Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

1998. január 27., kedd HAZAI TÜKÖR A pénz körül vitáztak Szeghalmon t— A költségvetés másfél száza­lékán vitatkoztunk közel másfél órát — összegezte Kosaras Béla polgármester a Szeghalom idei költségvetésének első olva­sata tárgyalásakor történteket a tegnapi képviselő-testületi ülé­sen. A sárréti város a tavalyi 904 millió 900 ezer forint helyett idén csupán 780 millióból gaz­dálkodhat. A csökkenés részben abból ered, hogy a helyi utóke­zelő kórház tavaly átkerült a megyei kórházhoz. A másik ok az, hogy kevesebb ingatlanérté­kesítés várható az idén. Több képviselő a nyugdíja­soknak és az egyháznak nyúj­tott támogatásokat találta ma­gasnak. Mások a versenysportra szánt keretet kívánták növelni. A témában hosszú és meddő vi­ta alakult ki. Ezek lezárásakép­pen dr. Haraskó Petemé képvi­selő megjegyezte: jelentéktelen, de nem apró dolgokon vitatkoz­tunk. Az viszont kár, hogy olyan jelentős dolgokról, mint például az intézmények működ­tetése, amely megoldott, nem esett szó. A felvetett módosító javasla­tok a szavazáskor nem kaptak támogatást, így mind az egyház (1 millió), mind a nyugdíjasok (800 ezer), mind a versenysport (1,4 millió, plusz létesítmény­üzemeltetés 1,4 millió) az ere­detileg tervezett összeget kapja meg. M. B. Változik az irányítószám Technikai fejlesztéseket tervez a posta A Magyar Posta Rt. az irányí­tószám-rendszer kibővítését, és a küldeményeken elhelye­zett vonalkód bevezetését fon­tolgatja - jelentette be tegnap Doros Béla, a részvénytársa­ság vezérigazgatója. Éppen negyedszázada vezették be Magyarországon az irányí­tószám-rendszert, amely akkor szinte forradalmasította a kül­demények továbbításának ha­gyományos gyakorlatát. Egy­úttal a posta számára lehetővé tette a magasfokú gépesítés be­vezetését. E rendszer továbbfejlesztése, illetve a kódjelezés bevezetése több százmillió forintba ke­rülne. A szakemberek egyelőre elemzik, hogy a technikai meg­újításnak rövidebb-hosszabb távon milyen gazdasági kihatá­sai lennének és mikor tudnák beilleszteni a fejlesztési ter­vekbe. Tény, hogy idén a posta 6 milliárd forintot fordíthat fej­lesztésekre - szemben a tavalyi négy és fél milliárddal. A korszerűsítés egyébként nekünk, ügyfeleknek azt jelen­tené, hogy négy- helyett ötje­gyű számot kellene a küldemé­nyekre írnunk. A plusz egy szám viszont számottevően megkönnyítené a kézbesítők munkáját, s a küldemények rö- videbb idő alatt jutnának el a címzettekhez. A vonalkód a küldeményre vonatkozó legfon­tosabb adatokat tartalmazná, s ennek révén növekedne a kéz­besítés biztonsága. Több a rendőr, de még mindig kevés Országos munkaértekezlet fotó: feb/kallus A kormányzati beavatko­zásnak köszönhetően a rendőrség adósságállomá­nya az elmúlt évben kezelhe­tővé vált, de a szervezetnek idén is szigorú feltételek kö­zött kell gazdálkodnia. Erről szólt tegnap Kuncze Gá­bor belügyminiszter. El­mondta, hogy tavaly összesen 514 ezer bűncselekmény vált ismertté az országban, s ezek mintegy 43 százalékát nem 1997-ben, hanem korábban követték el. A bűnmegelőzés érdeké­ben, a közbiztonság fenntartá­sára rendőrök tavaly összesen egymillió órával többet töltöt­tek a közterületeken, mint a korábbi esztendőkben. A belügyminiszter jelentős eredményként könyvelte el, hogy 1996-ban megállt a rendőrség létszámának csök­kenése, s a létszámhiány ta­valy már 10 százalék alá csökkent. Kuncze Gábor bejelentette, hogy a 8,5 milliárd forintos fejlesztési program révén a tűzoltóság is megújulhat. A tárca vezetője a fő felada­tok közé sorolta a bűnmegelő­zés erősítését, a rendőrségi lét­számhiány megszüntetését, il­letve azt, hogy csak hivatásos határőrök teljesítenek majd szolgálatot. Tart még a vizsgálat az emberi szövetek kivitele ügyében A csontok is engedélykötelesek A legújabb információknak ellentmondó korábbi televíziós nyilatkozatok után Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka tegnap, a vámnap alkalmából, újság­írók előtt elmondta: még mindig tart a vizsgálat az országból kivitt emberi szövetanyag ügyében. Lehetséges, hogy később szakosított vámkirendeltséget is felállítanak a hasonló félre­értések elkerülése érdekében - tette hozzá a vámparancsnok. Még nem fejeződött be annak vizsgálata, hogy a miskolci kórházból kikerült emberi szövetek kiviteléhez a mis­kolci vámhivatalhoz