Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

A Ceres toelából, Harcba imhetak TEREMLABDAR ÉGŐ-BAJNOKSÁG „A valós helyzet senkit sem érdekeit, arról sem írtak, hogy az alapítványnak jelentős vagyona és működőképes gazdasági egysége van. Mi volt a baj valójában?...” (II. oldal) Az elmúlt év a vadásztársaságok életében nagy változást hozott, nem volt ez másképp a sarkadi Pelikán Vadásztársaságnál sem... (II. oldal) Január 18-án, vasárnap indul az 1998. évi Sarkad városi teremlabdarúgó-bajnokság, melynek helyszíne az Ady—Bay gimnázium tornaterme. Sportrovatunkban közöljük a részletes sorsolást. (III. oldal) Vili. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1998. JANUÁR 16., PÉNTEK Több mint 50 millióval gazdagodhatna a lakosság Tökkel ütnék a szegénységet Jozef Jäckllel, az osztrák Inda Kft. ügyvezető igazgatójával Sarkadon találkoztunk e hét ele­jén. Néhány lakos tréfásan úgy nevezi, hogy ő a „tökös főnök” a városban, ugyanis az általa vezetett kft. olajtök-termeltetés­sel és -feldolgozással foglalko­zik. Magyarország éghajlata, ta­laja optimális ennek a növény­nek a termelésére, ezért ez idáig hat telephelyet hoztak létre ha­zánkban. Köztük az egyik a sarkadi, ahol harmadik éve te­vékenykednek. — Sajnos,, az ittlétünk nem volt egészen problémamentes — mondta az igazgató, miközben cigarettára gyújtott. — Tavaly Sarkadon 134 családdal 72 szer­ződést kötöttünk, ami alapján 267,7 hektáron termeltettünk olajtököt. A kft. és a családok között a helyi Ceres Alapítvány vállalta fel a koordináló szerepet. Ez azt jelenti, hogy ők kötötték a szerződéseket, intézték a vetést, a betakarítást, a feldolgozást és a kifizetéseket. A Ceres tevékeny­ségét számos dologgal segítet­tük: 3,5 millió forint kamatmen­tes kölcsönt adtunk számukra a különböző részfeladatok elvég­zésére, két szezonra kölcsönad­tuk a szárítóberendezésünket és 50 százalékos kedvezménnyel bérbe adtuk három betekarító gé­pünket. Ősszel tíz nap alatt el­számoltunk, s a megtermelt ma­gért 28,5 millió forintot fizet­tünk ki a Ceresnek. A termelők egy része azonban elégedetlen volt, mert állításuk szerint több magot szárítottak és adtak le, mint amennyi a kifizetés volt. Világos, hogy ezekben az esetek­ben súlyhiányos szállítás történt. (Folytatás a //. oldalon) Első lakáshoz jutás az OTP-n keresztül Az elmúlt év végén a sarkadi önkormányzat az OTP megkeresésé­nek hatására új elemet épített be az első lakáshoz jutás támogatásá­ról szóló rendeletébe. Ennek értelmében: a 35 éven aluli házaspár és egyedülálló részére lakás-takarékpénztári szerződéshez is nyúj­tanak támogatást a megtakarítás első négy évén belül. A fiatalok ré­szére mindez azért kedvező, mert az önkormányzati támogatást az ügyfél soros évi betétbefizetéseként fogadja el az OTP (lehetőség van arra is, hogy a teljes összeghez el lehessen számolni az állami támogatást); az OTP az önkormányzati befizetést rendkívüli betét­befizetésként tudja fogadni, ami szerződésmódosítás esetén a ked­vezményes kamatozású hitelfelvét összegét növeli. Mindkét esetben előzetes egyeztetés szükséges az OTP Sarkadi Fiókjában, hogy a leendő ügyfelek a legkedvezőbb módozatot vá­laszthassák ki. Ezek a támogatások csak lakásvásárlásra vehetők igénybe, a rendelettel eltérő felhasználás esetén 20 százalékkal nö­velten kell visszafizetni a kapott összeget. Tehát ebben az esetben szőkébb a takarékosság felhasználási köre, mint a sima lakástaka­rékossági pénztárak esetében. Mindezt azonban ellensúlyozzák a már említett előnyök. A OTP Sarkadi Fiókja 1997-ben több mint 100 ezer szerződést kötött. A fiók ezzel előkelő helyet foglal el Békés megyében. Szarvas Erzsébet Pótszilveszter. Mulatságot tartottak az elmúlt héten pénteken a Vasút utcai idősek klubjában, ahol az időseink korukat meghazudtolva járták a táncot, énekeltek és — mindennapi problémájukat elfelejtve — vidámak voltak fotó: fazekas László ___________Mérleget vont a cigány kisebbségi önkormányzat __________ A KÉPVISELŐK ÖNKRITIKÁT GYAKOROLTAK A sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat hétfői ülésén a képviselők megállapították, hogy a kisebbségi önkor­mányzat a kezdetektől nagy figyelmet fordít a cigányság szociális helyzetének vizsgá­latára, értékelésére. Ennek keretében a képviselők elsők között vizsgálták meg az együttműködés lehetőségét a helyi Családsegítő, Gondozá­si és Szociális Központtal, majd az 1-es számú általános iskolával vették fel kapcsola­tot, ahol a legtöbb cigány- gyermek tanul. Az elmúlt időszakban sike­rült apróbb eredményeket is elkönyvelniük: rászorult ci­gánytanulók tankönyvtámoga­tása, cigány hagyományokról szóló tankönyvek adományo­zása, idős cigány lakosok meg­ajándékozása és egyéb segít­ségnyújtás a bajba jutottaknak. Ugyanakkor megállapították, hogy romlott a kisebbségi ön- kormányzat tagjainak a testü­leti üléseken való megjelenési aránya. Mint önkritikusan be­vallották, ennek okát elsősor­ban az önkormányzaton belül kialakult széthúzásban látják. Elhatározták: a jövő feladata, hogy mindezen folyamatosan változtatnak. Ezt követően megvitatták az önkormányzat ez évi mun­katervét. Elfogadták meghí­vott vendégük, Zsigmond Ká­roly, az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat el­nökségi tagjának javaslatát, miszerint ebben az esztendő­ben napirendre tűzik a helyi cigánylakosok foglalkoztatási helyzetének megbeszélését is. Zsigmond Károly ezzel párhu­zamosan példaként említette, hogy a Békés Megyei Cigány­lakosok Egyesülete és a Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság a közelmúltban megálla­podást kötött, hogy a Körösök menti gátépítéseknél (ha erre sor kerül) legalább 40 száza­lékban romák dolgozhatnak majd. M. M. _______________________________________„A KISTÉRSÉGBEN A JAPÁN PÉLDA MEGVALÓSÍTÁSÁRA KELL TÖREKEDNI”_________________________________________________________ A Körös Főiskola alközpontja lehetne egy térségi iskolaszövetség Az előadók: Márki-Zay Lajos, Kovács László, dr. Havass Miklós, Tóth Imre, dr. Köteles Lajos és Sári Lajos fotó: fazekas László Ezúttal az oktatás volt a fő témá­ja az Északkelet-Békés Megyei Kistérség polgármestereinek ta­lálkozóján. Nem véletlenül, hi­szen a térségi szövetség tagjai is­kolaszövetség létrehozását ter­vezik. A megbeszélésen először a tanácskozásnak otthont adó Ady—Bay gimnázium igazgató­ja mutatta be néhány szóban az iskola történetét. Kovács Lászlót követően Márki-Zay Lajos me­nedzserigazgató a Bay Zoltán gimnázium gyulai kálváriáját idézte fel, majd a sarkadi szakképző iskola térségünkben betöltött szerepét hangsúlyozta, mint a kistérség egyetlen közép­fokú oktatási intézményét. Egy japán professzorral folytatott be­szélgetésével példázva fogal­mazta céljukat. — Összefogás a jó megvaló­sításért; ellentétben azzal, ami hazánkban jellemző: ha valaki kitalál egy új, hasznos, netán jövőbe mutató dolgot, akkor azonnal összefognak ellene, sajnos ez az oktatásban is jel­lemző idehaza. A japánoknál ha valaki kitalál valamit, azt segí­tik, s együtt építik tovább az adott ötletet, hogy profitáljon belőle egy térség, vagy éppen az egész ország. A Bay iskola sajnos nem ebbe a helyzetbe ke­rült Gyulán, amikor valami újat próbált felmutatni a város okta­tásában. A kistérségben a japán példa megvalósítására kell töre­kedni — hangoztatta Márki- Zay Lajos. Dr. Havas Miklós, a MTESZ elnöke előadásában az informá­ciós társadalomról szólt. Az előadó szerint elindult a világ átrendeződése, az informatika forradalma, melyben ha feltudja venni Magyarország a tempót, lehetősége lehet a nyugati or­szágokhoz való felzárkózásra. Mindebben nagy szerepe kell hogy legyen az iskoláknak, ezért fontos, hogy minden ma­gyarországi oktatási intézmény­ben legyen számítógép és internet. A jövő emberei az is­kolapadokban ülnek még, lehetőséget kell biztosítani szá­mukra arra, hogy kiléphessen majd az új világba. Havass Miklós úgy vélte: az Ady—Bay iskola ebbe a jövőbe mutató irányba halad. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (Folytatás a II. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents