Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
T4 __________dü» K ÜLÖNLEGES KÖKÉNY Árpád fejedelem egy nap előrement néhány harcossal, hogy felderítsék az elfoglalandó területet. Miután felmérte a helyzetet, meg kellett üzennie a törzsfőknek, hogy milyen hadrendben jöjjenek utána. Ezt egy rejtjelezett üzenettel oldotta meg. A következő szöveget bízta a futárra: MA JÓ A KÖKÉNYETEK. KÜLÖNLEGES KÉKET KERESSETEK! A törzsfők elcsodálkoztak az üzeneten, de reggel már az Árpád által kívánt sorrendben indultak vezérük után. A./ írdd le, milyen sorrendben indultak a törzsek! A megoldáshoz ismerni kell a törzsek nevét. 1....................2.....................3.....................4..................... 5.....................6.................... 7...................... B ./ Honnan tudták a törzsfők, hogy Árpád milyen hadrendben akarja felvonultatni harcosait? C./ Miért volt két mondat az üzenet? D./ A magyar nép vándorlásának melyik két állomása között történhetett ez az eset? Mi bizonyítja állításodat? FEJTŐRI-MINDENKINEK Találd ki, hányas számú kocka van kiterítve? SULI-PÁROK I I ! A régi nebulók és a mai kisdiákok - ugyan- | J azokra a dolgokra - más-más sulikifejezé- j | seket használtak, amelyekkel gyakran ta- j | lálkozhatsz kedvenc olvasmányaidban is. j i Rakd egymás mellé az összeillő i szópárokat: irka elégtelen lénia tinta szekunda radír penna füzet plajbász ceruza krispin toll szépia vonalzó gumigutti köpeny VADEMECUM- szokatlan szavak gyűjteménye A megfejtéseket Húzd alá a helyes választ, és ha plusz pontot is akarsz, írdd a szó mellé annak valódi értelmét: 1998. januar 5-ig Melyik nem krumpli? pityóka, kolompér, krampampuli add postára: Melyik nem kukorica? kurkuma, tengeri, törökbúza SZERVUSZ Melyik nem spenót? paraj, laboda, spinét 1368 Bp. Pf. 165. Melyik nem pálinka? papramorgó, cujka, papsajt Melyik nem bab? póré, fuszulyka, paszuly A legjobb megfejtők között Melyik nem lépcső? Melyik nem tető? grádics, hágcsó, pantonett eszterhéj, fedél, pulya 3-3 kazettát Melyik nem fekhely? nyoszolya, dikó, ciha ás CD-t sorsolunk ki Pótkérdés: mit jelent a vademecum? a „legújabb termésből"! Ó, boldog idők, hová lettetek, amikor mindnyájan bambán bámultuk a sanyarú rabszolgasorsos Izaura (manapság ismét Kisasszonyként ismert höl- gyemény) két kancsi szemét, közös erővel utáltuk - de azért valljuk be: a lelkünk mélyén csodáltuk, sőt, kellően irigyeltük is - az ősgonosz Dzsokit, majd a titkot lesegettük a homokon, miképpen bűvészkednek a filmesek, hogy a szép Rútot meg az utálatos Rákelt a képen ügyesen össze is hozzák meg nem is, mint ahogyan azt az okos asszony csinálja a Mátyás király mesében, aki hoz is meg nem is... Na, ennek őrökre vége! Az ugyan még megy valahogy, ha másért nem, a frizurájuk miatt, hogy Mágenheim dokit ne kutyuljuk össze a „hősies" vadnyugati Quinn dokinővel, de a többi szupi orvossorozat fehérköpenyesei MOSSÁK magukra vessenek, ha nem kerestek valami izgisebb „folyós szappant”. Ki- tehetik a lelkűket, mégsem telik ki tőlük egy fia vészhelyzet se! Csak Onedin kapitány hajókázik rendületlenül... Helen - vagyis Ilen - se volt már a régi! Látni már megint látott, de vakabb tyúkot még nem hordott hátán az a megperzselt sziget. Persze, nekünk nem volt szükségünk arra, hogy a jachtos Frederik-Dominik ikerpár idézze elénk Rákelt és Rútot: kaptunk a brazil hölgyből rogyásig egy pillogó kosztümösben meg