érkezett- e vámkezelési okmány - szö­gezte le tegnap Arnold Mihály. Éhhez kapcsolódva az orszá­gos parancsnok rámutatott: az emberi szövetek külföldre vi­telét, amennyiben azt orvosi célokra vagy tudományos ku­tatásra használják, jogszabá­lyok rendezik. A csontok, szövetek a kivitel szempontjá­ból engedélyköteles árunak számítanak. Az emberi szövetet az or­szághatáron vagy végleges szándékkal lehet átvinni, vagy ideiglenes céllal és visszaho- zatali kötelezettséggel. A vá­mosoknak mindkét esetben vizsgálniuk kell, megvannak-e a megfelelő vámokmányok. A jelenlegi információk szerint a miskolci vámhivatal­hoz nem érkezett vámkezelési okmány, de elképzelhető, hogy az érintettek más vámhi­vatalnál, például a ferihegyi vámhivatalnál adták le azokat. Arnold Mihály elmondta még: a vámőrség fontolgatja, hogy a visszaélések elkerülése érdekében szakosított vámhi­vatalt hoznak létre. Bejelen­tette, hogy munkatársai a mis­kolci eset ügyében felveszik a kapcsolatot a német társható­ságokkal is. Mennyi járulékot fizetünk? A társadalombiztosítási járulé­kok mértéke 1998. január 1-jé- től összességében nem emelke­dett. A munkáltatókat továbbra is 39 százalékos járulék terheli. Ebből 24 százalék a nyugdíjbiz­tosítási, 15 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék. A munkavállalók egyéni já­ruléka 10 százalék maradt. A biztosítottakra háruló egyéni, 10 százalékos befizetés összeté­tele azonban megváltozott. A nyugdíjalapra a korábbi 6 szá­zalék helyett 7 százalékot, ezzel szemben az egészségbiztosí­tásra 4 helyett 3 százalékos já­rulékot kell fizetniük. Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője érdeklődésünkre elmondta:- A járulékalapot képező jö­vedelmek köre lényegében nem változott, csupán kiegészült. így beleszámít a hivatásos ne­velőszülői díj, valamint a ta­nulószerződésben meghatáro­zott anyagi juttatás is. Külön kell szólni a munka- vállalók, illetve a biztosítottak által fizetendő - már említett - 10 százalékos járulékról. Amennyiben valaki a hagyo­mányos, társadalombiztosítási nyugdíj várományosa, akkor a 3 százaléknyi egészségbiztosí­tási járulék mellett 7 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie. Ha viszont magánnyugdíj­pénztár tagjáról van szó, akkor a 3 százalékos egészségbiztosí­tási járulék mellett 1 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék fize­tendő. hiszen a fennmaradó 6 százalék tagdíjként a magán­nyugdíjpénztárba kerül. N. Zs. Női tisztek a hadseregben A szebbik nem még mindig kisebb szerepet játszik a közéletben Hamarosan új színfolttal gazdagodik a magyar honvédség. Az idén végeznek a katonai főiskolákon azok a nők - szám szerint harminchármán -, akik négy évvel ezelőtt elsőkként felvételizhettek. Ez teszi majd lehetővé, hogy az eddig kizáró­lag férfiaknak fenntartott parancsnoki beosztásokban ezen­túl nők is dolgozhassanak. Mindez tegnap hangzott el azon a konferencián, ahol a katonanők, illetve a seregben munkát vállaló lányok, asszo­nyok helyzetét értékelték. Koós Anna, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi és kulturális kapcsolatok főosztá­lyának vezetője elmondta: a főiskolákról kikerült nőknek feladatuk ellátásához sok dip­lomáciai érzékre és kitartásra lesz szükségük. Ez annál in­kább igaz, mert az eddigiektől teljesen eltérő helyzet nem­csak nekik lesz új, hanem a férfiaknak is. A magyar hadseregben mintegy 2200 katonanőt fog­lalkoztatnak, 22 százalékuk különböző rendfokozatú tiszt, 78 százalékuk pedig tiszthe­lyettes. A női katonatisztek egyharmada orvos. Bolgár Judit mérnök-ezre­des, pszichológus egy négy évvel ezelőtti kutatás tapaszta­latait idézte fel, s az azóta el­telt esztendők tanulságait vonta meg. Elmondta: a 144 kérdőív alapján készített fel­mérésből az derült ki, hogy a katonanők többsége szemé­lyes motivációból választja ezt a hivatást, például azért, mert környezetében van katona. Tóth Olga szociológus álta­lában elemezte a nők helyzetét a közéletben. A parlamentben 11 százalék, a polgármesterek között 10, az önkormányza­tokban pedig 20 százalékos a nők aránya, s ez kevés. Bősi tárgyalások. Közeled­tek az álláspontok a dunacsúnyi és a dunakiliti duzzasztóművek közös üzemeltetéséről a bősi magyar-szlovák tárgyalások hétfői, budapesti fordulóján - állapítja meg a találkozó végén kiadott közös közlemény. A következő