Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-29 / 24. szám
_________A Libertás értékei számára jó talajnak vélik Békés megyét_________ Ca mpobasso követei Gyulán Az Olaszországban gyökeret vert — fiataloknak, idősebbeknek egyaránt lehetőségeket felkínáló — Libertas-mozgalom 12 millió olaszt kovácsol össze sport-, kulturális, turisztikai tevékenységével. Januárban népes olasz Libertas- sportküldöttség járt Gyulán, ekkor beszélgettünk dr. Lorenzo Lommanóval, a Libertás országos karatefőnökével, Molise tartományi vezetőjével. — Mién éppen Gyulát választották magyarországi „hídfőállásuknak” ? — Gyula nagy kihívás a Libertás számára — mondta Lorenzo Lommano. — Itt alakult fél éve az első magyar szervezetünk. Békés megye közgyűlésével kialakult kapcsolataink nyomán olyan helyet kerestünk a megyében, mely a mi tartományunkhoz hasonlóan történelmi hagyományokban gazdag, ahol a város mentes az etnikai konfliktusoktól. Rengeteget segített dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés korábbi elnöke. Olaszország sokat tesz azért, hogy az európai volt szocialista országok a közös Európa részei legyenek. A Libertás a maga lehetőségeivel a sporton, a kultúrán, az idegenforgalmon keresztül igyekszik ehhez hozzájárulni. A Libertás önkéntesekből álló szervezet, nagy szerepet kap működésében a szolidaritás. Városi, járási, tartományi és országos szinteken szerveződik, de például a gyulai Libertás is hamarosan szerves része lesz e rendszernek. A sportot azért állítjuk előtérbe, mert jó eszköz a bűnözéssel, a kábítószerezéssel szemben. — Mihői élnek? — A tagok hozzájárulnak a működéshez. Olaszországban az állam segíti a nonprofit tevékenységet. A megyék, a települések ugyancsak biztos támogatóink. A Belügyminisztérium, az olimpiai bizottság ugyancsak komoly segítséget nyújt. Nem a versenysport végzése a célunk, arra ott vannak a sportegyesületek. Velünk kilenctől kilencvenévesig az sportol, aki kedvet érez hozzá. Nem számít, ki milyen társadalmi rétegből kerül közénk. Tagjaink egy igazolványt kapnak, mely biztosítási kártya is. Sőt, az igazolvány autóbérletre, nyaralási kedvezményekre is jogosít. A gyulai Libertás nagy lehetőség a város számára. Könnyen lehet, hogy állandó bázisa lesz a különféle Libertás-rendezvényeknek, ami komoly idegenforgalmi bevételeket eredményezhet a gyulaiak számára. A mi folyamatos jelenlétünk munkahelyeket teremthet a városban, a rendezvények szállás-, étkezési költségei ide kerülnek, a zsebpénzt itt költjük el. Szeretnénk e lehetőségekről a gyulai illetékeseket informálni, segíteni akarjuk őket a lehetőségek kiaknázásában. Úgy érzékeljük, a megyei vezetők pontosan megértették, hogy miről van szó, ugyanezt sajnos nem mondhatjuk el a gyulai vezetőkről. Elmondtuk, hogy a város számára „testhezálló” idegenforgalomban, sportturizmusban' mi komoly előnyöket tudunk biztosítani, a városban a szükséges feltételeket azonban helyben kell biztosítani. Ehhez megfelelő létesítményi, intézményi háttérre lenne szükség. A fiatalok idegennyelvi képzését is komolyan kellene venni, ha nemzetközi turizmust akarnak. S bizony megfelelő programokat kellene kínálni a városba várandó fiataloknak. A Libertás magyar- országi térhódítása iránt Olaszországban nagy az érdeklődés. A gyulaiak híre eljutott országos elnökünkhöz, dr. Giovanni Fabrizzihoz is. Az országos al- elnök, Vincenzo Suriano velem együtt különösen szívügyének tekinti a gyulai kapcsolatot. — Mit tudhatunk meg önről? — Campobassói vagyok. Jó barátomnak mondhatom az olasz politika egyik kiválóságát, di Pietrót. A demokráciáért és a törvényességért harcolok, feladatomnak tekintem a fiatalok nevelését. Most vagyok negyvennégy esztendős. Gátfutó voltam, aztán karatés lettem. Jogi