egy másik pam- pásban, még óriásplakáton is. Kicsit sok lett a jóból, mint ahogyan a jelek szerint az indiánok is belevethették KEZEIKET magukat a médiaháborúba, olyan magabiztosan ül a lován az a nyalka Gojkó-gyerek meg a többi „eredeti” sprechen sie deutsch rézbőrű. Csak Onedin kapitány hajókázik rendületlenül... Ha van pampa, legyen szavanna - így igazságos! Hát van is, benne a három nő(vér): a szőke bamba, a bodros balek meg az a fogcsikorgatóan csini, aki éppen olyan veszélyes, mintha maga Dzsoki született volna újjá benne. Ebben is, a másik „dinasztikus” műben is, nem beszélve a báj-öbölről, van aztán minden, ami szem-szájnak ingere: hosszú hajak és pillák, szivárvá- nyos színű koktélok és hangfogó szőnyegek meg pisztolyok, emelet magas tengerhullámok és feszített víztükrű medencék, ármány és szerelem (bocsánat, Schiller mester!), és eközben bejárhatjuk a Milka-bőgéses lankákat egy újabb szimpi dokival vagy azzal az őrült hegylakóval... Huh! Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én ebbe lassan belezavarodok! Nyomkodom a távirányító gombjait és csak úgy ömlik a „szappan” mindenhonnan, mintha az egymással és a nézők kegyeiért harcoló csatornák folyvást a kezüket mosnák, hogy sorry, ez van... Eligazgathatna valaki, hogy a sorozatokban végtére ki kicsoda? Mert nekem már csak egyetlen biztos kapaszkodóm van, bár félek a tengeri betegségtől: az az áldott jó lélek, Onedin kapitány, aki rendületlenül rója a tengereket. - jé - A csellengők mindig visszariadnak, ha az élő adás nézése közben erőt vesznek magukon, és jelentkeznek?- Sokszor megtörténik, hogy leteszik a kagylót, de néha szerencsénk van... Beát szintén a mamája kereste, nekem pedig két perccel az adás vége előtt jelezték kollégáim: a lány van a vonalban. Beadtuk a hangját, ő pedig elmondta: a XIII. kerületben bújt meg, az egyik barátnőjénél, és addig nem megy haza, amíg szülei nem rendezik egymás között zűrös életüket, mert ő ezt tovább már nem bírja. A nézők füle hallatára megbeszéltük, mikor tudnak találkozni a Jászai Mari téri nagy óránál... Rejtekhely a padláson A műsor készítőinek az a tapasztalata, hogy igen gyakran segítenek a bujkálóknak a barátok £s barátnők.- Ez félre értelmezett szolidaritás, önbecsapás, álnok struccpolitika, amiből senkinek se származik haszna. Kerestük például Gábort, akinek a mamája Németországba ment, örökre itthagyva férjét és fiát. Mellettem ült a stúdióban a képzőművész apa, akivel előzőleg riport is készült, de ő az élő adás J előtti percekben jelezte, hogy az- ~ nap éjjel, igen kalandos körűimé- J nyék között, rátalált a fiára. A laká- -* suktól két háztömbnyire, egy pad- £ láson rejtegették a haverok, kaját is ők hordtak neki. Aztán az egyik srác, mikor a papa gyanút fogott, leállította az utcán és faggatni kezdte, nem volt képes tovább hazudoz- ni... Gábor tehát már otthon nézhette végig az édesapjával készült riportot, majd felhívtuk, de a srác alig tudott kinyögni valamit... Na, ez volt az az adás, amikor a lekeverés után képtelen voltam felállni a székből, csak ömlött a könnyem, ráborultam Gábor apukájának vállára, és ami a legkomikusabb: ő csitított, és próbált vigasztalni, hogy nyuginyugi, már nincsen semmi baj. Nem éléi sejteni!- Ha már Gábor megkerült, miért kellett leadni azt a riportot?