Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-28 / 23. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1998. január 28., szerda Kisebb koccanásunk utak és vasutak keresztezésének ügyében Nem európai megoldás? A minap „Ajánló sorok sebességmérők emlékkönyvébe'’ címmel jegyzetben fordultam az olvasókhoz, s a közutak, vasutak azonos szintbeli kereszteződéseire született szabályozás némely furcsaságát tettem szóvá. Úgy tűnik, soraim nem annyira az emlékkönyvbe, inkább a sebességmérők emlékezetébe vésődtek be, mely körülmény az újságírót eleve a KRESZ szabályainak lelkes betartására ösztönzi... Félretéve a tréfát: valóban érdemes szólni arról, hogy a jogi szabályozás, az annak hatására született forgalomszabályozási intézkedések megtétele nem a rendőrség feladata volt. Balta János alezredes elmondta: az USA-ban sok helyen acélháló fogja meg a tiltás ellenére sínre hajtani szándékozókat FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — A rendőrség jogalkalmazóként nem tehet mást, mint hogy ellenőrzi a szabályok betartását — mondta Balta János rendőr alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. — Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az érintett jogszabály semmilyen „türelmi időről” nem rendelkezik. Az új szabályok bevezetése előtt felkészülési idő állt rendelkezésre. Magánvéleményem természetesen lehet, de nincs jogom hangoztatni. A jogszabály előkészítésének szakaszában el is mondtam, mit gondolok a közelmúltban bevezetett új szabályozásokról, ám a jogszabály megjelenését követően egyetlen dolgunk van: érvényt szerezni az előírásoknak. Az is tény, hogy a rendőrségről szóló törvény, a rendőrség szolgálati szabályzata szerint differenciáltan kell intézkednünk, nem biztos, hogy mindjárt feljelentéssel kell kezdenünk. — Ha nem az önök hatásköre a szóvá tettek rendezése, akkor kié? — Akié az út, annak dolga a jelzések kitétele. Hangsúlyozni kell: a jelenlegi szabályozás szerint a vasúti kereszteződés előtt elhelyezett veszélyt jelző táblától kezdődik a sebesség- korlátozás. Ellenőrzéseink során azt érzékeljük, hogy ezt vagy betartják a közlekedők, vagy nem. Tapasztalataink szerint a vezetők nem e táblánál, hanem csak a sínpár előtt száz méternyire kezdik csökkenteni járművük sebességét. Az is gyakorlat, hogy a kocsik valamelyest csökkentett, de még mindig szabálytalanul nagy sebességgel haladnak át a vasúti kereszteződésen. — Ilyen ,,mutatványt” éppenséggel rendőrségi járművektől is láthatunk. — Ha közben nem használnak megkülönböztető jelzéseket, akkor ugyanolyan szabály- sértést követnek el, mint bárki más. — Nem lenne jobb a valóban megfelelő helyre sebességet korlátozó táblát elhelyezni? S nem inkább valamiféle sorompók alkalmazása lenne a megoldás — idővel? — Igen drága volna. A jogszabályban megjelenő megoldásnak viszont gyakorlatilag nincs költségkihatása. A sorompók létesítése egyébként a MÁV és az útügyi hatóság dolga. Békés megyében.sok a biztosítatlan út—vasút szintbeli kereszteződés. Nálunk szerencsére sem tavaly, sem az azt megelőző évben nem nőtt az e kereszteződésekben bekövetkezett balesetek száma, súlyos tragédiák sem fordultak elő. — Megkerülhetetlen kérdés: hogyan szabályozzák ezt a helyzetet Európa más országaiban? — Hasonló korlátozás csak Szlovákiában és Csehországban fordul elő. Ott működő fénysorompónál ötven méteren belül ötven kilométeres óránkénti sebességre kell csökkenteni