Békés Megyei Hírlap, 1998. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-16 / 13. szám

II Sarkad vároS 1998. január 16., péntek Vien Gábor Koszorú helyett (A 60 évvel ezelőtt, 1938 január­jában elhunyt Szegedi Károly ze­neszerző és karmester emlékére) E januári nap melegében Megállók néma sírod előtt, Leteszem emlékeim virágait, S némán meghajtom ősz fejem. E januári nap melegében Sapkám levéve álmodom, Sorban jönnek tanítványaid, Körbeállják sírod, mint egy­koron. E januári nap melegében Száll búsan merengve a régi dal. El messze a sírod felett Suhanva száll végig a városon. E januári nap melegében Kunyhókban és palotákban Száll, száll városszerte, Beleszáll a halott szívekbe, Bele az élő fülekbe. A januári nap hanyatlik, És én tovább álmodom: Élj örökké a szívekben, Tartson meg emlékezetében Az én jó öreg Városom. Alkalmi munka - Alkalmi munkavállalók Régi/új lehetőség vehető igény­be hazánkban 1997 szeptembe­re óta, ám sokak számára való­színűleg még ismeretlen az Al­kalmi munkavállalók könyve. Elsősorban a mezőgazdasági őstermelők és magánszemélyek kérték, hogy az alkalmi jelleg­gel és az idénymunkák idejére viszonylag egyszerű módon tudjanak foglalkoztatni szemé­lyeket. Ezen igényeket próbálja meg kielégíteni az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egysze­rűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény. A törvény megszületésével legálisan alkalmi munkát csak az Alkalmi munkavállalók könyvének alkalmazásával le­het végezni és végeztetni úgy, hogy annak pozitív társadalom- biztosítási, adózási és a munka- nélküliséggel kapcsolatos ellá­tási hatását a munkavállaló érezhesse, csakúgy, mint a munkaadó a fenti hatásokból őt érintő kedvezményeket. Mun­kaviszonyban munkavállaló az lehet, aki tankötelezettségének eleget tett. Tizenhat éves fiatal­KONYVEVEL korú is lehet munkavállaló, ha törvényes képviselője hozzájá­rul. Magánszemély munkáltató lehet például az egyéni vállal­kozó, de magánszemély mun­káltató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő, aki rendszeresen vagy alkalmi jel­leggel munkavállalókat foglal­koztat. Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazonmunkavállalót leg­feljebb 5 egymást követő na­pon, egy hónapon belül 15 na­pig és egy éven belül legfeljebb 90 napig foglalkoztatja. A mun­kavállaló több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet ily módon munkaviszonyban. Az alkalmi munkabér levonásokat nem tartalmaz. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott Alkalmi mun­kakönyvvel rendelkező munka- vállalóval létesíthető. A mun­káltató alkalmi foglalkoztatás esetén meghatározott értékű közteherjeggyel teljesíti köz- terherfizetési kötelezettségeit, melyet a munkakönyvbe ra­gaszt a munkavégzés befejezé­sét követően közvetlenül. A törvény melléklete sze­rint, ha a kifizetett munkadíj 800—1299 forint/nap, akkor a közteherjegy értéke 500 fo­rint/nap, 1300—1899 forintig 1000 forint, 1900—2400 forin­tig 1500 forint/nap. Az Alkal­mi munkakönyv közokirat, amely tartalmaza a munkavál­laló TAJ-számát, adóazonosító jelét és személyi adatait. A közteherjegy forgalmazója a posta. A közteherjegy ellenér­tékének forgalmazási költség­gel csökkentett részét átutalja a Magyar Államkincstár által ve­zetett kincstári számlára. A kincstár ezen összegből 47 szá­zalékot a nyugdíjbiztosítási alapnak, 28 százalékot az egészségbiztosítási alapnak és 9 százalékot a munkaerőpiaci alapnak utal át. Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati idő­re jogosult. Az Alkalmi munkavállalói könyv Sarkadon, a polgármes­teri hivatalban váltható ki. Bondár Veronika ügyintéző A Körös Főiskola ALKÖZPONTJA LEHETNE... (Folytatás az 1. oldalról) jelenlévő főosztályvezető-he­lyettese, Sári Lajos a nemzeti alaptan tervről és a közoktatás fejlesztésének időszerű kér­déseiről beszélt. A mondottak­kal a jelenlévő polgármesterek és a kistérség iskolaigazgatói azonban nem mindig értettek — teljességében — egyet. Nagy érdeklődés kísérte dr. Köteles Lajos, a Körös Főiskola igazgatójának előadását. Az új főiskola — Köteles szerint —- mind gazdasági, mind pedig ok­tatási tekintetben alkalmazkodik az Európai Unió elvárásaihoz. Fő elv: a takarékos gazdálkodás és olyan pedagógusok alkalmazása, akik képesek arra, hogy alkal­mazkodjanak a Szellemi piac el­várásaihoz. A Körös Főiskola igazgatója felajánlotta segítségét a kistérségnek, a leendő iskola- szövetségnek, hiszen a főiskola terve — úgynevezett — alköz­pontok létrehozása. Tóth Imre polgármester felvetette: egy ilyen alközpont lehetne a tervezett is­kolaszövetség is. —mocsár— A BÍRÓSÁGRA JÁRNAK A VADÁSZOK Harcba indultak — puska nélkül Szeptember-október a vadászati szezon kezdetét jelenti minden évben, legalábbis a legtöbb vadfajtát ettől kezdve lehet lőni a vadászati naptár szerint. Min­den év január 31-e után a több­ségére azonban már vadászati tilalom van. A golyóra érett szarvasbikát csak egy hónapon át lehet lőni, ami azt jelenti, hogy a szarvasbika-szezon szeptember 1-től október 31-ig tart. Az elmúlt év a vadásztársa­ságok életében nagy változást hozott, hiszen a vadászati tör­vény megjelenésével az ország régi vadászterületeit gyakorlati­lag újra felosztották. Az osztoz­kodás nem volt zökkenőmentes: volt aki (sokkal) jobban járt, volt aki (sokkal) rosszabbul. A sarkadi Pelikán Vadásztársaság ez utóbbiak közé tartozik, mivel a város földtulajdonosai által kért és a város közigazgatási te­rületére eső vadászterület vala­mivel több mint 40 százalékát a megyei Földművelésügyi Hiva­tal a környező társaságok között kiosztotta. Mintegy 2800 hektár került át a szomszédokhoz, ez akár a társaság létét is befolyá­solhatja, ezért harcba indulták a sarkadi vadászok... Természetesen puska nélkül, hiszen ez a küzdelem — lassan már egy éve — a jog területén folyik. Megoldást nem hozva ügyük megjárta a Földművelés- ügyi Minisztériumot, mostan­ság a bíróságra járnak igazukért a vadászok. Természetesen va: dászni is szeretnek, vagyis csak szeretnének, mert a kijelölt te­rületükön egy-egy körvadászat alkalmából ritkábban dördül el a fegyver. A jó vadtartó része­ket, amelyekben saját nevelésű fácánok is bőven akadnak, most a szomszédok vadásszák. — A természetjárás is a va­dászat élményéhez tartozik, ez is szép benne — mondják a pe- likánosok —, de az még szebb lenne, ha időnként vadat is lát­nánk. —kas „A természetjárás is a vadá­szat élményéhez tartozik...” FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Tökkel ütnék a szegénységet (Folytatás az /. oldalról) Ráadásul az általunk átvett mag 80 százalékos tisztaságú volt, holott a szerződés szerint ennek legalább 97 százalékosnak kellett volna lenni. A szerződött 123 ezer 400 kilogramm helyett így csak 