egyetemet végeztem Nápolyban, közgazdasági diplomát szereztem Campo- bassóban. De igazából talán félig szociológus, félig közgazdász vagyok. Ilyen irányú kutatásokat is folytattam, amikor az egyetemen dolgoztam. Most Mulise tartomány köz- igazgatási vezetésében tevékenykedem, a turizmus tartozik hozzám. — Nincsenek tervei a nagy- politikával? — Biztatnak, hogy lépjek a politika országos színterére. Két év múlva várhatók a választások... Korábban a kereszténydemokrata pártban hittem, ma inkább Antonio di Pietro felé hajlok, aki antifasiszta, an- tikommunista, középpárti politikát folytat. Azt viszont sietve hozzá kell tennem: a Libertás teljesen politikamentes! Két gyermekem van: Cristian tizennégy, Celenia tizenegy éves. Kiss A. János Dr. Lorenzo Lommano (a kép előterében) a megyegyűlés elnökének fogadásán a Gyulai Libertás Egyesület titkárának, Oltean Florentinának tolmácsolásával tanulmányozza a lapunkban róluk megjelent írást fotó: lehoczky Péter A kontinens kovásza: az euro Az új pénztől várja az Unió a földrész politikai összekovácsolását Történelmi előzmények nélküli lépésre készül tizenegy állam. 1999. január elsején bevezetik a közös európai fizetőeszközt, az eurót. Szakértők békés forradalomról beszélnek, amelynek eredményeképpen létrejön az Egyesült Európa. Negyven éve hívták életre az Európai Gazdasági Közösséget, amely hozzálátott a földrész nyugati felének gazdasági és politikai összekovácsolásához. Valaha - még a múlt évszázadban - álmodta meg Victor Hugo az Európai Egyesült Államokat, ám csak a második világháború után vált időszerűvé a gondolat valóra váltása. A nemzetállami széttagoltság elsősorban gazdasági szempontból bizonyult tarthatatlannak, majd az amerikai és az ázsiai térség előretörésével mindinkább egybeforrtak a Közös Piac (későbbi nevén: az Európai Unió) országai. Az 1989. évi átalakulás, a Szovjetunió felbomlását követő változás páratlan esélyt ad az eddig kívül rekedt országoknak, hogy a közös Európa szerves részévé váljanak. Ez a földrésznek is jót tesz: mint nagyobb gazdasági egység jobban állhatja a versenyt, és nagyobb tekintélyt vívhat ki a világon. Carter amerikai elnök tanácsadója, Brzezinski egykor azt mondta, hogy Európa politikailag nem egyéb az Egyesült Államok protektorátusánál. A közös külpolitika hiánya a balkáni háború kezelése kapcsán őt igazolta. Gazdaságilag sincs minden rendben az Unióban. Joggal jósolták a közgazdászok, hogy a jóléti állam hosszú távon nem tartható fenn, ráadásul jelenleg több mint 18 millióan vannak munka nélkül a közösség országaiban. Vezető európai politikusok most az eurótól várják a megoldást. Májusban fogják meghatározni a nemzeti valuták átváltási arányait, és véglegesen eldől, ki vesz részt a jövő évtől a valutaunióban. Még tavaly is úgy vélték, hogy ezeknek az országoknak a száma jóval alacsonyabb lesz a most tervezettnél. Közben kiderült: Görögországot leszámítva valamennyi tagállam - tehát tizennégy - teljesíti a feltételeket. Nagy-Bri- tannia, Svédország és Dánia viszont, tekintettel a lakosság erős euroellenes hangulatára, egyelőre lemondta részvételét. A közvélemény-kutatások kimutatták: meglehetősen vegyes a közös európai valuta fogadtatása. A „puha líra” országában, Itáliában nagy a lelkesedés (az olaszok 74 százaléka van mellette), míg a németek, a skandinávok és a britek berzenkednek. Az Európai Unió lakosságának átlagát véve az ellenzők alig vannak kevesebben a pártolóknál (47 százalék mellette, 40 ellene). Az integrációs szervezet brüsszeli központjában úgy fogalmaznak: akkora az euro szószólóinak elszántsága, hogy szóba sem jöhet a bevezetés elhalasztása. A „felülről vezényelt forradalom” nyomán - ahogyan a szervezet leglelkesebb hívei