Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-09 / 33. szám
1998. január 9., hétfő PiliémK .BÉKÉS MEGYE! HÍRLAP (Folytatás a 13. oldalról) es szorzóval kiszámítva kapják ellátásukat. Ma gánnyvg díj pénztár és tagdíj Nyugdíjpénztár alapítható szakmai és területi elven, illetve a pénztárak lehetnek zártak vagy nyitottak. A zárt pénztárba csak munkavállalók egy bizonyos, az alapító szándéka szerint meghatározott köre léphet be, míg a nyílt pénztáraknak bárki tagja lehet. A pénztárak non-profit szervezetek, kizárólag a tagok megtakarításainak kezelését végzik. A befektetések során realizált hozamokat is csak a tagok között oszthatják fel. Önkormányzati elven működnek, vagyis a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. Operatív, ügyvezető szervük az igazgatótanács, munkájukat folyamatosan figyelemmel kíséri és kontrollálja az ellenőrző bizottság. A magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat köteles fizetni a pénztárnak és egy százalék nyugdíjjárulékot a nyugdíjbiztosítási alapba. (A tisztán tb-nyugdíjat választók esetében ez — mint máshol már szó volt róla — évenként emelkedve 7—8—9 százalék. ) A tagdíj mértéke 3 évig évenként 1-1 százalékkal emelkedik, s így éri el a kötelező maximumot. A pénztártagok 1998. január 1- jétől 6 százalék, 1999-től 7 százalék, 2000-től pedig 8 százalék tagdíjat kötelesek fizetni, melyet a' munkáltató — vagy a tag — 10 százalékra kiegészíthet. Ha a munkáltató vállalja a tagdíj kiegészítését, e kötelezettségvállalás minden pénztártag munkavállalójára azonos mértékben és feltételekkel érvényes — függetlenül attól, hogy egy adott dolgozó melyik pénztárnak a tagja. “ Tagdíjalap A tagdíj alapja a pénztártag nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, vagyis a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe kell venni. A tagdíj alapjának éves felső határa azonos a járulékfizetés alapjának felső határával. Ez 1998-ban például a tárgyévre tervezett, egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének a naptári évre számított összege. A felső határ egyébként a tagdíj kiegészítésekor is érvényesül. Ez 1998-ban 1 565 850 Ft, azaz napi 4290 Ft. A tagdíj levonása és befizetése a munkáltató kötelessége. A munkanélküli-ellátásban részesülők is a biztosítottak körébe tartoznak, a tb-járulékot ez esetben a folyósító szerv fizeti. Előfordulhat, hogy a munkáltató a biztosítottól levonja a tagdíjat, de nem fizeti be a pénztárnak. Ez esetben a pénztártagnak okozott kárt is meg kell térítenie (a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék mellett.) A munkáltató által levont járulék és tagdíj a pénztártagtól akkor sem követelhető, ha azt a munkáltató elmulasztotta bevallani vagy befizetni. Más öldalról viszont azt is ki kell emelni, hogy a pénztári tagság időszakába csak az az idő számít bele, amelyre a tagdíjat a pénztárba befizették. A pénztártag tehát károsult lesz ebben az esetben, s végső eszközként akár bírósághoz is fordulhat — de amíg nincs befizetve a tagdíj, addig nem számít bele a tagsági időbe. Amiért ezt külön is ki kell hangsúlyozni az az, hogy járadékszolgáltatásra csak az a pénztártag válik jogosulttá, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával legalább 180 havi tagdíjat fizetett. Ha ez * nincs meg, a pénztártag vagy egy összegű kifizetést kérhet, vagy járadékszolgáltatást, de erre a garanciaalap nyújtotta biztosíték nem érvényes. A pénztártag kerülhet olyan helyzetbe, hogy nincs tagdíjköteles jövedeme. Ez esetben megállapodást köthet a pénztárral a tag- díjfizetésre. Vagy a tag vagy helyette valaki más vállalja a tagdíj megfizetését. A tagdíjfizetés természetesen szüneteltethető is a tag ilyen irányú kérésére, ez az időtartam ugyanakkor nem számít be a tagsági viszonyba. GAR.A1SCIA.4LAP Előzőleg már felvetődött a garanciaalap megléte. A garancia- alap a pénztártagoknak egyénileg közvetlenül vagy a pénztáron keresztül közvetve nyújt biztosítékot. Fizetőképességét törvény garantálja. A garanciaalap által