaké növekszik. (Ezt majd a személyi jövedelemadó rendszerben ellensúlyozzák.) A fizetési kötelezettségeket az alábbi táblázat szemlélteti: A nyugdíjpénztárak közötti átlépés csak minimális mértékben korlátozott: félévente egyszer lehetőség van más pénztárba való átlépésre. A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS ELVEI Aki 2012. december 31-ét megelőzően válik nyugdíjassá, annak ellátása kiszámításánál azonos szorzószámokat vesznek figyelembe, függetlenül attól, hogy a tb-nyugdíjat vagy a vegyes rendszert választotta. A/ utóbbiak az így kiszámított tb nyugdíjnak csak a 75 százalékát kapják. A magánnyugdíjpénztári tag 2012. december 31-ét követően a tb-nyugdíjrendszerben kisebb nyugdíjat kap, mint azok, akik nem léptek át a vegyes rendszerbe. A majdani tisztán tb- nyugdíjasok bruttó átlagkeresetét ugyanis a nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek elismert évenként 1,65-tel szorozzák be, míg a pénztártagok a tb-től 1,22- (Folytatás a 14. oldalon) ÉV 1998. 1999. 2000. Munkáltató: a társadalombiztosításba 24% 23% 22% Munkavállaló, ha a felosztó-kiróvó rendszer tagja: a társadalombiztosításba 7% 8% 9% Munkavállaló, ha belép a vegyes rendszerbe: — a társadalombiztosításba 1% 1% 1% — a magánnyugdíjpénztárba 6% 7% 8% A biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő társasága A Signal figyelme mindenre kiterjed A magyar biztosítási piac teljes díjbevétele 23 százalékkal emelkedett 1997-ben. Ezzel szemben a Signal Biztosító Rt. 53,5%-kal növelte díjbevételét, és ezzel az eredmény- r 17 m <5 í t n RT nyel a cég a biztosítási piac egyik tegdina- iiiiiiim.! ni ii Vi TŰ mikusabban fejlődő társasága volt. Minden bizonnyal sokan hallottak már a Signal Biztosító Rt.-ről, de azért nem árt kissé feleleveníteni az ismereteket, hogy lássák, milyen cég is a Signal. NÉHÁNY ADAT A Signal Biztosító Rt. 1993. második felében jelent meg a biztosítási piacon, élet- és balesetbiztosításokkal. Részvényesei között található Németország harmadik legnagyobb egészség- és balesetbiztosítója, a Signal Unfallversicherung A.G., továbbá Olaszország legnagyobb biztosítója, a Reale Mutua, Ausztria legnagyobb biztosítói csoportjának, a BARC-nak a tagja, az Austria Colle- gialitat, valamint az IPOSZ, azaz a magyar iparosok érdekvédelmi szövetsége. A Signal Biztosító Rt. befektetései 1997. végén 2,4 milliárd forintot tettek ki. Egy biztosító esetében megnyugtató tudni, hogy a Signal jelenleg több mint 18 milliárd forintnyi fedezetet nyújt a fennálló szerződésekre. KÜLÖNLEGESEK A Signal Biztosító Rt. hosszú távú és dinamikus fejlesztési stratégiájának eredménye, hogy a cég jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő társaság Magyarországon. részlet kifizetéses életbiztosítás újdonság a magyar piacon. Hozománybiztosításuk, két személyre szóló életbiztosításuk mind szolgáltatásaival, mind kedvező árukkal külön figyelmet érdemel. A valóságos élethelyzetekben jól alkalmazható, széles körű, balesetbiztosítási rendszerükben a diákoknak különleges kedvezményt garantálnak. KONKRÉTUMOK — Jövőterv-biztosítás a gyermekek perspektívájának javításáért — Mester vállalkozói vagyonbiztosítás — Piramis lakásbiztosítás — Egyéni és csoportos balesetbiztosítások — Vadász felelősségbiztosítás — Egészségbiztosítás áprilistól — Signal nyugdíjbiztosítás — Magánnyugdíjpénztár 1997 novemberében a Signal osztrák tulajdonosához, az Austria Colle- gialitathoz tartozó Erste Bank megvásárolta a Mezőbankot. A Signal Biztosító Rt. 1998. január 1-jétől közösen a Mezőbankkal működteti nyílt magánnyugdíjpénztárát. A közös magánnyugdíjpénztár vagyonkezelője az Erste Bank, letétkezelője a Credit Lyonnaise. KEDVEZMÉNYEK Ez nem véletlen, hiszen mindent megtesznek ezért a kitüntető címért. Pontosabban, mindent megtesznek az ügyfelekért. A cég a biztosítási módozatok egyedülállóan széles skáláját fejlesztette ki és azt a hazai piac igényeinek megfelelően alakítja tovább. A rövidített díjfizetésű életbiztosítás és a Minthogy a Signal Biztosító Rt.-ben részvényes az IPOSZ is, ezért a Kézműves Kamara tagjai számára kedvezményes ajánlatokkal állnak rendelkezésre. A Signal Biztosító Rt. Békés Megyei Képviseletét Békéscsabán az Andrássy út 12. sz. alatt találhatják meg. Telefon: (66) 321-692. (87039) 1998. január 1-jétől új nyugdíjrendszer működik Magyarországon Válassza a Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztárát! Hogy miért pont a Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztárába érdemes belépni? ÖT ÉRV: Mert BIZTONSÁGOS Mert MAGAS HOZAMOT KÉPES NYÚJTANI Mert ALACSONY KÖLTSÉGGEL MŰKÖDIK Mert NÉPSZERŰ Mert TELJES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁST NYÚJT Kérjük, további információért forduljanak hozzánk, kollégáink a megye bármely pontján készséggel állnak rendelkezésére. Itt a nyugdíjról, a jövőről van szó! Ml HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT. Nyugdíjpénztára A takarékszövetkezetek partnere Magyar Polgári Nyugdíjpénztár Magyar Polgári Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár — Magyarország egyik vezető nyugdíjpénztára taglétszáma és vagyona alapján. — Több éves tapasztalat áll mögötte. — Országos szervezet országos hálózattal. — Alacsony működési költségek. — Átlátható rendszer — befektetése nyomon követhető. — Kiszámítható nyugdíj. — Örökölhető vagyon. — Adókedvezmény. A Magyar Polgári Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1995-ös alapítása óta dinamikusan fejlődő vállalat, amely folyamatos és személyes kapcsolattartással áll az ügyfelek rendelkezésére. A pénztár taglétszáma 1997. augusztusára elérte a 10 500 főt, számos nagyvállalat is tagja. Az önkéntes nyugdíjpénztár 1995-ben 35,5,1996-ban 30,1, 1997-ben 26,0% hozamot ért el. FELVILÁGOSÍTÁS, JELENTKEZÉS: IBUSZ Utazási Iroda, 5600 Békéscsaba, Szt. István tér 9. Tel.: (66)325-554. (87411)