hangsúlyozzák és remélik - az egyesült Európából igazi szuperhatalom lehet. Gazdasági erejét és lakóinak. számát tekintve ugyanis máris lekörözte az Egyesült Államokat, sőt az erős eurónak köszönhetően kivédheti majd a dollár és a jen valutapiaci ingadozásait is. Vajon reális elképzelés, hogy idővel „európai hadsereg” is felállítható lesz, sőt a földrészt közös kormány igazgatja? Talán. A kétkedőket a történészek arra figyelmeztetik: már sok mindent megéltünk - akár az elmúlt tíz év alatt is -, ami a legélénkebb fantáziát is felülmúlja. Toronyi Attila Magyar és német fiatalok a közösségről Ha Európára gondolok... Tavaly decemberben, karácsony előtt hét békéscsabai fiatal vett részt a németországi Sonnenberg Nemzetközi Ház egyik konferenciáján. A Harz-hegységben található létesítményt a világháború után hozták létre, a nemzetek közti kapcsolatok, a tolerancia, a közeledés eszméi jegyében. A házban rendszeresen tartanak fiataloknak nemzetközi konferenciákat, találkozókat. A békéscsabai diákok a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző' Iskolán keresztül jutottak el Németországba, az „Egyesült Európa — álom, remény, realitás” címmel rendezett konferenciára. Kissné Lajos Katalin: „Közös Európa-hetet is szeretnénk szervezni” A konferencián részt vevő diákok: Gulyás Anita, Buka Anikó, Merényi Gábor, Cziráki Julianna, Héja Csaba, Strtfler József. A képről hiányzik: Benkó Krisztina FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az iskolának több éves kapcsolata van a sonnenbergi intézménnyel — mondta Kissné Lajos Katalin tanárnő. — A mi diákjaink mellett a belvárosi gimnázium, valamint a közgazdasági és külkereskedelmi szakközépiskola egy-egy diákja alkotta a csoportot. A konferencia — melyen békéscsabai, nagykanizsai, szombathelyi és hannoveri vendégek vettek részt — témái között az Európai Unió története, a fiatalok helyzete az Unión belül, a német szociális modell szerepelt. Emellett persze a fiatalok mindent tudni akartak egymásról, és egy nemzetközi esten a mi csoportunk is bemutatkozott. A szakképző iskola a jövőben szeretné két hasonló profilú, az Unióban működő iskolával felvenni a kapcsolatot. Ha ezek létrejönnek, a csereprogramok mellett egy közös Európa-hetet is szeretnénk szervezni. A hét békéscsabai fiatal egyértelműen pozitívan értékelte a németországi utat. íme néhány gondolat a tapasztalatokról. Benkó Krisztina, belvárosi gimnázium: „Jó dolog volt egy másik kultúrát, az ott élők viselkedését, öltözködését, mentalitását megismerni.” Buka Anikó, közgazdasági és külkereskedelmi szak- középiskola: „Nagyon kedvesek voltak az emberek. Az Unió? Kezdetben sok hátránya lesz a belépésnek, ezek azonban idővel megoldódnak.” Cziráki Julianna, Trefort Ágoston szakképző iskola: „Nagyon jó volt a program, sok újat megtudtam az Európai Unióról. Csak az volt a baj, hogy túl gyorsan véget ért.” Héja Csaba, Trefort Ágoston szakképző iskola: „Tetszett, hogy a kötött programok mellett játékos, kötetlen előadások is voltak. Én az Unión belül a bűnüldözés témaköréből készültem fel, és nagyon sok újdonságot tanultam.” Strifler József, Trefort Ágoston szakképző iskola: „Az Európai Unió mellett azt is megtudtuk, mennyire ismernek, mit gondolnak rólunk magyarokról a német fiatalok.” Merényi Gábor, Trefort Ágoston szakképző iskola: „Én már másodszor voltam Sonnenbergben. Ami először megfogott, azt tapasztaltam most is. A fiatalokat nagyon érdeklik az uniós témák, és a felnőtt előadók is komolyan vettek bennünket. Gulyás Anita, Trefort Ágoston szakképző iskola: „Először voltam külföldön, és fontosnak tartom, hogy megismerhettem a német embereket, kultúrájukat. A különböző programok pedig segítettek jobban megismerni az Európai Uniót.” K. A.