tárgyalási nap feb­ruár 2-án, Pozsonyban lesz. Szabaddemokrata nem. A Szabad Demokraták Szövet­sége támogatja az Alkotmány- bíróság működőképességének fenntartását. Elfogadhatatlan viszont számukra az a terv, hogy a hivatalban lévő közjogi tisztségviselők mandátumának idejét hosszabbítsa meg az Or­szággyűlés - nyilatkozta Hack Péter SZDSZ-es ügyvivő az­után, hogy a kormánypártok képviselői az igazságügy-mi­niszterrel egyeztettek az alkot­mánybíróság ügyében. Még hiányzik aláírás. Eddig mintegy 40 ellenzéki ország- gyűlési képviselő jelezte aláírá­sával, hogy támogatja a Fidesz országgyűlési képviselőcso­portja által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a Xénia-ügy tisztá­zására - közölte Pokomi Zol­tán, a Fidesz frakcióvezetője. A vizsgálóbizottság felállításához a képviselők egyötödének aka­rata szükséges. Több mint száz jegy elkelt. Nagy érdeklődés kíséri a 65 éven felüli nyugdíjasok febru­ártól érvényes,, kedvezményes utazási lehetőségének beveze­tését. A tegnapi első napon a Malév központi jegyirodájában több mint háromszázan váltot­tak sorszámot. Az ügyfelek egyharmada olyan 65 éven fe­lüli nyugdíjas volt, aki rögtön helyet is foglalt a Malév saját üzemeltetésű európai járatainak valamelyikére. Demszky nagyon bizakodó. A koalíció és az ellenzék kö­zötti küzdelem lényegében el­dőlt: a választások tétje tulaj­donképpen az, hogy a szocialis­ták egyedül is képesek-e meg­szerezni a többséget - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere azon a hétfői tájékoztatón, amelyen a február 28-ai küldöttgyűlés elé kerülő választási programtervezetet ismertették az SZDSZ vezetői. Bírósági meghallgatás. Üz­leti szempontból az egyedüli célravezető eszköznek, illetve a privatizációs szervezet számára jelentős gazdasági hasznot hozó döntésnek minősítették Tocsik Márta tanácsadói meg­bízását hétfőn a bíróság előtt az ÁPV Rt. igazgatóságának ko­rábbi tagjai, Bessenyei Zoltán és Spanyol József. A Tocsik Márta és társai ellen indított büntetőper elsőrendű vádlottját február 2-án hallgatják meg. 35 millióból 75 millió hamisat 75 millió forint értékű hamis ötezrest találtak a Nógrád megyei rendőrök egy rutinellenőrzés során szombaton Nemti község közelében P. István 47 éves ózdi nyomdász Volkswagen Golf­jában. Később kiderült: a pénzcsináláshoz a férfi a Németor­szágból származó, fémszálas papírt és az egyéb kellékeket P. Ferenc 34 éves nyíregyházi vállalkozótól kapta. P. I. két nyomdát is üzemelte­tett a városban. A helyiek úgy tudják, hogy amíg csak a kohá­szat tőszomszédságában talál­ható „kis Polip” termelt, a vál­lalkozó legális munkákból gya­rapodott látványosan. A Bor­sodi Nyomdától megvásárolt, a város szélén álló nagyobbik te­lep azonban erőn felüli falatnak bizonyult. P. hitelkérelmeit - saját forrás hiányában - több­ször is elutasították, miközben a vállalkozó adósságai nőttek. A pénzcsináláshoz P. Ferenc nyíregyházi fiatalember nyúj­tott segédkezet: a tavalyelőtt Budapesten eltűnt többtonnányi német bankjegypapír utolsó „morzsáit” ajánlotta fel, s némi készpénzt is adott. Összesen 35 milliót invesztált azzal a felté­tellel, hogy társa saját nyomda­gépein 75 millió forintnyi ha­mis ötezrest állítson elő. P. István 1997 májusától ké­szült a nagy munkára, a bankók színe mégsem lett kifogástalan. A hitelező nem is vette át az árut, hanem visszakövetelte a befektetett igazi pénzt. Nem tudni, hogy a megszorult nyomdász Ózd és Hatvan kö­zött (ez utóbbi városban várta P. Ferenc a vállalkozót és a tar­tozást) kinek akarta eladni a szállítmányt, mert társával együtt őrizetbe vették. A Magyar Nemzeti Bankhoz még nem jutottak el az Ózdon készült hamis bankók - mondta érdeklődésünkre dr. Radó Ákos főosztályvezető, aki szerint egyszínnyomású, könnyen fel­ismerhető utánzatokról van szó (a valódi pénzzel szemben az ilyen „bankjegy” sima, dombo­rulat nem érzékelhető rajta). Az élethű bankók előállításához nem elég a jó minőségű pénz­papír, többszínnyomásra képes, drága bankjegynyomó is kell. Az ilyen kényes gépeket-gyártó cégek azonban számon tartják vevőiket. Takács-Deregán Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Megmondjuk, milyen szerető • Vészhelyzetek (majdnem) minden házasságban • Állatkert a munkahelyen • A békülés világbajnokai Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
Thumbnails
Contents