83 ezer 680 kilo­gramm maghoz jutottunk. Mi a szerződött mennyiséget fizettük ki, de ez nekünk 17 százalékos veszte­ség, ami pénzben kifejezve 4 millió 378 ezer forint Amikor a Somogyi növényvédő állomáson megvizs­gáltattuk a beszállítást s szembesül­tünk a veszteséggel, kértük a Cerestől ennek visszaszámlázását Ez a mai napig nem történt meg, így az ügy bíróságra került. Azóta már a késedelmi kamat is ketyeg. Jozef Jäckl újabb cigarettára gyújtott. — Eldöntöttem: a Ceressel megszakítom a kapcsolatot, hiszen nem bízom a további jó együttmű­ködésben. Két lehetőségem ma­radt. Vagy felpakolom a gépeket és befejezem az itteni tevékenysége­met, vagy egy másik koordinátor­ral újra próbálkozom. Hogy az utóbbi mellett döntöttem, annak két oka volt. Egyrészt nem akartam büntetni azokat a jobbára kisparcel- lás termelőket, akik egész nyáron szorgalmasan dolgoztak, és szíve­sen dolgoznának ezután is. (Ma­gyarországon sosem volt baj a fizi­kai munkával, csak az értékesítés nehéz.) A másik, hogy Nagy István alpolgármester úr biztatott: higy- gyem el, előbb-utóbb megtalálom itt a megfelelő partnereket, és rá is számíthatok, amiben tud, segít Az ő biztatása nélkül talán már nem lennék itt. Summa summárum: en­nek eredményeként megtaláltam az új koordinátoromat, s ez évre csaknem 350, zömmel sarkadi csa­láddal kötöttünk szerződést. Ez azt jelenti, az idén 300 hektáron ter­melhetnének olyasmit az emberek, aminek biztos piaca van. Az őszi kifizetéskor ez 50—54 millió fo­rintot jelentene a termelésben részt vevő családoknak, s azt hiszem, a városnak sem mindegy, hogy eny- nyivel több vagy kevesebb pénz van a lakosok zsebében. Az Inda Kft. ügyvezetője el­mondta, a jelenlegi és a leendő te­lephelyeikhez képest földrajzilag Sarkad esik a leginkább a centrum­ba, így számukra az lenne a leg­kedvezőbb, ha a megtermelt ma­got Sarkadon dolgozhatnák fel. Ehhez viszont épületre lenne szük­ségük. Eddig a Ceressel tárgyaltak, mivel az alapítvány tulajdonában volt az az épület (az egykori Szel­lőző Művek ikercsamoka), amely alkalmas lehet erre a célra. A kft.-t mind a bérbevétel, mind pedig a megvásárlás érdekelte volna. Az­óta változott a helyzet, hiszen a csarnok az önkormányzat tulajdo­nába került, így ők az új tárgyaló- partner. Mint tudjuk, az önkor­mányzat pályázatot hirdetett meg a csarnok egyik szárnyának bérbe­adására, ám az Indának ennél sür­gősebb lenne a dolog. Megírták ugyan a pályázatok de egyben kér­ték annak mielőbbi elbírálását. Az ikercsamokot az önkormányzat 8,2 millió forintért vásárolta meg, ehhez képest az Inda csak az egyik számyáért-5 millió forint plusz áfát ajánlana fel. Vagy ha az önkor­mányzat nem adja el, ötéves bérleti szerződést kötnének, évi 500 ezer forint plusz áfa bérleti díjjal. Az idén’ mindezt még 200 ezerrel megtoldanák. Amennyiben az önkormányzat méltányolja a kft. ajánlatát, ak­kor a bérlettel párhuzamosan az Inda megkezdené a saját feldol­gozó üzem építését Sarkadon, amelynek átadását a bérleti szerződés lejárta utánra terve­zik. Ha a pályázatukat elutasíta­ná az önkormányzat, kénytele­nek lennének a családokkal fel­mondani az olajtök-termeltetési szerződéseket, s továbbállni Sarkadról... Magyar Mária Jelentkezés RENDŐRI PÁLYÁRA A Sarkadi Rendőrkapitány­ság közrendvédelmi járőr és körzeti megbízotti be­osztások betöltésére keres jelentkezőket Sarkad térsé­gi fiatalok