- Nem kellett... - ingatta a fejét Zsuzsa. - Csak szükséges volt, hogy mások okulására is szolgáljon! Ilyenkor derül fény arra, hogy a család mit nem mondott ki, mit nem jól vagy nem jókor. Amit a végsőkig elkeseredett, megrémült szülők, testvérek, rokonok vagy osztálytársak a riportokban megfogalmaznak, annak már régen el kellett volna hangoznia. A szeretet, éppen úgy, mint a szerelem, állandó bizonyságra szorul... Tudni kell adni, és tudni kell fogadni is! Ezeknek a gyerekeknek nem elég halványan megsejteniük, hogy szeretik őket, helyük van a családban, a sulikörnyezetben, figyelnek rájuk, és segítik őket, ha kell. Bizonyságot akarnak, mint mi, felnőttek is, valamennyien! Egy-egy eset feldolgozásakor megrázó történetek részese a stáb. Zsuzsa sokszor nehezen bírja cérnával; nehéz is volna ezt három esztendeje másként csinálni, mint egy olyan összeszokott csapattal, mint Rudas Gábor rendező, vagy Horváth Tamás operatőr, és természetesen a többiek.- A fiúk szipoghatnak a kamera mögött, nekem bezzeg tartanom kell magamat! Ki látott már bőgő riportert?- Ilyenkor gyakran gondol a saját gyerekeire?- Hát persze! Zsoltra, tizennyolc éves nagyfiamra, Andira, tizenöt éves lányomra és hétéves kisfiámra, Mikkára. A rendezővel meg az operatőrrel együttvéve nyolc gyerekünk van. És mert én is anya vagyok, bevallom, adódnak nekem is napi problémáim a gyerekeimmel, de a bonyolult, és sajnos néha tragikusan végződő esetek kapcsán hálát adok az égnek, hogy ezek nem is olyan vészes gondok, remélem... A Csellengők három éve alatt megmutatkozott: van, aki jó dolgában megy világgá, és persze van, aki megelégeli a nélkülözést, vagy az otthoni zaklatást. Akadt, hogy Zsuzsa a tévé nyilvánossága előtt ki merte mondani: az elkóborolt gyereknek volt igaza, amikor elment hazulról. Egyik-másik esetben ugyanis - jobban megismerve a gyerek körülményeit - helyénvaló volt a kérdés: ugyan, mire is menjen haza? Elmenni egyszerű...- Csapot-papot otthagyva elmenni a legegyszerűbb. Visszatérni és belátni a saját butaságunkat, netán hibánkat, ez már sokkal ne- hezébb... Bár a Csellengők nem a rendőrség műsora, gyakran dolgozunk együtt rendőrökkel, de soha nem az a célunk, hogy ők to- loncolják haza az eltévedteket. Inkább hitet szeretnénk adni, hogy legyen erejük hazatérni! Csak annyiban szoktam „kozmetikázni” a riportokat, hogy az olyan mondatokat rendre kihagyom, amelyekben a magából kifordult szülő így kiált fel: „Csak jöjjön haza, mérgemben majd jól felpofozom!” Nem szabad a bizonytalankodó, gyökértelenné vált gyerekeket ilyen végig sem gondolt kijelentésekkel elriasztani. Akadnak az alanyaik között „visszaesők”, akiket már többször a helyükre kellett tenni, és voltak halottaik is, akiket már soha nem kérdezhetnek meg a „miértekről”.- A megtalált gyerekek többnyire nem haragszanak ránk, utólag is sokuk vállalja a beszélgetést. Mintha a tévé nyilvánossága kellene, hogy kibeszéljenek magukból mindent, amit eddig nem mondtak vagy nem mondhattak el, és így talán könnyebbén lezárhatják kisiklásaik történetét. Havonta egyszer, vasárnap délután. Felhangzik a jól ismert szignál, és a képernyőn jellegzetes képsorok tűnnek egymásba. A harsogó színű építőkockák a gyerekkort idézik, mögöttük és alattuk fekete, mélybarna táj, elmosódott képek, fenyegetően összeboruló fák, kanyarogva elsuhanó, szinte a menekülők alól kiszaladó útszalag, majd az egyszerű rajzok: kábszeres fecskendő, nyíllal átszúrt szív - a „Csellengők". Somos Ágnes Üzenetrögzítős seaéliwonaluk száma: (06-1) 269-5550
