Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17-18 / 14. szám
Közelről Negyedik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. január 18., vasárnap Hímek Közmunka. (1) A közmunkások finanszírozása az idén változik, ugyanis most csak 40% támogatást ad a foglalkoztatáshoz a munkaügyi központ. Mezőko- vácsházán emiatt várható, hogy lényegesen kevesebb közmunkásnak tudnak munkát biztosítani, ami viszont azt eredményezi, hogy sokan nem tudják megszerezni az előírt munkaórát. Jó lenne, ha a munkaügyi tárca jobban megbízna az önkormányzatokban és a helyi szervezett munkákat finanszírozná legalább 70%-kal. Bírság nélkül, (cs) Az új esztendő első napjait mindenki kalkulációval tölti, nézegeti a csekkeket, vajon mindent befizetett-e. Január 15-e jelentős dátum az adózás szempontjából is. Erre hívta fel az adózó állampolgárok figyelmét egy hirdetmény Orosházán. Eddig lehetett ugyanis mulasztási bírság nélkül befizetni az orosháziaknak a gépjármű- és építményadójukat. Pályázatokról. (1) Med- gyesegyházán az idei költségvetési célokban nem csak az önkormányzatnak törvényben előírt fenntartási területeken várható teendőket kell meghatároznia, legalább ilyen fontos a pályázati irányok kitűzése is — mondták. Ilyen például az engedélyezés alatt .levői szennyvízcsatornázás II. üteme, valamint a tavaly márciusban megépült tisztítótelep és az I. ütemű beruházások próbaüzeme. Költségvetés. (1) A mezőkovácsházi önkormányzat megkezdte az idei költségvetés-tervezet előkészítését, amelyhez a képviselők — a lakossági jelzéseket is figyelembe véve - gyűjtik az elvégzendő feladatokat. Feltehetően az idén is több „szűrőn” átmentő tárgyalássorozat, bizottsági ülések, érdekvédelmi szervek meghallgatása után kerül majd a testület asztalára. Tavaly 460 millió forintból gazdálkodott a város és az ismert normatívák szerint az idén is hasonló összeg várható, amely azonban reálértékben kevesebbet jelent. Nemzetközi kiillembíró és aranykoszorús mestertenyésztő A dobermanos manus ba visszahívnak bírálni, az megállta a helyét. Nos, engem többször meghívtak azóta. Kiállításokon mindig a kutya pillanatnyi fprmáját nézem. Csak A helytelen szemlélet akár a fajta halálát is okozhatja. mellékesen jegyzem meg: a németeknek, olaszoknak, oroszoknak és litvánoknak nagyon jó a doberman állományuk, mindez óriási kutyaszeretettel párosul. Amire büszke lehet még Csépai István: bírált Európa- kiállításon, s kiadhatott Eu- rópa-győztes címet, a budapesti világkiállításon a Fiatal világgyőztes címet tőle vehették át. Doberman világkiállításon magyar bírók közül ez idáig ő bírált egyedül, s az általa bírált kutya érdemelte ki a ** világgyőztes címet. — A nyugati országokban a természet- védők nyomására egyre inkább terjed: nem vágják le a kutyák fülét, farkát... — Svédországban bíráltam hosszú fülű és hosszú farkú dobermant. Szörnyű volt látni a slamposságát... Ez a szemlélet a fajta halálát okozhatja, ugyanis az állat elveszíti fajtajellegét és eleganciáját. Ma hazánkban a tulajdonos szabadon dönthet a fül- és farokvágás kérdésében. Szekeres András Az ötvenéves Csépai István szakmája és hobbija szerelmese. A kettő békésen megfér egymás mellett. A békéscsabai nyomdász három évtizede kutyázik, negyedszázada küllembíró. Az évek során kutyás körökben nem csak itthon, hanem egész Európában megismerték nevét. Keneljéből magas tenyószórtékű dobermanok kerültek ki, miközben a bírói körben is helytállt. Szigorú, következetes és megkörnyékezhe- tetlen bíró. Észrevételét, véleményét nem rejti véka alá. — Tizennégy-tizenöt fajta bírálatára van