a jármű haladását, ha viszont nincs fénysorompó, vagy nem működik, akkor harminc méteren belül harmincra. Ausztriában ellenkezőleg közelítik meg a dolgot. A hosszabb járművek, járműszerelvények áthaladásának minimális sebességét határozták meg: a tíz méternél nem hosszabbak legalább négy, a tizenhat métert meg nem haladók legalább öt, a huszonkét és fél méteresnél nem hosszabbak pedig legalább óránként hét kilométeres sebességgel kötelesek áthaladni a síneken. Más európai korlátozásról nincs tudomásom. Annak, hogy nem vezettek be hasonló előírásokat, az is oka lehet: biztonságosabb műszaki megoldásaik vannak, s fejlettebb közlekedési kultúrájuk is. Természetesen a mi szabályaink sem képesek kizárni az emberi felelőtlenséget. Az országban a szabályozás bevezetése óta is volt már súlyos baleset ilyen kereszteződésben. — Miként vélekedik a Szarvasi úti helyzetről, mely Békéscsaba közlekedésében nem jelentéktelen mozzanat? — Ennek forgalomszabályozása sem a rendőrség dolga. Azt kell mondanom, hogy a mostanra kialakított helyzet megfelel a jogszabályok által megköveteltnek, a biztonságot szolgálja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más, hasonlóan biztonságos megoldás ne lenne található. Olyan, mely jobban figyelembe veszi a közlekedők egyéb érdekeit is. Az adott szakaszon lévő, kijelölt gyalogos átkelőhelyen valóban csak munkakezdéskor és a munkaidő befejezésekor jelentkezik értékelhető forgalom, s nem állandó jelleggel. A közlekedési felügyelet is hozzánk hasonlóan értékelheti a helyzetet: ha megfelel az előírásoknak, hivatalból nem kifogásolható. Javasoltam a közlekedési felügyeletnek: üljünk le az út kezelőjével. Biztos vagyok benne, hogy a közútkezelő nem zárkózik majd el a biztonságot szolgáló jobb megoldástól. Azért érdemes erről tárgyalni, mert a jogalkotó nyilvánvalóan soha nem gondolhat az általánostól eltérő valamennyi élethelyzetre. Arra sem, hogy van olyan kereszteződés, melyen évente csak egykét vonat halad át, ráadásul egy olyan forgalmú és jelentőségű közutat érintve, amilyenről beszélünk. Bizonyos vagyok benne: a MÁV-val együtt megfelelő műszaki megoldás található arra, hogy akár visszaállítható legyen az óránkénti hetven kilométeres haladás. Kiss A. János Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi legyen a minimálbér? Hajdú Gyula, 23 éves, szeghalmi munkanélküli: — Szerintem mindig az egyén adottságaitól, helyzetétől függ, hogy egy ember mennyi pénzből tud megélni. Ezért én a minimálbért nem egységesen, hanem az egyéni megélhetési lehetőségek figyelembevételével állapítanám meg. Aki például albérletben lakik, annak több kell, mint akinek saját lakása van. Szintén több kell a családosoknak, mint az egyedülállóknak. Én jelenleg már 18 ezer forintos fizetésből is ki tudnék jönni. Nagy Imre, 60 éves, füzesgyarmati nyugdíjas: — Ha a legkisebb hazai fizetés 30-35 ezer forint lenne, télen még akkor sem jönne ki belőle az ember. Nekem 19 500 forint a nyugdíjam, s ebből a téli hónapokban 17 ezret fűtésre költők. Ilyenkor megélhetésre szinte semmi sem marad. Higgyék el, nagyon spórolni kell, hogy valahogy túléljük a telet! A nálunk fiatalabbaknak pedig még több pénz kell. Hisz akinek gyermeke van, annak minden téren sokkal nagyobb a kiadása. Papp András, 65 éves, körösla- dányi nyugdíjas kereskedelmi főosztályvezető: — Meglátásom szerint az elfogadható minimálbér nettó 25 ezer forint lenne. Bár ez az