teljesített kifizetést és annak járulékos költségeit a pénztárnak meg kell téríteni, de az alapnak hivatalból kezdeményeznie kell a pénztárfelügyeletnél a személyi felelősség megállapítását. A garanciaalapnak természetesen egyéb funkciói is vannak. Állami Pénztárfelvcyelet A magánnyugdíjpénztárak felügyeletét a pénzügyminiszter látja el az Állami Pénztárfelügyelet bevonásával. A felügyelet az engedélyezési, ellenőrzési és intézkedési jogkörök gyakorlásán túl működteti a pénztárak központi nyilvántartását, s meghatározza a pénztárak befektetéseire vonatkozó hozamsávot. A pénztárak negyedéves jelentésadási kötelezettséggel tartoznak a pénztárfelügyelet felé. A felügyelet a jelentéseket minden esetben megvizsgálja, s ha problémát észlel, ellenőrzést tart az adott pénztárnál. Ugyanakkor a felügyelet nem csak jogosult, hanem kétévente köteles is a pénztárak ellenőrzésére. Szolgáltatás a tagoknak Az eddigi rendszertől való eltérést jól tükrözi több olyan dolog, mely eddig nem kísérte a társadalombiztosítási befizetéseket. Az első, hogy a magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti elven nyújtják a szolgáltatásaikat. Azaz a tagok által befizetett tagdíjaknak a működésre fordított hányadon felüli részét a pénztárak befektetik. A másik, hogy a tagok befizetéseit és természetesen a befektetésből a tagra jutó hozamot a tag egyéni számláján jóváírják. A nyugdíjkorhatárt elért tag pénztári járadékát az egyéni számláján addigra elért összeg alapján állapít-"—- ják meg. Ezt a felhalmozott összeget a pénztártag által választott szolgáltatásra lehet átváltani, (általában életjáradékra vagy egy összegű kifizetésre). A harmadik külön kiemelendő szolgáltatás akkor kerül előtérbe, ha a tag meghal, mielőtt nyugdíjba vonult volna. Ugyanis az egyéni számlán nyilvántartott összeget ilyenkor az örökös(ök) vagy kedvezményezetlek) kapják egy ösz- szegű kifizetésként. A törvény mind az életjáradékot (négyféle típus), mind az egyösszegű kifizetéseket (két eset) részletesen szabályozza, de a belépéskor ezekről részletes információt kap az érintett tag. MA GÁNPÉNZTÁ RI TA G SÁGGÁ L KA PCS OLA TOS LEG FONTOSA UH SZJA- ÉS EGYÉB KEDVEZMÉNYEK 1998-BAN — Az összevont adóalap adótábla szerint megállapított adójából — az ún. számított adóból — levonható a kötelező nyugdíjjárulék (6+1%) 25 százaléka. A járuléklevonás értékhatárát az éves költség- vetési törvény határozza meg. 1998-ban ez az értékhatár már eldöntött, 1 565 850 forint. Akinek tehát az éves jövedelme ezt eléri (vagy meghaladja), az 109 610 forintjárulékot fizet. Ennek megfelelően a legmagasabb adókedvezmény mértéke 25 402 Ft. — A magánnyugdíjpénztári kötelező tagdíj kedvezményét már a bérjövedelem adóelőlegénél figyelembe kell venni. — Az önként kiegészített nyugdíjjárulék 50 százalékos adó- kedvezményt biztosít. Az önkéntes kiegészítés nem korlátlat, azaz a kötelező tagdíj alapjául szolgáló jövedelem 10 százalékáig terjedhet. Ez tehát 1998-ban 10—6=4% többletbefizetést tesz lehetővé. Akinek jövedelme 1998-ban eléri a járulékfizetés felső határát az kiegészítésként 62 634 Ft-ot fizethet be a magánnyugdíjpénztárba. (1 565 850 Ft-nak a négy százaléka.) Ennek megfelelően áz összeg felét, 31317 Ft-ot az adójából levonhat. — A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tagdíjkiegészítést a munkáltató átvállalja. Erre az esetre kedvező adójogszabályok vonatkoznak. A munkáltató ugyanis ezt a kiegészítést elszámolhatja költségként, a magán- személynél pedig nem jelent bevételt ez az összeg. Persze adó- csökkentést sem érvényesíthető. A törvény a tagdíjfizetés átvállalásának lehetőségét minden ma- gánnyugdíjpénztár-tag munkavállalójára azonos mértékben és azonos feltételek mellett, különbség- tétel nélkül írja elő. — A nyugdíjkorhatár 62 évre emelésével megnövekedett a szolgálati idő követelménye is. A törvény lehetővé teszi a szolgálati idő, illetve a nyugdíjalapot képező jövedelem megvásárlását. Szolgálati időt megállapodás alapján a felsőfokig oktatásban nappali