köréből. Akik kedvet éreznek a rendőri pályához, azok jelentkezé­sét a kapitányság ügyele­tén, Szokai Dániel őrnagy­nál várják. (Sarkad, Szent István tér 4.) A jelentkezés feltétele: 18—22 év közötti életkor, érettségi, büntetlen előélet, egészségügyi alkal­masság. (m) A Ceres Alapítvány kuratóriumának tollából A Ceres Alapítvány tevékenységéről eddig a helyi, de a megyei saj­tóban sem jelentek meg méltató vagy elmarasztaló írások. Az utóbbi hetekben viszont a hírügynökségek egymásnak adták a kilincset, és próbálták a maguk módján megírni a „nagy szenzációt”. A valós helyzet senkit sem érdekelt, arról sem írtak, hogy az ala­pítványnak jelentős vagyona és működőképes mezőgazdasági egysé­ge van. Mi volt a baj valójában? — Az, hogy a titkár, és a termelés- irányító átgondolatlan és sokszor törvénysértő döntéseivel túlkölteke­zett, ennél fogva nem maradt készpénz a számlákon, illetve a pénz­tárban. Ez a rövid történet, de nézzük kissé részletesebben. A nonprofit alapítvány célja kezdettől a szociálisan hátrányos helyzetű családok mezőgazdaságba történő bevonása és az e tevé­kenységből származó eredmények részükre való visszaosztása volt. Folyamatosan törekedtünk arra, hogy a munkát lelkiismereteseb­ben, ebből fakadóan eredményesebben végzők fokozatosan bonyo­lultabb, ennél fogva eredményesebb munkát kapjanak, majd végső célként önálló gazdálkodók lehessenek. Eddig aránylag zökkenő- mentesen működött az alapítvány, bár a felszín alatt már kitapintha- tóak voltak a negatív tendenciák. Először 1995-ben rendült meg a bi­zalom az effektiv munkát végző titkár és termelésirányító szakmai hozzáértése iránt. Ekkor készítettek ugyanis az alapítvány tevékeny­ségéről egy beszámolót önkormányzati felkérésre, amely többszöri megismétlést követően sem állta meg a helyét Ekkor még az alapít­vány likviditása sem volt veszélyben, ugyanis megnyert pályázatok finanszírozták a gazdálkodás pénzigényét. Az alapvető tájékozatlanság vagy vakmerőség e téren volt tetten érhető először, ugyanis a megnyert pénzösszegeket nem a megjelölt célra használták fel. Közérthetőség miatt példaként említjük, hogy a családi ház építésére felvett hitelből családi házat kell építem, és nem mást. Aki vét ezen szabályok ellen, az a jelenleg hatályos büntető tör­vénykönyv szerint bűncselekményt követ el. A termelésirányító által foglalkoztatott dolgozók is megsokallták főnökük és a titkár munkához való hozzáállását és jegyzőkönyvileg nyilatkoztak jogsértő üzemanyag-felhasználásukról és egyéb körül­ményekről. A kuratórium 1997. év III. negyedévében ezen adatok birtokában döntött úgy, hogy a felügyelő bizottsággal megvizsgáltatja a titkár és beosztottai munkáját, illetve az alapítvány pénzügyi helyzetét. Ezzel párhuzamosan folyt az önkormányzat tényfeltáró vizsgálata is. Közben az önkormányzat beszámolót kért az alapítvány tevé­kenységéről és anyagi helyzetéről. Az elkészült beszámoló szakmai-1 lag nem felelt meg az alapvető igényeknek és a többszöri megismét­lése a korábbiaktól jelentősen eltérő adatokat tartalmazott. Ekkor a termelésirányító nyomatékkai fel lett szólítva, hogy írásban közölje végre a tartozásunk pontos adatait. Ez részéről a mai napig nem tör­tént meg. Arról győződtünk meg, hogy a gazdaságot jellemző ada­tok, tevékenységek nincsenek írásban rögzítve és ebből származik az a káosz, amely leinformáláskor elébünk tárult. Az előbbiek miatt tör­ténhetett az is, hogy a korábbi években nem tudtak hiteles tájékozta­tást adni kéréseinkre. Ezek után döntött úgy a kuratórium, mivel visz- szaéltek bizalmunkkal, nem foglalkoztatjuk őket tovább. Természetesen a teljes valóság szerteágazóbb és színesebb ennél, de a rendőrségen folyó vizsgálat érdekében több információ nem te­hető közzé. A korábbi szándékos félretájékoztatás alapján a kuratórium 1997. ül. negyedévében megszavazott egy tőkepótló hitelfelvételt, melyet a titkár még korábban akként indokolt, hogy az őszi mezőgazdasági munka támogatására vehetjük fel. A titkár és a termelésirányító célja valójában az volt, hogy az előttünk fel nem tárt, kellően nem doku­mentált tartozásokat rendezzék. Ez ismét jogsértő lett volna, ezért a hitelt visszamondtuk. Pénzhez kellett jutnunk viszont mihamarabb. Főleg a szociális tá­mogatás és a földbérlet kifizetése miatt. Elhatároztuk, hogy értékesít­jük vagyonunk egy részét, fel is ajánlottuk mindkét alapító önkor­mányzatnak, de csak a sarkadi jelezte fizetőképességét. A felkínált gépek és állóeszközök közül a szín váltotta ki az érdeklődést, melyet azzal a feltétellel kívántunk eladni, hogy 2001-ig felét ingyen bérel­hessük. Közben a támogatottak jelezték türelmetlenségüket, ezért le­vélben lettek tájékoztatva, hogy pénzüket biztosan megkapják, lehe­tőség szerint 1997-ben. Ez attól függött, hogy a helyi önkormányzat a két ünnep között megszavazza-e a szín megvásárlását vagy sem. Főleg az etnikumhoz tartozók elégedetlenkedtek. Ismert szoká­sukhoz híven, népes családtagjaikkal megjelentek a családsegítő előtt és a tájékoztatást figyelmen kívül hagyva követelték pénzüket. A fel­készültebbek értesítették a rádiót, televíziót és több más hírügynök­séget, akik a nekünk megszokott tömeget látva tüntetésnek vélték a 30—40 főből álló várakozókat. Egyre tovább szélesedett a sajtóorgá­numok köre. Mivel azonban közben döntés született a szíri megvá­sárlásáról, és ki lett hirdetve a támogatás kifizetésének időpontja is, a meghirdetett sajtótájékoztatón a már korábban érdeklődők csak kis száma jelent meg. A kifizetésen túl vagyunk, és úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a szociális programot, keresve közben hozzáértő és megbízható mun­katársakat. Kötelességünk megemlíteni Rajki Tóth László érdemeit, mellyel megindította és megalapozta az alapítvány működését, és keltette országosan jó hírét. Úgy ítéljük meg, hogy egyebek mellett alaptalan bizalmának lett a vesztese. A kuratórium határozott dönté­se, hogy a hibákat, hibáinkat rövid időn belül feltáljuk, helyrehozzuk, hogy felkészülten foghassunk az 1998-as gazdasági évhez. Ceres Alapítvány kuratóriuma A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Sarkadi Alirodájának tájékoztatója Örömmel tájékoztatjuk a tisztelt vállalkozókat és őstermelőket arról, hogy az 1997. év utolsó negyedévében beadott 6 mikrohitel-pályázat mindegyike sikerrel szerepelt a pályázaton. Az idei első mikrohitel-pályázat leadási határideje február 20. Továbbá felhívjuk az őstermelők figyelmét. hogy alirodánk személyi jövedelemadó-beval­lás készítését is vállalja őstermelők részére. A fentiekkel kapcsolatban bővebb felvilágo­sítás alirodánkban kérhető: Sarkad, Kossuth ut­ca 25. szám. Telefon: 375-633; fax: 271-760. Nemes Jánosné alirodavezető

Next

/
Thumbnails
Contents