összeg sem sok. A minimálbért általában a fiatal pályakezdők kapják. Ők családalapítás előtt állnak, s a legtöbb esetben lakásuk sincs. Mindkét kihívás megoldása komoly anyagiakat emészt fel. Aztán jönnek a gyerekek. S a család személyi gyarapodása a terheket, kiadásokat is tovább növeli. Ezért a 30 ezer sem lenne sok minimálbérnek. Pálfi Gyuláné, 68 éves, szeghalmi nyugdíjas: — A mai árak mellett a 35- 40 ezer forintos minimálbér sem lenne magas. Nagyon sokan igen szerény jövedelemből élnek. Az idősek ezt még csak- csak kibírják, de a fiataloknak nagyon nehéz. Akinek több családja van, sokba kerül a gyerekek ruháztatása, élelmezése, taníttatása. Éppen ezért jó volna, ha már végre nemcsak az árakat, hanem a béreket is mielőbb látványosan emelnék. Magyari Barna FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER / Újabb elemekkel bővült a vád Százmilliós, jövőbeni vagyon volt a biztosíték Az egykori Agrobank szarvasi fiókjának vezetőit, minisztériumi tisztségviselőket, vállalkozókat érintő büntetőügyben, amelyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más cselekmények miatt állnak bíróság előtt a vádlottak, a legutóbbi tárgyaláson, decemberben a megyei főügyészség újabb elemekkel bővítve, módosította a vádat. A tárgyalássorozat folytatásaként tegnap a megyei bíróságon dr. Domokos Jenő tanácsa előtt dr. Fazekas Géza ügyész ismertette a módosítást. Az ügyész kifejtette, hogy az ipari minisztérium piaci főosztályának vezetője, dr. D. J. az intervenciós alap felhasználási szabályzata előírásait, az állami pénzügyekről szóló törvény, illetve végrehajtási rendeletének egyes rendelkezéseit, azaz a felelős, ésszerű gazdálkodásra vonatkozó kötelezettségét megszegve nyújtott 15 millió forint visszterhes hitelt a Milkway Kft.-nek, hiszen a szóban megjelölt tényleges cél nem lett volna támogatható. Nem vizsgálta többek között, hogy a pályázatban vállalt célok eléréséhez megfelelő anyagi és tárgyi feltételekkel rendelkezik-e. A vagyoni hátrány — az ügyész szerint — mindezekkel is összefügg. Ugyancsak a törvénnyel ellentétben a főosztályvezető nem ellenőrizte le, hogy a 15 milliót az örménykúti telepen mire fordították, illetve nem intézkedett időben a pénz behajtására, pedig tudta: az összeget más célra fordították. A vádirat rámutat a III. rendű és a IV. rendű vádlott, dr. Cs. L. és K. F. felelősségére, akik dr. D. J.-t és egy másik minisztériumi tisztviselőt, B. L.-t — valótlan tartalmú pályázat benyújtásával — kötelességszegésre és vagyoni hátrány okozására bírták rá. Az ügyész szintén bővítette azoknak a jogszabályoknak a körét, amelyeknek rendelkezéseit — álláspontja alapján — dr. D. J. megszegte, s így nyújtott, az előzőhöz hasonló módon, 20 milliós hitelt a Mu- Lat—Milkway Kft.-nek. Az ügyész kifogásolta, hogy a Mu-Lat—Milkway Kft.-t 50 milliós törzstőkével működő társaságnak tüntették fel, holott a jogszabályokban előírt pénzbetéteket nem fizették be, így a Milkway a 18 millióból csak 2 milliót adott. A biztosítékként felajánlott sajtüzem értékét 100 millióban határozták meg, s ez ugyancsak eltér a valóságostól. Az elhangzottak után dr. Cs. L. — a cég egyik ügyvezetője — viszont ismét elmélyedt a '90-es évek elején történtekben. Válaszából kitűnt, hogy biztosítékként 100 milliós jövőbeni vagyont jelöltek meg. Nem maradt el a másik ügyvezető, Carmina Arena fémjelezte olasz partner felemlegetése sem: az új, szokatlan technológia