tagozaton eltöltött időre és az öregségi nyugellátáshoz előírt hiányzó időre, de legfeljebb öt naptári évre lehet vásárolni. A további feltételeket és lehetőségeket az SZJA előírásai között, alkalmazva természetesen az egyéb előírásokat is, találhatjuk meg. Egyenlő elbírálás Ma még bizonyára sokan nem tudják, hogy a pénztártörvény alapján a munkáltató köteles minden dolgozójának — bármely pénztárhoz is tartoznak — megadni azt az önkéntes pénztári támogatást, amelyet akár csak egy dolgozóval szemben is vállal. Ez lehet kereset- vagy bérarányos, de fix összegű is. Célszerű ezért érdeklődni a munkáltatónál: nem fizet-e pénztári tagdíjtámogatást valakinek, s ha igen, akkor mennyit. Ugyanis, ha a dolgozó legalább fél éve ott dolgozik, joggal kérheti, pontosabban követelheti ugyanazt a támogatást magának, függetlenül attól, mely nyugdíj- pénztár tagja. A fentiekkel összefüggésben két fontos dologra külön is fel kell hívni a figyelmet. Az egyik, hogy az ilyen támogatásokról a pénztárfelügyelet sem adhat tájékoztatást, így az egyéni pénztártag a munkáltatójától kaphat erről felvilágosítást, s remélhetőleg kap is. (Egyenlő) A másik. Ha a munkáltató saját munkahelyi pénztárat szervez vagy választ egy általa legjobbnak tartott pénztárat a dolgozóinak, nem követelheti meg, hogy munkavállalói ezeket vegyék igénybe. Bármennyire is logikusnak tűnik, mégis törvénysértő. Lehet ugyan kiskaput keresni — alkalmi adományokkal —, de ez egy hosszú távú megállapodásra nem alkalmas. s nem is követendő. Önkéntes kölcsönös nycgdíjPÉNZTÁRAK A harmadik pillért a már évek óta működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak alkotják, amelyekbe azoknak érdemes belépni, akik nyugdíjba vonulásuk után a kötelező nyugdíjrendszer által nyújtottnál magasabb összegű ellátásban akarnak részesülni. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényt (1993. évi XCVI. tv.) a magyar parlament 1993 novemberében fogadta el. Ezek a magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan működnek, kiegészítik a társadalombiztosítási és a magánnyugdíjpénztárakra épülő nyugdíjrendszert. Az egész rendszer az állampolgárok önkéntes befizetésein alapul, s a fizetett kiegészítő nyugdíj független a kötelező járulékfizetésen alapuló nyugdíjtól. Az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett tagdíj után személyijövedelemadó- kedvezmény jár, befizetése a nettó keresetekből történik. A tagdíjat, vagy annak egy részét a munkáltató is átvállalhatja, ami költségként elszámolható. Tagok, tagdíjak, kedvezmények Önkéntes pénztár tagja lehet minden természetes személy, aki betöltötte 16. életévét, magyar állampolgár, illetve Magyarországon letelepedett vagy munkavállalási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár. Ha a pénztár alapszabályban nem korlátozza a tagságot, nyílt országos pénztárról beszélhetünk. A belépők ezek között szabadon választhatnak és átléphetnek egyikből a másikba is. Egy személy párhuzamosan több pénztárnak is tagja lehet. Tízévi tagság után az egyéni számlán felgyűlt összeg kilépéssel felvehető, de adót kell fizetni utána. Tíz év várakozási idő előtt nem lehet kilépni akkor sem, ha valaki nem tudja fizetni tagdíját. Az addig összegyűlt pénz így is a tagé marad, de csak tíz év leteltével vagy nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá. A vállalt tagdíj fizetése kötelező. Ezen túl alkalmi befizetések is lehetségesek. A tagdíjat fix ösz- szegben vagy jövedelemarányosan írják elő. A tagot adókedvezmény illeti meg a befizetett összegek után. A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tár(ak)ba az adóévben a magán- személy tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójá- (Folytatás aló. oldalon) gy íz azoknak, akik csak az igazan jó minőségét szeretik. Azoknak, kedvelik a friss sör valódi zamatát Azoknak, akik élvezni akarják egy csábítóan aranyló ital minden kortyát. Azoknak, akik érezni kívánják, hogy egy valóban finom sör Az O sörük az Arany ilyen, mert tovább főzzük.