jogosultságom, de valamennyi fajta közül legkedvesebb a doberman... — Honnan a kutya iránti szereteted — Gyerekkori kötődés. Nagyszüleimnél gyakran nyaraltam Békésszentandráson, s ott láttam: az állatokat is lehet tisztán, rendben tartani, igazi társai lehetnek az embernek. A dobermannal hogyan kerültem kapcsolatba? Jó harminc éve volt egy a kutyakiállítás Békéscsabán. Feleségemmel megnéztük, s ott figyeltünk fel egy fekete, égő vörös jegyű, elegáns megjele- ^MM nésű, szép mozgású fajtára. Ez volt a doberman... Az elsőt ’70-ben vettük, azóta csak ezzel a fajtával foglalkozunk. Rólunk elmondható: meglátni és megszeretni... Akkor erről a fajtáról semmit sem tudtunk. — Azóta viszont nagyon is sokat tud,.. ,Nemzetközi ,küllembíró és .aranykoszorús mestertenyésztő. . .1 ■M"'l — Amíg a vasfüggöny működött, nehéz volt az igazi megmérettetés. Nyugatra kutyákkal is csak háromévenként mehettünk kiállításra. Itt is, mint a sportolóknál vagy a művészeknél, világot kell látni, részt kell venni a kiállításokon. A , .Naplemente” kenelnév jól cseng, igazi márkát jelent. Az innen kikerült kölykök felcseperedve, az évek során sikert sikerre halmoztak, szinte minden alomból volt nemzetközi győztes, mi több, International Champion (ICH) győztese is. — Ez utóbbi nagyon komoly eredmény, e címhez a szép küllem mellett szükségeltetik a munkavizsga, a háromszori nemzetközi győzelem, melyeket különböző országokban kell elérnie a kutyának. Az általam tenyésztett állományból származó egyedek a fajta őshazájában, Németországban is bizonyítottak, de hasonló sikert értek el finn, cseh, szlovák, lengyel, jugoszláv, román és francia kiállításokon is - hallom, miközben mellénk telepedik Delfin, a kétéves doberman szuka. Pillanatok alatt felméri a helyzetet, a kutyák különös érzékkel szűrik ki azt, aki szereti őket. Rakoncátlan gyerekként viselkedik, kutyák különös érzékkel szűrik ki azt, aki szereti őket. hozza a játékait, az orrával bökdös, s rövid idő múltán máris a nyakamban lóg a „fenevad”, mert a dobermanok félelmetes kutya hírében állnak. Tény: valóban kemény ez a fajta, őrző-védő munkára kitűnő, ugyanis erre tenyésztették ki, úgy száz évvel ezelőtt. .Csépai István tenyésztői munkája elismeréseként a vitrinben oklevelek, szalagok, serlegek és különféle díjak díszlenek, sorakoznak. — Hogyan lett küllembíró? — A csabai kutyázás atyjának, Sallai Antalnak köszönhetem, hogy bíró lettem. Huszonöt évvel ezelőtt lényegesen szegényesebb volt a kutyás irodalom, nála, az ő segítségével készültem az anatómiai, a kiállítási szabályzatai, az etikai, s nem utolsósorban a fajtaismereti vizsgára. A sikeres vizsga után kezdetben kiállításokon segédbíróként közreműködtem, majd amikor a bírói testület tagjai sorába fogadott, önállóan is bírálhattam. A nemzetközi bírói címet (FCI) több, mint húsz éve kaptam meg. — A dobermanokat hányán bírálják az országban? — Legfeljebb tizenöten. — Első hazai és nemzetközi kiállítására hogyan emlékszik vissza? — Először Mezőtúron bíráltam önállóan. Mit mondjak, izgultam. Külföldön, Norvégiában ’76-ban debütáltam ring- ben bíróként egy speciális kiállításon, ahol több, mint száz dobermant vezettek fel. Működésemről a norvégok a magyar bírói testületnek elismerő levelet küldtek. — Ön kutyacent rikus bíró hírében áll... — Tény: a tenyésztők megnyugvással veszik tudomásul, ha én bírálok. Nálam nem az számít, hogy ki fogja a póráz végét. — Ki a jó bíró? — Az, akit annak tartanak. Az én mondá WM som: a győztesek elégedettek, a vesztesek elégedetlenek, s ez mindig így lesz. Számomra az a legnagyobb érdem, ha a ■■ vesztes kutya gazdája gratulál, s megköszöni észrevételeimet. — Gondolom, vannak élményei... — Évekkel ezelőtt Jugoszláviában bíráltam. Köztudott, hogy az ottani emberek nagyon temperamentumosak, s nem ritkán a rinbe is bemennek. Egy ilyen eset kapcsán félbehagytam a bírálatot, s elvonultam. Közöltem: ha rend lesz, akkor üzenjenek értem, folytatom. így is történt. Egy másik alkalommal az egyik jónevű belgrádi tenyésztő minden osztály- ® ban felvezetett egy schnauzert, s valamennyiben második lett. Nehezen emésztette meg, a kiállítás után magyarázatot kért. Elmondtam m neki észrevételeimet. Két évvel később ugyanezzel a tenyésztővel Magyar-országon találkoztam egy nemzetközi kiállításon, s legnagyobb meglepetésemre szuper kutyákat vezetett fel, mindegyik győzött saját kategóriájában. Csak később tudtam meg, megfogadta tanácsaimat, típust váltott. Vallom: akit JugoszláviáCsépai István Delfin és többi kutyája által nyert díjak társaságában A SZERZŐ FELVÉTELE Közéleti lap Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszám: (66) 450-450. Terjeszti: a Népújság Kft. és „DÉLHÍR” Rt. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Petőfi Nyomdájában, Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Nyomdaigazgató: Fábián Endre. HU ISSN 1418-1762 A finn zsaru nem élvez korkedvezményt Elégedett mosollyal nyugtázom, hogy már a Mikulás országában Is olvasott a Békés Megyei Hírlap. No, nem ez a kedvenc napilapja a finn rőt szakádénak, de az biztos, hogy Orosháza testvérvárosának rendőrkapitánya előtt ez a név már nem cseng ismeretlenül. A kuusankoski zsaru irodája falán ugyanis az orosházi városi térképpel és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság két karjelzésével együtt békésen megfér a Hírlap emblémája is. S hogy miként kerülhetett hírünk Lappföldre? Szalai Ferenc orosházi rendőrkapitány elbeszéléséből kiderül: — Amikor hivatalosan is aláírta a két város a testvértelepülési megállapodást, meghívást kaptam én is a távoli országba. A szívélyes invitálásnak nemrég tettem eleget, amikor az ország függetlenné válásának 80. évfordulóját ünnepelték. Az orosházi delegáció tagjaként találkoztam testvérvárosunk polgármesterével, Reijo Huttunennel, valamint Airno Rantiainen rendőrkapitánnyal. Vele egy egész napot együtt töltöttem - osztotta meg élményeit velünk az orosházi kapitány, aki vendéglátójától többek között azt is megtudta, hogy Finnországban nem divat az egyenruhások korkedvezménye. Őszülő halántékkal 62 éves korukig szolgálják a köz rendjét, biztonságát. Ki tudja (!?), miért, de ott komoly tekintélye van a rendőrnek. A 22 ezer lakosú Kuusankoskiban 20 zsaru dolgozik, két Ford Monde- óval és egy VW Transpor- terrel járőröznek. Ez utóbbit sóvárgó tekintettel méregette az orosházi kapitány, mert bizony amit az a gép tud, elkelne az orosházi éjszakában is... — A gépjárművet mindennel felszerelték, négyen teljesítenek benne szolgálatot, a jegyzőkönyv felvételére alkalmas helyet alakítottak ki, van külön rabszállító része is, de ami érdekes: a kocsi elejére a bukócsőhöz hasonló ütközésgátlót építettek be, így autós üldözéskor semmi akadálya annak, hogy a menekülőket egyszerűen leszorítsák az útról! Az már csak adalék, hogy a finn rendőr sörétes puskával, vadászfegyverekkel felszerelt, és számítógépek helyettesítik az időigényes adminisztrációját. Ja, még valami! Míg nálunk szégyenletes dolognak tartják lealacsonyodni a drótszamárra, addig Kuusankoskiban a rendőrkapitány maga kísérletezett ki egy négykerekű rendőrmobilt. Csete Ilona mm /' Néma járgányon áll vagy bukik a tekintély...