tanulmányozása annyira lekötötte őket, hogy nem tiltakoztak az itáliai által apportált tárgyak értékmegállapítása ellen, pedig fakeretes vajdarabolót és más múzeumi darabokat hoztak a külföldön látott vadonatúj berendezések helyett. Az IKM volt főosztályvezetője úgy vélte, az állami pénzügyekről szóló törvény nem rendelkezik külön az állami alapokról. A visszterhes hitelt igyekeztek a legszigorúbb feltételek mellett nyújtani és a fel- használást ellenőrizni. Azzal is védekezett, hogy az intervenciós alap kezelői számára az elszámoltatás és ellenőrzés lehetőségként és nem kötelező feladatként volt előírva. A tárgyalás a másodrendű vádlott kihallgatásával február 2-án folytatódik. L. E. Zöld utat kapott a töktermesztés Sarkadon Úgy tűnik, Sarkad városa bizalmat szavazott a településen már harmadik éve jelen lévő osztrák Inda Kft. további működésére. A kft. ügyvezető igazgatója, Jozef Jäckl az elmúlt hetekben azzal a kéréssel kereste fel az önkormányzat vezetését, hogy a város gyorsított eljárással tárgyaljon az egykori Szellőző Művek ikercsamokának bérbeadásáról, amelyre ők is pályázatot nyújtottak be. A kérelmüket azzal indokolták, hogy az olajtök termelésére hozzájuk szerződött családokkal fel kell mondaniuk az eddig megkötött szerződéseket, ha nem lesz kilátásban megfelelő épületük a feldolgozáshoz. Ezen a tárgyaláson azt a választ kapták, hogy a testületi döntés szerint minden pályázónak ki kell várnia az egyébként igen rövidre szabott pályázati időt. Ennek határideje január 21-én járt le, a gazdasági bizottság 22-én tárgyalta a felhívásra benyújtott anyagokat, illetve anyagot, hiszen az egyetlen pályázó az Inda Kft. volt. Dönteni azonban a tegnapi testületi ülés volt jogosult. Akadtak ugyan képviselők, akik szerint lehetett volna részletezőbb is a kiírás, ám miután kiderült, hogy a pályázat a korábbi rendeletüknek megfelelően lett szövegezve, elálltak a vitától, s valamennyien elfogadták az Inda pályázatát. A kft. jelenlévő ügyvezetője pedig azzal biztatta a városatyákat, hogy az ötéves bérlettel párhuzamosan cége Európa legmodernebb olajtökfeldolgozó üzemét fogja felépíteni Sarkadon. —ria Gyula, a turisztikai régió központja A választási ciklus utolsó polgármesteri találkozóját tartották a minap az orosházi kistérség településeinek első emberei. A tanácskozáson részt vett Vastagh Pál igazságügyminiszter, a terület országgyűlési képviselője is. A fórumon az idegenforgalmi fejlesztésekről esett szó. Pócs Ervin, az Ipari, Keres- kedeljni és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kifejtette, a turizmus a következő évszázad három legdinamikusabban fejlődő ágazata közé tartozik majd. A kérdés csak az, Magyarország fel tud- e szállni erre a gyorsan robogó expresszre. A fejlesztések érdekében a közelmúltban kilenc turisztikai régióra osztották az országot, ezek egyike a Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyét felölelő régió, amelynek központja Gyulán lesz —jelentette be Pócs Ervin. A régiók alapvetően alulról építkeznek, éppen ezért a minisztérium jelentős mértékben támogatja a kistérségi turisztikai társulások létrejöttét. Egyebek mellett 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással segítik a kistérségi turisztikai tervek elkészítését. A közelmúltban elkészült a régiók úgynevezett vonzerő-leltára is, amelyek szintén kiindulópontként szolgálhatnak a regionális turisztikai fejlesztésekhez. K. E.
